A Modern Railways folyóirat februári száma cikket közöl a brit vasutaknak nyújtott állami támogatásokról. Az első jelentések a 2003/04 évről megdöbbentő összegről, 3 milliárd GBP-ről szóltak, mely háromszorosa az 1980-as évek rövid életű Thatcer/Lawson boom-jának. Ezt hamarosan korrigálták – 3,84 milliárd GBP-re. A Strategic Rail Authority a 2004/05-ös évre 3,86 milliárd GBP-t jelez.
A cikk szerzőjének kalkulációja alapján a franchising és a Network Rail-nek juttatott szubvenciók növekedésének köszönhetően a teljes támogatás 4,392 milliárd GBP körül fog alakulni 2004/05-ben. Azonban a Network Rail a 2004-2009es időszak első két évében nem jut a teljes összeghez, amelyet hitel felvételével kell kompenzálnia. Amennyiben ezt az összeget az adófizetőknek most kellene kifizetnie, úgy a vasút teljes támogatási összege 5,924 milliárd GBP lenne. Emellett a Network Rail az üzemeltetés-karbantartás-felújítás (OMR) terén 2004/05-ben mintegy 800 millió GBP-vel alulfinanszírozott. Ezzel a teljes összeg 5 millárd GBP körül alakul.
Emellett egy diagrammot is közöl, melyből az alábbi adatok olvashatók le:
Év | Mrd. Utaskm | Állami támogatás az összbevételek %-ában
A díjszabási okokból tartott hegyeshalmi sétálások a személyzetváltás alatt hasznos dologgal is eltölthető, például Tesco gazdaségos ingavonatot lehet fotózni!
Bari Centrale állomás nem csak mérete miatt jelentős, de 3 magánvasút vonatainak is kiinduló pontja. Ezek némelyike azért elég jól el van dúgva, pedig két perc sétával elérhető valamennyi! A gödörben a Bari-Bitonto-Palese-Barletta vonal szerelvényei, jobbre fent a kisvasút (FAL) és az állomás másik oldalán Taranto felé a Ferrovie del Sud-Est.
Kezdenek a szili forgóvázak egy részén a fáradásból eredő gondok jelentkezni. Nincs olyan cég ma az országban, aki képes lenne új alkatrész ill. forgóváz gyártására. Állítólag már a Ganzban sincsenek meg a sablonok, formák stb. a gyártáshoz.
A "Ferrovie Appulo-Lucane" magánvasút is kisvasút, így erről szintén a Kisvasutak topikban lesz képriport. E vasút azonban legalább két helyen fonódott vágányokat is tartalmaz. Mivel sokan még nem láttak ilyet, továbbá az egyik normál nyomközű, így remélem érdeklődésre tart számot.
E két kép az egyetlen napi használatban lévő fonódott pálya. Potenza városból kiindulva egy ideig külön utakat jár az FS és a FAL vonala, majd Potenza Cittá állomás után összefutnak, és csak Avigliano Lucania állomásnál válnak szét. Ez utóbbi állomásnál készült a két kép.
E három kép pedig Altamura állomáson készül. Altamura és Gravina között párhuzamosan fut a FAL és FS vonal. A kisvasúton egy nagyságrenddel nagyobb a forgalom... Nem csoda, az fut ugyanis Bariba, míg a normál a semmit köti össze semmivel. De nyáron még azt se nagyon...
Olaszországban igen furcsák a jelzők. Sok esetben egyetlen lámpa van, aminek színe jelző állításkor úgy változik, hogy egy színes üveg megy az izzó elé...
Ha viszont két lámpa van, akkor az egyik "előjezést" ad. Nem akárhogy! Az egyik fény ugyanis vörös marad! Hátborzongató, mikor vörös-sárga, vörös-zöld ki és bejáratok mellett döngetünk 120-szal...
A következő képeket koller andor és kombi barátainknak ajánlom! A kérdés: hány konténer pakolható egymásra? Nos az egyik képen 8-asával állnak hegyekben! A felvételek a vonatból készültek S. Stefano di Magra állomásnál, La Spezia mellett, Parma irányába.
Rómában! A Termin leszállva, és hátrafelé indulva hamarosan e vasút végállomását találljuk a Termini pályaudvar mellett közvetlenül. A tér, ahol a fotó készül látszik a vonatból is! Tele van villamossal is, melyek össze-vissza metszik a római vízvezeték maradványait a téren!
Látogatás a csizma orrában lévő "Ferrovia della Calabria" kisvasúton. E vasút bemutatásűt a kisvasutak topikon teszem majd meg részletesen. Íde csak néhány hangulat képet teszek a napi egyetlen vonatról, mely Cosenzaból Camigliatelloba közlekedik. Ekkora havat még életemben nem láttam! Nem kevés energiát, hóekét és munkást mozgosítottak, hogy a vonat két magyar és egy olasz utasa kiélvezkedhesse magát e rendhagyó vonatúton mindössze pár euróért...
Úgy tűnik Szicillai már nem köt le annyira. Legalábbis a Catania - Gela - Siracusa - Catania kanyar biztosan nem. Ez a sziget legérdektelenebb vonalai, de a teljességre törekvés ugye... Két kép készült, mindkettő ezen az állomáson, miközben a keresztre vártunk...
Azon vagyunk hogy létesüljön. De ne csak négy hanem egy kicsivel több. A nyitott kérdés csak a hogyan (nagyvasúti szempontból). A szűk keresztmetszet a Fer-Kel és az Ujp-Aqui.
Az előző képen az is látszik, hogy milyen szépen ráfagyott a hó az ablakra. Nem lehetett egyáltalán kilátni! Pedig induláskor nem így nézett ki a dolog...
A teljességre való törekvés jegyében olykor minden különösebb preferncia nélkül állítom össze a napi programom. Ez is ilyen út volt. Rómából keleti irányba indultam Pescara felé a már általam ismert, gyönyörű, kissé havas a hegységet metsző vonalon. Sulmonától délre hamarosan hóviharba került a vonat. Az intenzív havazásnak hála lehúzott ablak esetén is möndössze 80-100 méter volt a látótávolság. Csak épp nem volt mit nézni! A teljes táj egyenfehér volt, a domborzat és a fák alig voltak csak kivehetőek. Ilyet sem láttam még! Egy közbenső állomáson készült a kép a rövid megállás alatt. Jól látszik, hogy a pálya nagyon nem látszik...
Első utam a nemzetközi pénztárban vezettet. Két kassza volt nyitva, egy magyarul csak akcentussal beszélő fickó volt mindössze ott utas. A pénztáros hamar kibökte: az ED/IR díjszabások betekintésre NEM állnak rendelkezésre. Nekik csak egy van, azt kiadni nem tudja. „Fáradjon az Andrássy útra, ott van!”
Én azonban az Érkezési ügyletre mentem. Az ügyeletes tiszt hölgy rövid úton közölte, hogy neki nincs. Jeleztem, hogy nekem a főigazgató úr azt mondta van, mert lennie kell. A panaszkönyv átadását megtagadta, mert „nemzetközi ügyekkel mi nem foglalkozunk”. Hosszú, személyeskedésbe torkolló vita következett. A MÁV Rt. hivatalos képviselője a rendészekkel akart kidobatni az irodából, mert önként nem voltam hajlandó távozni, panaszlap kitöltése nélkül. Ezen elítélendő, de a CÉG dolgozóitól teljesen megszokott és általános reakció után a hivatali szintet kerestem fel. Nem sokkal 14 óra előtt, mikor az állomás a legnagyobb forgalmat bonyolítja, mindössze 3 ember volt benn a 2 tucat irodában összesen. Egyikük a pénztárfőnökség „ügyletese” volt. Némi vita után elvonult „telefonálni”. Bő 10 percnyi egyeztetés után azt találták ki, hogy mégis jobb volna az Andrássy útra mennem… Ezt persze vitattam. Hajlandók lettek volna végül „egy-két oldalt” megmutatni, de alapos tanulmányozásra „nincs kapacitás”.
A gondot szerintük az okozta, hogy még soha, senkit nem érdekelt, hogy pontosan mire és hova jó is az a jegy, amiért legalább 50 ezer forintot a kasszában hagy.
Végül kegyesen engedélyezte, hogy részemre a panaszkönyvet átadják. Laza 30 perc alatt hozzájutottam a könyvhöz. A főnöki lebaszás hatására az ügyletes tiszt már nem volt fenyegetőző hangulatban. Inkább kissé „magyarázom a bizonyítványom” stílusban ecsetelte, hogy a nemzetközi kérdés milyen áttekinthetetlen, és hát ők mennyire nincsenek képben, és hát higgyem el, nem sokat tudtam volna meg belőlük…
Ez utóbbi egyébként igaz. A valóságról tényleg nincs benne sok minden. Csak épp én PONT a hazugságokra voltam kíváncsi. A februári utam tény adatait kívántam összevetni a MÁV-os elmélettel. Így az e tárgyban írt panaszok megírása késik, mert csak a törzshelyemen, a Keletiben férhetek hozzá a nyilvános, bárki által betekinthető díjszabásokhoz.
A MÁV-os Délis szakvezetés képzettségére jellemző, hogy az ügyeletes állítása szerint a kért díjszabások elérhetők az Interneten. "Nekünk is onnan van meg a díjszabások többsége!" Ez igaz lehet, csak épp mi ahhoz a hálózathoz nem férünk ám hozzá, mivel belső hálózat!
Szóval 40 perc alatt nem sikerült semmit elintézni a Déliben…
Köszönet tehát a MÁV Rt. Személyszállítási Üzletág tarifakérdésekben illetékes dolgozóinak a magas színvonalú munkavégzésért. Az érintettek megnyugtatására: lesz az esetnek következménye. A panaszkönyv át nem adása Rákos állomás történetének legsötétebb korszakait idézi. Ez elfogadhatatlan! Az ügyletes tiszt a MÁV Rt hivatalos álláspontját képviseli, ami nem találkozik a magyar jogszabályokkal…
A díjszabási okokból tartott hegyeshalmi sétálások a személyzetváltás alatt hasznos dologgal is eltölthető, például Tesco gazdaségos ingavonatot lehet fotózni! 
Bari Centrale állomás nem csak mérete miatt jelentős, de 3 magánvasút vonatainak is kiinduló pontja. Ezek némelyike azért elég jól el van dúgva, pedig két perc sétával elérhető valamennyi! A gödörben a Bari-Bitonto-Palese-Barletta vonal szerelvényei, jobbre fent a kisvasút (FAL) és az állomás másik oldalán Taranto felé a Ferrovie del Sud-Est.
E két kép az egyetlen napi használatban lévő fonódott pálya. Potenza városból kiindulva egy ideig külön utakat jár az FS és a FAL vonala, majd Potenza Cittá állomás után összefutnak, és csak Avigliano Lucania állomásnál válnak szét. Ez utóbbi állomásnál készült a két kép.
E három kép pedig Altamura állomáson készül. Altamura és Gravina között párhuzamosan fut a FAL és FS vonal. A kisvasúton egy nagyságrenddel nagyobb a forgalom... Nem csoda, az fut ugyanis Bariba, míg a normál a semmit köti össze semmivel. De nyáron még azt se nagyon... 
Látogatás a csizma orrában lévő "Ferrovia della Calabria" kisvasúton. E vasút bemutatásűt a kisvasutak topikon teszem majd meg részletesen. Íde csak néhány hangulat képet teszek a napi egyetlen vonatról, mely Cosenzaból Camigliatelloba közlekedik. Ekkora havat még életemben nem láttam! Nem kevés energiát, hóekét és munkást mozgosítottak, hogy a vonat két magyar és egy olasz utasa kiélvezkedhesse magát e rendhagyó vonatúton mindössze pár euróért... 
Ez egy elővárosi magánvasút Rómában. Keskenynyomközű, villamos jellegű, de azért e fórumra is elfér, ugye? :)
A múlt heti képes útibeszámoló folytatása!