"Én úgy látom, hogy ha a Hold nem forogna , akkor látnád minden oldalát a Földről."
Éppen fordítva van. Azért látjuk a Holdnak mindig ugyanazt az oldalát, mert a Hold nem forog.
Ha a Holdról néznéd a Földet, akkor egy nap alatt végignézhetnéd minden oldalát a Földnek. Éppen azért, mert a Föld valóban forog a tengelye körül.
Miért fontos, hogy a Hold forog, vagy sem?
Azért mert a mai fizika az általános relativitáselmélet alapján a gravitációt a "téridő görbülettel" akarta helyettesíteni. Ez alapján tanítják hibásan a Hold forgását.
Ha sikerülne az ingával kimutatni, hogy a Hold nem forog, akkor ez egy újabb szög lenne a relativitáselmélet koporsójába.
Én úgy látom, hogy ha a Hold nem forogna , akkor látnád minden oldalát a Földről. Én gondolkodom és feltételezem hogy igazad lehet.Vagy hogy gondolkodsz?
Én is nagy offtopikoló vagyok, de nem lehetne ezekkel laposföldes faszságokkal máshova elhúzni, mert ennek azután tényleg semmi köze se a relativitáselmélethez, se a cáfolatához. Cserébe hajlandó vagyok a vonatkozó unortodox csillagászati topikban leírni, hogy miként lehet meggyőződni földi, szabad szemes észleléssel, hogy a Hold forog, kb. 1/28 fordulat/nap sebességgel.
Még mindig nem értem, hogy ha giroszkóppal mérve nem ennyi a Föld fordulatszáma, hanem egy sziderikus nap, 23 óra 56 perc 4 másodperc, abból hogyan következik, hogy a Hold forog a tengelye körül.
Akkor még egyszer: Einstein, amikor kiszámolta a fényelektromos hatást, akkor nem használta fel azt, hogy golyónak tekintette az EM mező kvantumait. Csak abból a Plancktól származó ötletből indult ki, hogy az EM mező energiája kvantált. Semmi más új, kvantumos feltevéssel nem élt, csak ezzel az E=hf összefüggéssel. Ettől függetlenül, a cikk bevezetőjében elmesélte, hogy neki milyen kép él a fejében ezekről a kvantumokról, de ennek semmi befolyása nincs az általa kiszámolt dolgokra. Kis színes érdekesség, mondjuk úgy.
Viszont, ha a fotonok helyére méteres hosszúságú hullámvonulatokat teszel, akkor minden a helyére kerül.
Pontos egyezésbe kerülsz Lenard kísérleteivel, sőt még más olyan kísérlettel is, amely az Einstein fotonjaival ellentétes.
Szerintem alapból így lenne korrekt, hogy ha kritizálod bárki, amúgy széles körben elfogadott elméletét, akkor rögtön mutatsz helyette egy alternatívát. Úgyhogy hajrá, bátran rukkolj elő a hullámvonulatos elméleteddel, én érdeklődve fogom olvasni.
Bocsánat, de ehhez én nem tudok hozzászólni, mert nem nagyon értem, hogy te miről beszélsz. Az egyes szavakat, néha mondatokat, azokat értem, de számomra nem áll össze egy értelmes üzenetté. Kvark kapitánynál legalább tudom, hogy mit akar mondani (legfeljebb zömében hülyeségnek tartom), de nálad még ez sincs meg.
Hadd világítsam meg egy példával, hogy mi a különbség egy kultúrember és egy büdös gyökér között.
Kultúrember reakciója az én felvetésemre, 1. variáció: "Köszönöm, hogy előástad nekem ezeket az ötven évvel ezelőtti dolgokat. Nem tudtam róluk, még az is lehet, hogy ez válasz a problémámra. Utánagondolok, és visszajelzek, ha jutottam valamire".
Kultúrember reakciója, 2. variáció: "Köszönöm, hogy előástad nekem ezeket az ötven évvel ezelőtti dolgokat.Szerintem abban különbözik a Foucault-inga az Apollónál használt ingás gyorsulásmérőtől, hogy..., és ematt továbbra is fenntartom, hogy az én ingás kísérletemet is el kellene végezni a Hold felszínén". Értelemszerűen azt én nem tudom, hogy mi kerülne a három pont helyére, mert az én fizikámban az ingák a Newton-törvényeknek megfelelően viselkednek.
Büdös gyökér, fél perc után, gondolkodás nélkül odavakkantva: "Mi lenne, ha még látnád is?".
Elvben elvégezhető lenne, de szerintem gyakorlatilag nem. Az interferométert el kell forgatni 90 fokkal rezgésmentesen, állandó hőmérsékleten, vákuumban.
Ezeket hogyan biztosítanád?
Az ISS-en sem magátol értetődő ez. Maga az ISS szerkezete egy csomó mindentől mocorog (iránytartást végző girók, ventillátorok, hőfeszültségek, űrhajósok tevékenysége, stb.). Nyilván meg tudják oldani, hogy amelyik kísérlet ezt ígényli, azt valami megfelelően védett helyen csinálják, de ha stabil platform kell, arra egy földi labor ezerszer jobb. Vákuum miatt konkréten el fognak küldeni a fenébe. Az ISS-en alapból a benti, 1 bar nyomású légkört lehet használni, és csak nagyon nyomós okból visznek valamit ki a falon túlra (ez zömmel műszaki és nem tudományos ok). Ráadásul szerintem az LHC gyorsítócsövében sokkal jobb vákuum van, mint 400 km magasan. Állandó hőmérsékletet nem is értem: ha kell, azt földi laborban is megoldják, ez alapfeladat szinte minden kísérleti szakágban.
De nem is értem, miért nem jó neked az a fokozatos megközelítés, hogy először elvégzed a MM-t földi körülmények között, és ha látszik, hogy az nem elegendő, akkor lehet továbblépni fölfele. Beszélj egy kísérleti fizikussal, az megmondja neked, hogy étert feltételzve, ő mekkora sebességű éterszelet tudna kimérni. Ez az előző számításom szerint pár méteres fényúttal levihető 0,1 km/s alá is, de mondja meg a hozzáértő. Ha ő is azt mondja, amit én, és elvégzitek a kísérletet, akkor két kimenet lehetséges: megmozdulnak az interferencia vonalak a jósolt mértékben, amikor elforgatod a berendezést, ennek egyenes következménye, hogy híres leszel, Nobel-díj, satöbbi. 2. az általad jósoltnál jóval kevésbé vagy egyáltalán nem mozdulnak az interferenciavonalak, ekkor meghívod egy sörre a derék kísérleti szakembert, azért mert időt szakított rád és tudomásul veszed, hogy nem minden elmélet írja le a valóságot, nem minden vadászatról mész haza zsákmánnyal. Ha véletlenül azt mondja, hogy kell az a 7 km/s éterszél a méréshez, akkor lehet azon gondolkodni, hogy hogyan tovább. De még itt sem biztos, hogy az ISS az egyetlen jó válasz. Simán lehet, hogy valamilyen kutatási célú műholdra egyszerűbb/olcsóbb felküldeni egy ilyen kísérletet. De bárhogy is, ahhoz, hogy valaki illetékes space rated-nek nyilvánítson egy ilyen kísérletet, azt még a Földön kell tudnod bemutatni, szóval így is - úgy is először idelent kell megcsinálod a dolgot.
Az előzőekben egy illető egy rajzot tett fel , amiben azt állÍtotta hogy a P1 és a P2 nem fordúlt meg Mind a ketten láttuk a rajzot. Márpedig megfordúlt. Mi lenne , ha még látna is. Azt állÍtja , hogy a rajz szerint a Hold nem forog. A rajz szerint pedig forog.
Azt nem értem, hogy pontosan honnan ugrott elő ez a Foucault-inga a Holdon feladvány, de ezt lényegében megcsinálták már az Apollo hat sikeres holdleszállása során. A holdkomp navigációs felszerelése két csodálatos elektromechanikus kütyü köré épült:
IRIG (Inertial Reference Integrating Gyroscope): ezek voltak azok a pörgettyűk, amik kb. 0,01 fok pontossággal tudták mérni a holdkomp helyzetét a csillagokhoz képest. Annyira pontosak voltak, hogy a Hold forgását bőven megmutatták. A Holdról felszállás előtt kb. két órával kapcsolták be a számítógépet és hangolták össze vele a pörgettyűket, utána már nem nyúltak hozzájuk. Mivel ez alatt a két óra alatt kb. 1 fokot fordult a Hold, ezért úgy lőtték be a dolgot, hogy pont mikor eljön a start pillanata, akkor kerüljön vízszintesbe a pörgettyűk által vezérelt műhorizont. Előtte viszont azt mutatta, hogy az LM enyhén előre van dőlve, és ez a látszólagos dőlés szűnt meg fokozatosan az induláshoz közeledve. Szóval ezzel lényegében kipipálhatjuk azt a feladatot, hogy mutassuk ki mechanikus elven a Hold forgását.
De inga is volt ám a fedélzeten: a gyorsulásokat a Pulsed Integrating Pendulous Accelerometer (PIPA) mérte, ami egy elektromágnes által hajtott inga, amelynek lengésidejét befolyásolta, hogy a PIPA mérési irányában mekkora a gyorsulás vagy a gravitációs erő. A PIPA fő feladata nyilván repülés közben a sebességváltozás mérése volt, de a felszínen is használták a helyi (gravitációs) függőleges kiméréséhez, pont amikor a pörgettyűket behangolták.
Maga a navigációs rendszer elképesztően pontos volt: csupán pár százaléknyi üzemanyagráhagyással is 100-200m pontossággal tudtak az előre kijelölt leszállóhelyre megérkezni. És nyilván az egész rendszer azon alapult, hogy működnek Newton törvényei (a gravitációs is), és érvényes a tehetetlen és súlyos tömeg egyezősége. Szóval én nagyon nem látom, hogy mit és hogyan lehetne kimutatni a Holdon egy Foucault-ingával, amit a sokkal pontosabb IRIG-ek és PIPA-k nem mutattak meg.
Egyébként van más jelenség is, amely arra utal, hogy a Hold nem forog a saját tengelye körül.
A Föld forgási ellipszoid alakú, amely a forgás következménye. Ez úgy jelentkezik, hogy a Föld az egyenlítő mentén enyhén kidudorodik, a sarkoknál pedig be van lapulva.
A Holdnak azonban nem dudorodik ki az egyenlítője. A Hold enyhén körte alakú, és mindig a vastagabb oldala néz a Föld felé, ezért látszik kereknek.
Tehát a Hold alakja is azt mutatja, hogy a Hold nem forog a saját tengelye körül.
"Szerintem először elméletileg kellene elfogadtatnod azt , hogy a Hold nem forog."
Ez is egy járható út lenne, ha megértenék az elméleti magyarázatot.
De te sem értetted meg.
Annyira mélyen elültették az emberek agyába a hibás magyarázatot, hogy nagyon nehéz változtatni rajta.
Ha viszont a kísérlet igazolja az elméletemet, akkor sokkal könnyebben elfogadják az elméleti magyarázatot is.
"Egyébként kiváncsi lennék, hogy milyen logika alapján gondolkodsz."
Nyilván más logika alapján, mint a mai fizikusok.
A Föld valóban forog a tengelye körül, ezt tudjuk. Honnan tudjuk? Onnan, hogy a Földről nézve látszólag minden égitest egy nap alatt megkerüli a Földet.
Vajon a Holdról nézve is így van ez?
Nem.
A Holdról nézve a Föld nem kerüli meg a Holdat sem egy nap alatt, sem egy hónap alatt, sem egy év alatt.
Mindig ugyanott marad a Hold egén. A Föld nem kel fel, és nem nyugszik le a Holdról nézve. Ezt tudjuk, mert az űrhajósok ott voltak és látták.
Ha a Hold forogna (ahogyan jelenleg hibásan tanítják) akkor a Holdról nézve havonta fel kellene kelni és le kellene nyugodnia Földnek. De nem teszi.
