" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Sajnos nálunk a komformista birkaszemlélet mentén, aki újat vagy mást akar azt kinézik, kiközösítik de a minimum, hogy megmosolyogják. Ennek mentén mindenki a "jól bevált csapás" mentén éli az életét, aminek alá van rendelve a gondolkodása és a mindennapi életmódja is.......szomorú, talán az újabb generációk már mernek majd nagyobbat, mást gondolni és cselekedni, mint a szüleik, rokonaik, ismerőseik........remélem.
Minap "már-csak-ezértis" alapon :))) megcsináltunk itt nálunk egy kisebb mirtuszdió ültetvényt, most növesztem a kis tő japán naspolyáimat és még vannak további terveim, amelyekről majd később számolok be...
Kákik ás a paw-paw-ok is köszönik jól vannak nálunk az őszi telepítés óta. Kiviket most fogjuk telepíteni a kiöregedett szőlőlugas helyére....
"....ennyi ember nem lehet hülye, a dolognak oka kell, hogy legyen..." A gondolkodó ember élete ehhez hasonló tűnődésekből áll. Gyakran sajnos a legnyilvánvalóbb evidenciákat sem lehet elfogadtatni.
Mi a helyzet a nyitrai úti szervezkedéssel? Elült a dolog. Mindenesetre én írtam egy érdeklődő mail-t, válasz nem érkezett, de nem is számítottam gyorsaságra a korábban írtak alapján. Nem tudom, mennyire biztonságosan és milyen árban jönne meg egy ilyen érzékenynek mondható növény, talán tényleg jobb lenne, ha valaki kiugrana. Ha úgy gondoljátok, s ha minden oké, én továbbra is érdeklődő vagyok két egy méter körüli fára, ha valaki kimenne.
Azon gondolkodtam egyébként, amióta én is érdeklődöm az újabb gyümölcsök után, hogy mi az oka annak, hogy nem ismerik az emberek a datolyaszilvát, a pawpaw-t, a jojobát, stb. A kivit se ismertük igazán a rendszerváltozás előtt, de ennek nyilván a korábbi rendszer gazdaságpolitikája volt az oka. Déligyümölcs nem volt csak télen, s a narancs-banán pároson kívül más nem nagyon jött be, max. mandarin. Ehhez képest a kivi futotta be az élelmiszerboltokban a legnagyobb karriert azóta, szóval igény az volna rá. A termesztés persze más dolog, ahogy olvaslak titeket. A füge még az, amivel már évtizedekkel előbb is próbálkoztak az emberek, váltakozó sikerrel, de boltokban továbbra is csak aszalva van. Ismerik az emberek az ananászt, de ritkán jutnak hozzá igazán jóhoz. Mivel egyszer jártam a trópusokon, mondhatom, egészen más az ottani, mint amit itthon veszünk. Amit kint ettem banánt, az viszont nem volt semmivel se jobb mint az itthoniak, pedig egy zöld fajtát is kóstoltam. De állítólag vannak egészen más és sokkal jobb ízű fajták. A narancs is finom a mediterrán térségben, de itthon is vannak olyanok. A kókusznál is az az érdekes, hogy van a Tescoban, de csak teljesen érett, tej nincs benne, csak a megszáradt kopra és a visszamaradt vízszerű lé. Továbbra is egzotikum a licsi, a mangó, a csillaggyümölcs, és igen, a datolyaszilva is.
Ehhez képest ez termeszthető nálunk. De akkor mi az oka, hogy nem terjedt el? Nemcsak a kertekben, hanem a boltokban se? Hol van az ismertsége a kiviéhez? A pawpaw-t nem is említem, mert mindenki visszakérdez, mi van? Állandó derültséget okoz, amikor a kakifámmal dicsekszem. De miért? Talán nem is ízlik sokaknak a káki? Nálunk a család nagyon szerette, amikor először ettük. A pawpaw-ról meg dicshimnuszokat zengenek, sajna azt még nem próbáltam. Úgy gondolom, a probléma más a két gyümölcsnél, mert a káki más országokban elterjedt, biztosan a boltokban is van, de hogy miért nincs nálunk több, fogalmam sincs. Úgy tűnik, olcsón termeszthető, nagy tömegben, s tárolási problémák sincsenek, szóval, nem értem. A pawpaw-t viszont állítólag más országok boltjaiban se látni. Ezért se értem, hogy a szlovák úr levelében írt lelkendezés, hogy hogy nem érint meg másokat, nem bizirgálta meg a kereskedők fantáziáját? Egy ilyen hosszú ideje ismert gyümölcsnél ez nem lehet véletlen, ennyi ember nem lehet hülye, a dolognak oka kell, hogy legyen. Itt leginkább arra gondolok, hogy a tárolással, a romlandósággal van a gond, de ezt sem érzem teljesen kielégítő magyarázatnak a homályra, ami ezt a növényt fedi.
Bocs a hosszabb kifakadásért, de ezen már rágódok egy ideje, talán ti tudtok többet.
nos,amit érdekesnek láttam zártkertek 700-1000nm: Csákvár 0,7M, illetve 1,5M présház pincével 300nöl Pomáz kb.200nöl kis szerszámtároló + áram 2,5M Csobánka 5M faházikó+áram (belterület!! város széle 2 nap alatt elment) Ezek jóval ár alattiak voltak , 6 hónap keresgetés után Budakeszin lett meg a nyerő
Ugyanebben az udvarban egy káki. Ennél is ugyanaz tapasztalható, mint a kivinél. Jóval hátrébb van a rügyezésben, mint a "kényelmesebben" telelt példányok.
Bizonyos esetekben előfordulhat valóban fagyrepedés a kivinél. Nehéz felfogni azonban, hogy miért NEM következik be ez például ilyen esetekben mégsem, amikor részleges vegetációban kap -20 fokos hideget egyik napról a másikra. Ez csak azt jelentheti, hogy elképesztően szívós.
A muraszemenyei baromfiudvari HAYWARD pergoletta ma. A képen a háttérben látszik a Mura folyó árvízvédelmi töltése. Úgy gondolom, ezen kívül nem kell jellemeznem a hely klímáját. Az egyedüli, amiben a rendkívüli decemberi hidegstressz hatása manifesztálódik: egy kissé későbbi indulás a jobb fekvésekben lévő növényekhez képest. Se a törzseken, se a vesszőkön nincs fagyrepedés. Az utolsó képen az ugyanitt lévő minikivi levelei a vékonyka indán. Az actinidiákat nem kell félteni! (De különösen valótlant nem kell róluk állítani mindenáron!)
Én is úgy gondolom, hogy a méteres már esélyes. Egy 4 éves állítólag félméter vagy kicsit több, s én is gondoltam az Overleese-re. Ti egyébként milyen fajtát gondoltok/javasoltok?
Vagy a fűtött épületek falaitól, esetleges egyéb hulladékhőt kibocsátó testektől való távolság is ugyanezt eredményezi. "Városi hősziget" mikroléptékben.
Ha konkrétan segíteni nem is tudok, a kezdeményezésnek nagyon örülök! Minden egyes kertészkedőnek tudok örülni, aki megérti az inverzióban rejlő óriási lehetőségeket és már ennek tudatában kezd el földterület után is nézni. A népmozgalom halad előre!:)
A méteresek már talán nem állnak távol a virágzóképességtől és ha jól láttam, ezekből a méteresekből árul 'Overleese' fajtájú oltványt, ami állítólag egy kifejezetten jó fajta. Szerintem a virágzás idejében nem nagyon lehet túlzottan nagy eltérés, a korai vagy későbbi érés az érési periódus függvénye lehet inkább, de ez csak spekuláció részemről. http://www.pawpaw.kysu.edu/pawpaw/cvsrc98.htm Itt is van egy táblázat a fajtákról.
Helló! Bocsi ,hogy beleszólok, de nem volt túl magasan a talajvíz?
Nem minden növény szereti ha a víz a lábát mossa! TÚl sok pangó vizet, a vastag és sokáig tartó hótakarót. Szóval több minden előidézhet egy -egy növénynél
ilyen reakciót. íNálam is elég jól megfagytak a nyáriorgonák, de ha jól vissza vágod
az a természetes annak, majd tőről kihajt,hacsak nem a fulladás az oka annak,hogy elszáradni látod. A kékszakállal ugyan az a helyzet.
Ezt én értem, de azért a rózsának és szedernek nem kellene tavalyi zöld leveleinek lenni ott ahol annyi minden más elfagyott, visszafagyott. Tisztában vagyok vele, hogy más az egyes növények tűréshatára. De pédául akékszakállal nem szokott gond lenni. Én egészben nézem a kertemet és anövényeimet, nemcsak a kivit, vagy a datolyaszilvát. Van mellettünk egy nagy tó, elég kicsi a kert és egyik oldalról ott van a ház, két oldalról beto kerítés A tó felé teljesen nyitottak vagyunk. Létezik pár száz négyzetméteren hogy egész mások a hőmérsékleti viszonyok?
Kérdés, hogy mi a cél? Ha valaki kertészkedésre alkalmas helyet keres, de kevés a pénz, akkor szerintem érdemesebb hobbytelek helyett falvakban nézelődni, s ahol viszonylag nagyobbak a telkek, megpróbálni egyet megosztatni. Sok faluban 2000 m2-es telkek is vannak, főleg idősebbeknek csak teher, s néha ingyen is vagy fele termésért is odaadják használatra a szomszédnak. De ha valaki megvenné, könnyen lehet, hogy boldogan eladnának 300 ezerért egy darabot, s ha jó viszony alakulna ki, még lenne is aki azért odafigyelne.
Egy jó fekvésű, pár száz négyzetméteres hobbytelket keresek Pest környékén. Komárom-Esztergom, Fejér és Pest megye jöhet szóba. Kb- 200-300ezer Ft-om volna rá.
Egy jó fekvésű, pár száz négyzetméteres hobbytelket keresek Pest környékén. Komárom-Esztergom, Fejér és Pest megye jöhet szóba. Kb- 200-300ezer Ft-om volna rá.
Az egyes fajokon belül a fajták között is lehet számottevő eltérés, de a fajok között fölállított sorrendben csak ritkán lépnek át egyes fajták "elfagyási kategóriahatárt".
