Úgy gondolom, hogy a dohányzás számomra négy különböző fontos tulajdonsággal bírt: a mechanizmus, a nikotin, az íz- és szaghatás.
A három általam kipróbált különböző dohányzás fajtánál (cigarettázás, szivarozás és pipázás), más és más elemek kerültek előtérbe. Ezért, amikor a leszokásról van szó, szerintem arra kell elsősorban koncentrálni, hogy az emberre melyik elem hat a legjobban, mert az határozza meg a leszokási stratégiát. (Persze nehogy azt higgyétek, hogy ezt ilyen szép tudományosan végig gondoltam annak idején Egy frászt! Csak most így utólag jutnak eszembe a dolgok.)
Előbb egy pici a rászokásról. Én rögtön nagyon erős cigarettával kezdtem, ezért nagyon megkűzdöttem, hogy rászokhassak. Első alkalommal hánytam tőle. De azután sikerült erővel rászoknom. 16 éves korom táján történt mindez és a fő motiváció az volt, hogy nagyfiúnak látszhassak és így jobban imponálhassak a lányoknak. Na, meg otthon tiltották is és hát csakazértis! Nagy marha tud lenni időnként az ember
A leszokást az kényszerítette ki, hogy amikor téli reggelen felkeltem a telebagózott hideg szobámba, olyan undorítóan büdös volt, mint egy görénylyukban. Magam is megelégeltem. Azután voltak olyan barátnőim, akik azt mondták, hogy kibírhatatlanul büdös a szám és ugyebár nem lehet mindig fogat mosni úton útfélen. Persze az is csak ideig-óráig segít. Amikor meg már eldobtam volna, akkor már késő volt!
A cigarettázásról három ízben próbáltam leszokni. Első alkalommal kb. három év után. Ekkor eldobtam egyik percről a másikra és kb. másfél hónapig semmi. Tekintve, hogy erős cigarettát szívtam (Kossuth), így a fő probléma inkább a nikotin hiánya volt. Utólag visszagondolva, nem volt valami falrengető kűzdelem, bár egy kis erőfeszítés azért kellett. Pár napig nagyon hiányzott, de azután hozzászoktam a hiányhoz. Egy hónap után már nem is zavart, ha füstöltek az orrom alatt. Akkoriban sokat utaztam vonaton, gyakorta dohányzó kocsiban. Azután egy házibulin rágyújottam, és jött a földcsuszamlás. Egy hét után már újra egy dobozzal (25 db) szívtam.
Tanulság: amíg az ember az elején tart, és nem a mechanizmuson (a matatáson) van a hangsúly, viszonylag könnyű abbahagyni. És nem szabad hinni abban egy-két hét, hónap után, hogy én már rendkívül erős vagyok, úgyhogy nyugodtan rágyújthatok, mert azonnal el is tudom dobni.
A mai cigaretták rendkívül gyengék, nikotin tartalmuk nagyon alacsony, ezért előtérbe szerintem inkább a mechanizmus került, meg a szaghatás. Bár úgy gondolom, hogy az utóbbi sokkal kisebb de azért nem elhanyagolható - vonzerővel bír, mint maga a matatás. Ezért elsősorban szerintem ez ellen kell küzdeni! Ezért akkor kell megkezdeni a leszokást, amikor az ember - lehetőleg kézzel végzett tevékenység miatt - rendkívül elfoglalt, mert a foglalatosság el tudja terelni a figyelmet a matatási kényszerről. Másfelől foglalkoztatni kell a szájat is. Nagyon jó a szotyi vagy a tökmag, mert ez mindkét feladatot ellátja. Ha ez nem megy, akkor rágógumi, cukor, keksz stb., Ez persze a hízásveszéllyel jár együtt! A sikeres harmadik kísérlet után 15 kilót híztam
Fontos szabály, hogy ne tarts otthon cigarettát, s ha rádjön a rágyujthatnék, akkor egyél, igyál, rágjál. Vagy akár kapard a falat! Ne igyál szeszes italt, sem kávét, mert ezek csak fokozzák a rágyújtási ingert. A leszokási folyamat első napjai nagy feszültséggel járnak, ezért még enyhe nyugtató alkalmi szedését sem tartom károsnak! (Alkalmi! És nem marékszám, sörrel együtt!)
Egyelőre ennyit. A második nekirugaszkodásomnak is vannak hasznosítható elemei és tanulságai, amely elsősorban egy szakaszos leszokási folyamatot ír majd le. De arról majd máskor
Sok sikert! És mielőbb eldobni!
Üdv
Frimi
Kitartás, drága epresjoghurt (és mindenki más is), meg lehet csinálni.
Én már túl vagyok a fél éven, kifejezetten kedvelem, hogy nem dohányzok. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne hiányozna időnként. Határozottan és nagyon hiányzik. De jó érzés már az is, hogy embernek érzem magam, aki képes nemet mondani az ösztöneinek. Lehet, hogy hülyeség, de én azt utáltam a legjobban a cigizésben, hogy rabja voltam önmagamnak. És untam már.
Jan közepén egyszermár majdnem de visszaestem (kb3-4 napra). azóta viszont csak 2 alkalommal (rosszul is lettem meg büdös is volt:))) viszont abban a pillanatban, ha a munkatársakkal elmegyünk sörözni rögtön rá akarok gyujtani... míg ha otthon iszom egy sört semmi gond nincs.
Én úgy érzem akkor szoktam le róla teljesen (már nem akarok folyton rágyujtani és kifejezetten idegesít ha valaki dohányzik a környezetemben) ha már a 6. sör után sem akarok rágyujtani.
U.
ui.: ha alkalmanként (tényleg ritkán 2-3 havonta) elpöfékel az ember egy szivart az gáz? Ez régi vitaforrás egy barátommal...
Egyelőre nem érzem magam vmi irigylésre méltónak, talán 1-2 hónap múlva. Épp az előbb szóltam a kollegáimnak, hogy mondják csak kibe kellene belekötni, szívesen vállalom. :o))))
Nagyon sokáig húztam-halasztottam a leszokást, pontosabban abbahagyást, most már értem miért. A rákészülésre is hagytam időt. Kb. január közepén találtam ki, hogy leszokom. Akkor a március 1-ét tűztem ki a cigimentes első nappá. Már előtte napokkal elkezdtem alkudozni magammal, hogy még várhatok stb. Aztán megmakacsoltam magamat és nem nyúltam cigihez. A páromml együtt napi 1.000,- Ft-ot spórolunk meg a füstmentességgel. Ha végképp elgyengülnék, erre gondolok (már 5ezret spóroltunk :o) ).
Magam mint "profi" dohányos olvasgattam egy két hozzászólást.
A legszörnyűbb az egészben az, hogy az ember belehal a bűntudatba, legalábbis én így vagyok vele. Egyszer már leszoktam 2 évre, és akkor még a párom füstölt, ennek ellenére visszaszoktam ő pedig letette a bűzrudat.
Emlékszem, amikor leszoktam magam is undorodtam a füsttől, hányingerem volt a szagától és ennek ellenére ha valaki ismerős bagzott elmenekültem a közeléből, annyira megkívántam.
Most egy kicsit másképp látom a dolgot, mivel kb. 50x próbáltam már leszokni, - a csúcsidő 2 hét volt, persze ez a 2 éves "elvonó" utánra értendő. A mai napig nem veszek kartonnal cigit, mert ugye hátha......szörnyű érzés ugrásra készen, minden egyes szálat úgy szívni, hogy tudatában vagyok annak, hogy a fene egye meg............
Tehát most úgy érzem, hogy kocadohányosként lenne a legjobb. Egyszerűen nem akarok róla leszokni, nem akarom magam halálragyötörni, hogy hűűűűűű de jó lenne egy szál ......
inkább úgy dohányozni, hogy ne legyen lelkifurulyám, vagyis alkalmilag, de ne kelljen lemondanom róla.Vagy a dohányzásba halok bele, vagy a hiányába. Most itt tartok.
A férjem szerint - és van benne valami - nagy marhaság fűhöz-fához szaladgálni. Vagy leteszed azonnal, vagy nem ér az egész semmit.
Üdv.
Volt 3-4 pillanat, amikor azt ereztem ma, hogy vegem van, meghalok. Hamar elmult. Moat mar csak neha ijedek meg, hogy en tobbet mar nem gyujthatok ra, mert akkor visszaszokom? 16-an lesz egy kihagyhatatlan bulim, mit tanacsoltok?
IGY VAN EMBEREK, NEM FELADNI, CSAK KEMENYEN!!!
KI A KUKABA AZZAL A MOCSOKKAL!!!
nekem mar majdnem 5 honapja, hogy befejeztem eg 10 eves szivast!
mar nem hianyzik, az izere is alig emlekszem, zavar a fust, es csak rohogok a dohanyosokon.
csak a remalmok maradtak, hogy elszivtam egy szalat es bemocskoltam magam, de nem szamit.
Egy genetikus baratom, mondta, hogy a dohanyos ember tudejeben NAPI ATLAG 9 RAKOS SEJT KELETKEZIK, es csak a szerencsen mulik, hogy az immunrendszer megoli-e mindet.
HAJRA EMBEREK, KITARTAS!
Köszönöm a választ. Kivcsit megnyugodtam. :o)
Napi 1,5-2 dobozt szívtam kb. 15 évig.
Víz és vitamin mérgezésem lesz. :o) Almát eszem amikor nagyon rágyújthatnékom van.
Brutalis ez az elso nap is!
Kozben ramjon a nevetoinger, aztan nem kinok gyotornek, de nem tudom mit kezdjek magammal.
Kesz vagyok. Aztan most konnyebb, mert
lilahagymaval fejeztem be a kajalast, es nem is ereztem, hogy ra kellene gyujtanom.
Le kell foglalnom magam es persze fontos a viz!
Ragyujtas es eves helyett jol jon. Mindeketto.
Gyakorlatilag két lépcsőben történt. Mindkét alkalommal kiakadtam, per pszichésen.
Az egyik egy vad magambaborulás volt, amikor elöször belémhasitott, hogy mosmár Nélküle kell élni, a másik pedig a pu-on ért, hogy bizony ez az utolsó vasárnap esti lemenetelem, mert véget ér életem azon szakasza.
Mindkétszer vettem egy doboz cigit, és jóformán láncban el is szivtam.
Újként e topicban, minden leszokni akaró és leszoknifélben lévő dohányost beleérző és megértő tiszteltettel üdvözlök!
Életem - amely már jó pár évtizedre tekint vissza - egyik legnagyobb sikereként könyvelem el, hogy sikerült "leszoknom" a dohányzásról - több alkalommal is, a különböző fajtáit is beleszámítva!
Ha nem veszitek tolakodásnak, szívesen segítek egy-két ötlettel a leszokáshoz - ha erre igényt tartotok.
"Nacionálé" (inter nélkül :-)):
- 14 évi cigarettázás (egyes időszakokban 60-70 db a régi jó Kossuth-ból és Munkásból)
- utánna 10 év semmi,
- utánna kb. 8 év pipázás-szivarozás-pipázás (ebben a sorrendben), a végén elegyesen és a mértéktelenül,
- utánna kb. 8 év semmi,
- mostanság pedig kb. 4-5 éve 1-2 hét alatt egy szál cigaretta ("letüdőzés" nélkül, csak mint a cukorkát: kostolgatva a füst ízét!!!).
Szummázat (amely persze csak rám vonatkozik): Senkit nem akarok elkeseríteni, de a dohányzásról véglegesen leszokni nekem nem sikerült, csak abbahagyni! 10 éves nem dohányzás után is előfordult, hogy egy fínom ebéd után én is rágyujtottam volna - megkisértett a cigi vagy később a pipa - csakhogy ez a kisértés rendkívül gyenge volt. Erősségét tekintve mondhatni csak egy futó gondolat...
Most vagyok tk. "egyensúlyi helyzetben": most már rámerek gyújtani pl. egy ebéd után - csakis az íz kedvéért!!! - s biztos vagyok magamban, hogy akár hetekig nem fogok rágyujtani - pedig van is itthon cigaretta! -, mert ez egyébként eszembe sem jut!
A füst kölönösképpen nem zavar, irodámban mindig ki volt téve a hamutartó - és otthonomban ma is így van -, mert magamrendkívül utáltam, amikor a nem dohányoasok erőszakkal akartak arra kényszeríteni, hogy ne gyújtsak rá. Persze ha megkértek, az egészen más dolog volt...
Ha úgy gondoljátok, hogy tanáccsal segithetek bármelyikőtöknek, szívesen fogom tenni - ha tudom. Egyébként pedig mindenkinek magának kell megkűzdenie, mert ezt senki tőle át nem vállalhatja!
Sok sikert!
Üdv
Frimi
Ne irigyelj, nincs miért.
Amellett, hogy alapból szar kedvem van, és kudarc érzés gyötör, jó nagy szarnak is érzem magam, amiért újra, megint dohányzom.
A többi már másik topic.
Ma 4. napja nem dohányzom. Régen volt ilyen pocsék hétvégén, de kibírtam. :o( Pontosabban kibírtuk a párommal együtt. És még össze sem vesztünk, pedig mindketten nagyon ingerlékenyek vagyunk. :o)
Mindketten nagydohányosok vagyunk és már évtizeden jócskán túl dohányoztunk.
Így olvasgatva benneteket, nem túl szívderítő, hogy hónapokakal később sem lesz sokkal jobb a helyzet. Pontosabban anyagilag azért IGEN. :o)))
köszi, ez kedves :)
nem tom mi van w-vel, de ezek szerint ő se nincsen a topon.
ahogyan a múltkor kinézett!
azért remélem kúpálódik :)
végül is itt a tavasz :))
kitartás, k.
ma 2 hónapja és 4 napja!!!Nem könnyü kibirni...még mindig nagy a csábitás,,föleg egy jó zsiros kiadós kaja után.Néha annyira kivánom,,mint gyerek a csokit..pedig a gyerekkorbol rég kinöttem!Na de kitartás,,nekem is és mindenkinek!
rouhun
