Sziasztok! Érdekelne a véleményetek egy elég vitatott kérdésben.Adva van egy helységnév:Gyulakuta,de lehetne akár Apahida is.Mindkét település Erdélyben található.
Melyik formában helyes? gyulakutai,gyulakuti vagy gyulakúti?
A kérdés a másik névre is vonatkozik:apahidai,apahidi vagy apahídi.
Jómagam az utolsó változat mellett teszem le a garast,mert mindkét szóban az eredeti alak a kút vagy a híd a birtokos jelző hatására rövidül le.Ti hogy látjátok?
Mi a véleményetek a "madár- és madárhang felismerés" kifejezésről? Én ezt írtam róla:
Nekem furcsa kifejezés, mivel az utolsó két szó nem lévén egybeírva (nagyon helyesen, a 6-3-as szabály szerint), az első szó végén lévő kötőjel azt az érzetet kelti, hogy a kötőjel a második szóra vonatkozik - annál is inkább, mivel az egy összetett szó. Ezért ezt így én első olvasásra (is) úgy fejteném ki, hogy "madárhang és madárhang felismerés", márpedig nyilván nem ezt szeretnénk kifejezni. Ezért szerintem vagy el kéne hagyni a kötőjelet, vagy ki kellene tenni azt az utolsó két szó közé is.
Más szerint viszont úgy jó, ahogy írták: "teljesen egyértelmű, jól értelmezhető, talán még nyelvtanilag is helyes".
Annyi a "logika" benne, hogy az első kivételével ezek a lehetséges társas vállalkozási formák. Az első már nem létezik az APEH-nál, mert színt kellett vallani a részvénnyel történő kereskedés lehetőségéről. S talán van még a kkt. Pardon! Már nincs is APEH, hanem NAV.
Nekünk csak annyi elgondolásunk volt, hogy tartjuk magunkat az akadémiai helyesíráshoz. Az rt., nyrt., zrt., kft., bt. sajnos kodifikációs hülyeség – azaz mára hagyomány (sajnos nem a háború előttről, tehát még csak igazán nagy múltú hagyománynak se mondható). A gmk, pjt ezekkel szemben betűszók. Jelen állapot szerint: „csak”. Semmi logika nincs benne, meg kell tanulni, hogy így van.
Kezdjük azzal, hogy a Kft.-nek ez a helyesírása az Osiris szerint is, tehát rumciéknak erről volt valami elgondolásuk. Folytassuk azzal, hogy a kérdés zavaros, és Grétsy megfogalmazásai közül a leglényegesebb talán a "hagyományos".
A Kft. szóhoz hasonlóakat ilyeneket találunk:
tervszerű megelőző karbantartás: tmk
szakszervezeti bizottság: szb
termelőszövetkezet: tsz
kisipari termelőszövetkezet: ktsz
Mindezek kettő vagy több köznyelvi szóból álló szerkezetek, melyeket úgy rövidítenek, hogy az egyes szavak kezdőbetűiből alkotnak szót. Ezek a köznyelvi betűszók, melyeket csupa kisbetűvel kell írni. Nézetem szerint a korlátolt felelősségű társaság pontosan azonos az előbb említett szerkezeteknek, így pont nélkül kellene íni.
A részvénytársaság esetében más szabályosságot látunk, ugyanis ez nem több szóból álló szerkezet. Ugyanakkor itt is van analógia: a tv-t (televízió) pont nélkül írjuk, pedig az sem áll több szóból, sőt, szigorúan a magyar nyelv alapján véve nem is összetett szó.
Ha a helyesírási szabályzatban példaként idézett rövidítéseket nézzük, azt láthatjuk, hogy igazából pont az olyan rövidítések után áll, amelyek a szavak csonkolásával (ált., csüt.) jönnek létre, beleértve azt is, amikor csak a kezdőbetű marad meg egyedül.
További következetlenségek is láthatók, pl. m.é.= múlt évi, de NB.= nota bene (tehát ide nem tesz elemenként pontot, de a végére igen).
Két szabályféle következetlen keverését látjuk:
1. Írásjel:
A rövidítések után pontot írunk, a betűszavak esetében sem a szó belsejében, sem a szó végén nem alkalmazunk pontot.
2. A rövidítés szabálya
A szavakat háromféleképpen rövidíthetjük:
a) a tulajdonképpeni rövidítés, amely többnyire a szavak első néhány betűjéből áll: ált., isk., ig., - itt alkalmazandó a pont.
b) A betűszó, amely a több szavas kifejezéseket alkotó szavak első betűiből áll - itt nem alkalmazandó a pont.
c) A mozaikszó, amely a szavak tetszés szerinti részeiből áll. Ilyen a maszek típusa (magán szektor), ahol a rövidítés az alkotó szavak egy-egy szótagjából áll.
A mozaikszók különleges esetének tekinthetük azt, amikor egy egyszerű szó néhány betűjét alkalmazzák a szó rövidítésére, pl. tv. = törvény, illetve, amikor egy szerkezet valamelyik szavát rövidítik ilyen módon stb.=s a többi. Ebben az esetben aaz AkH pontot írat. Ugyancsak pont dukál az olyan köznyelvi betűszavaknak, amelyek nem tárgyakat, szervezeteket jelölnek, hanem időhatározók (d.e.), vagy szervező jellegűek (i. m. - idézett mű).
Azt hiszem, ezek esetében a hagyomány vagy más szóval a szokás a döntő. És ez érvényes a Kft.-re is, amelynek logikus írásmódja a kft lenne. Persze, intézménynévben esetleg Kft - de pont csak a mondat végén! Ennek megerősítéseképp vegyük észre. hogy az AkH 11/11 (1994) a gazdasági munkaközösség kifejezést gmk formában adja, pont nélkül, pedig ez a szövegekek jelentős részében kicseréthető a Kft.-vel . Ugyanígy van az Osirisban is.
A dolog magyarázatát abban látom, hogy a Kft. mind rövidítve, mind kifejtve háború előtti szó (a HHC Karinthy Utazás a koponyám körül c. művéből idézi először). A háború után, pontosabban a szocialista rendszerben ez a szó csak régi szövegekben működött, így a helyesírási szabályzatok nem figyeltek rá (nincs is felsorolva a 11. kiadás rendszerváltás előtti lenyomataiban).
Gondolom akkor a Tisztelt XY Kft.! alakkal is ez a helyzet, de örülnék, ha Kis Ádám vagy rumci megerősítené. Más is megerősítheti, de akkor írjon legyen szíves hozzá valami forrást vagy AkH szabálypontot, hogy ne csak egy vélemény legyen, mert olyanja bárkinek lehet.
Meg tudjátok nekem mondani, hogy a néma korszakot ('a némafilmek korszakát') külön vagy egybe kellene-e írnom? A magam részéről az egybeírás mellett döntenék, mert mást jelentést "érzek" az egybe-, ill. a különírt alaknál.
Továbbá elég sok találatom volt a némafilmkorszak 3-féle írásmódjával is, itt melyik lehet a jó? Néhány (szak)cikk külön, több lexikonféle szócikk kötőjellel, de nagyon sok külön írja. ... úgy érzem, elvesztem (az AkH. rengetegében...)
A vastagításban közben ravaszul állást is foglaltam, csak elfelejtettem hozzáírni: szerintem ezekben köznévként viselkedik a "nap", valahogy úgy, mint a kisbetűs biblia az "ördög bibliája" és hasonló szerkezetekben.
Ha a Nap tulajdonnévként nagybetűs, hogyan írnátok le a fiktív egyenlítői középnap csillagászati terminust (ami az időszámítás egyik matematikai kelléke)? Ez egy olyan képzeletbeli Nap, ami egyenletesen halad teljesen szabályos pályáján, ezzel megkönnyítve az időszámítást, amely szívességet a nem fiktív Nap nem tesz meg nekünk. ;)
Én eddig azt gondoltam, a Ft után azért nincs pont, mert ez mértékegység. Azok után - mint általában kódok, jelek után - nem teszünk pontot, hiába rövid formák, de önmagukban van létjogosultságuk.
Rövidítéseknél meg nem szükségszerű, hogy a végéről maradjon el szöveg, pl. "gazd. tság." (= gazdasági társaság).
Szép is lenne, ha így lenne, mert akkor nem kellene egyesével mindet megtanulni. De sajnos a dr. után kell pont, pedig nem a végét hagytuk el, a mértékegységek neve után meg nem, hiába hagyjuk le a végét: l(iter), g(ramm), m(éter).
Lenne még itt valami. Ha egy Kft-t szólítot meg, akkor a Tisztelt XY Kft.! a helyes alak? Kicsi erőltetett a .! egymás mellett. A Kft-t alakba nem kell a pont?
Neked a tiszta ideálok felől teljesen igazad van, de mikor mennyiségben kell gyártani a szöveget, a (gyarló) ember igen tud örülni a probléma megkerüllésének is [ráadásul sokféleképpen mög lehet oldani, hogy ne nagyon sérüljön, ami sérülhet]. ;)
Ilyenkor mindenkinek a legelső gondolata az átfogalmazás, de ez nem játszik mindig: stilisztikailag sérülhet miatta a mondat és valójában csak a probléma megkerülése.
Szerintem sokkal inkább az a kérdés, jó ötlet-e ilyenkor nem kisbetűvel kezdeni? Az ugyanis elbizonytalanítja az olvasót a nick első betűjének írása felől, és minthogy a két változatnak lehet két különböző gazdája is, nem egyértelmű a megjelölés. Én biztos kikerülném ezt a problémát a mondat átfogalmazásával. :)
Bocs Hyuji, de ezt a poént nem tudtam kihagyni :P Csak így tovább. Érdekesek a kérdéseid és a válaszok nekünk is tanulságosak.
NevemTeve: persze tudom, hogy a Btk. nem bünteti a helyesírást. Csak próbálok igényes lenni ezen a téren. Különben magam is arra tippeltem, hogy lehet kicsivel kezdeni, de azért utánajártam. Nem tudtam, hogy erről egyszer már ilyen flame-téma folyt.
