A legkézenfekvőbb válasz, hogy a 2-3 szemre metszés kevés a fajtáknak. Én is jártam így, ha pl. egy-két kisebb bilinget hoz is, az belefér még ebbe a válaszba.
Tavaly Italiaval pont így jártam, idén bosszúból megterheltem :-)
Köszönöm, egy kicsit megnyugtattál, mert ha jégverés, (amit talán alátámaszthat hogy kb. egyszerre jelentek meg) akkor nagy kár nem lett, majd a repedtek eltávolítása után abbamarad a folyamat.
A lombon látszik a legkevésbé. Leginkább a következö metszés után a levágott vesszök végénél lehet látni a hegeket. Ilyen repedésnek mechanikai okának kellene lennie. A lisztharmaté ugyan repedés, de egész másmilyen, ez pedig nagyon olyan, mint a jégverésé, a hosszúkás bogyónál még mintha a becsapódás nyomaként a barnás folt is látható lenne.
A lombon a nagyobb jégdarabok tudnak feltünö lyukakat ütni, a kisebbek vagy nehezen észrevehetöeket, vagy semmilyeneket.
Sziasztok, kérdésem lenne a kövekező: Vettem egy szőllőt még a mult év végén.Tele volt csipkével, magas füvel,nagyon el volt hanyagolva. Kitisztítotuk, és megmetszetettük. Gyönyörüen fejlődött, és olyan mintha ujra éledne, bő hajtások és rengeteg ág van rajta. Sajnos nincs rajta termés. Megpermeteztem, ahogy kell, közte a a kinövő füvet levágtam. A metszést 2-3 rügyre csinálta egy asszony. 5 -7 éve nem volt müvelve. Kérdésem lenne mi lehet a terméstelenség oka?Kösz válaszotok
Ha volt is (éjszaka, vagy nem voltunk itthon) nem látszik nyoma a lombon, a második képen a fürt kifejezetten alacsonyan, a lomb alján van. Nem hiszem. Fürt peronoszpórát kaptam, de nem ezeken a tőkéken. Az meg inkább töpped először. Nem rothadást sejtek, mert az foltal indul, itt meg inkább a repedés van előbb.
Meg tudná valaki mondani, hogy mi bántja ezeket a bogyókat? Csak a tanulság miatt kérdezem, mert nyilvánvalóan menthetetlenek, de sajnos sok fürtön találtam 1-1 ilyen bogyót, amit gyorsan le is veszek. Összességében még nem sok, de lehet hogy több lesz, ha olyan betegség ami ellen nem permeteztem.
A fura az, hogy elvileg a lisztharmat okoz ilyen magig érő repedéseket, de sem bogyón, sem levélen nem láttam (látok) más, lisztharmatra utaló jeleket. A képeken a fehér csak a tegnapi permetezés maradványai.
Nem. 90 tökét és 14 l-rel. Az max 180 m egy oldalon.
A p2 az aerosolokat nem szüri ki. P3-as + szerves és szervetlen gözöket/gázokat kiszürö betétes álarc kell (abekp3), a porállarc max kapáláshoz jó.
Mivel nem vagyok növényvédös, pláne látatlanban nem adnék semmilyen tanácsot, hogy te konkrétan mivel menj. De: ha van tünet, mindenképp legyen kontakt szer a löttyben, ha mildicut-od van, abból 4 l/ha a max dózis, neked is ezt a mennyiséget kellene kijuttatnod. Felszívódóval fürtzáródásig lehet/érdemes permetezni, utána már hiábavaló, söt egy esetleges korai szüretnél gubanc lehet. A moltovinnel semmi esetre se ismételd, de curzate superrel se menj, mert az gyak. ugyanaz a felszívódó hatóanyaga.
1. Durván 200 m hosszú lombot szórsz meg 10 l permetszerrel
2. 3-as fúvóka állásnál egy kicsit jobban megnyitva, teli gázzal az kb. 1,8 - 2 l/perc (nincs adatom csak újabb sr 430-ról) ami azt jelenti 5 perc körül kellene futni a 200 m-t. De majd lemérem 5 liter vizet a javasolt beállítással mennyi idő alatt nyom ki és próbálom a permet terítéssel összehangolni. A terelő rácsok nem használata szintén pontot ér nálam!
3. Végül is mindegy mert "zöldmunkázni" márpedig kell.
4. 3M félálarc P2 szűrővel ( lehet így pontosabb)
5. Most kértem a kollégáktól piros lapot de ha ez sem jön be letépem az asszony bugyiját (már úgy is szorít) és azt használom
Mátra nyugati lábánál van 1 Zweigelt és 1 Zalagyöngye ültetvény kb. 800 m-re egymástól. Mindkettőt az unoka bratyóm vette meg pincével és kis házzal együtt, de tavaly itt hagyott bennünket, talán odaát nagyobb szükség volt tudására, tapasztalatára. (Majd 40 évet nyomott le pár TSZ szőlő-gyümölcs kertészeként)
A hosszú sorok inkább a nadrágszíj parcellák kiosztása miatt van de a telepítőnek is hosszú lehetett mert van 3 átjáró is.
Már permetezés közben illetve séta közben körvonalazódott a kép, hogy a puttony nélküli széles-gumikerekű taligámat át kell alakítani. Így megspórolok pár méter sétát...
A ZGyöngye szerencsésebb telepitésű (ilyen szempontból) mert az 3szög alakú telek, és a mi kis telkünkhöz van közelebb de ugyanúgy sétálni kell feltöltéskor
Csak egy kérdés:
Ha ma délután peronoszos jeleket találok a Zweigeltben (ha találok remélem csak a levélen) ami kb. fele annyi hatóanyagot kapott mint kellett volna most kedd reggeli permetezéskor, akkor
1. megismételhetem Moltovin-nal (de már a kellő hatóanyaggal) aminek 7 nap a két kezelés közötti min. időtartam
2. Használjak valami más hatóanyagú szert pl. Mildicut-ot (ami van) vagy felszívódót
1. Rosszul adtam meg a lémennyiséget: a jó: 1 tele tank kb. 90 töke mindkét oldalára 3-asnál picit jobban megnyitva (kb 800 l/ha).
2. Szerintem a 4-es fuvókaállás túl "bö lé", ahhoz nagyon kell sietni, hogy ne folyjon meg. ha nem teligázzal fújod, akkor egyrészt kevesebb fog fogyni a léböl, viszont nem forgatja meg a leveleket, ami a lényege lenne a háti motoros permetezésnek. Ja, és én mindenféle réselö bizbasz (a fehér müanyag rácsos korongszerüségek) nélkül használom, mert a kilépö levegöt nagyon lelassítják.
3. nem tudsz úgy zöldmunkázni, hogy ne kelljen mindkét oldalt leveretni
4. a porállarc permetezésnél gyakorlatilag semmit se ér!!!
5. én vagy egy karót szoktam srégen a vezérdrótnak támasztani (a sorra merölegesen), hogy messziröl is látszódjon, hol kell folytatni, vagy egy lebökhetö fémtáblát (utóbbit könnyebb cipelni).
Nem irigyellek, na. Én szerncsére már traktorral nyomom.
Gondolom, ez valami felosztott egykori állami gazdasági/tsz parcella lehet. Ha saját tulajdonban van, én biztos csinálnék két-három átjárót a sorokba (két szomszédos tökénél egy-egy oszlop, felül huzallal összekötve, lejjebb se vezérdrót, se segéddrótok) a keverést meg valahol középen csinálnám, a vizet meg -ha a domborzat engedi- feltalicskáznám 3 l-es kishordókban (azt még meg lehet emelni, de könnyö lezárni).
Én (bár most már csak kb 12 l elveretésére használok egy régebbi sthil-t) 3-as fuvókaállásnál picit jobban megnyitva használom. Lemosózáshoz alapjáraton, 4-6 leveles állapotban és fürtmegnyüláskor (utóbbinál csak akkor, ha a hajtások nem túl nagyok) feles gázon, utána végig teljes gázon, a gázkart fixelve, a sorok végén elzárva a permetlét, hogy csak oda menjen, ahova kell. Így teljes lombozatnál kb 40 tőke kétoldali lepermetezésére elég a 10 l, de legtöbbször, ha magamnak töltöttem, tele töltöttem. Az a 60 l szerintem pont a fele annak, ami kellene, mert az sem jó, ha túl gyorsan halad az ember, ha meg túl lassan, akkor megfolyik. Mindig szigorúan csak az egyik sor bal kézre eső oldalát verettem, sosem verettem át a jobb oldalra, mert az garantálja, hogy vagy kimarad, vagy 2X kap valami.
Szép meló lehet a 200 m-t végiggyalogolni oda-vissza...
Átfutottam a 800 oldal nagy részét, most olyan a szemem mint a bagzó macskának, de nagyon tanulságos volt. Némelyik hozzászóló már olyan mintha jó pár éve ismerném.
Az elmúlt 3 és fél hónapban több időt sikerült tölteni a SZŐLŐ-ben mint az egész eddigi életem során pedig ebben már a gyerekkori szórakozásim is benne vannak mikor édesanyám tevékenykedett a nagyszülők homoki szőlőjében illetve szüretek.
Korábbi hsz-ból már tisztább a kép a növényvédő szerek kisebb területen való felhasználásáról - Van_Persil és mások- illetve Stihl SR 200 kezelési utasításából, de ha megengeditek kerülnék ezzel még egy kört.
A gyártó megadja az adagolást (3,5 kg/ha) amit 400-1000 liter vízhez javasol kijuttatni.
Korábbi időszakban, mikor a lombozat még nem volt olyan fejlett csak egy akkumulátoros háti permetezőt használtam és 10 literenként kevertem a permetszert az 1 ha/1000 literből visszaszámolva.
Most, hogy már kifejlett a lombozat (zöld munkával kis elmaradás) átálltam a motoros háti permetezőre, hogy még jobb hatásfokkal tudjak védelmet biztosítani. Már használva a korábban megszerzett tapasztalatot, egyben kevertem be 60 liter permetszert de ugyanúgy kalkulálva mint korábban. (60L x 3500 gr)/1000L = 210 gr. növényvédő szer
De ez 400 liter vizet alapul véve: (60L x 3500 gr)/400L = 525 gr. növényvédő szer
Ha a permetezni kívánt felületre számolom (ez nem pontos csak hozzávetőleges, mert még nem mértem le):
1 m lombfal
200 m sorhossz
4 sor
2 oldal = az nálam 0,16 ha amire kell (3500 gr x 0,16 ha)/ 1 ha = 560 gr. növényvédő szer - szóval ez tűnik a legpontosabbnak ezt kellett volna elkeverni 60 liter vízben.
És ha csak a felénél is kevesebbet (210 gr-ot) használtam akkor ismételhetek a két kezelés közötti minimális idő leteltével ugyanazzal a szerrel, vagy valami másik hatóanyaggal korábban is? Természetesen a szőlő állapotát figyelembe véve. (ha nem kell akkor nem de ha kell...)
Egyébként ez a szer a Moltovin - Folicur Soloval és Damisol Magnussal keverve.
Várom megtisztelő hozzászólásotokat, gyakorlati útmutatásotokat!
ui: ha a motoros háti permetező pl. 2,5 m növénymagasságig alkalmas azt maximális gázon kell érteni?
én feketerothadásra tippelnék. Ha tényleg az, és nem fürtpeonoszpóra, akkor minden ilyen fürtöt vegyél le és távolíts el az ültetvényedböl, majd lehetöség szerint égesd el, az elásás nem igazán jó megoldás.
Az 5 %-ot én is a Májer Jánostól tudom, csináltak a kutatóban kísérletet és csak az 5 %-osból szívódott fel annyi, amennyit ténylegesen fel tud a szőlő venni, hígabb koncentrációjúból nem, ill. a töményebb már túl tömény a permetezéshez (utána alaposan el kell mosni a permetezőt, alaposabban, mint normál esetben).
A taljaban lévő Mg sajnos könnyen kimosódik, ill. a káliumos műtrágyák gátolhatják a felvételét. A kimosódást gátolhatja, ill. a felvételét megkönnyítheti az ilyenkor elvégzett talajlazítás.
Érdekes módon, bár a Mg reutilizálható elem, a levélen át felvett magnézium valamilyen okból nem transzlokálódik. Azaz a permetként kijuttatott keserűsó aktuálisan ott, ahol felszívódik, jelent magnéziumpótlást, de az egész növényre vonatkoztatva ez semmi pluszt nem jelent.
Azaz ha Mg-hiány van, hosszú távon mindenképp kell a talajba juttatva is pótolni.
(forrást nem tudok másként, mint hivatkozásra hivatkozni: ma pont erről beszélgettünk Allaga tanár úrral - Georgikon -, s ő a badacsonyi Kutató vezetőjére hivatkozva állította ezt, aki a Mg hatásaiból írta a doktoriját. S pont azért került elő a téma, mert ez a viselkedés egy reutilizálható elemtől igen furcsa.)
Olvasom a magnézium-szulfát (keserűsó) leírásában, hogy permetként 3-4%-os töménységbe mehet a szőlőre virágzás után. Tartalmaz 16% magnéziumot, és 30% ként. A kérdés az, hogy a kéntartalma védőhatása megfelel az egyéb kéntartalmú permetezőszerek hatásánakl? Természetesen az összetevők arányát egyeztetve. Magyarul: ha 1%-os oldattal permetezek, -az 0,3% kéntartalom, ami pl. a thiovit ajánlásában szerepel,- akkor a kénnel megvédem, plusz még magnéziumot is adok a szőlőnek?
