A szabály ugye úgy lenne, hogy az ikes igék egyes szám első személy alanyi ragozásban is -m végződést kapnak (tehát nemcsak "esze
m az almát", hanem "esze
m valamit").
Azt vettem viszont észre, mintha ennek a szabálynak a használatában fokozatos átmenet lenne az igék körében.
Egyik szélen lenne pl. az emlékezni ige: kifejezetten bántja a fülemet, ha azt mondja valaki, hogy emléksze
k.
Középen lenne az enni ige: én a helyes esze
m formát használom, de az esze
k sem zavar.
A másik szélen lenne mondjuk a zuhanyozni ige: amikor (igen helyesen különben) azt mondtam a minap: "Megyek, és lezuhanyzo
m", zavaróan modorosnak éreztem ezt a fordulatot.
Ti mennyire vagytok ebben konzekvensek? Ha helyesen használjátok, akkor azért, mert spontán így jön, vagy tudatosan, nyelvművelési célból mondjátok jól?