Miután mindenféle rendszámmal foglalkozó topic-kal találkoztam, de olyannal nem ami az 1990 előtt kiadott rendszámokkal, azok történetével foglalkozik, vettem a bátorságot, egy ilyent nyitni.
Arra kérem az ide írókat, az általuk feltett rendszámokkal kapcsolatban a lehető legtöbb információt, képet, évjáratot tegyék fel.
Nem tudom közzé tenni, de láttam olyan fényképet, amelyen két MÁVAUT-os busz között egy FAÜ Ikarus 60 áll sorban a műhelycsarnokban kb. a végszerelés állapotjában. Az Ikarus 60-ason alul szürke csík van. Ez a szakértők számára a dátum meghatározásához adalék lehet.
Azért az továbbra is "piszkálja a fantáziámat", hogy került FAÜ-s IK.60 - a cégjelzés látszik a fotón - a Béke térre és miért nem például a Sallaiba. Nem azt mondom, hogy "lehetetlen" - a kép igazolja - csak nekem furcsa.
A kép biztosan a Béke téren készült. Ezen a képen jobboldalt látszik az összetört elejű 60-as.A képen látható állapotokból kivehető, hogy még igen messze voltak a csuklósbusz készítéstől.
Én 30-asnak olvasom a viszonylatot. A kép a Béke téri MÁVAUT műhelyben készült. Gondolom, hogy akkoriban amikor a MÁVAUT birtokba vette, vagy kevéssel azelőtt. Nem tudom, hogy az a telep kié volt és mire használták korábban.
Valaki megerősítene,szerintem a kép és a mellette látható társai az Istenhegyi úton készültek,az Orbán térnél,bár ezt megerősítő épületazonosságot már nem találtam a Street Viewen.
Köszi amit feltettél,nincs azzal semmi gond. De nem egy kanyarban történő aszfaltozásnál használt vontatót keresünk? Fortepan kép volt,talán a jobb alján talán egy Csepel 700-is volt deszkával tökig rakva. Vissza kell keresnem,mert most csak a fejemben van a fotó.
Valamelyik este láttam egy fotót az Ikarus-Steyr 659 műszerfaláról. Megkockáztatom sok embernek az lett volna űrhajó műszerfala annak idején. Sajna nem tudtam menteni.
Sziasztok! Valamikor volt egy 500as trabantomt CF-45-18 volt a redszáma esetleg ez kiklehet kèrnikemlèkbe a hivatalból? Vagy van olyan cèg aki pontos másolatként le tudná gyártani? Emléknek szeretném a falra kmokmogyi@freemail
Gyerekként láttam valami hasonlót,de csak képen-és mintha a "Buda"vontató lett volna alá irva.Aztán,hogy ez a név az-e,illetve valami saját elnevezés csak,azt nem tudom..
Bevallom, ennél többet eddig nem tudtam kideríteni, ez is csak egy kétmondatos angol leírás összefoglalója. Megtaláltam a részletesebb anyagot is:
Általában nem szoktam megijedni a francianyelvű szövegtől, de ezt még űrtechnikával sem tudtam úgy kinagyítani, hogy teljesen olvasható legyen (vagy legalábbis jó találati pontossággal kitaláljam a szöveget.
Köszönöm, hogy foglalkoztál a kérdésemmel. Amikor láttam ilyen szerelvényt, elmulasztottam azt megfigyelni. Még felnőtt által kézen fogva közlekedtem és arra, amerre vittek.
A vontató vonócsapja, vagy a pótkocsi vonórúdja képes a két jármű jobbra-balra és előre-hátra való eltérő billenésének kompenzálására? Vagy csak egyszerűen a vonórúdon levő nyílás nagyobb átmérőjű a vonócsapnál?
A szét- és összeakasztáskor a vonócsap lesűlyesztehető?
A lényeg a cikk szövegében is benne van. Ha jól értem a lényegét, itt a pótkocsi a hattyúnyak alakú vonórúdon függőleges erőt is tud átadni a vontatónak. A vontató függőleges vonócsapján lévő, állítható magasságú hordgallérra támaszkodik a vonórúd. A hordgallér magassági beállításának függvényében vesz át a vontató függőleges terhet a pótkocsitól. Adott esetben így lehet a hajtott tengely tengelynyomását növelni.
Habár a következő képen nincs rendszám, de az itteni társaság szaktudásától remélek választ.
Talán maga az 1958-as cikk sem lesz érdektelen.
Meglehet, hogy a Csepel D 344 egy nagyon korai előképével van dolgunk? A képen nagyon rosszul látszik az első tengely. De inkább hagyományosnak vélem, mint a Csepel kétkardános megoldásának.
Mi értelme lehetett ennek a vezetőfülkének, akkor, amikor már megvolt a D 700-asé?
A Chenard rendszerű vontatás mikéntjéről írna-e valaki? Erről van szó?
Érdekes az első irányjelzők elhelyezése. Ahogy olvasgatom, abban az időben eléggé liberálisan szabályozták a színüket és elhelyezésük mikéntjét. (elölről, hátulról és oldalról jól észlelhető legyen)
Nappal nem világított a fényszóró, így nem lehetett probléma a két lámpatest közelsége. Sötétben lakott területen városi lámpával (értsd helyzetjelző) közlekedtek. Hát, ekkor már érdekes lehetett a két izzó közötti 10-15 cm-nyi távolság. Lakott területen kívül a fényszóró működésekor - szerintem - semmi sem látszhatott az index pislogásából.
1. Bp17-009 Ga-Bü, S 1929... > 1930.05.23. BN-010 rakt.k.
2. Bp17-010 Ga-Bü, S 1929... > 1930.02.08. BG-007 tgk.
3. Bp17-011 Ga-Bü, S 1929... > 1930.03.28. BG-008 tgk.
Az átépítési dátumok egyike-másika lehet, hogy vitatható de most nem ez lenne a kérdésem.
A BN-, BG- rendszámokat a táblázatodban 1933-tól jelölöd. Akkor a példában szereplő 1930-tól milyen frsz-en helyezhették üzembe ezeket az átépített tgk-kat?
Én nem kaptam ilyen fotót annak idején de nem azért mert én voltam a tuti sofőr,de szerintem akkor a Zsigulit vezető ember kapott volna képet rendszámmal,és nem a Trabantos.
Azt nem mondom, hogy nem szólaltam fel ellene, de egy emberi nulla miatt azért csak nem válok egy bizonyos különleges fürdős személyzethez hasonlatossá. Nem tudok mit csinálni ez, illetve valójában az ellen, hogy az index fórum gyakorlatilag tálcán kínálta fel az eszközt a hülyéknek, és még el is rejti a személyüket előlünk. Attól még nem lesz a kontentem kevésbé értékes, hogy állandóan -3-ról indulok. (Vagy még kevesebbről, ha ez a zseni a bal oldali menüben megtalálja az új nickek létrehozásának opcióját.)
Már csak egy kérdésem maradt: a dupláknál a közepén vagy a végén levő szám a sorszám?
Persze itt is van némi probléma: pl. ha a GF 939-nél a 60.1154.965-ből az 1154-et kell néznem, akkor a GF 988-cal (60.1154) ütközik, ha a 965-öt, akkor a GF 891-gyel (60.965).
Akkor viszont nem értek valamit. A GF 889...894 sorozatot 1956 februárjában vették át, de a számaik mind 949-nél nagyobbak (nem beszélve a GF 926...950 sorozatról, amelyeknek számozására a mai napig nem találtam épkézláb magyarázatot).
Mert nem bírt magával a sofőr úr. Száguld 70-nel lakott területen belül. Bár..... Jobban belegondolva lakott területen kívül sem bírt sokkal többet a Csacsi. TG-56-50
És mettől meddig számozták együtt a típusokat? (A vázszámokat elnézve megtippelném az 1952-58 közti időszakot, mivel 1959-ből már másfajta számozást láttam.)
Az a baj az ilyen listákkal, hogy a rendszám kiadás nem központilag történt, adott esetben több hónapos elcsúszások voltak még a Merkúrok között is, ha pedig esetleg vidéki rk-n át kellett rendszámozni, akkor éves eltérések is voltak. (pl. TB 16-51 1981!!)
Tehát akkoriban egyszerre vitték a 60/601/602-t, mint pl. később a 256/C56-ot? Logikusnak tűnik - és legalább a plusz egy gépes verziót is kihúzhatjuk.
A cikkben egyébként új autóbusz szerepel. Valóban érkezett akkoriban két új 620-as, de azok valószínűleg mentek pótkocsival Békéscsaba helyibe vagy Békéscsaba - Békés közé, az akkoriban megszűnt kisvasút helyére, ahol még jó darabig az volt a téma, felférnek-e az emberek egyáltalán. Ezért is jó, hogy előkerülnek néha ilyen képek.
A cikk alapján a fordába a nagymágocsi járat is beletartozott, így miután Mátó úr 7:35-kor megérkezett Békéssámsonból Orosházára, (a régi Alföld szállóhoz), 7:40-kor már indult is tovább Nagymágocs tanácsházához az Ikarus harmincassal.
A második képen a 41 -es jelzés a MÁVAUT felett már le van festve, így az 1962-es, vagy későbbi lehet.
Ha nem gond, a képeket majd alkalomadtán egy témához kapcsolódó bejegyzésben - forrásmegjelöléssel, természetesen - a blogomban is közzétenném.
(Nagyapám akkoriban Mezőhegyesen volt sofőr, sokat jártak Sámsonba is, talán ismerték is egymást Mátó úrral - de ezt már nem tudom megkérdezni...).
A wartburgos képen a férjem van kb 90-es évek eleje, 88-ban vették újonnan.
A buszos kirándulás férjem nővéréék...a busz a Tisza volán tulajdonában volt, nem tudjuk h Szegedhez vagy Hódmezővásárhelyhez tartozott-e, 91-92-es a kép.
Én sem tudom, hogy a valóságban anno mi történt. Régi véleményem most is érvényes szerintem. A CD anyagát felül kellene vizsgálni, a bizonytalan adatokat - "lehet hogy így volt" jelszóval - nem kellene rajta hagyni ill. estleg javítás jegyzéket kellene kiadni. Esetleg átdolgozott - kijavított - CD-t újra. Amit viszont valamilyen okból nem tudunk azt egyértelműen leírni, minden esetben. Olyan érzésem van, Te keresel egy alvázszámot ami nincs csak a lemezen??? Nem tudom.
Nevesítés nélkül: nem ez az egyetlen "kétséges" adat, nem egyértelmű megfogalmazás miatt is egy-két helyen "hogy is kell
érteni?" helyzet van.
Gondolom, most sokan hülyének vagy rosszindulatúnak néznek de akkor mondjanak jobbat, segítsenek ennek a hibának a kijavításában. Nem felelőst hanem megoldást keresek. Az a hozzáállásom ehhez is máshoz is, hogy mindegy ki mondja a "tutit" az a lényeg, hogy jó legyen. Ezért van az is, hogy sokszor talán kötözködőnek gondolnak - sőt biztos, hogy igen. Én minden eddigi ismeretemet innen - internet - szedtem össze + saját régi emlékek + némi írott anyag (pl. BKV. monográfia). Sok a hibás forrás és téved az emlékezet.
Ne felejtsük el, hogy a MÁVAUT a 620-asokig nem gyártott saját csuklóst, ahogyan Miskolc (MKV), Pécs (PKV) és Szeged (SzKV) sem, így szerintem könnyen elképzelhető, hogy felmerültek az üzemeltetés alatt olyan problémák, amiket a "gyártó" tudott csak eredményesen orvosolni.
Attól, hogy valami egyértelmű, még nem biztos, hogy úgy is történt. (Nyugodtabban aludnék, ha tudnám, hogy úgy történt.) A Sallai a tömeges felújítások, átépítések miatt mindig is élen járt a kavarásban (még a rendszerváltás után is), ha arról volt szó, hogy kicsit szorít már az idő. Persze amíg a CD-n nem láttam ezt, fel sem merült, hogy van egyáltalán bármi összefüggés is a két csuklós között, de ha valami csodával határos módon lennének fotók a megfelelő buszokról, már az is rengeteget tisztázna a dolgon.
Arra is gondolj, hogy a 19-13 nem FAÜ hanem Mávaut busz volt, tehát aligha jöhetett a Sallaiba bármilyen javításra, szerintem legalább is.
Nekem egyre inkább az a meggyőződésem, hogy a két emlegetett busznak semmi köze egymáshoz, külön-külön megvoltak ahogy Mihál is írta. Az általad keresett alvázszám valahogy nem illik ebbe a történetbe de, hogy mi lehet, nem tudom.
Mégegyszer mondom, engem is a CD-n lévő írás zavar, ott lehet valami tévedés vagy elírás vagy valami eredetileg is zavaros forrásanyag.
Mihál táblázataiban egyértelmű a két busz története.
Mihál is írta, hogy valami kavirc van az alvázszámok körül...
Még annyit: a 19-13 csuklós állapotában ITC.601 volt. A 07-24 tolóablakos IK.60 volt. ITC.601-hez (ITC.600-hoz sem) ismereteim szerint soha nem használtak tolóablakos gépes részt.
Így, hogy három évig párhuzamosan üzemeltek még csuklósként is, még rejtélyesebbé vált a dolog. Hiszen nem valószínű, hogy 1962-ig egy 60-ast 601-esre cserélt volna a vállalat, 1962-től 1966-ig két még különbözőbb kivitelről van szó, 1966 és 1969 között pedig még ennél is értelmetlenebbnek tűnne a két gépes rész kicserélése.
Már csak két elméletem maradt. Az egyik az, hogy van egy 60.1750 (és nem 601.750), ami bekerült a játékba, a GA 19-13-at pedig békén hagyták, a másik pedig az, hogy pontosan 1966 végén a GA 19-13 főjavításra visszajött a Sallaiba, valami miatt kicserélték a gépes részt a GA 07-24-re, később pedig az eredeti gépes részt a GA 86-00-hoz használták fel.
Az IC660 csuklósok az én régi megfigyeléseim szerint 3 félék voltak.
A gépes rész alapján 2 felé oszthatók - leereszthető ablakos(hátul 3 ablak) és eltolható ablakos. Az eltolható ablakosok további kétfélék voltak(hátul 1 vagy 3 ablak).
Az eltolható ablakosokat nem lehet a gépes alapján szétválasztani, tudni kellene miből készültek az utánfutók. Én még sokra emlékszem az akkori - 1966-1967. ill. további évek - megfigyeléseim alapján persze mostmár biztosan bizonytalanságok is vannak ha fel akarom külön-külön sorolni őket. Az is baj, hogy én sem írtam ezeket fel annak idején - ma sem - és néha próbálom összeállítani emlékekből és Mihál IK.60 táblázata alapján. Eddig nem sok sikerrel.
Már én is sokszor gondoltam arra, hogy ha valakinek mégis lenne ilyen adata, igazán megoszthatná velünk.
Na igen, az ablakok ügye nekem is eszembe jutott, viszont soha egyetlenegy fotót sem láttam a GA 86-00-ról, ami legalább azon a szinten eldönthette volna.
Viszont így, hogy a két csuklós éveken keresztül párhuzamosan létezett, szinte minden ötletemet sutba vágta...
Nem zavartál meg semmit és köszönöm a kiigazítást. BPO-105 barátunkkal folytatott beszélgetésünket a te táblázatod és a CD-lemez alapján folytattam. Az viszont tény, hogy lemezen lévő busz-csere adatot én sem értem még most sem.
Nem akarom megzavarni a vitát, csak annyit szólok hozzá, hogy:
1. 0724>8600-nak ellentmondásos alvázszámai vannak (Lovász Gyurival se sikerült tisztába tenni), erről jól el lehet vitatkozni
2. 1913-at nem célszerű belekeverni, mert az 1962-től 69-ig közlekedett, mint tekerőablakos, régi fajta jármű. Ezzel szemben az 1. pontban említett egy tolóablakos, újabb konstrukciójú jármű volt, a kettőnek semmi köze nem lehet egymáshoz.
Teljesen elképzelhető, nem minden busz lett felhasználva gépes résznek. Sőt akár még az a kissé extrém verzió is elképzelhető, hogy a 07-24-ből valójában utánfutót csináltak...
Mihál tt. táblázata néhol eltér a BKV anyagától. Ráadásul ha csak az ő anyagát vennénk alapul, akkor semmilyen csere nem kavarna be, és a GA 86-00 alvázszáma a 60.1173.628 lenne - ez is megvan nála, de egy másik táblázatban.
Hát én nem tudom, hogy hol tévedtél esetleg - és én is talán - de csak azt tudom megerősíteni neked amit előbb írtam mert egyéb adataim nincsenek. Sőt bevallom én csak a rendszámokat néztem mindkét helyen amit említettem, nem akartalak félrevezetni. A GA-07-24 "sorában is - CD-n - úgy van írva, hogy elcserélve ismeretlen időpontban.
Mihál táblázatában most néztem: Üh. 1957.01.(GF-945), GA-07-24, Csuklósítva 1966.11. GA-86-00.
Hát... valami nem világos. Sajnálom, hogy nem tudtam segíteni.
"Az állagkönyven átírt alvázszám (601.750) alapján feltehető, hogy ismeretlen időpontban elcserélve MÁVAUT GA 19-13 frsz. Ik601-esével."
Ez alapján szerintem úgy lehet értelmezni, hogy a GA 86-00 könyvében (ami ugyebár ugyanaz, mint a GA 07-24-é volt) az eredeti 60.1173/628 számot átírták 601.750-re, tehát a 86-00 gépes részének alvázszáma ekkor 601.750 volt.
Időközben megtaláltam azt is, hogy (amint azt említetted) 1962-ben a GA 19-13 kapott egy Tr5 utánfutót, amivel tovább üzemelt, ráadásul maximum négy évig párhuzamosan a GA 07-24-gyel. Több okból - üzemeltetési oldalról nézve - sem tartom valószínűnek, hogy eredeti állapotukban (1962-ben vagy azelőtt) cserélte volna el a FAÜ és a 16/20. AKÖV a két buszt, így viszont számomra az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a GA 19-13 gépes részét használták fel 1966-ban a GA 86-00-hoz...
Mit tud(hat)unk a 601.750 alvázszámú Ikarus 601-esről?
Az egyetlen információm róla az, hogy GA 19-13 volt a rendszáma, és nagy valószínűséggel ezt a buszt használta fel a FAÜ Sallai fm. egy saját 60-asuk helyett a GA 86-00 rendszámú csuklós építéséhez.
Az 1055-ös igazi temetői járatos kocsi, mert a viszonylattábla alatt volt kialakítva egy olyan rudazat, amire felakaszthatták a virágosok, a temetőbe szállítandó koszorúkat. Nem minden Szépilona-i kocsin volt ilyen.
Sajnos semmit nem tudunk a buszról, a sofőr kb 65-ig dolgozott vele, beteg lett levették a járatról és 79-ig ágyba fekvő beteg volt, nem sok információ maradt meg, csak hallomásból ez az.
Az érdeklődők (nincsenek sokan) 99%-ának tökéletesen megfelel a könyv. Igényes kiadvány, jól megírva, rengeteg fotóval, vonalhálózati térkép, Chausson jellegrajz, stb. Hogy a kemény magnak ez kevés? Nem is nekünk írták. Mi elszórakoztatjuk itt magunkat szerencsére. De hogy a monori üzem teljesítménye 1965-ben az előző évhez képest 81634 kilométerrel nőtt, vagy hogy a BU 99-99-et 1987.02.17-én a sajóhörcsögi Vörös Meteor tszcs vette meg, az még itt se érdekel mindenkit.
Kedves Évi! Mihál úr ugyan alább már leírta a lényeget, én annyival egészíteném ki, hogy a Békéssámson - Orosháza autóbuszvonal az 1960 májusában érvénybe lépett menetrendben még nem szerepel, így legkorábban kb. 1960 nyarán készülhetett a kép. (Ha van még hasonló fénykép, azt is szeretettel várjuk).
Sziasztok! Ha valaki tud több információt ezekről a képekről, megköszönném. A sofőr a képen a férjem nagyapja volt (Mátó Imre). kb 60-as évekbeli lehet.
Nem tudom, hogy eredetileg tényleg petroleummal működött e vagy sem?
Győr környékén a '60-as évek első felében azért is volt minden TSz-ben több belőlük, mert míg az akkori traktorokat, U-28, Zetor, Belarus, csak 17 éves kortól lehetett vezetni, ezt a petrokecskét 15 éves (!) kórtól vezethették az ifjak.
/Hosszabban. Hogy mi mennyit ér a jó fene sem tudja. Vettem már Volános kocsiról 1000 Ft-ért képet amit itt veletek megosztottam.Aztán a Takács Laci adott két "szatyor"könyvet prospektust ingyen, amit idő hiányában L.Miklós tett közzé. Vagy a Jambooo bácsi,nesze itt egy pendrive látom érdekelnek a régi közlekedési képek.Olyan lüke voltam akkor még a számítógéphez hogy a gyerekemmel rakattam fel hogy van itt pár száz kép,a gyerek mondta ja 8000!!./
Szóval én nem bántam meg hogy megvettem,de tudományos dolgokat ne keressetek benne.
Én is egyszerűsítek:annyit csak írtam, ha ma bent áll a garázsban az öreg Ikarus,meg az új Mercedes,a sofőrök nagy többsége vélhetően a Mercedessel dolgozna nyolc órát és ez érthető.
Semmiféle Ikarus bántás nincs ebben,én is szeretem őket,nem értem,miért kellene ezen hitvitát nyitni.
Köszi. További kérdésem, hogy "csak mese" - senkit meg nem sértve - vagy adatok is vannak hozzá (táblázatok, egyebek) mert akkor szerintem nem éri meg az árát egyrészt, másrészt egy ilyen történet szerintem tkp. "adatok halmaza" kell legyen és a "mese" csak kiegészítés, hogy ne "csak" statisztikát olvasson az ember és szép legyen a kiadvány. Persze azért az is fontos, ha jól van megírva.
Persze. A népligeti busz pályaudvaron megvehető 7990 Ft-ért. A képanyagról annyit,szerintem mi az évek alatt többet összeraktunk a 20-as Volán,Volánbusz témában. De nem beszélek le róla senkit sem,ha belelapozhattam volna/ami a fóliázása miatt lehetetlen/akkor is meg vettem volna.
Már bocsáss meg Lacibácsi, de ez szintúgy körte-alma összehasonlítás.
Alma-alma lenne egy Ik260 - MB O305, vagy esetleg Ik415 - MB O405 összehasonlítás új, vagy használt állapotban. Az O530-cal érdemben párba állítható Ikarus már nincs. Az utas, vagy a sofőr, meg azt tudja csak összehasonlítani, ami épp a garázsban van.
HF-109 Botond 1948 szeptember, fegyveres erők napja a Ludovika téren. Az ünnepség megtekinthető a korabeli filmhíradón, talán ez a gépkocsi is látható a háttérben.
Bennem is felmerült ez a kérdés a cikk olvasása közben.Ugye szép dolog a nosztalgia,de kíváncsi lennék,hogy ha választani kell az Ikarus 260,meg a Mercedes Citaro C2 között,hogy melyik fülkéjében kell napi nyolc órát letekerni,száz sofőrből hányan választanák az öreget.
Találtam a RÁBA fotógyűjteményében. A 60-as években az akkor nagyon jó eredményeket elérő ETO evezőseinek felszerelését, hajóit szállították evvel a Csepellel. 6x6 ffnegatívról fotózva, elnézést a minőségért. Kérem egy szakértő segítségét a pontos típusmeghatározáshoz.
Jól látom hogy két betű három számos rendszáma van a csöpikének?
Súlyos közlekedési baleset volt kedd délelőtt a Vöröshadsereg útja-Budakeszi út kereszteződésénél, amikor szabálytalanul, a főútvonalon haladó 56-os autóbusz elé kanyarodott a Szépilona felől érkező IFA teherautó. Az ütközés következtében a teherautó vezetője és az autóbusz két utasa megsérült.
Ja, hogy Balatonföldvár, Balatongyöngye étterem, amit '98 körül neveztek át a sokkal prózaibb központi aut. vt.-re. Ebben az esetben a napocza által felvetett Letenye lehet a másik helyszín (a zalai busz miatt), a járat meg talán a 20-as Bp - Abbázia járata? Engels tér - Siófok - Zamárdi - Bföldvár - Blelle - Fonyód - Nagykanizsa - Letenye útvonalon.
Igaza lehet.A Street Viewen nézve az a környék már újépítésű házakból áll,de a kereszteződésnél ott a buszmegálló,a mögötte lévő éttermet talán hagyományból Balatongyöngyének hívták és az út fölé benyúló,íves közvilágítási oszlop is stimmel,ilyet ma már nem csinálnak.
Csak spekulálok itt magamban: a GA 32-16 zalaegerszegi volt. Arról a környékről Muraszombat felé már a hatvanas években is volt több járat. 1972-ben (sajnos nincs korábbi menetrendem) Volános üzemeltetésű volt a naponta közlekedő Balatonszentgyörgy vá. - Keszthely - Zeg - Rédics - Muraszombat.
Ez logikus, de "Balatongyöngye" nem határmenti térség - még jelenleg, mert a románoknak erről bizonyára más elképzeléseik voltak/vannak :-) De no politika!
Épp olyasmire gondoltam, mint amire Komlósfecskés hozott példát: határmenti faluban lehetett ilyesmi lehetséges. Bár nem tudom, hogy az ilyen kishatár-járatok mennyire voltak szokásosak, mondjuk '84 előtt.
19 sz AKÖV Kapuvár Csepel tgk-i 1969 Május 1 alkalmából indulásra készen. YA-65-70,YA-25-83. Azt jól látom hogy az öregebb járgányon van újabb rendszám?
A FAV 20 által betett rajz az 1970-es évek eleji állapotát mutatja, amikor már pótkocsi nélkül járkált.
Eredetileg kb. így nézett ki:
Vagyis a kocsi első részén levő szenzomotorikus képességet vizsgáló egységet kiszerelték, a helyére került az olajkályha, majd az is távozott és a vezetőfülke válaszfalába ablak került és alája az "ötösülés".
Egyszerű a válasz: 1998 és 2018 között gyakorlatilag nem volt műszaki generációváltás a személygépkocsi-technikában, míg 1971 és 1991 között igen. Hasonlítsuk össze a képen látható 1971-es Wartburg 353-at (alapkonstrukció: 1955, modell: 1966) mondjuk egy 1991-es Opel Kadett E-vel (alapkonstrukció: 1979, modell: 1984) ; illetve mondjuk egy 1998-as és egy 2018-as Skoda Octaviát. Ez utóbbiak lényegileg azonos alapkonstrukciók.
Másrészről, a kilencvenes-kétezres évek autói már lényegesen nagyobb futásteljesítményre lettek tervezve, mint a hatvanas-hetvenes évek autói. A korrózióvédelemről meg ne is beszéljünk.
Majd már az lenne a csúcs, ha Lovász úr megtalálná a busz első életét.
?????? -> UA 27-26 -> FD 29-99 -> kb. 1974-75 selejt -> Szemeretelepen őrbódé
A PÁV-nál azt mesélték róla, hogy ez járt Afrikában. De nem hiszem, hiszen a vezetőfülke lépcsője nem stimmel. Annak meg semmi értelme nem lett volna, hogy a Szabolcs utcában a gyári lépcsőmegoldást egyedire változtassák.
Dr. HLG csak a papírképet őrízhette, mert az általad betett kép és FAV20 későbbi, 36539 sz. hozzászólásában látható felső kép negatívja is a múzeumban van, a Mávaut fotógyűjteményben.
Nem emlékszel rosszul. Létezett IFA alvázon is belföldön. És létezett olyan is ami az akkori nemzetközi szabványnak megfelelt.f:Ifj Horváth Géza gyűjtemény.
Akkor írjátok át Zoli a szöveget,mert kapásból én is rávágtam hogy 630,aztán utána ránéztem a szövegre 620,még elnézést is kértem. Aztán előkerül aki dolgozott vele és mégis 630. :)
Hehe. Ismerős autó. Persze látjuk, hogy nem 620-as, hanem 630-as.
Szabad tudnom, hogy hol jelent meg ez az írás? Van-e további része? A felsorolt nevekből az első kettőt személyesen ismerem. Nem szép dolog, hogy az intézet alapító igazgatóját Dr Horváth László Gábort elhallgatták és csak a beosztottjait sorolták fel.
Pontos dátumot - eddig - sajnos nem találtunk, de előkerült egy kb. 40 db-os fotósorozat a KPM Autóközlekedési Alkalmasságvizsgáló Laboratóriumáról, ez egy Ikarus 630 pótkocsival, rendszáma UA 27-26.
Az 196x és a mostani szűrőbusz programok között (kb. 50 év) készült különböző eü, szűrőbuszok nem program vagy terv alapján készültek, hanem ad-hoc próbálkozások, egyedi munkák voltak.
Ebben az 50 évben is készült/ismerünk vagy 10-12 eü/szűrőbuszt leginkább Ik-630/Ik-200 karosszériába, de mindegyik egyedi.
Sokszor évek teltek el, mire más módon, más helyen, más technológiával készült újabb ebben az 50 évben.
Még egy kis info a GB 56-80 frsz-ú "szalon Farosról".
Az első adag járműépítési fotók 1963. 06. 17-re vannak dátumozva, a busz ezeken még részben vázállapotú. (Ugynezen dátummal került elő az egyik IK31 alapú panorámabusz építéséről is kép)
A második adag képeinek dátuma 1964. 06. 18. Felmerült bennem, hogy valamelyik adagnál esetleg elírhatták az évszámot, és akkor csak egy nap eltérés lenne a képek között, de ez képtelenség. A busz a 64-es fotókon már 90%-os, még üvegek nélkül, de a karosszéria fényezve, díszlécezve, a belső is gyakorlatilag komplett - ennyit még szocialista rohamtempóban sem haladhattak egyetlen nap alatt :-)
Annyiban árnyalnám ezt a dolgot, hogy dr Lovász György foglalkozik az adatbázissal is. Konkrét rendszámokat most kapásból nem tudnék mondani, de egy olyan lista a kiindulópont amiben alvázszámok is szerepeltek.
Mi néhányan most kizárólag a Mávaut által, évtizedekkel korábban a Közlekedési Múzeumnak átadott negatívokat szkenneljük, leltározzuk. Adatbázissal jelenleg nem foglalkozunk.
Hm. Az úgymond "szocialista" ipar működését nem lehetett mindig a józan ész szabályai szerint megérteni. Lehet hogy éppen valami hiánycikk volt és egyszerűbbnek találták a gombhoz igazítani a kabátot. (Kicsit olyan, mint a Villtesz (?) féle négyégős hátsólámpa esete. Leálltak a gyártásával, mart nem érte meg, aztán az egész országban lehetett átalakítani emiatt a buszokat. Lehet érdemesebb lett volna 25,- Ft-tal többet fizetni érte?)
Amikor katona voltam, az újonckiképzésen elmagyarázták nekünk, hogy a CsD 344 motorja 95 lóerős. De ha bekapcsoljuk a felezőt, akkor 190 lóerős lesz tőle. És mindegyikünk jónak látta szó nélkül tudomásul venni ezt a baromságot.
Ez jutott most az eszembe. Kázmér 4 hengeres motorral + 2, vagy 3 felezőváltó és szállt volna, mint a raketta.
A "szalon Faros", vagy más néven "Magyar Rapszódia",végül is hány helyen épült? Ismereteim szerint a turbós motort a Csepel Autógyár kísérleti üzemében építették be. De egy régi AM lábjegyzetben mintha Kecskemétet is említették volna a belső építésében.
Azt nem értem, hogy ha a gyártónak volt már hathengeres motorú nyergesvontatója (705N), akkor minek kellett a négyhengeres motorra tervezett 450N-be beleeröltetnie a hathengeres motort.
Nem hiszem hogy korlátolt lennél,kevés hathengeres volt,és én üzemanyagoson kívül mást nem is láttam.
Az a cementes vontató tuti nem gyári volt. Én meg egy tökfej,egyszer Veled nézegetek kocsikat,egyszer meg Jambooo-val,és sikerül mindig lemerült aksis fényképezőgéppel mennem. Persze ez nem ront a személyes találkozók hangulatán. :)
Tulajdonképp ezt az egész hathengeres 450-es dologot nem értem.
Nekem van kis hátizsákom, meg nagy. Ha kevés cuccot viszek, akkor a kicsit veszem elő. Ha sokat, akkor a nagyot. De még sohasem jutott eszembe za, hogy a sok cuccot a kicsibe, meg rája eröltessem.
Csuda jó képek vannak, 3800 kockánál tartunk a feldolgozással, ebben persze akad bőven resztli, de tegnap is csak azért nem sikítoztam, mert nem szokásom :-)
Első napok az Andor utcában - a csarnok padlójáról szinte még enni lehetne -, Szabolcs utcai műhelyfotók, a Béke téri műhely építése (pontosabban az V-ös javító átalakítása), a tárgyaló "szalon Faros" építése (így hívták házon belül), Engels tér, Bukarest utca, stb...
Ahogy itt Négyesi Pali már említette, a végcél, hogy "rendberakás" után mindez közkincs legyen, ezért dolgozunk - nagy örömmel.
Persze, ettől függetlenül jó lett volna úgy megállnia, hogy a szerelvény egyenes legyen. Így a 2. és 3. ajtó becsukása kockázatos. Bár, kalauz megléte esetén nem annyira mint anélkül. Gyanítom, hogy a megállóhoz érkezve későn vette észre, hogy az előtte levő állva marad.
A fotó 1940' év környékén készült, a Miskolc-Felsőhámori "sziklamászó" kanyarban az Édesapám BMW oldalkocsis motorkerékpárjáról (500-as, kardántengelyes volt, tipusát nem tudom, R12,R20?).A motorkerékpáron Édesapám első felesège ül, az oldalkocsiban egy számomra nem ismert hölgy ül.
Érdekes, amit írsz. Leírásod alapján én pont olyannak képzelem mint az általam emlegetett függeléket. Sajnos nem tudom betenni, nincs szkennerem. Lehet, hogy ugyanarról beszélünk?
Egyébként én is elfogadom az 1968-at, nagyon "körülbástyáztátok" mindannyian. Én is köszönöm.
Ezek után az "egyéb tévedést" - amit említette már - elírásnak tekintem.
Akkor a 68-at kőbe véshetjük! Már csak ezért is, mert a képen (aminek téves az aláírása) látható buszoknak csepp magasságjelzője van, ami eddigi ismereteink szerint legkésőbb 68-as lehet. Egyúttal az is kiderült, hogy nem volt oldalt süllyesztett tábla tartó.
Érdekes viszont a 4 fehér fényszóró és a pót ködlámpa, ami Pesten csak 70 tavaszán köszön vissza.
A cikkért külön köszönet annak, akit illet! (Bocsánat, nem lapozok vissza, hogy ki volt ez a jótevő :-) )
A Pannon Volánnak volt pár ABE-7xx Mohácson. De ebből sajnos nem feltétlenül következik bármi is az ABE-891-re, lévén a "C" típusúakat már az elején is kevergették néha, pl. AAX volt nálatok és nálunk is.
Egy helyi kiadvány szkennelt változatából szedtem az adatokat (és azóta is egy állatnak tartom magam azért, hogy nem mentettem le a gépemre). Részletesen közölték évre lebontva mind a beszerzési, mind az átrendszámozási, mind pedig a selejtezési dátumokat minden típusnál, egyfajta extraként még egy-egy oldalnézeti rajzzal is ellátva.
1970-re nézve a lista 620-asra nézve egy új beszerzést sem tartalmazott, csupán a korábban közölt két átrendszámozást, valamint a GA 20-76, 20-78...20-81 csuklósítását.
De tudjuk. A képaláírás téves, még a saját cikk szövegének is ellentmond: abból is kiderül, hogy 68 a jó. Úgy, ahogy a 36420.sz. hozzászólásban is szerepel.
Kérlek, nézd meg "vt976" 36441. hsz-át. Vagy továbbra sem tudjuk, hogy 1968. vagy 1970. vagy a VK. képaláírása téves.
Mi az igaz ??? Tulajdonképpen szerintem "megdönthetetlen" bizonyítékot még senki nem tudott "bemutatni", mert mindíg jön valahonnan egy-egy cáfolat is. Talán annyi, hogy 1968. mellett eddig több "helyről" jött jelzés. Szerintem talán "valahol" Miskolcon tudják a tutit.
Elég vegyes lehetett az az 1962-es sorozat, sőt magam is gyanakodtam rá, hogy volt közte rendesen 630-as is. Viszont se alvázszámot, se semmi egyebet nem tudok róluk a rendszámaikon kívül, így sosem állíthattam biztosra ezt.
75 szeptemberben OU... -val került forgalomba Majd a 80-években (nem tudom pontosan) kapta az
MS 41-68-at 99-ben UBK... t
71 májusban OG..... 85 júliusban oldalkocsit kapott NF... rendszámmal, aztán 89-ben ismét szólóra lett vissza alakítva 89 áprilisban kapott BK... rendszámot
Ezt a szép összefoglalást is köszönjük és pár apróságot szeretnék megjegyezni:
1. Az 1962-ben átvett, 61-es gyártásúak egy exportból visszamaradt sorozat volt, extra-hosszú viszonylatjelző táblahellyel a homlokfalon. Vagy mind, vagy egy részük (ezt nem tudom pontosan, hány db) Ik630-as, 0-1-1 ajtóelrendezésű volt.
2. Az 1967-es sorozat tudtommal 74-97-ig tartott.
3. Gyerekkori emlékem, hogy láttam Miskolcon helyi forgalomban citromsárga 620-ast (630-ast?),
de nincs róla rendszámom. Lehet, hogy az 1962-es sorozatban voltak ilyenek?
Köszönjük az összefoglalást, nagyjából megegyezik az általam ismertekkel - ami honlapomon is megtalálható -, néhány különbséggel:
- tudtommal az M sorozat az L folytatásaként indult és csak később (feltehetőleg az O sorozat kifutása és a DA után) számoztak ide nagymotorokat (125 cm3 fölöttieket), MS-től (?)
- végül a BI-BJ után BK is volt még 1990-ben
Kérdéseim:
- az MB-MR tartományban ismer-e valaki 125 cm3 fölöttit? (és milyen rendszámmal)
- a DA sorozatban ismer-e valaki kismotort ? (125 cm3 vagy azalatt)
- és végül: motoroknál milyen betűknél történt az áttérés a vékonybetűs rendszámokra? (a 80-as évek közepén)
Ebből az 55-10 volt a Bábonyi bérces 11-es vonal állandó kocsija.
A másik Bábonyi bérces kocsi mindíg más volt, de lévén akkoriban még állandó kocsik és állandó fordáik voltak a személyzeteknek, az 55-10 majd teljes életét, állandó személyzettel a 11-sen töltötte.
Ha már így elvitázgatott mindenki ezen, tegyük tisztába a dolgot:
1959: GA 49-23...49-27
1960: GA 16-34...16-43
1962: GA 16-88...16-97, 16-99...17-00, 19-76...19-81 (ezek elvileg 1961-esek)
1963: GA 19-82...19-90
1964: GA 19-91...20-00, 20-76...20-81
1965: GA 20-85...21-00, 49-29...49-32
1966: GA 49-35...49-50, 74-76...74-79, valamint használtan GA 53-71, 54-91, 55-10, 55-21, 55-55, 60-69...60-70, 60-79, 60-84, 60-87, 60-89, 60-94...60-95, átrendszámozással GA 74-82 (ex. GA 20-96), GA 74-83 (ex. GA 19-96)
1967: GA 74-84...74-96
1968: GC 03-77...03-94, valamint átrendszámozással GC 03-76 (ex. GA 49-50)
1970: átrendszámozással GC 03-96 (ex. GA 19-83), GC 03-97 (ex. GA 16-39)
1974: átrendszámozással GC 59-60 (ex. GA 20-93), GC 59-61 (ex. GA 49-40)
Az 50-125 cm3 géposztályban a K-mező betelte után az L-t kezdték kiadni. '80 körül a K-mező felszabadításakor már M-et adtak csererendszámnak.
A 125 fölötti szóló motorok E-vel kezdték, majd utána OB-től kezdve kiadták az O-sorozatot. Az O végétől jött a MC-től (?) az M-sorozat, már méretosztályra való tekintet nélkül. Az M után kiadták a DA-t, majd az E-mező felszabadítására BI-BJ kombinációkat.
Mintha nemrég valaki azt írta volna,hogy a rendszer végén adták mindenre az M-mel kezdődő táblákat,viszont a fekete-fehér képen tényleg ott a csúzli kis MZ O betűvel.Lehet,az 150-es és 125 volt a határ?
Haloványuló emlékeim szerint a 125 cm3 alattiaké K, a felettieké E, a személyszállító oldalkocsisoké N és a teherszállító oldalkocsisoké O volt 1958-tól kezdődően. Aztán ez a rendszer hígult, mivel a szóló motorkerékpárok számhelyei beteltek.
Jó, hogy belinkelte a cikket egyik topiktársunk, így ki tudtam deríteni az igazságot.
A kép alatt téves az 1970-es selejtezési dátum.
A szövegben azt írja, hogy az utolsó kocsikat 1978-ban törölték az állományból, és ezek ekkor 10 ill. 11 évesek voltak. Van köztük egy GA-74-es, melyet - leellenőriztem - valóban 1967-ben gyártottak. A többi pedig GC-03-as és ezek szerint 10 éves volt, következésképpen 1968-ban gyártották őket.
(Amúgy azt eddig is tudtam, hogy a GC0377*-től 94-ig terjedőket 68-ban gyártották, de most már azt is biztosan tudjuk, hogy ezek voltak az utolsó miskolci 620-asok.)
*a cikkben tévesen szerepel 0376, ami egy régebbi átszámozott kocsi volt
Gábrisvitéz és Időutató olvtársak által jelzett VK-ban - 2010/6. sz. - is a GC-03-76 - 03-94 Ik.620-ok 1970-es üzembehelyezésűek. Akkor most mi az igazság???
Ez esetben is a VK-t ajánlom. Két részletben jelent meg az 1926-tól 1964-ig tartó sztori táblázatokkal (rendszám, alvázszám!, állományba vétel, távozás, selejt, stb.) kb 2007-ben.
Ezt írja a miskolci könyv is - 1968. utolsó - f.domino viszont nem hiszi ezt az adatot.
Ha már itt tartunk: már az unalomig emlegetett könyvben GK-224 egy IK.60-nál - függelék - szerepel, ugyanakkor ez az frsz. egy fotón IK.30-on jelenik meg. Ezért írtam, hogy innen kezdve nem tudom mi hihető a kiadványban.
Ezt az 1970-et fejből írtam, de majd még megnézem, lehet, tévedtem. Ha jól rémlik, a régi Városi Közlekedés valamelyik utolsó számában (2011. évf.) van a 620-asokról egy nagyon jó összefoglaló a típus történetéről táblázatokkal, képekkel, csuklósításokkal, évszámokkal (gy.év, állományba vétel, selejtezés), rendszámokkal városonként (Bp., Miskolc, Pécs, Szeged, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, stb.). Ezt megpróbálom előkeríteni a hétvégén, hátha megokosodunk belőle ...
Lovász Gyuri adatai szerint "Miskolcon 1959 és 1968 között 143 darab Ikarus 620-as került forgalomba"- ezt írja ott, ahol az összes kiszállított járművet sorolja fel, tehát a 68-at tekinti utolsó kiszállítási évnek.
Tudtommal ezek után már nem történt Miskolcon 620-as beszerzés.
A kép, amin az 1970 tavaszi kivitelnek megfelelő buszok láthatók, szerintem nem probléma: miért ne gyárthattak volna ugyanilyeneket 1968-ban is? (A másik képen meg - gondolom - későbbi állapotukban lehetnek, típusjelzés nélküli hűtőráccsal.)
Köszönjük szépen. Ezek szerint az általam említett - beolvasott - 1968-as adat valóban nem hiteles. Ha valakinek van még ebből a könyvből kérem szintén írja meg, hogy mi van az idevonatkozó függelékben, mert most akkor "kinek-minek" hiszünk??
A Packard igazából nem pécsi busz volt. A Mavaut kirendeltség 1938-as pécsi megalakulásáig a legnagyobb autóbuszállománnyal rendelkező baranyai vállalkozó Fóti (korábban Feuerstahler) Viktor állományában szerepelt.
Székhelye Nyomján (ma Szederkény része) volt, ahonnan szervezte a Pécs - Szederkény - Mohács, Szederkény - Máriakéménd és a Pécs - Vajszló járatait. Az első baranyai buszjárat is az ő nevéhez kötődik 1924-ből, a Szederkény - pécsi, majd a mohácsi 1925-től. Az itt már többször szereplő Mávag alapokon nyugvó trambusz karosszéria Magyarországon az elsők között az ő tulajdonában futott 1928-tól.
Megkérdezem itt is. (Hátha valaki ezt olvassa, az Ikarusos topikot meg nem)
Tudja-e valaki, hogy a BKV 70-es tavaszi 620-asainak megfelelő miskolci kocsiknak mi volt a rendszáma? Oda linkeltem egy képet is, amit ide nem sikerül. Nem tudom, miért :-( Ismertető jegyek: Téglalap viszonylatjelző, színtelen lámpabúrák, pót ködlámpa, stb. És hogy pl volt-e nekik gyárilag oldalsó süllyesztett táblatartójuk, meg kalauzülésük?
Abc topiktárs szerint a "100 éves Miskolc város tömegközlekedése" c könyvben azt írják, hogy: GC-03-77 - 03-94. Csakhogy azt is írják, hogy az utolsó forgalomba helyezés 1968-ban történt. Ez lehet?
A szöveget elolvasni nem tudom viszont mintha nem látnék a buszon cégjelzést. FAÜ-nek kéne lenni, persze teljes néven kiírva és ha jól emlékszem egy ötágú csillag is.
Szép estét, sziasztok! Tudjátok-e, hogy a fotón látható GA 60-00 majd később 83-00 frsz.-ú Ikarus IC-622 autóbuszon a sárgával jelölt részen milyen felirat szerepelt?
Oké, senki ne akarjon ezzel molyolni :) Dr Lovász György egy a kartonoknál is részletesebb és izgalmasabb összeállítást készít. Bekerül majd a MÁVAUT virtuális könyvtárba ez is a fotók mellé.
Az első széria ha jól emlékszem külön -berántós?- kismotorral indult,nem önindítóval.(De lehet keverem én is a kettőt.)
Tatabányán kb'84-ben olyan vizsgasor létesült a volt cégemnél hogy a KPM a hatósági vizsgáit itt folytatta le.Bejött egy ilyennel egy kis öreg traktoros,rákiabált a vizsgabiztos mert füstölt -mint a szarul meggyújtott gumicsizma-rákiabált,állítsa le! Leszállt a kisöreg mondta a V.B.-nak ne kelljen leállítani a motort mert nehezen indul. Akkor is állítsa le,és le is állította a gépet. Majd megtörtént az adatfelvételezés és szóltak neki hogy induljon el a trakival a vizsgasoron. Na ez kb 10-15 perc volt mire el tudta indítani a bácsi,a biztosok folyamatosan basztirgálták hogy ilyen szarral minek jön vizsgára,a kisöregből idegességében lejött vagy 5 liter izzadtság.