Keresés

Részletes keresés

Gézoo Creative Commons License 2008.10.25 0 0 130

Nos, ez nem így van.

   Még mindig hajtogatod a magad téves állításait. Még mindig nekem tulajdonítod a több mint 100 éves tételeket.

 

    Ha mozgatod akár a detektort akár az ernyőt, a lényegen nem változtat:

 

      Az ernyőre érkező fotonok egy rezgő rendszerbe érkeznek meg, a mozgás a fotonok beérkezése közötti távolságot és ezzel időt is megváltoztatja. Ezzel kialakítja az interferenciához szükséges fázisszög eltéréseket.

   Tetejében a mozgás okozta energiaszint-ill. ezzel járó egyfoton frekvencia megváltoztatásával  az egymást követve beérkező fotonok eltérő frekvenciái miatt

nem monokromatikus hullámoknak megfelelő a kialakuló interferencia kép.

Előzmény: awerage (129)
awerage Creative Commons License 2008.10.25 0 0 129
Ha mozgatom a detektort, akkor az altalad leirt modszer megbukott, hiszen el tudom olyan helyzetbe vinni azt, hogy a rezgesben levo elektronmezo pont ellentetes fazisban legyen mint egyetlen allo celtargynal lenne azon a ponton. Marpedig a kialakulo interferenciakep nem fugg attol, hogy egy lapot hasznalok celtargykent vagy egy mozgathato detektort.
Gézoo Creative Commons License 2008.10.25 0 0 128

 

  Ismételten kérlek: Figyelj arra amit olvasol!

 

  Az ellenkezőjét állítod annak, amit írtam. 

 

  A másik, PLanck, Maxwell és a többiek forognak a sírjukban, amikor nekem tulajdonítod a munkáikat.

   Ez persze lehet egy jelzés is számodra, hogy mit kellene még elolvasnod..

 

   A stílusodból úgy látom, hogy igazából érdeklődő, kiváncsiskodő nem lehetsz.

Így most nem tudom, hogy mi a célod a kérdéseiddel.

 

 

Előzmény: awerage (127)
awerage Creative Commons License 2008.10.25 0 0 127
Ez mind nagyon szep. Most detektaljuk ugy a fotonokat, hogy egy elmozdithato foton-detektor mozgatunk. Feljegyezzuk azokat a pozicioit a detektornak, ahol fotont jelzett. Ezeket a poziciokat felrajzolva megint csak interferencia-mintat kapunk. A te elmeleted szerint ez mar nem lehetseges, hiszen a detektor kovetkezo pozicioja barhol lehet a fazistol fuggetlenul.
Gézoo Creative Commons License 2008.10.25 0 0 126

"Mostmeg az allitod, hogy a fotonok NEM L=ch/E tavolsagra kovetik egymast. Hogy is van ez?"

 

   Kérlek figyelj jobban!  Vannak olyan fotonsorok amelyekben L=ch/E távolságra követik egymást az egyenként E energiájú fotonok.

    Ilyen sugárzást lézer forrásokból kaphatunk. A többi forrás típusból kilépő fotonok sok-sok milliárdja már sajnos nem ilyen szabályos rendben lép ki, így ezekben

véletlenszerű távolságokon követik egymást a fotonok.

 

Előzmény: awerage (123)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.25 0 0 125

 

   Nagyon szépen kérlek, hogy figyelmesen olvasd el azt amit írok!

Felületes elolvasással csak káoszt okozhatsz.

Előzmény: awerage (120)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.25 0 0 124

  Ez nem véletlen. A QM egészen jól leírja a fény tulajdonságait.

 

     Az más kérdés, hogy a QM sem úgy tárgyalja a jelenséget, mint ahogyan az a valóságban történik.

     Először is, bármilyen elektronmezőbe becsapódik egy db foton, akkor a mezőt lengésbe hozza.

    Hiszen az energiáját annak az egyetlen elektronnak adja át, amelyik elnyelte.

Ennek az elektronnak az energia készlete a környezetében lévő összes elektron

energia készleténél sokkal magasabb, így a folyamat további lefolyásának függvényében különböző mértékben adódik át és ezzel oszlik szét az energia vagy annak egy része az elektronfelhőben.

    Ezzel az egész elektronmezőben exponenciálisan csillapodó lengés kezdődik, és mint minden exponenciálisan csökkenő lengés, így ez is csak végtelen hosszú idő alatt csökken zéró értékűre.

    Ebbe a lengő mezőbe érkezik a "következő" foton, akár évekkel később.

Így a lengés "örzi" az előző foton E=hf frekvenciáját,  nyílván ha a két foton beérkezése között eltelt idő  T=1/f egész számú többszöröse, akkor minden később beérkező foton erősíti az előző hatását, éppen úgy mint amikor pl egy lézer forrásból

 L=ch/E (= c/f )  távolságon érkeznek be a fotonok.  ( f=c/L  ill. T=L/c ..)

 

   Így valóban interferenciakép mindig képződik, még akkor is amikor sok interferenciakép egyszerre képződése miatt egymást elfedik..

 

Előzmény: awerage (121)
awerage Creative Commons License 2008.10.25 0 0 123
Mostmeg az allitod, hogy a fotonok NEM L=ch/E tavolsagra kovetik egymast. Hogy is van ez?
Gézoo Creative Commons License 2008.10.25 0 0 122

    Nem lehetetlen amit írsz, de a normál forrásokban nagyon-nagyon sok milliárd elektron sugározza ki a fotonjait..

     Bár az elektronfelhőben egymásra is hatással vannak az egyes sugárző elektronok, de a kapcsolatuk csak a lézerekben szinkronizált tökéletesen.

    Ezért a normál sugárzókból kilépő fotonsorozatokben az egyes fotonok

közötti távolság, még azonos színű fény esetében is véletlenszerű.

  (  A színt az egyes fotonok által szállított energia nagysága okozza a szemünkben..)

 

Előzmény: awerage (118)
awerage Creative Commons License 2008.10.25 0 0 121
A QM szerint a fotonsuruseg akarmekkora lehet, semmi koze a frekvenciajahoz. Akar kovethetik egymast tobb kilometerre is, akkor is lesz interferenciakep.
awerage Creative Commons License 2008.10.25 0 0 120
Azt irtad, a fotonok egymast kovetik L=ch/E tavolsagra kovetik egymast. En nem a hagyomanyos fotonkep, hanem valami uj.
Gézoo Creative Commons License 2008.10.25 0 0 119
   Bocs, nézem a filmet közben és az utolsó bekezdés "ott maradt"..
awerage Creative Commons License 2008.10.25 0 0 118
Vagy kezdjuk egy egyszerubb szituacioval, egy felig atereszto tukorrel, mint amilyet az MM kiserletben is hasznaltak. Ez a te fotonmodelled szerint hogyan mukodik? Ha jol ertelmezem amit irtal, szerinted egy atom amikor kisugaroz egy fotont akkor egy sor foton hagyja el az atomot?
Gézoo Creative Commons License 2008.10.25 0 0 117

    Sajnálom, hogy számodra új.. 1902 óta, amióta Plankc volt oly' szíves közzétenni

E=hf  összefüggését és Hertz és Maxwell még vagy 20 évvel előbb adta a másik felét..

     Miután már sokszor leírtuk itt az egyes topic-okban is, a wikipedia és még számos web-hely szintén szemléletesen leírja, most csak nagyon röviden említem..

 

    Legyen egy forrás réssel, ettől a réstől az ernyő egy pontjáig a két résen át

különböző úthosszakon érnek el a fotonok.

   Azon pontokban, ahová vezető  úthosszak különbözete pontosan a hullámhossz egész számú többszöröse, azonos fázishelyzetben érkeznek a fotonok, azaz erősítik egymás hatását.

   Azon pontokban ahová  L/2 útkülönbséggel érkeznek, egymáséval pontosan ellentétes hatást váltanak ki, ezzel kioltják egymás hatását..

   Az erősítési pontok és a kioltási pontok között a két hatás arányának megfelelően alakul az összegződés.

 

  

 

 

 

 

   Adva van a két rés amelyektől az ernyő egy egy pontja különféle távolságokon vannak..

   Azaz pl. az ernyőn egy olyan pontban amelyeknek távolsága mindkét réstől pontosan L egész számú többszöröse, akkor erre a pontra

Előzmény: awerage (116)
awerage Creative Commons License 2008.10.25 0 0 116
" Vegyük a kedvencemet, E=hf fotonok lézerforrásból kiindulva egymástól L=ch/E távolságra közelednek felénk. " Erdekes ez a foton elmelet, nekem ez uj. Elmagyaraznad hogy mi tortenik a ket reses kiserletnel? Hogy jon letre az interferencia minta?
Előzmény: Gézoo (114)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.25 0 0 115

Szia Metafizikus!

 

"Igen, úgy gondolom, hogy ez is a dimtorz. megnyilvánulása..."

Mi ennek a megnyilvánulása?Van rá valamilyen szemléletes kép? 

"Ellenben amiket ide írsz, még a fizikus rokonaim sem értik igazán, talán egy professzor vagy?"

Fizikus szakos hallgató vagyok,harmad és negyedév között.Ez azt jelenti,hogy az évfolyamok teljesen szét vannak csúszva,így nem lehet már tudni,hogy ki hova tartozik.

 

"Nem baj ha arra kérlek, hogy letudnád-e vezetni, amit az utolsó nekem szóló bejegyzéseidben írtál, mármint példázattal, vagy a képletek megmagyarázásával... félre ne értsd nem akarom hogy most hosszú írással terheljelek Téged."

Természetesen elmagyarázok mindent,amit tudok.


"Talán eleve Neked kellett volna ezt az egész elméletet kitalálnod, vagy talán van neked ezekkel kapcsolatban elméleted, mármint a gravitációval, a négy kötés egyesítésével (Standard modell), illetve az űr tágulásával kapcsolatban?"

Köszönöm szépen!:)Sajnos ezeket az elméleteket nem ismerem.

 

Üdvözlettel:Zsolt

 

 

Előzmény: Törölt nick (109)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.25 0 0 114

Szia Kedves Auróra!

 

  Tegyük fel, hogy a Föld, éppen c sebességgel halad Z rendszer felé.. és rakunk egy nagy tüzet a kertben.

 

   Ennek a tűznek a fénye a Földtől c sebességgel távolodik Z felé.. és az ellenkező irányban is ..

   Azaz hacsak nincs éter akkor a Z-vel ellentétes irányban c-c sebességgel kilépő fotonok ugyan tőlünk c sebességgel távolodnak, de a Z-vel ellentétes irányban lévő N galaxis lakói felé semekkora sebességgel sem... lévén, hogy számukra +c-c=0 sebesség..

 

   Akkor vajon az N lakói számára lehetne-e vastagságunk? Léteznénk-e számukra..

Bármilyen hatásunk hathatna-e rájuk?

  Hááát, bizony ha így lenne, akkor semmivel sem hathatnánk rájuk..

 

   Ha pedig a hozzánk relatívan c sebességgel távolodó fényt nézzük, akkor még ha olyan fényesen ragyogna is mint egy szupernova, mi bizony semmit sem láthatnánk ebből a fényességből.

 

   Persze ehhez már elegendő lenne jó alaposan megközelítenie egy tömegnek a rendszerünkbeni c sebességet, a róla hozzánk eljutó energia annyira, de annyira vöröseltolódott lenne, hogy amennyire megközelítette rendszerünkben a c-t annyira közelítené az általakisugárzott fotonok energiája a zérót a mi rendszerünkben..

 

   Azaz amikor az érzékelési küszöbünk alá esne a fénye a vöröseltolódás miatt..

onnantól nem érzékelnénk.. vagyis onnantól számunkra nem létezne.

   Sem a römege, sem semmije..

 

 

     A fázis hordozás már egészen más tészta.

 

    Vegyük a kedvencemet, E=hf fotonok lézerforrásból kiindulva egymástól L=ch/E

távolságra közelednek felénk.

   Így minden egyes foton az előzővel azonos fázisben lengeti meg a detektorunk elektronfelhőjét és a lehető legnagyobb jelet produkálja ezzel.

 

   De most jött egy gonosz manó, és a forrás elektron mezejében 2f frekvenciájú hullámzást okozott..  ezáltal a kisugárzott fotonok egy része L/2 távoolságon érkezik.. más részük pedig 3/2 L távolságon..

   Azaz ezzel a korábban az egymás erősítésével létrehozott hullámzásba,

ezek a fotonok nem L távolságnak megfelelő fázishelyen, hanem 1/2 L és 3/2 L -nek megfelelő időpontban adják at energiájukat az elektronoknak.

   1/2 L a nullátmenet után 90 fokkal, 3/2 L a következő nullátmenet után 90 fokkal okoz pozitív irányú lengést, pedig mindkét esetben az elektronfelhő éppen a negatív csúcson van.. 

    Azaz így a normál L távolságon beérkező fotonok csúcsai megmaradnak, de a mező visszalengéséből következő negatív csúcsokat betemettük..

   Kb. ez olyan képet ad a szkópon mint az egyutas egyenirányítás..

 

  Összefoglalva: Nem kell a fotonnak magában hordoznia fázis helyzetet, bőven elegendő, ha a forrástól, az ottani fázishelyzeteknek megfelelő időpontokban indul el.. 

   Mert ezután már az egyes fotonok ugyanazon távolságot ugyanazon idő alatt megtéve, a detektor rendszerében a beérkezésük időrendjén keresztül adják át a forrás oldali fázishelyzeteket.

 

   A polarizációs sík is hasonlóképpen értelmezhető.. A forrásból az adott "síkban" rezgő elektron kisugározta fotoncsomag a detektorban egy elektronnal találkozva csak olyan energia csomagot adhat át, amit a forrás oldal óta hordoz.. Így a forrás

polarizációs jellemzőin kívűl mást át sem adhat a detektáló elektronnak.

 

  =Leszámítva az a helyzetet, amikor menet közben átengedjük olyan anyagokon amik elnyelik és a polarizációs síkot kissé elfordítva sugározzák ki..

   Mert ekkor (lásd: LCD) akármilyen polarizációjú síkot detektálhatunk.

 

Előzmény: Aurora11 (99)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.25 0 0 113

Szia!

 

Sokat tanulok a fórumtársaimtól,és ez nemcsak a lexikális tudás elsajátítását jelenti.Igazából a fórum legfőbb előnye az,amit az egyetemen nem tanítanak,hogy hogyan gondolkodjunk.Ott mindig kész,kidolgozott problémákat adnak fel,és ismeretlen helyen nem lehet tudni,hogy mi tévők legyünk.Bármilyen kérdést fel lehet tenni,amit esetleg egy vizsgáztató tanártól félnénk megkérdezni.

Például a lézeres hűtésről is itt hallottam,amiről amúgy sohasem hallottam volna.

Előzmény: awerage (110)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.25 0 0 112

Kedves Metafizikus!

 

  Attól tartok, hogy korai az örömöd. Kedvenc kérdésem:

 

  Szerinted a Föld Tégedet ugyanakkora erővel vonz, mint amekkora erővel Te vonzod a Földet?

 

   És lám', Newton csodálatos tételéről kiderül, hogy semmit sem ér ha sugárzásokról van szó.

   Mert amint az egyidejűség fontossá válik, máris kiderül, hogy a kölcsönhatások nem egyforma nagyságúak a felek szemszögeiből.

   Azaz pl. egy fellobbanó gyufaláng előbb elhamvad, mint a fénye elérne, akkor nekünk már esélyünk sincs visszahatni rá.  Hatás-ellenhatásilag ugyebár..

 

 

Előzmény: Törölt nick (101)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.25 0 0 111

Szia Kedves Awerage !

 

   Szerintem viszont attól, hogy megpróbálja megérteni az akár nagyon naív kérdéseket, és nagyon ügyesen elmagyarázni a választ rá, komoly gyakorlatra tesz szert, és Auróra is mélyebben megérti az általa elmagyarázott tananyagot.

   Tapasztalatból tudom, hogy azzal, hogy megfogalmazunk egy-egy választ, sokszor többet tanulunk mi magunk, mint az akinek elmondjuk.

   A félreértésekből pedig látjuk azt is, hogy melyik részt mondtuk félreérthetően.

 

 

 

Előzmény: awerage (110)
awerage Creative Commons License 2008.10.25 0 0 110
Aurora, en nem ertem, mi hasznod neked ebbol a forumbol? Mert a tudasod nem fog gyarapodni attol, amit itt olvasol.
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.25 0 0 108

Szia!

 

Igen,vagy szinusz(omega t)-koszinusz(omega t) vagy az exp(i omega t)-exp(-i omega t) lineáris kombinációjaként felírhatjuk a hullámfüggvényt.Szerintem a bázisvektoros leírás a diszkrét állapottal leírható jelenségeknél kifizetődő,ilyen van például a szilárdtestfizikában,és az impulzusmomentumok leírásánál.Ilyenkor a Hamilton operátor mátrixalakban is kifejezhető.Míg kontinnum esetben a bázisvektorok együtthatóit egy pszi függvénybe érdemes gyűjteni,és ekkor az ehez tartozó Hamilton operátor nem mátrix,hanem függvény.

Előzmény: awerage (107)
awerage Creative Commons License 2008.10.25 0 0 107
Igy van, ezek egyszeru szinuszhullamok annak ellenere, hogy komplex szamokkal irjuk le ezeket egy vektorterben. Nemelyik forumon ha az ember az egyszerubb leirasmodot hasznalja a konnyebb erthetoseg kedveert, azonnal nekiesnek azok, akik valamit hallottak ugyan a QM-rol meg az operatorokrol, de csak nagyon halvany elkepzelesuk van ezekrol. Csak annyit lat az illeto, hogy en tul egyszeru kepleteket hasznalok, es akkor egybol raugrik az emberre. Az operatorok es a bra ket jelolesek egyszeru tenzorokkal valo szamolas. Mint ismert a matrixmechanika es a hullammechanika ekvivalens. A fizikus valaszthatja meg, hogy neki melyik modszer az optimalis az adott esetben.
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.24 0 0 106

"a részecske kétdimenzióban rezeg"

Ez nem igaz.Nem a részecske rezeg,hanem a részecske helyett az anyaghullám képet használják,amiben a rezgési állapot olyan,hogy a rezés spirálisan előrehaldó mozgásállapot.Ezt a rezgési állapotot cirkulárisan poláros hullámmozgásnak hívják.Amúhy szinuszos és koszinuszos hullámokat pedig lineárisan poláros hullámnak nevezzük.

Miért kell az anyaghullámnak cirkulárisan poláros hullámnak lenni,miért nem szinusz- vagy koszinuszhullám az anyaghullám?

De Broglie még azt hitte,hogy a hidrogénatomban az elektron szinuszhullám,ami kvantálja a pályákat,mert csak azok a pályák lehetségesek az elektron számára,amire az anyaghulláma egész számszor ráfér a pálya kerületére.A szinushullám által alkotott állóhullámban hullámhegyek és hullámvölgyek vannak,vagyis egyes helyen nagyobb energiája van a hullámnak,mint másutt.

Ekkor jött a következő probléma,hogy amikor a pálya egyes helyén hullámvölgy van akkor hová tünik az elektronhullám energiájának egy része,a hullámhegynél meg honnan származik az energiatöbblet.nem lehet érteni miért tevődne át ciklikusan a hullámban az energia,mikor csak egy elektronól áll össze az elektron,ez sérti az energiamegmaradást.Ezért vezette be Schrödinger a cirkulárisan poláros anyaghullámot,ahol az ampiltúdó mindig azonos nagyságú,mert egy körpályát ír le,így nem sérül az anyagmegmaradás.

Mi van akkor ha néha előfordul koszinuszhullám,mert lineárisan poláris hullámot állítunk elő.Akkor ez egy jobbra csavaródó és egy balra csavarodó cirklárisan polláros hullámot kell lineárkombinálni..Akkor megkaphatjuk mind a szinusz-,mind pedig a koszinuszhullámokat.

sin(fi)=(exp(i fi)-exp(-i fi))/2i

cos(fi)=(exp(i fi)+exp(-i fi))/2

 

Ehez megfelelő animáció:

http://www.enzim.hu/~szia/cddemo/demo0.htm

 

 

A sinusos hullámalakhoz tartozik a lineárisan polarizált hullám,a spirálisan tekeredő hullámalakhoz pedig a komplex exponenciális kifejezés tartozik.És akkor már látható,hogy

C=C0exp(-i omega t-i kr) a hullám kitérése az idő függvényében,ahol omega a frekvenciája,k a hullámszáma.

W=hvonás omega,és p=hvonás k,ahol W az energia,p az impulzus.

hvonás=h/2pi

C=C0exp(-i/hvonás Wt-i/hvonás pr)

 

 

Előzmény: Aurora11 (105)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.24 0 0 105

Csak annyit kell tudnod,hogy a kvantummechanikában a részcskékhez hullámot rendelünk,amiket sinusos és kosinusos alakban írunk fel,hanem exp(i fi) alakban,ez egy exonenciális kifejezés.Azért mert ezzel az alakkal könnyebb számolni,mert a trigonometrikus alakokkal.Mert a felsőbb matematikában van egy olyan összefüggés,amit Euler alkotott meg:exp(i fi)=cos(fi)+isin(fi),itt i=gyökalatt(-1),vagyis a komplex számok képzetes egysége.A komplex számokat úgy kell elképzelni,mint egy kétdimenziós vektorokat vagyis egy komplex szám egy kétdimeniós vektorral egyenértékű:z=a+ib komplex számhoz egy v=(a,b) vektor tartozik.Vagyis a részecske kétdimenzióban rezeg,és az x-tengely mentén szinuszosan,az y-temgely mentén koszinuszosan rezeg.Az egymásra merőleges rezgések összetevése esetén azt kapjuk,hogy az x-y-síkban körmozgást végez a részecske.Szóval amint z-irányban halad a részecske,addig az x-y-síkban körpályán kering,vagyis összességében spirális pályán halad előre.Igen a részecske hullámfüggvénye:

C=C0exp(i omega t),mert fi=omega t+fi0,legyen fi0=0.C0 a hullám amplitúdója,C a kitérése.Ez egyenlő azzal,hogy a részecske spirális pályán előrehaladva terjed.

Ezt úgy is lehet írni,hogy C=C0(cos(omega t)+isin(omega t)).

Előzmény: Törölt nick (103)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.24 0 0 104
A határozatlansági relációra gondolsz?Hogy egy részecske impulzus- és helybizonytalanságát nem lehet hvonás/2-nél kisebb csökkenteni?
Előzmény: Törölt nick (102)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.24 0 0 100

Szia Metafizikus!

 

"eleve azt mondják a megfigyelők, hogy az ilyen tartományokban nem szabályos három dimenziók vannak, és se a nukleon, se a pion nem gömb alakú, hanem olyan amit le sem tudunk írni matematikailag. Ez megcifrázza az esetet... "

Mit jelent az,hogy a dimenziók megváltoznak?

 

Előzmény: Törölt nick (92)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.24 0 0 99

Szia Gézoo!

 

Állítólag a sztatikus erőtereket a megfelelő követítő részecskéknek a megfelelő virtuális formái közvetítik.És csak a változó erőterek jelentik a közvetítő részecske valós típusát.Ez egy nagyon furcsa,mert például ha van egy virtuális pionunk akkor ennek energiája negatív,és ha ennek mozgási energia része is az,és nemrelativisztikus közelítésben Em=p2/2m,így ha p-nek képzetes nagyságúnak kell lennie.Ez régebben nagyon zavart,mert egy impulzus nem lehet képzetes csak valós szám lehet.Azóta olvastam arról,hogy mi  ennek az oka.Ha van egy protonunk és egy neutronunk akkor annak bázisállapot ket(proton,neutron).Az ehez tarozó stacionárius állapot amplitúdója:

C=C0exp(i/hvonás Wproton-neutront+i/hvonás pproton-neutronr)

A Wproton-neutron,és a pproton-neutron a proton és a neutron mint kétrészecskének az energiája és az impulzusa.Ebben benne van az,hogy mennyi a protonnak és a neutronnak az energiája és az impulzusa ha egymástól függetlenek lennének,és benne van az az energia és impulzus járulék ami az egymással való kölcsönhatásuk következménye.De ha eltekintünk az egymással való kölcsönhatásukról,akkor az ampiltúdójuk:

C=C0exp(i/hvonás Wprotont+i/hvonás pprotonr)+C0(i/hvonás Wneutront+i/hvonás pneutronr)=C0exp(i/hvonás Wt+i/hvonás pr)

És ilyenkor W=Wproton+Wneutron,p=pproton+pneutron.De csak ebben a kölcsönhatást figyelmen kivűl hagyó független részecskés közelítésben igaz az,hogy a nukleonok energiái és impulzusai összeadódnak.Ha kölcsönhatást is figyelembe  vesszük akkor az már nem igaz.De mégis a részcskefizikusok ragaszkodnak ehez az additív tuljadonsághoz,mert a specrelnek is van olyan állítása,hogy a négyesimpulzus koordinátái,az E,px,py,pz addítivak.Emiatt additívnak tekintik a nukleonok energiáit és impulzusait,csak akkor be kell vezetni egy negatív energiájú részecskét,ami az eltérést magyarázza.De ez nem létezik csak az energia,és az impulzus additív tulajdonságát biztosítja.

Már azon gondolkozom,hogy mit jelenthet az szemléletesen az,hogy a fotonnak és a c-vel haladó rézecskéknek nulla a tömege?Mert a tömeg fogalma nem additív így el kell választani az anyagmennyiség fogalmától.Szóval a fotonnak attól mert nincs tömege talán lehet anyaga.Másrészt egy elemi részecske milyen tulajdonságában hordozhatja a fázisát,ami az inteferenciára is vezethet?Mi a véleménytek erről?

 

Előzmény: Gézoo (98)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.24 0 0 98

Szia Auróra!

       Igen, most így gondoljuk..

Előzmény: Aurora11 (95)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.24 0 0 97

Kedves Metafizikus!

 

  Igazán nem bántó szándékkal mondom, de akkor talán még várni kellene az elméleteddel.. ha a pionokon áll vagy bukik.

   Inkább a tanulásra és a beszélgetésekre kellene energiát fordítani..

   Annak az elsöntése pedig, hogy van-e pion, vagy olyan-e mint feltételezzük, legyen a jövő egyik megoldandó kérdése.

   Ha most azt mondanám, hogy sok-sok tanulás és sok sok év leüllepedés, beszélgetés és vita megérlelheti a gondolataidat, akkor bizonyára kicsit elvenném a kedved. Nem ez a célom, hanem éppen az ellenkezője!

   Ismerj meg minden ezzel kapcsolatos ismeretet és .. igen, fogadd el, hogy a tudás éppen olyan mont a legnemesebb ital:  sok év érés után éri el igazi értékét.

 

    A pionokra pedig, három megoldást írtam a lehetséges negatív impulzus átadásra,

ezek kombinációi éppen úgy érvényesek lehetnek a pionokra, mint valamelyikük külön-külön. Válassz kedvedre.

 

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (96)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!