Nekem 250 literes Drazice van 2 hőcserélős amit egy gázkazán fűt és van benne egy 4,5kW-os fűtőbetét de azt még sosem kellett használni. 45 fokra van fűtve a felső kétharmad és 2 kislány plusz két szülőnek bőven elég.
Én voltam a "tulaj". Legalábbis részben. Akkoriban egy másik hasonló élményem is volt (hibásan kitalált fűtési rendszer), ami elgondolkodtatott. Aztán az első helyen alig két tél után kilyukadt a faelgázosítóval párhuzamosan üzemeltetett kondenzációs kazán. (akkor már nem volt ott a faelgázosító)
Akkor kezdett foglalkoztatni az épületgépészet... (nem viccelek)
Úgy értettem, hogy a 29kw os kazánt tartom kevésnek ha puffer is van, mivel puffer nélkül 25 öt számoltam, nem a puffert kicsinek a kazánhoz, bocsi a félreérthető fogalmazásért!
S a tulajt nem sikerült meggyőzni beruházás előtt, hogy az épületgépész valószínű tévedett? Avagy ilyenkor eltérni sem lehet a tervtől?
Új és jól szigetelt épület volt. Ennek ellenére egyértelmű, hogy kicsi volt a teljesítmény. Akárhogy is, egy fás kazánnál a teljesítmény nem egyenletesen áll rendelkezésre, hanem van egy teljesítménygörbe az égés lefolyása szerint.
Valószínűleg oda egy kétszer akkora kellett volna, attól függetlenül, hogy gázkazánból teljesen elég a 35-ös.
Ez az unicalos igen érdekes sztori, gondolom a tulaj örül neki...
Vegyessel kapcsolatban szerintem minden gyártó egy optimális méretű/felületű fa és szárazság esetére adja meg a teljesítményt, ez szerintem marha ritkán áll elő gyakorlatban, azaz amit leírnak, annyit tuti nem fog leadni a kazán. Ezt nem tudom figyelembe vette-e a számításnál az épületgépész, egyébként minden mást tuti kiszámolnak pontosan. Nekem a 25kw elsőre kicsinek tűnt volna 240m2 re, de gondolom az valami új és jól szigetelt épület.
Nálam mondjuk régi az épület és még nincs szigetelve(120 m2 és 320m3 fűtött), csak ablakok és néhol padló, de 1,27-es szorzóval a hőigényt felszorozva nálam 23kW hőigény jött ki, azaz már ide elkélhet a 25kw os kazán. Nagyobb radiátorokat tennék be már most, azért is az 1,27 szorzó, meg igazából 90 előremenőm nekem sose volt azokon a helyeken ahol tüzeltem 70 el mentek általában a vegyes tüzelésű kazánok. Kértem ajánlatot a celsiustól rendszerre pufferrel, ott 29kw ot ídtak meg kazánméretnek 750 es pufferrel, ami puffer esetén szerintem sovány lehet.
Szigetelés után tuti meg kell piszkálni a rendszert, mert kevesebb lesz a hőigény, akkora gondoltam esetleg a puffert és előremenő vízhőmérséklet csökkentést, nem tudom milyen léehetőségek vannak, majd kiderül mit mond a fűtésszerelő, ő hogy látja, stb. Ezek nekem mind csak feltéttelezések csekély ismerethalmaz után, amit sikerült összevadászni.
Egyébként nem emlékszem, hogy láttam volna falikorongot, amibe tömítőgyűrű kellett volna. Egy ilyen korong pl egyértelműen nem tömítőgyűrűre van tervezve
A szilárd/vegyes tüzeléssel kapcsolatban méretezési kérdések is vannak. Ha egy ilyen kazánt pontosan (? nyilván kb) a szükséges fűtőteljesítménynek megfelelően méretezünk, akkor az épület gyorsan el is veszi tőle a hőt és lehet 2 óránként rakni a kazánt.
A puffer arra is való, hogy a túlméretezett kazánt mondjuk napjában kétszer elég legyen megrakni.
Ha épületszigetelni akarsz, akkor a fűtésrendszert nehezen lehet optimálisan tervezni úgy, hogy a szigetelés előtt és után is ugyanolyan jó/gazdaságos legyen.
Volt egy kalandom kb 5 éve, egy Unical 25 kw-os faelgázosító kazánnal. Ilyen kazán volt:
A leírásnak megfelelően a kazán csodás. Vagy annak kellene lennie. Itt bekerült a számítások alapján egy 240m2 alapterületű épületbe.
Tapasztalatok:
- csak 47 és 51 cm közötti, max 10 cm kör átmérőjű, 18% víztartalom alatti fával működik optimálisan. Ezt le is írja a gyártó a kazán papírjában, tehát nem vádolható az információ hiányával. Ha a fa rövidebb, az égés nem optimális. Ha hasogatott fa, akkor a kazán belsejében a rakott máglya nem tud összeroskadni, mert egymást kitámasztják a háromszög metszetű fahasábok és az égés megáll. Ha a fa nem elég száraz, akkor a kazán vízköre nem éri el a 60 fokos hőmérsékletet fél órán belül a begyújtás után, ekkor a kazán leáll, az égés megáll.
- ha éppen sikerült megvalósítani a fenti feltételeket, akkor a nevezett épület 2-2,5 óra alatt elnyelte a megtermelt hőt (a fa eltűnt a kazánból) és lehetett újra rakni a kazánt.
- de általában nem jutottunk el idáig, mert csak a felfűtött épületnél volt képes az új begyújtással fél órán belül 60 fok fölé emelkedni, hideg épületnél nem, tehát fél óránként újra kellett indítani a kazánt, hogy folytatódjon az égés.
- a gépész cég tett hozzá egy puffer tartályt, de azt nagyon gyorsan kizártuk a rendszerből, mert ilyen feltételek mellett nem volt értelme. Ettől a helyzet nem javult. Végül szerencsével sikerült eladni ezt a kazánt egy másik, kisebb épületbe, ahol állítólag megelégedésre működik.
Ennél a kazánháznál volt gépész tervezés (valódi, tervezővel).
A fűtést végül egy 35 kw-os gázkazán oldotta meg tartósan.
A másik kérdés, hogy amit ebbe belehajtok sarokszelep, azt hogyan tömítsem. Feltételezem az sem kúpos. Vagy a kender, locktite55, teflonszalag,stb tömítéseknek, nem is feltétele, hogy kúpos legyen a menet?
Srácok! Az ilyen csaptoldókat (csaphosszabbítókat), hogyan kell tömíteni a falikorongban? Nekem az mondták a boltban, hogy ez is kúpos mint a horganyzott idomok és kenderrel... De szerintem ez egyáltalán nem kúpos és tövig be tudom tekerni a falikorongba. Esetleg gumigyűrű?
Hasonlóan gondolom, esetleg egy iszapleválasztó meg egy kazánvédő kör jól jöhet most is puffer nélkül.
Később ha szigetelve lesz a ház úgy is nagyok lesznek a radiátorok, s csökkenteni kell az előremenő hőmérsékletet és/vagy termoszelep, aztán az így fennmaradó energia mehetne a pufferbe kazáncsere nélkül.
Puffer nélkül csak nyitott radiátorokkal. No termoszelep. Bizonyos faelgázosító és pellet/apríték kazánok elvileg képesek lehetnek puffer nélkül üzemelni.
Ezt főként az égési levegő kontrolljával (nincs passzív levegő) érik el. Lehet, hogy hagyományosabb szilárd tüzelésűnél is létezik ilyen, de nem tudom, hogy mernék-e puffer tartály nélküli ilyent telepíteni.
Mindig jön valami információ, ami döntési nézőpontjaimba betesz valami plusz infót, nem kell nekem pontosan kiszámolni mindent és pontos méreteket látni (még), csak a lehetőségeket és azok bonyolultságait, nézőpontokat gyűjtök, ismerkedek a fogalmakkal, stb.
Leírsz sok olyan dolgot, ami hasznos vagy az anyagokban találok.
Ami biztos, vegyes kazánt ki kell cserélnem, a gravitációs csőhálózatot nem akarom piszkálni, míg ki nem lyukad, s már cserére szorulnak(amit/ahol néztem szerintem még rendben van), fűtőtesteket cserélnem kell. Új kondenzációs gázkazán nem nyerő a fűtéscsövek miatt, iszapleválasztóval sem, plusz még kémény is kéne, tervek, meg engedélyek.
Marad a vegyes megoldás, a kérdés itt már csak az, hogy érdemes-e elkezdeni bonyolítani pufferrel, vagy megmarad az egyszerű puffer nélküli megoldás, lakásköri keringetőt muszáj lesz berakatnom, ha nem lesz puffer akkor is, mert úgy néz ki kell építeni pár radiátort még, amihez nem szeretnék gravitációs csőhálózatot.
Hajlok a puffer felé, mert hatékonyabbnak vélem így a fűtést, az már jó kérdés, hogy megtérül-e belátható időn belül.
Természetesen megbeszélem a fűtésszerelővel, csak szeretek szakik hívása előtt képbe kerülni a témában valamennyire önmagam védelme miatt, meg a miatt is hogy tudjak róla beszélni, ha azt mondja 3 járatú keverőszelep meg laddomat, stb. ne csak pislogjak, hanem tudjam miről beszél.
Ja és még valami: egy gázkazánt utólag, kis körrel, hőcserélővel fel lehet tenni egy vegyes tüzelésű rendszerre, de ott is szükséges, hogy a "nagy kör" keringése meglegyen és elvegye a hőt a primer körtől. Fogalmam nincs, hogy ez gravitációsan lehetséges-e egyáltalán.
Van itt egy Honeywell példatár (szvsz nem pótolja a tervezést), de talán megmutatja a probléma részleteit valamennyire.
Tényleg azt gondolom, hogy ezzel igazán nem mégy sokra, mert minden kérdés/válasz bonyolultabb ettől, mint amit feltettél és amit így válaszolni lehet...
1. A csőrendszer mosására vannak célgépek. A hőleadók nélküli csőrendszert elvben/valamennyire ki lehet mosni akár hálózati vízzel. Ha új radiátorok lesznek, akkor azokat is ki kellene mosni, mert a gyártási szennyeződés bennük lesz. Az igazi kérdés a meglevő csőrendszer belsejének állapota.
Egy modern gázkazánt igen gyorsan fog megölni a folyamatosan rozsda darabokat termelő csőrendszer. Ugyan egy kondenzációs gázkazánhoz kötelező az iszapleválasztó, de kérdés, hogy elég lesz-e.
2. Puffer a gázhoz nem kell, sőt felesleges hőveszteséggel jár. Szilárd tüzeléshez viszont fontos jól méretezni, mivel valahova tenni kell a hőt, amikor a termoszeleped leszabályoz, de a kazánban még ég a fa. Segédenergiával működő, pl, motoros szeleppel lehet alkalmazni.
3. Az azonos fizikai méretű lemezradiátornál a nagyobb tömegű lesz a vastagabb. (nem feltétlenül szokott szempont lenni a vastagabb lemez fal)
4. A gravitációs rendszer és és keringető szivattyú nehezen egyeztethető össze. A megkerülő ágat megint csak szabályozni kellene.
5. Csak olyan szilárd tüzelésű kazánt lehet zárt rendszerben üzemeltetni, amit a gyártó szerint is lehet és az általa megadott biztonsági követelményekkel.
Modern gázkazán ugyanakkor zárt rendszerben és keringetéssel működik megfelelően.
6. A gravitációs rendszer és a termoszelepek gondolata egy rendszerben kérdéses. A radiátoroknak éppen az a dolga, hogy lehűljön bennük a víz, ezáltal biztosítva a gravitációs áramlás folytonosságát. Ha a radiátorok a termoszelepek miatt kizáródnak, az hatással van a gravitációs áramlásra. Ez tervezési kérdés. Nem lehet így megmondani a végeredményt.
7. A puffer kérdése megint összetett kérdés. Egyrészt megfelelően kell méretezni, másrészt segédberendezések kellenek hozzá. Itt van pl egy forgalmazó, aki állít össze ehhez eszköz csomagokat.
9. Egy olyan rendszerben, ahol egy kazán folyamatosan ontja a hőt, kritikus annak a megoldása, hogy azt a hőt el is vegye onnan a rendszer. Egy klasszikus gravitációs rendszerben ez megoldott (túltervezett csövek, túltervezett radiátorok). Ha elkezdjük bonyolítani, akkor az még sok szakember számára is ismeretlen terep lehet. Egyes forgalmazók teljes rendszereket kínálnak a kérdésedre, pl.
Megjegyzem, mire ez rendesen ki van találva és összerakva, már elveszítetted a gravitációs szilárd tüzelésű rendszer egyik fő előnyét, az egyszerűséget és a megbízható működést hosszú élettartammal. De ezeknek az ára a kényelmetlenség (rakod a kazánt) és a pazarló energia felhasználás. Ha az utóbbit próbálod javítani, szükségképpen lesz egyre bonyolultabb a rendszer.
Ezt a választ is köszönöm, már itt is volt hasznos információ!
Tisztában vagyok vele, hogy külön szakma ez is, csak cseppet szeretnék képbe kerülni, ezért voltak a kérdések, amik nyilvánvalóan egy nem hozzáértő kérdései, az is válasz, hogy nem lehet megválaszolni, mert kevés az infó vagy hülyeség a kérdés ;)
Egyébként kétcsöves, kialakítást passzolom, ahhoz tudnom kéne milyen lehetséges :
ez a dolog így nem fog menni. Amit végig kérdeztél, az kb egy komplett szakma. Meg lehet válaszolgatni részkérdéseket, de ha van egy szakembered, aki a munkát végzi, akkor a legtöbb kérdésre neki kell választ adni.
Ha nincs, akkor pedig mindezeket megválaszolhatjuk, de van még sok egyéb kérdés, amit nem tettél fel, illetve a kérdéseid mögött további kérdések nyílnak.
Csak egy kérdést kiragadnék:
6. Ha felkerülnének termosztátos szelepek a radiátorok elé, az meg fogja-e gyilkolni a gravitációs áramlást? Milyen áramlási keresztmetszetet hagynak ezek, ha teljesen nyitva vannak?
Nem tudjuk, milyen csőrendszered van. Egy vagy kétcsöves, ha az utóbbi, az is többféle kialakítású lehet.
A termosztatikus szelepek kiválasztásánál az átmérőnél fontosabb a KV érték. Az utóbbi erősen befolyásolja az átengedett térfogatáramot. Azon túl a radiátorok visszatérő csonkján fojtószelepeknek is lenni kell. Arra szintén igaz ez.
Mindezek nélkül persze lehet csinálni fűtést. Csak nem biztos, hogy jót.
Nem gondolnám hogy támogatás volna a gáz ⛽ árába, söt ... , világpiaci ár szerint akár olcsóbb is lehetne, de az "akarat" hiányzik innen!:) Viszont a fa 🌳tüzelést idő kérdése és beszigorítják szerintem, és ennek legegyszerűbb módszere az ár képzése lesz! : ( Szigetelés kéne, mert azzal a legegyszerűbb kivédni a dráguló rezsim! :)
Köszönöm a válaszokat! Igyekszem olvasgatni, de marha hosszú a fórum...
Van gáz is, de gáz esetében az a megérzésem csak azért olcsóbb jelenleg, mert épp meg van támogatva állambácsi által, mihelyst ez megszűnik már nem valószínű, hogy igaz lesz, egyébként szerintem is olcsóbb gázzal jelenleg.
Nyilván szigetelni kéne, csak nálam már az idő a gyenge keresztmetszet...sos fűtést kell csinálnom, ha meg kazán csere akkor már nem árt előre gondolkodni, ha veszek egyet, ami épp elég a lakás körnek, később nem lesz jó, ha esetleg puffert is betennék, ha meg veszek egy nagyot, de nincs puffer, meggyilkolom a kazánt a folyton fojtott üzemmóddal.
Meg tudnátok nekem mondani, hogy hány miliméteres az aluminium radiátor menete amiken a víz ki, illetve be folyik? Azt tudom, hogy a radiátor hossza méteresnél rövidebb. A csövek távolsága 60cm.
Üdv ! Nagyon sok a kérdés ,nehéz kimerítő választ adni,ha a radiátorok cserélve lesznek ,akkor egyszerűbb a történet ,mert a csövekben nehezen áll megy a szutyok sima mosással rendben van a történet !
-Puffer téma (van topikja),jó gondolat ha a hosszútávú fűtést vegyes kazánnal képzeled,gravitációs módba ne gondolkodj ,szivattyú és termosztátos vezérléssel lesz igazán komfortos ,mert az igazi nyereség puffer beiktatásának a komfort növelése ,méretre legalább 1/24h elég hőtartalom elférjen el benne!
- Fűtőtestek választása egyéni szimpátia,lehet alu,vas ,csak legyen mindegyik 20-30% al túlméretezve ,hogyha egyszer lesz kond.gázkazánod akkor is jó legyen és ha a pufiból is csak már 35-40 c fokos víz jön ki az is hőn tartson!
- Szivattyúktól nem kell tartani ,jó választás az grundfos alpha(lakáskörbe),a kazánkörbe elég egyszerű 3 fokozatú!
- Zárt rendszert ajánlok ,a radiátoroknál termofejekkel az egyenletes fűtés érdekében !
-Élettartama biztos elég hosszú egy puffernek,új vásárlás esetén nem kell számolj annak kilyukadásával !
- Na és ha van gáz az ingatlanon ,akkor Én hagynám az egész vegyes+puffer kombot a fenébe ,mert kell a vegyes kazánhoz jó és megfelelő kémény és száraz fa (min 1 éves)2 szezonnyi betárolva ! Ha nincs nagyon olcsó/lopott fád ,akkor lehet nem is olcsóbb a fával fűtés mint a gáz !
-És az igazi nyereség egy jó hőszigetelés(fal/föd és esetleg aljzat) ,mert az mindjárt lefelezi a fűtésre költendő pénzt,és az egész fűtési méretezést befolyásolja kedvezőbb irányba !
-Ha ilyen nagy munkába gondolkodsz,akkor azért kezdj el visszaolvasni a rokony topikokba (vegyestüz,puffer,kondenz.kazán stb),mert litániát senki sem fog tartani neked ezen oldalakon !:)
-Remélem nem egy troll áldozata vagyok egy új nick név alatt !:-) Vak is azt mondta majd meglátjuk !:)
Régi családi ház vegyes tüzelésű kazánnal gravitációs rendszerű nyitott tágulási, kétcsöves megoldással van kiépítve jelenleg. (alu radal radiátorok voltak fent) Kazán cserére szorul, csőhálózat még jó állapotban(időm se lenne cserélni) fűtőtest csere is valószínű, asszonyt nem tudom meggyőzni, hogy jobb az alu, neki a dizájn meg a takarítás fontosabb...
A kazánházat(puffer, kazán, stb) fűtésszerelővel csináltatom, csak szeretnék képben lenni, ezért informálódok.
1. Csőhálózat kimosása Fűtéscsöveket kimosni sima hálózati csapvíz és hálózati nyomás (esetleg kell neki magasnyomás)? Körönként célszerű a radiátor irányból megnyomatni a kazán irányba az előremenőt meg a visszatérőt is? Feltételezem magasabb helyekről érdemes elindulni lefelé. Régi radiátorokat meg a kazánt is leszedem előtte, radiátor szelepek mind elzárva, s csak azt az ágat nyitom meg, amit mosok? Avagy hogy érdemes, szokás, ami hatékonyan kimossa a csöveket?
2. Gondolkodom puffer beiktatáson hatékonyabb/egyenletesebb fűtés miatt. Olvasgattam már jó pár dolgot, pár felmerült kérdésem lenne.
A puffer legfelső bekötési pontja(amit kötök a lakáskör előremenőre) tuti magasabban van, mint a jelenlegi előremenő rendszer legalacsonyabb pontja(150cm), akkor az lakásköri keringető nélkül nemigazán fog beindulni gravitációsan a fűtés.
Ezért ha lehet és elindulok egy alacsonyabb bekötési pontról is a lakáskörre, hogy be tudjon indulni magától a keringés gravitációsan is a pufferből(áramszünet esetére), azt mivel szokás megakadályozni, hogy ez az ág ne tudjon menni, míg a lakás nem kér fűtést? Legvégső esetben a manuális szelep is jó lehet, csak akkor nyitom meg, ha nincs áram, így tuti nem kavar be ez az ág a keringésbe sem, csak ezzel az a bibi, hogy elfelejtem utána elzárni, persze idővel biztos észrevenném.
3. Fűtőtestek Melyik azok a gyártók, amiket nem valami vékony lemezből nyomnak, s kilyukad mindjárt? Azaz mit érdemes venni? Ezekben a gyártó rak valami konzerváló cuccot, amit felszerelés előtt ki kell mosni? Mosási irány, illetve simán a csapvíz+hálózati nyomás elegendő?
4. Keringető szivattyúk Mennyire bírják ezek a fűtési rendszerből leváló hordalékot? Pl grundfos alpha. Kell/célszerű-e elé valami iszapszűrő avagy felesleges? Ha nem megy, mekkora ellenállással rendelkeznek, át tudhatja hajtani rajta a gravitációs keringés a vizet, esetleg célszerűbb megkerülő ág?
5. Nyitott rendszer zárttá tétele A nyitott rendszerbe (főleg a mostani bekötéssel, hogy egyenesen megy felfelé hurok nélkül a tágulásiba) elég sok oxigén tud a rendszerbe jutni, meg fogja ölni a lemez radiátorokat. Tehető zárttá vegyes tüzelésű kazán esetében egy biztonsági szeleppel?
6. Ha felkerülnének termosztátos szelepek a radiátorok elé, az meg fogja-e gyilkolni a gravitációs áramlást? Milyen áramlási keresztmetszetet hagynak ezek, ha teljesen nyitva vannak?
7. A puffer élettartam Gondolom ebből is van olyan, ami gyengébb, meg olyan ami tartósabb. Mit érdemes és mit nem? (gyártó) A bekötési magasságok valami szabványra épülnek vagy van esetleg eltérés?
8. Később ha gázkazánt csak kiegészítő fűtésként szeretnék beiktatni Akkor érdemes azt inkább a puferre csatlakoztatni egy csőkígyóba, vagy felesleges, mehet bele direktbe a lakáskörbe? A miatt kérdezem, hogy milyen puffert érdemes venni, legyen e benne hőcserélő. (Melegvíz előállítást nem akarom pufferről, erre van külön készülékem)
9. Primer+Kazánvédő kör A kazán és a puffer között berakják a kazánvédő kört is, ha nincs áram és ennek nem megy a szivattyúja, csak annyi történik, hogy a kazánvédő kör nem megy, maga a puffer töltés tud üzemelni gravitációsan e nélkül is, igaz(a szivattyú ellenállása zavar engem leginkább)? (természetesen ha a bekötési pontok magassága stimmel) Ha a primer kör szivattyú csak addig megy, amíg a kazánvédelem szükséges, s a puffert csak a gravitációs áramlás tölti, azt össze lehet úgy hozni, hogy a puffer töltés és benne a rétegződés rendben lesz?
Gondolom függ az egész rétegződés attól is, hogy a szekunder lakás kör mennyit vesz ki a pufferből, az a sejtésem a két oldalnak megfelelően összehangoltnak kell lennie?
Csak integrált tanfolyam van, itt kenderezünk szálaskóccal, szuperkóccal, a haladó csoport már loctite 55-özik és teflonozik, ha minden megy a végén még lengőkábelt is tekergetünk.....persze azt nem csővégre :(
Gondolom, hogy nem lyukas, mert a nyomast nagyon reg tartja szepen, 1.2 baron van mar miota.
Harmatpont....? 70 fokra van allitva a futesi homerseklet, a hasznalati melegvizet nemtom pontosan, de alacsonyra. Vegyem feljebb a hasznalati viz homersekletet?
Amugy a hasznalati viznek van egy sajat tartalya, azt melegiti a cirko.
Mivel tömítenéd le pl egy fancoil szelepére csatlakozó tigris K1 műanyag menetet?
Loctite-al szoktuk mert a műanyagra elvileg nem mehet kender, pedig ott aztán van hőtáguláskülönbség a sárgaréz és a műanyag között...mégsem volt még sose probléma.
Többek között erre az esetre alkalmazható Sándor György: ha egy ember mondja, hogy szamár vagy, ne foglalkozz vele. Ha ketten mondják, gondolkodj el a dolgon. Ha hárman, keress egy nyerget!
Mi ez a feheres-zold por a cirkoban? Egy ev szorgalmas mukodes eredmenye. A rez hocserelorol potyog, ugy tunik. Mintha azon kepzodne. Muanyag kefevel atkefelgettem, egy tonna kijott belole.
A mofém oldala szerint a nem kitekerhető csavaros kék kezelős golyóscsap használható volt vízre és gázra is, direkt azért csinálták ilyenre.
Később volt egy szabály változás amiatt nem lehet már feltenni, de ez nem változtat a tényen hogy a tömítés anyaga és a csap kialakítása biztonságos gázra is.
Már meg is lett csinálva, csak utólag hallottam, hogy valaki ezzel tömít, valaki azzal. Igazából nem tudom mi a hivatalos eljárás a "nagykönyv" szerint. Most már loctite 55-el van, remélem nem lesz baj.
"Azért a fordító kék színéről megítélni, hogy az gázos vagy sem, elég merész.
Korábban volt a gömbcsapoknál gázra és vízre és mind a kettőnek kék színe volt."
Ez nem igaz. Ilyen sose volt. Viz csap volt berakva a gázra is régen, városi gázra jó volt, mert az nedves volt... akkor még nem foglalkozott vele a gázművek. Aztán később jöttek a szabványok és megjelent a sárga elzárós csap, ami még szintén bontható volt de már gázra készült úgy ahogy írod gáz tömítéssel, és a csavarok kitekerés ellen le volt sliccelve. Ezután jött az EU szabvány a zárt házas. Ma már csak ilyet lehet feltenni. Tehát műszaki biztonsági szempontok alapján a gázszerelőnek le kell cserélnie a kék csapot egy ilyenre, ha új készüléket üzemel be!
Ahogy nézegetem ezt a kérdést, úgy látszik, hogy a gmbsz-ben vannak dolgok pontosan szabályozva. Aztán vannak általános elvek, amik mentén kialakultak (?) elfogadott megoldások. Ez utóbbiak nem konkrétan vannak leírva, mégis betartatják/betartják.
Ugye azt olvastam hogy csap után bontható kötés egy kis vascső majd jöhet a flexi cső. Na most nekem a KB-s flexi csövet nem is engedte betenni hanem ő hozott egy olyat ami a képen van az enyémmel meg kuncsorogtam vissza.
Még valamit: a részletekkel nem vitatkoznék, de az is lényeges, hogy a gmbsz szerint a szerelő megtagadhatja a beépítést (más megfogalmazásban megmondhatja, hogyan felel meg szerinte), ha élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető megoldást talál/szeretne az ügyfél.
Egyáltalán, akkor is megtagadhatja, ha a veszélyt nem közvetlennek, hanem közvetettnek látja.
Ez a szabályozás, belátható, hogy elég sok teret hagy egyéni döntésre.
Én most cseréltem szabad álló készüléket, kihívtam az üzembehelyező gázos szakit és így csinálta meg.
Szerinte szabályos mert a követelmény az hogy csak ilyen sárga flexi cső lehet a készüléket továbbra is a falhoz kellene rögzíteni, nincs rögzítve de nem szabad mozgatni mert a vasfonatos flexicsövel ellentétben ez nem tekerhető sugárirányban. A cső mindkét végen csak hollandi lehet!!
Én nem olyat vettem és vihettem vissza pitizve hogy cseréljék ki másra.
Akkor hívom az IKEA-t, hogy kössék ám be (az én szerelőmnek nem volt engedélye bekötni a főzőlapot), mert a garancia miatt az fontos. De akkor ezek szerint minden rendben.
A fűtési rendszerben túl sok helyre kellene tenni.
Ez az egész kérdés szvsz igazából azért kap újra kiemelt aktualitást, mert az új kondenzációs kazánok sokkal érzékenyebbek a vízminőségre és sokféle hibával (nemcsak kilyukadás) büntetik azt, aki ezzel nem törődik.
Akár egy korábbi, réz hőcserélős turbós kazánban volt egy ujjnyi (pl. 12 mm-es) rézcső, ami az elsődleges hőcserélő volt, ráforrasztva egy réz palásttal.
Ehhez képest egy modern kondenz kazánban fél milliméteres lapos csövek vannak, simán "beleég" a fűtővíz szennyeződése, illetve hiába saválló, de nem feltétlenül védett az elektrokémiai korrózió ellen.
A turbós kazán réz hőcserélője értelemszerűen nem lyukadt ki, legfeljebb a kazánban a kiegyenlítő tartály, azt meg legfeljebb kivezették.
A 4 milliméteres falvastagságú vascsövek is lassan lyukadtak. Esetleg elszállt egy-egy lemez radiátor.
De az, hogy régi rendszerekre ráaggatnak kondenzációs kazánt, és érzékeny a vízre, az hirtelen új dimenzióba helyezte ezt a kérdést ismét.
"A bojler anód rúd elengedhetetlen kelléke minden villanybojlernek, amely zománcbevonattal van ellátva. A bevonat elszigeteli az acélt, így ahol fed, ott nem lép fel korrózió, de ahol nem, ott nagyon gyorsan kilyukadna a tartály, ha nem lenne benne aktív anód rúd, amely többnyire egy magnézium ötvözetből készült rúd. A magnézium kevésbé nemes anyag, mint a vas, ezáltal ő korrodál, fogy, és nem pedig a vele egy víztérben lévő acéltartály. Megléte ezért elengedhetetlen a korrózióvédelem szempontjából, a bojler anód ellenőrzése, megújítása, cseréje pedig ezért kiemelten fontos. Elterjedt tévhit azonban, hogy az aktív anódrúd megakadályozza a vízkövesedést, ez azonban nem igaz."
Zárt fűtésrendszerbe felesleges, mert a víz nem cserélődik a korrózió rövid idő után magától megáll.
Nyitott rendszernél ahol folyamatos az oxigén utánpótlás ha a kiegyenlítő tartályba tennéd lehet hogy segítene.
De ez csak tipp, valami oka biztosan van, hogy nem terjedt el.
Igen, ez ütött nekem is szöget a fejembe! Van egy 500mm hosszú anód ami elég rendesen benyúlik a tartályba, vastag is, 2 évente elfogy. Akkor az mit csinál? Illetve azon agyaltam, hogy az aktív anód mintájára nincs olyan cucc amit a fűtési rendszerbe építve az anód mintájára védené a rendszert?
Mint mások is írták nem feltétlenül kell , most. Nagyjából a kémény állapotától függ.
Na meg a gázos melegítő élttartalmától. Ha tényleg nagyon régi 15 , de inkább 20 éves akkor sorra kerülhet annak cseréje és a kémény bélelése is.
Ha abojler mellett düönt azért egy 1 személyes háztartásban csak elég a 80 lireses. Abból lehet egyszeri alkalommal akár 160 lit. melegvízet is készíteni.
Magára a bélelésre azér az a 400 eft kissé túlzás. Kell oda egy merevfalú alu cső 110 vagy 120 mm átmérővel, lemezcsavarral vagy Pop szegeccsel kötve.
habár ott fenn a tetőn nem szívesen dolgoznak , így annak is ára van.
Tény hogy a kémény béleletlenűl rövidebb életű, de azért ez relatív.
Ha jól értem, egy tégla kéménybe van bekötve a vízmelegítő füstcsöve. Keress valakit, aki belehúz feketén saválló vagy alu csövet. Anno elfogadták, és senkinek nem kell tudni, mikor került bele, viszont nem dől le a kéménye idő előtt. Az a füstgáz nem tesz jót a téglakéménynek. De egy villanybojlerből bőven elég akár az 50-es is, bár a villanyszámlát meg fogja nyomni.
Édesanyám fürdő felújításba fog szeptemberben. A fűtésszerelő azt mondta neki, hogy, az egyébként tökéletesen működő, gázos átfolyós vízmelegítőjét vagy kidobja és villanybojlert rak be, vagy kibélelteti a kéményt. Nyilván az úriember magára gondolt és mondott is egy 400 ezres árat rá...
A fürdőben kád van és emiatt nem hiszek benne, hogy egy 80 L bojler megfelelő mennyiségű vizet tudna adni, főleg, hogy a konyhai csap is innen kap meleg vizet. Nagyobbat venni meg felesleges, egyedül él.
Kérdésem az lenne, hogy tényleg ki kell béleltetni a kéményt egy már meglévő gázos melegítőnél? Családi házban van a melegítő, bőven van levegő és szellőztető, valaha valaki rájön, ha nem lesz kibélelve egy vagyonért ez a kémény? Mennyibe kerül egy kb 8 méter kibélelése? Reális ez a fenti összeg?
Előre is köszi a választ! És ha már 300szor kérdeztek ilyet, akkor bocsi! :)
Nos, azért nem írja felül, mert csak a közvetlen környezetében hat. A bojlerben tovább áll a víz, mint ahogy a csövekben folyik, lassabban cserélődik. Két méterrel arrébb már teljesen más viszonyok vannak, főleg ha össze van tekerve egy réz és egy vas cső. Ott már nem fog érvényesülni az anód hatása.
A bojlert mondjuk akkor védené az anód, ha lenne benne szabad acél felület, de hát a zománc miatt tök mindegy.
Volt benne, én meg a leírás szerint bekötöttem. Hogy őszinte legyek a minek nem merült fel a fejemben, ellenben most a hogyan már jobban izgat olvasva a leírást.
Egyébként nem tudom, melyik irányból lyukadhatott ki, mivel a kazántest belsejében látható az a fehér kristály, ami minden valószínűség szerint a visszafolyt kondenzátum által megbontott és ráégett alu-oxid lesz.
A víz melegítésével állandóan oldódnak ki anyagok a vízből - illetve egy idő után fordítva: a tárolóról is kerül a vízbe. Ha a tároló vize nem cserélődik gyorsan, akkor abban sokkal nagyobb koncentrációban lehetnek oldott anyagok emiatt, mint a hideg vízben.
A másik, hogy a tárolónak elvileg tartósan 55 fok felett kellene lennie, mert a 20-45 fok között tartomány a legionella baktérium optimális közege.
Az utóbbi okból ugyan még nem hallottam ebből konkrétan problémát, de az irodalom szerint lehet.
Elég sokat olvastam utána a fűtési vízkezelés témának. Az inhibitorok (bár mi sem könnyebb annál, mint beönteni) használata érdekes kérdés - vannak kazán gyártók, amelyek kifejezetten a német ajánlásokat követve kizárólag csapvízzel való feltöltést (zárt rendszer természetesen) preferálnak. Mások esetleg kiadnak listát az elfogadott inhibitorokról.
Itt a Vailant a 19. oldalon elég részletesen leírja a használható anyagokat, de azt is, hogy miként kell értelmezni a PH értéket.
Megjegyzem: nem ajánlják ezeket, hanem leírják, hogy mivel kapcsolatban nem tapasztaltak problémát.
Az inhibitor gyártók szerint pedig bátran öntheted a rendszerbe.
A csapvíz milyensége nagy eltéréseket mutat, mivel annak oldott anyag tartalma erősen különbözik. Magyarországon alapvetően erősen mésztartalmú vizek vannak, amelyeket legalább közepes keménységre kellene levinni, mert ha túl lágy, akkor is elmegy a kémhatás és ez szintén káros.
Már több kazános szakit láttam inhibitorozni, de még egyet sem láttam pl. PH-t vagy vízkeménységet mérni.
Egyik rokonom másfél éves kazánja lyukadt ki inhibitor mellett nemrég, egyelőre nem tudni, pontosan mitől, feltételezések vannak.
Tehát már az is kérdéses, hogy a fűtési rendszerednek szüksége van-e inhibitorra. Ehhez képest az az igény, hogy az inhibitor ivóvíz kompatibilis is legyen,hát nem tudom...
Persze, hogy hallottam az Energomatról, nekünk is az van, sőt apámnak is, és idáig csak a 4 db görgős lábakat kellett egyszer komplett felújítanom mindkettőn, és a vízszűrőket 6 havonta tisztítani.
Fotó az sajnos nincs, mert nem vagyok otthon, viszont felhívtam (89 éves) apámat, hogy mondja el nekem, hogy pontosan hol van a lyuk, itt történt egy kis félreértés, ugyanis nem az alsó csonknál hanem a felső csonktól nézve a 3. borda felső részén van a lyuk, közel ahhoz a részhez ahol a 2. taghoz kapcsolódik.
(az alsó csonk csak azért jött a képbe mert közben elmesélte nekem a szomszédunk radiátorának is a történetét amikor erről a témáról beszélgettünk.)
A másik téves infó pedig az volt, hogy nem öntöttvas radiátorról van szó hanem fehér vaslemezről, olyan ami a 70-es években volt divat. (vagy talán akkor jött be?)
A Fernox protector leírásában szerepel, hogy "Egybetáplálású indirekt, pl. "Primatic" vagy hasonló rendszerű tartályoknál ivóvízhez használható vegyszereket kell alkalmazni." Ebből gondoltam, hogy indirekt tárolós rendszernél nem használható a fűtési rendszerben, de lehet, hogy rosszul értelmeztem.
1. ha belekeveredik az ivóvízbe azt megérzed, szag, íz, meg szín alapján is!
2. Ki használ ilyen formában melegvizet fogyasztásra? (ha ti igen, akkor arról le kell szokni, nem csak emiatt. Tárlós meleg vízből nem használunk fogyasztásra! Villanybojlerből sem, indirektből sem) Kombi kazánból, vagy átfolyós vízmelegítőből esetleg. De tessék inkább egy vízforralót venni!
Az IKEA-s emberke tuti nem gázszerelő. Neked amúgy is a garancia miatt egy olyan igazolvánnyal rendelkező gázszerelő kell akinek van Műszaki Biztonsági Felülvizsgálói végzettsége is. Csak egy ilyen ember helyezhet üzembe gáztűzhelyt. Na és akkor majd ez az ember beköti nektek úgy, ahogy a nagykönyvbe le van írva, hogy nehogy felrobbanjatok :-) Mert ha mégis, akkor ő viszi a balhét ;-)
Szia! Láttál már Hajdu Energomat mosógépet? Kb 30-40 éves darabok futnak még, egy mai meg jó, ha 4 évet kibír.
Persze vannak gyártók, akik még hajlandóak anyagot és megfelelő felületkezelést alkalmazni a radiátoraiknál. A tagos radiátorok előnye, hogy akár egyesével is lehet cserélgetni a tagokat.
Sziasztok! Az egyik radiátor elkezdett csöpögni közel az alsó csonkhoz, azon filózunk, hogy megjavíttassuk-e a radiátort ami régi, öntöttvas a 70-es évekből, vagy cseréljük ki egy új radiátorra?
Azért gondoltam, hogy megkérdezem itt a szakembereket ebben a témában, mert valaki azt mondta nekünk, hogy az új radiátorok 4-5 éven belül elkezdenek majd csöpögni, jobban járunk a meglévőt megjavíttatjuk.
Mivel nem vagyok szakmabeli, így csak hitetlenkedve tudtam elfogadni amit mondott, ugyanis hogyan csöpögne egy új radiátor 4-5 év után amikor 40 éves radiátor idáig kibírta?
Valakinek van ötlete, hogy indirekt melegvíz tároló jelenlétekor a fűtési rendszerben milyen inhibitort lehet használni? Ha jól tudom, Fernox Protector nem alkalmazható, mert a tároló csőkígyójának lyukadása esetén az ivóvízbe kerülhet az inhibitor. Van esetleg ivóvíz-kompatibilis inhibitor?
Igazából nem is baj, hogy kell acélcső, legyen minden szabályos, két kisgyerekkel nem szeretnénk felrobbanni. Egeydül sem szeretnénk felrobbanni.
A gázosomnak mondtam, hogy mit kell csinálni, lesz nála menetvágó, megnézi a régi csövet, és ha kell, elszalad újat venni.
Ami zavart, hogy az IKEA-nak azért fizettem, hogy mindent ők mérjenek fel, és szereljenek be, mert nem akartam külön villanyost, gázost, vizest hívni a sok bekötés miatt.
A gázos kört nem tudtam megspórolni, de ennél nagyobb baj sose legyen!
"mert a gázos azt mondta, hogy a gázfőcsap alatt nem mehet flexibilis cső (a régi a szabadon álló tűzhelynél ott ment), csak vascső, amit a munkalap alá be kell "
írtad korábban. 32 -ben.
Így van, az elzáró golyóscsaphoz hollanderrer csatlakozik egy vascső (olyant amilyen a gáz előírások megengednek - varratmentes húzott acélcső), majd ennek végén lehet egy flexicső
ami csatlakozik a készülék csonkjához- szintén hollandival.
Az igazság ,hogy utólag nem első szerelésnél a vascsövet kihagyják... a régi elkallódik, a szerelőnek pedig nincs menetvágója és vascsőve, így közvetlenűl a csaptól megy a flexi csővel a készülékig..
"Holnap jön a gázosom, a munkalapot már kifúrtam az acélcsőnek, tehát csere lesz acélcsőre, munkalap alatt meg lesz egy kicsi flexibilis cső."
Jó szerelő megoldja. Ha talált alkatrész hosszú tehát vágni kell lehet a menetvágáson bukik a meló.
Mit mondott az ikeás szerelő ?. Szabálytalan bekötésért max. a szerelői jogosultságát veszik el.
Viszont baleset esetén ami kijár, akár 5 -6 év is. Kártól és halottaktól függően.
Az Ikeás egyszerűen kihátrált a feladat alól... ehhez joga van.
Nem volt acélcső, nem volt menetvágó.. neki nem volt üzlet.
De az Ikea-s szerelő, aki kijött, mondta, hogy ő szabálytalan bekötésért 3 évet is kaphat, mi meg felrobbanhatunk, és ezt így nem köti be. Úgyhogy a flexicsővel nem lehet. Aki a konyhát felmérte, hogy melyik cső hol van, mit hova lehet elhelyezni, neki nem volt baja a csővel.
Holnap jön a gázosom, a munkalapot már kifúrtam az acélcsőnek, tehát csere lesz acélcsőre, munkalap alatt meg lesz egy kicsi flexibilis cső.
Jobb megoldást nem tudunk, a konyha (és a főzőlap) meg kellene mindenképpen.
Nem tudom hol laksz, de Bp-en teljesen szabályos a tűztér alatti flexi cső bekötés. Ez akkor nem volt szabályos amikor még a sodrott acélszálas gumi flexi volt. Manapság ilyet nem is lehet kapni csak a sárga acélbordás csövet, az meg mehet bárhova.
Ma hív fel a gázszerelőm, hogy mikor ér rá. Egyébként, az előző tulaj pincéjében megtaláltam a régi gázcsövet, ami bement a konyhapult alá.
Az L alakú, csak az is szabálytalan volt, mert a hosszabbik része legalább 2 méter hosszú, és úgy tudom (de lehet rosszul), hogy a gázelzáró csaptól maximum 150 cm-re lehet a gáztűzhely / főzőlap.
Arra még tudtok válaszolni, hogy egyébként, ez a régi, "L" alakú idom még használható, el lehet fűrészelni, vagy lomtalanításkor ki lehet dobnom?
Igen, ha van idő keresni, akkor lehet olcsóbbat találni. Én 2x ennyiért vettem a Z idomot, de egy szót sem szólók, mert gyorsan kellett, ráadásul ez volt a megoldás. Egyébként nálam nem pont ez a legszűkebb a rendszerben, tehát golyós csappal sem lenne jobb?
Itt drágább. Ez azért jobb, mert olcsóbb és könnyebb elzárni, mint imbuszkulccsal? Z idom nem lesz a szűk a rendszerben, lehetne mással helyettesíteni? Örülök, hogy egyáltalán sikerült összehozni.
Lehet még az lett volna jó, amit mondtál, izzítás, hajlítás, csak nem volt rá eszköz.
Technik Therm kötéstávolsága tényleg 540 mm, a bekötő cső viszont kisebb volt. Így nézett ki. Ventilnél először azt mondták ezzel nem lehet mit csinálni, mert túl kicsi az eltérés, Herz Z idom minimális mérete ennél nagyobb. Később javasolták, a Mofém Z idomot, amivel jó lett. Nem a legszebb, de mm pontos.
Fekete lerakódást láttam a csőben, nem tudom, hogy a Z idom nem lesz túl szűk-e ide, egyáltalán van-e szélesebb megoldás.
Mondták, hogy a házban nem lehet egyszerre alumínium és acél radiátor. A lift előtt még a régi alumínium van, lent a bejáratnál már acél.
A szabályosság kérdése azért kacifántos, mert az akkori szabályoknak kell megfelelnie, amikor a gázterv készült.
Akkor van bibi, ha hozzányúlnak bárhogy, mert akkor 1. vagy terveztetni kell és akkor hozzá kell igazítani az aktuális szabályokhoz, vagy 2. egyszerűsített készülékcsere van, és akkor meg annak a szabályait kell betartani annak a szerelőnek, akinek fényképes gázszerelő igazolványa van, valamint műszaki biztonsági felülvizsgálói jogosítványa.
Hogy az életben mi történik, az más kérdés, de ez van a papírban.
A rézcső keményforrasztásos kötése ma is szabályos épületen belüli gázvezetékek esetén. Viszont előírás, hogy egy mérőóra után belső hálózatban egyféle kötést lehet használni. Ha forrasztást, akkor azt, ha press technológiát, akkor azt.
Bp-en dolgoztunk kb 10 éve panelekben, ott láttam a tűztér alá levezetett acél, ill. rézcsöves megoldásokat, rá is kérdeztem, a lakók homályosítottak fel.
Azért lehet ,hogy szabálytalan ez a közvetlenül a kb. 1.6 m magasan lévő gömbcsap utáni szerelés direkte a sárga burkolatú amúgy inox anyagú flexi csővel. Az a sárga műanyag borítás leéghet róla. Meggyulladhat.
Az egyik bérlőm vagy 3 éve ráúnván a régi salgótarjáni tűzhelyre ( az égésbiztosítás működött ugyan, de sokáig kellett nyomni ) vett egy modern csilibili beépített gáztűzhelyt és a kék csaptól direktbe vezette le a sárga csövet.
A gázosok kétszer ígérték, hogy jönnek felülvizsgálni, de nem jöttek.
Most már tényleg kíváncsi vagyok, hogy szabályos e vagy sem.
A bérlőm újabban nyögve nyelősen fizet. Bezzeg új tűzhelyte ( 160 eft asztalossal beépítettve, dohányzik - havi 20 eft és a 3 macsek az meg 10 eft /hó ) arra telik. Nagyon kell visszatartani magam, mikor mondja nem tud fizetni.
Közben beugrott karancs a régi tűzhely. Azt mondta egyik szerelő örök élet + 1 nap.
Mint ahogy a kolléga - topiktárs mondja varratnélküli acélcső - húzott -és nem hegesztett acélcső. MSZ 100 vagy MSz 120, valamelyik.
De ez kevés. Kell arra csőre egy hollander felűl egy cső karmantyú majd ez a kb. 60 -80 cm-es cső és a végére egy kis flexi majd újra hollander.
Tehát gázszerelőnek kell megoldani.
Kezdetben vala a fix gáztűzhely csatlakozásd hollander meg egyéb idomokkal, aztán már vagy 25 éve a flexibilis cső . erősített műanyagcsővel, majd már legalább 10 éve már a flexicső csak acélból lehet olyan gégecső szerű nyújtható sőt nyúzható is.
Volt egy köztes megoldás amikor a műa. cső és a gázelzáró közé hőre záró szerelvényt kellet tenni. Na ez rövid ideig volt.
A szabadonállónál a mozgathatóság miatt engedélyezték, de volt olyan szolgáltató, ami ezeknél is megkövetelte a lángtér felett az acél, vagy réz csövet (tűzveszély miatt) és az alatt már lehetett flexi csővel a bekötés.
konyhafelújítás után vagyunk. Eddig azt hittük. A konyhát megterveztettük, megkérdeztük mi hol lehet, hogyan szabályos.
A gázfőzőlapot nem kötötték be, mert a gázos azt mondta, hogy a gázfőcsap alatt nem mehet flexibilis cső (a régi a szabadon álló tűzhelynél ott ment), csak vascső, amit a munkalap alá be kell építenünk. A flexibilis cső nem biztonságos szerinte. Mondjuk örülök, hogy ezt mondta, mert ha bekötötte volna a szabálytalan csövet, az nem lett volna jó két kisgyerekkel, jobb a biztonság.
Ha így van, mi elhisszük neki, csak az a kérdésem, hogy egy ilyen 60-100 cm-es vascsőnek mi a neve, megnézném neten, hogy mennyibe kerül.
Csatolok képet róla, hogy érthetőbb legyen amit írtam.
Nem egészen világos mit értesz 'csapbetét' alatt (esetleg szelep szár és orsóház?), de ha oda lehet férni és nem okoz kárt a nyilt láng másban, esetleg a szeleptest gázégős melegitésével csodákat lehet művelni beszorult csavar ügyben.
Köszi, megpróbálom majd, de ehhez be kell szereznem egy ilyen dugókulcsot, mert nincs kéznél ilyenem.
A neten keresgélve azt a tippet is olvastam, hogy befelé kell tekerni még egy kicsit, és akkor könnyebben megindul kifelé, bár olyan szoros, hogy nem tudom, lehet-e még befelé tekerni.
Mit lehet tenni, ha egy mosdóról nem tudom lecsavarni a csapbetétet? Csöpög a csap, le akartam szedni betétet, van egy 30 centis állítható fogóm, amivel szépen rá lehet fogni, de nem tudom megmozdítani, pedig többször is nekiveselkedtem.
Van valami trükk, amivel meg lehet lazítani valahogy?
Mindig problémák vannak fűtés indításkor. 2-3 fronton nem indul el. Légtelenítés sem segít. Ilyenkor megfordítják a fűtést az néha megoldja. Erre is azt mondták, hogy ezzel talán ki tudják nyomni a levegőt. Ha le kell engedni a rendszert radiátor csere miatt, kezdődik az egész előröl.
Azonban korábban forgalmaztunk Dunaferr radiátorokat saját márkás termékként és ezekből is van még némi készletünk.
Javaslatom: Technik therm (Dunaferr) 22k600x700 radiátor. Van még raktáron sok db. Valószínüleg ez az.
Nagyobb radiátor valószínűleg jobb lesz, mindenhol ilyen átkötés van, a mellette lévő 12m²-es szobában, aminek az egyik oldalán szomszéd sincs, teljesen jó 600x800-as radiátorral. Ezért gondolom, hogy a 9m²-es szobába, a 600x700 elég lesz.
Nálad a probléma, hogy hideg van - vagyis több hő leadását szeretnéd.
Azzal, hogy a radiátor bármelyik szelepét tekergeted, valóban változtatni tudod a hőleadást, de csak csökkenteni ahhoz képest, amit a radiátor mérete alapján maximum tud (azonos vízhőmérsékletet és belépő vízmennyiséget feltételezve).
Vagyis a szomszédokkal Te csak úgy tudsz kiszúrni, ha magaddal is - azzal, hogy elzárod/fojtod a radiátorból kilépő szelepet, ezáltal csökkented az átfolyó víz mennyiséget, ezáltal pedig azt, hogy mennyi hőt tud leadni a radiátor.
Ez esetben még mindig ott az átkötő cső, ami vidáman tovább viszi a szomszédokhoz a vizet. Hacsak azt is el nem zárod. Ekkorra már télleg mindenkivel kiszúrtál ;-)
De Te melegebbet szeretnél, ezt pedig a radiátorodon teljesen kinyitott szelepekkel érheted el, mert akkor folyik át rajta a legtöbb víz.
Illetve ezt fogja befolyásolni az átkötő cső, mert egy bazinagy átmérőjű, kis ellenállású átkötő csövön a víz túlnyomó része el fogja kerülni a radiátorodat, bármekkora is az és bármennyire nyitva vannak a szelepei.
Semmi gond... reméljük, valószínűleg igaza van a kérdezőnek és a nagyobb radiátor jó lesz...
Amennyire tudom, a régi egy csöves rendszerekbe azért szerelték be ezeket az átkötő csöveket, mert így volt lehetőség némi fűtés szabályozásra (azon az egyszerű hidraulikai elven keresztül, amit leírt), azaz a radiátor által ténylegesen leadott hő esetleges csökkentésére - mivel növelni így nemigen lehet.
Vagyis a radiátor adhat le kisebb teljesítményt az átkötő cső miatt, nagyobbat semmiképp. Ha az átkötő csövön levő fojtószelepet teljesen kinyitja, akkor az lehet a kisebb ellenállású út a víznek, akkor radiátorban kevesebb víz kering. Ha teljesen elzárja, akkor kényszeríti a rendszert, hogy minden vizet a radiátoron erőltessen át, ami az előremenő ágon jön.
Másképp: a radiátor által leadott hőteljesítményt a hőleadó felület (ez fix, nem változik), a radiátoron ténylegesen átfolyó víz mennyisége (térfogatárama) és hőmérséklete határozza meg.
Ez az átkötés az átfolyó víz mennyiségét változtatja. Ha ezt a tényezőt kimaxoltuk, akkor van értelme nagyobb radiátorról (hőleadó felület növelése) beszélni.
Szóval van arra némi esély, hogy a nagyobb radiátor mégsem hozza el a várt boldogságot. (Ezeket nem Neked írom, mert Te tudod)
Remélem. Cégvezető írt vissza, 540 mm-es kötéstávolságú kérésemre.
Fojtószelep teljesen ki van nyitva, (egyébként nem is értem, minek rakták be, alul is el lehet zárni) mondták azzal tudnám ellensúlyozni az átkötést, de nem akarok kiszúrni az alattunk lakókkal. Üzletben az javasolták, hogy az átkötő csövet kellene átvágni, berakni a radiátort, majd visszahegeszteni. Ezt azért inkább kihagytam. :)
Ha jól emlékszem az alsó része a radiátornak, nem olyan meleg, mint a felső, de lehet ez csak addig tart, amíg nem jön be a hideg, mert utána már egyforma meleg. Főtávos azt mondta, hogy hidegebb időszakban a melegebb víz, kinyomja mindenhonnan a rendszerből a levegőt.
Nem azért ad le kevesebb hőt, mert 1" az átkötő, hanem összeadódik a lapradiátor ellenállása a torló ellenállása a radszelep ellenállása(ha nem egycsöves fűtésre való) és a könnyebb utat választja a víz; habár látok az átkötőben egy fojtószelepet, amit nem tudni, mennyire van nyitva(hozzá ne nyúlj!) :-)
Amúgy fűtésidényben a tetejétől a talpáig kb egyforma volt a rad. hőmérséklete?
Kapocska, pajaci majd mondom ismerősömnek, hogy mit javasoltatok.
Sony Black 1976-ban épült a ház, 2000-ben költöztünk ide, akkor lettek lecserélve a radiátorok, meg az átkötés kiépítve. Átkötésre azt mondta egy főtávos, az a gond, hogy az átkötés is 1 colos, így kevesebb hőt tud leadni a radiátor.
fejes.i igen az lenne a legjobb, ha tudnék venni 600x700-as Dunaferr radiátort, de sehol sem találok. Itt 600x900-as van, de annak a kötéstávolsága 545 mm, tehát lehet, hogy nekem egy nem standard méretű radiátorhoz lett kiépítve a csatlakozás.
halaloszto 600x500-as radiátor kevés egy 9m² szobába. Egész télen olajradiátor megy, most lett elegem belőle. :)
Meg lehet hidegen is hajtani(nekem menetre tekerhető kov.vas karmantyús hosszabbítóm van), de én mindenképpen leüríttetném az akció előtt, mert ha a hegesztés törik, már késő szaladni... :-D
Ezen én is gondolkodtam, mivel az összes egyéb megoldás egy csomó problémát rejt magában.
Arra kell azért vigyázni, hogy ne a szelepeket feszegessük, mert azok gyengébbek lesznek a vascsőnél. De ilyen keveset az a vascső is hajlani fog, csak kell rá valami erőkar.
És mindamellett látatlanban fogadjuk el, hogy radiátort kell cserélni, nem pedig a szelepek fojtják az átfolyó vízmennyiséget...
Az a radiátor max 10 éves lehet. Az a kiállás meg vagy 50éves. Szóval azt a kiállást nem arra a radiátorra gyártották. Akkor szét kell húzni a 2 csövet. Simán megoldható kézzel, 2 meglett embernek.
Nem tud szerezni, meg nem is szeretném, hogy nálam csináljon ilyet először. Ennek egyébként kb. mennyi lenne a munkadíja?
Sony Black akkor én pont kifogtam egy nem standard méretet. Csöveket nem össze kellene nyomni, hanem széthúzni. Silver majdnem 1 cm-el volt a cső felett, a Dunaferrt is úgy kellett oldalra döntve, csövet felfele feszítve ráerőltetni.
BJaca Köszi! Majd elmondom az ismerősömnek.
Nem tudjátok melyik az a méretre vágható Herz Z idom, amivel talán ilyen eltérés esetén is tudom csatlakoztatni a radiátort?
Remélem azért találok valahol 600x700-as Dunaferr radiátort, vagy lehet megcserélem egy másik szobában lévő 600x600-ra. Az is hoz 1-2C°-t talán.
Ahogy nézem, lehet vinni balra is, meg felfelé is. Két 90 fokból (vagy 45 fokból) össze lehet hozni, az egyiket 10mm-rel hosszabbra kell csinálni. Vagy az alsóba egy egyenes toldót, a felsőbe rézből forrasztani Z idomot, és egy magasabb radiátort betenni.
Szerintem sincs. Standard a méret... Nem gyártott a Dunaferr 540-est.
Úgyhogy az van, hogy rá kell menni a Silvernek is. Egyszerre kell alul/fölül erőltetni a csövet. Nehogymá 2,5mm alul/felül ne tudj összehozni! Racsnis gurtnival fogd össze a két csövet és kezd el szorítani, ha másképp nem megy.
Ezt az 600x500-as radiátort szeretném kicserélni. Ilyen az átkötés. 9m² szoba. Télen elég hideg. Panel lakás, a mellette lévő szoba 12m²-es, szomszéd sincs mellette, 600x800-as radiátorral pont jó.
Ismét köszönöm mindenkinek a segítséget! Erre én is gondoltam, hogy izzítás után kellene a csövet hajlítani, de ismerősömnek nincs ilyen készüléke. Egyébként ennek mennyi lehet a díja, ha egyáltalán elvállalják. Összes helységben teljesen feleslegesen csináltattam ilyen átkötést, hogy a szabályozhatóság miatt. Előző lakásban nagyon meleg volt télen, de itt meg nincs.
Melyik is lenne az a Herz Z idom, amivel függőlegesen lehetne 0,5cm-t emelni?
Nem találtam kisebb radiátort, csak visszaraktam a régit, mert a Silver radiátor nem volt jó.
Mégis csak az lenne a legjobb ha találnék, egy kétsoros, 600x700-as Dunaferr radiátort. Írtam a Cu Impex Kft-nek, állítólag ők voltak a legnagyobb forgalmazók, talán van még nekik valahol.
Mondjuk az fura volt, hogy találtam 600x900-st, de azt írták, hogy ennek is 545 mm a kötéstávolsága. Lehet, pont egy nem szabványos radiátort szeretnék cserélni, ez a gond. Ugyanis ezt írták, egy másik cégtől:
a 600 mm magas lapradiátoroknak általánosságban standard 545 mm a kötéstávolsága, viszont már mi is találkoztunk eltérőekkel
Mondjuk a boltban, amikor visszavittem a Silvert, azt mondták, még senkinek sem volt gondja, Dunaferr radiátor cserénél, egy másik eladó meg azt mondta, hogy ő már hallott ilyen problémáról az előző helyén.
Igazad van. Mondjuk KB-s 90 fok rézidmokból megforrasztva simán össze lehet csalni esztétikusan, ha egy oldalról van a kötés. 5-10 centivel keskenyebb radiátor, esetleg magasabb, ha kell a teljesítmény is. ha átlós a bekötés, akkor a radiátort magasabbra vagy lejjebb lehet rakni.
Bocsi, nem vettem észre. :) Radiátor 30cm-re van az átkötéstől. Talán 1-2 mm lehet rajta mozdítani, mert ezt is csak feszítve tudtuk visszarakni. Még azt ajánlották, csak nem tudták pontosan mi is az, hogy van valami méretre vágható Herz idom, amivel el lehet csalni 0,5-1cm-t is. Erről tudtok valamit? Mondjuk a legjobb egy ide pontosan illő radiátor lenne, de az lehet, reménytelen.
Köszönöm a segítségetek! Kérdeztem már a szerelvenybolt.hu, szerelvenyaruhaz.hu, ventil.hu-n, sehol sincs 540 mm kötéstávolságú radiátor. Megköszönöm ha tudtok ilyenről. Sajnos erre nem lehet szűrni, én is csak a Google-el kerestem. Már azt hittem sikerült végre találni, de az Immergas is 545 mm valójában. Ez a Dunaferr sajnos téves információ, csak 600x900-as van. Ráadásul azt mondták, hogy 545 mm a kötéstávolság.
Tudtok olyan kétsoros, 600x700-as acéllemez radiátorról, aminek a kötéstávolsága 540 mm? Dunaferr radiátoromat szeretném nagyobbra cserélni. Ennek kötéstávolsága 540 mm. Panel lakásban lakom, a radiátorcsövek között átfolyó van, így semmit sem lehet rajtuk mozdítani. Dunaferrt sajnos sehol nem lehet kapni.
Végül az lett a történet vége, hogy megnézte a szerelő is (meg én), kiszedte a csapot, "üresben" kitekerve látta, hogy ott a nyílás a víznek, de nyomás alatt mégsem ment oda a víz. Arra jutottunk, hogy túl nagy a víznyomás (15 emeletes házak vannak a környéken, mi meg a földszinten) és egyszerűen nem engedi fel a tömítőgyűrűt(?) nyitott állapotban. Kicserélte másik csappal, azzal minden rendben.
Ahogy írtam, nálam volt már probléma a felcserélésből. 32-es méretű cső-idom csatlakozásnál. Először azt hittem, hogy a csövek nem egyenlő vastagok, de azt hiszem, hogy inkább az idomok belső mérete nem teljesen egyezik. Az volt a tapasztalatom, hogyha könnyen (értsd: nem kifejezetten nehezen) lehetett összetolni, akkor nem is zárt tökéletesen.
Ha kész vagy dugózd le a gerincet a végén egy gyereklabdával amit a csőben fújsz fel vagy egy kupakkal és töltsd fel a csövet. Rögtön látod, ha valahol nem jól szereltél.
És a két fajta tömítés kompatibilis egymással? Lehet egyiket a másikba rakni? Mert én most szétszedtem az egészet és úgy összekevertem a tömítéseiket..., nem szeretném rosszul összerakni.
Van egy konyhai zuhanyfejes csaptelep amin 3 bekötő cső van. Egy piros fel, kék fel és egy kék le nyíllalnyíllal vannak jelölve. A pirosat a melegvíre a kéket a hideg vízre kötöttem, a harmadikra egy elzáró dugót tettem .A probláma az , hogy ha megnyitom a melegvíz főelzárót a csapból folyik a meleg víz nem lehet elzárni, a hideg az rendben van. Mi lehet gond?
Mióta bejött ez a Pestan csak a baj van vele. Senki sem szereti, és is írtózom tőle. Vadászni kell a pipelife csöveket idomokat ha jót akar az ember. Sajnos ez a Pestan beszállítói szinten olcsóbb mint a pipelife, azért tört be ennyire a piacra. Ezek a csövek a belül fehérek. Nem lehet melegíteni se. Csak gumis tokos kötéssel szerelhető. A másik nagy baj vele hogy a 2m-es szálak Ó-ba görbülnek, lejtést lehetetlen velük állítani. 1m-sel kell kirakni mindent hogy jó legyen.
Ha magadnak csinálod és így nincs munkadíjad, bőven jobban jársz másfél méter eldobálásával is, mintha később bontani kellene valahol egy szivárgó kötés miatt.
Amúgy létezik fél méteres, méteres és 2 méteres cső is.
Ha van rá lehetőség, érdemes gépész szaküzletben venni. A barkácsáruházak és a kis mindenes barkácsboltok nem feltétlenül tartják az összes méretet, idomot.
Nem feltétlen cserélhető a két tömítés. Elvileg mindegy, ugyanakkor találkoztam olyannal, hogy a kerek tömítéssel gyártott idomba nem volt jó a másik, túl könnyen felcsúszott a csőre és eresztett mellette.
Az a baj, hogy ilyen 20-40-50cm-es darabok kellenek, de most hogy így jártam, lehet az lesz, veszek inkább, gyári tokos csöveket gumitömítéssel, nem ragasztgatok semmit. Főleg most néztem lehet kapni fél méteres darabokat is, így nem kell eldobálnom mindegyikből másfél métert.
Amúgy nem is ugyanolyan a tömítés, a két fajtában. Az egyik kör keresztmetszetű, a másik meg ilyen rézsútos. Ez számít valamit? De most már nem is tudom melyikben volt melyik.
Az idom az PP, a cső az pedig PVC. És a vinilfix pvc ragasztó, az csak a pvc-vel működik. A PP-vel nem. A fasz-se gondolta volna, ez is műanyag meg az is :) Gondosan össze lettek ragasztva, aztán másnap kis mozgatás és simán szét tudtam húzni.
Gyanútlanul veszem az idomokat, egyet itt, egyet ott, aztán nagyon nem mindegy ki a gyártó. Az egyik gyártó, a pipelife, a másik pestan, az egyik PVC a másik PP, aztán meg is van a baj, ha az ember nem figyel mit mivel ragaszt.
A GMBSZ-ben nem találok erre írást. Vagy nem voltam elég figyelmes, mégiscsak száznál több oldal.
A csőszerelés módozatairól, szabályairól igen részletesen értekezik, de faltól való távolságra nem találtam értéket (sőt kifejezetten leírja, hogyan lehet pl. falon belül, eltakarva csövet vezetni.
A 7.1-es szakasz kifejezetten szól a szabadon szerelt csövek rögzítéséről, de csak a rögzítő elemek használatának módját és távolságát szabja meg.
Faltól való távolságot itt sem lelek.
Egy meglevő csőnél viszont lehet olyan összeütközés, hogy ha pl. a gázterven szabadon szerelt csővezeték van, akkor azt utólag elburkolni szabad-e.
A másik a hegesztett gázcső távolsága a faltól. Van rá előírás a kényelmes jobb hegeszthetőség miatt. De ha szigetelnek akkor bizony ez a táv már megváltozik.
Még a szigetelések hajnalán volt utólagos erőfitogtatás néhány gázos részéről.
Ez érdekelne, nálam 4 centire volt a falsíktól, az első réteg szigetelés pont befért alá, a második 6 centisből meg ki van hagyva a cső helye, vagy 4m hosszan, egyelőre csak glettelve van.
Lassan le kéne színeznem, kijjebb rakassam egyúttal azt is?
Gázszerelést a gázos csinálja, azzal nem foglalkozok, neki van ismeretsége stb. nyomáspróbáztatja, átveteti, küzdjön velük ő.
...másik fele a történetnek, mennyire zavaró a hangja az aristonnak, lehet tőle aludni éjszaka?(12-es nagyméretű lyukacsos válaszfaltégla van, a fürdő mindkét oldalán hálószoba van)
"főképp a jegyzőkönyv kell, meg nem túl régóta minden gáz szerelési anyagról műbizonylat..."
Mi ebben az újdonság ?
A nyomorult kémény béleléseknél jó 15 éve is megkövetelték , na kik ? Hát a kéményseprők.
Nem ám egy zárt égésterűnél, hanem egy gravitációs kéménynél.
Amúgy kinek lenne joga megkövetelni ?
Hát a megrendelőnek, csak egyedül neki.
Mondjuk a gáznál is bizonyos elemeinek egy szerelésnél logikus, na de minden anyagra ?
Akkor nézzük : kiépít a gázszerelő pl. egy tűzhely csatlakozást.- mi kell ehhez ?
Cső, kötőelemek, bilincsek, elzáró és a flexi cső.
Kritikus a két utólsó - a gömbcsap és a flexi cső arra nem árt, de a többire ?
A megrendelőknek egyébként mindig joguk van minden megrendelt tevékenységnél a nem általuk biztosított anyagokról a kivitelezőtől műbizonylatot kérni.
Állandó probléma hogy ki mit kérhet.
A tevékenységeket előírások szabályozzák.
Csak hogy kétféle szabály van.
Az egyik a biztonságra a vagyon és az életvédelemre vonatkozik.
A másik pedig a szerelés technológiára a kezelhetőség későbbi javítás megkönnyítésére.
Az elsőt mindenkinek szigorúan be kell tartani. És mi van a másodikkal ?
Hát a szerelőnek be kell tartani, de ha a megrendelő felmentést ad akkor a szerelő eltérhet ettől.
A példák tára végtelen. Legyen két gázos példa.
Az egyik a gáz készülék telepítésére vonatkozik. Elől oldalt és a magasság. számok nélkül. Anno egy gázkazánnál a telepítő véletlenül az előírt 10 cm oldaltávolság helyett 7 cm -t hagyott. pont kapcsolatban voltam a az akkori GOBSZT egyi 'karbantartójával'. kérdem mi a teendő és főleg miért ? Mondta , hogy az csak a jó szivattyú szerelhetőség miatt van. ok. Kipróbáljuk. Jön az átvevő. Mondja nem jó. Mondom adja írásba, Pici gondolkodás, majd simán aláírta az átvételt.
A másik a hegesztett gázcső távolsága a faltól. Van rá előírás a kényelmes jobb hegeszthetőség miatt. De ha szigetelnek akkor bizony ez a táv már megváltozik.
Még a szigetelések hajnalán volt utólagos erőfitogtatás néhány gázos részéről.
Másterületről .
Legyen a villanykapcsolók magassága. Van rá szabványos előírás, ha jól tudom 110 cm. De ez csak a kivitelezőre vonatkozik. a megrendelő olyan magasságba teteti a kapcsolókat ahogy jónak látja.
A csúcsot továbbra is a kéményesek tarják a megkövetelés terén.
Értem én. Sok évig számoltam el EU pályázatok építési beruházásait (kisebbeket, nagyrészt 100 m ft alatt). Azoknál már régóta muszáj betartani a szabályokat, mert az ellenőrök kérik a jogszabályoknak való megfelelést.
Az meg így van:
"Az építési termékek megfelelőség igazolásáról az Európai Közösségek Tanácsának 89/106/EGK Irányelve, és az azt módosító 93/68/EGK Irányelv, úgynevezett Építési Termék Direktíva (ÉTD) rendelkezik.
Az ÉTD előírásainak − Magyarországon történő− alkalmazásáról a többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (Építési Törvény)1 41. §-a∗, valamint az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet (R)2 intézkedik.
∗Építési célra anyagot, szerkezetet és berendezést csak a külön jogszabályban meghatározott megfelelőség-igazolással lehet forgalomba hozni, megrendelni, építménybe betervezni vagy beépíteni"
Elképesztő mennyiségű tanúsítványt szedtem össze az építési vállalkozók helyett...
Mehet oda ahogy akarod! Most adtam át nemrég egy hasonlót.
A villanyos kiállás kerüljön a kazán, kádtól való távolságának másik oldalára
Nem kell ezt túlvariálni. EPH kiépítés, főképp a jegyzőkönyv kell, meg nem túl régóta minden gáz szerelési anyagról műbizonylat... no meg egy arcképes igazolvánnyal rendelkező gázos aki átadja, ha te csinálod. ;-)
...következő kérdés, ha építtetek a kád végébe egy kádszélességű, padló-plafon 10cm vastag válaszfalat, akkor a fal túloldala még 2-es zónának minősül-e?:-)
Természetesen nem, de lehet az egy edzett üveg fal is,
No, találtam olyan képet, amiről már fel tudom fogni az 0,1,2, sávok elhelyezkedését.
A kazán a 2-es sávba kerülne, oda min IPX4 védettség kell(kazán tudja), nem lehet dugaljzatot létesíteni, nem lehet szabadon vezeték, csak falba csövezve(ennek ellenére ha nem engedik, akkor a...)
...következő kérdés, ha építtetek a kád végébe egy kádszélességű, padló-plafon 10cm vastag válaszfalat, akkor a fal túloldala még 2-es zónának minősül-e?:-)
4.2. A gázfogyasztó készülékek elhelyezési feltételei
4.2.1. Általános elhelyezési feltételek
(...)
f) a gázfogyasztó készülék elhelyezése és villamos csatlakozása feleljen meg az épületek villamos berendezéseinek létesítésére vonatkozó elírásoknak [MSZ 2364 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. MSZ HD 60364-7-701 Kisfeszültség villamos berendezések. 7-701. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Helyiségek fürdkáddal vagy zuhannyal (IEC 60364-7-701 módosítva). MSZ HD 60364-4-41Kisfeszültség villamos berendezések. 4-41. rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem(IEC 60364-4-41, módosítva) MSZ EN 60529 Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok (IEC 529)];
g) az elhelyezésre és alkalmazásra vonatkozó gyártói mszaki biztonsági elírások betarthatók legyenek;
h) új létesítés esetén villamos hálózatba is bekötött gázfogyasztó készülék kád fölé nem telepíthet.
vagyis a tervezőnek tudnia kell, illetve figyelembe kell vennie az elektromos előírásokat.
Szvsz még mindig azt állítom, hogy a gáztervezőnek kell tudnia. A gáz az "atyaisten", mindent ahhoz határoznak meg. Neki kell tudnia, hogy hova tervezhet gázkazánt, annak figyelembe vételével, hogy hol milyen szerelvény, kémény lehetőség, stb van.
Az Ariston genust most hirtelen csak fejből írtam, kombikazán kell, ami tud 1:10 modulációt, időjáráskövetés, meg netes irányíthatóság stb hülyeségek nem érdekelnek, 100m2 padlófűtésre fog menni dT 30 fok esetén 6kW/h hőigényre, nem lesz kihajtva a bele, ja aristont szeretnék.Ja már írtam, bocsánat:-)
Köszi a segítségeket urak, néha ugyan ellentmondtok egymásnak egy kicsit, de majd kibogozzuk:-)
Na szóval, a gázterv/nyomvonal módosítás/gázcsőhegesztés/nyomáspróba/eph/fi relé/kéményátvétel/kazánbeüzemelés mantrát tudom, 3 éve csináltam sajátkezűleg zárt égésterű kazánfelszerelést, villanyszereléssel, eph-val, fi relébekötéssel, kéményszereléssel, víz/villanybekötéssel, minden jó(hivatalos) lett.
Most ami engem igazán érdekelne,az az, hogy a jelzett helyre felrakhatom-e a készüléket, vagy túl közel van a kádhoz, hiába IPX5D a védelmi szintje.(ezt a gáztervező nem gondolom, hogy tudhatja, villanyos ember inkább).
Elég kicsi a fürdőszoba, a kazán egy meglévő téglakémény helyére menne, kéménykiállás a födémáttörés miatt ugye adott, de nem tudnám arrébb tenni se, jobb oldalon ajtó/WC lesz/van.
Gázcső most is itt megy, azt nem kell sokat faragni, ivóvíz/fűtéscsatlakozás/kondenzvíz elvezetés is itt lenne legkönnyebben kivitelezhető.
Nem vettem még az égvilágon semmit, a projekt jövő nyáron zajlana, azért most érdeklődök, mert a kőművest le kéne foglalnom még idén, úgy tele van munkával.
Ezt villanyász írta, talán valamit összekever, vagy hiányos az info. Azt tudom elképzelni, hogy két, NYÍLT égésterű készülék nem lehet, az égéstermék elvezetés miatt... na mind1, majd megnézem pontosan.
Villanyszerelési szempontból EPH bekötés kell. Ezt minősített villanyszerelő végezheti, külön nyomtatvány van rá.
Egyik helyen nálam külön kértek EPH mérési jegyzőkönyvet, ami külön lehúzás, 18 ezer ft volt. Másik helyen nem kérték, csak a villanyszerelő nyilatkozatát.
Feleslegesen okoskodnánk itt ezen a kérdésen, mivel ehhez mindenképpen gázterv kell. Elkezdhetnéd olvasgatni a gáz műszaki biztonsági szabályzatot, de csak belekeverednél. Gáz tervező kell így is úgy is.
3 éven belül telepítettek nekem egy helyen fürdőszobába, egy helyen konyhába kondenzációs kazánt.
Fürdőszobába tennék egy kondis gázkazánt, a fürdőkád melletti falra. Próbáltam utánakeresni, de ez a 0,1,2-es sávok villanyszerelési szempontból nekem nem nagyon érthetőek, vagy csak fáradt vagyok hozzá.
Ariston genus lenne az alany, működési zaj szempontjából mennyire zavaró, hogy lakótérbe tenném?(mindkét oldalán a fürdőnek lakószoba van, falazat 12-es lyukacsos nagyméretű válaszfaltégla)
Na szóval így szeretném, ha engedélyeztethető(esetleg egy polikarbonát elválasztó lemez rakható a kettő közé).
mosógép: PVC DN32 kölső szifonnal, belső szifonnal DN40 magasság 70cm
zuhany: csap kiállás 110cm lefolyó PVC DN50
kád: ez változó attól függ milyen kád de 60-70cm a csap kiállás. Lefolyó PVC DN50
Padló összefolyó: PVC DN50 (már nem rakunk, csak az idős emberek berögződése:))
Lefolyó a padlóban mindenhol minimum DN50 szűkülni csak a falban függőlegesen DN40 vagy DN32-re. könyök helyett 2x45fok! WC: PVC DN110 nincs standard méret, mert már minden csésze más, ezen felül lehet alsó vagy hátsó kifolyású. Előbb meg kell venni a WC-t és utána ahhoz igazítani a kiállást. Fali korong WC mögötti tartálynál általában 100cm.
Sziasztok! Fürdőszobába a lefolyók magasságára és méretére lennék kíváncsi! Mosdó mosógép zuhany kád wc és padlóösszefolyó! Tud ebben valaki segíteni? Köszönöm!
Sziasztok! Szeretnék mindenkit óva inteni az Újfürdő Fürdőszobaszalon, valamint az általuk alkalmazott kivitelező csürhe munkájától hozzáállásától. A munka szervezetlen, a korábban elkészült dolgokra nem vigyáznak, ahogy a lakás többi részére sem. A vízmértéket természetesen nem ismerik. A megbeszélt idő után órákkal érkeznek akár. A fürdőszoba szalon részéről semmiféle segítség nem érkezett a problémára. Miután a megrendelő betévedt hozzájuk és megbízta őket, ők mossák kezeiket, elvégre nem a szalon a kivitelező. A kért bútor sem érkezett meg időre, de annak a fényében mindegy, hogy a munka elképesztő lassan és rossz minőségben haladt.
Más megrendelővel is felvettük a kapcsolatot, akik hasonló véleményen voltak, hasonló poklot jártak meg. Aki minőségi munkát keres, az messze kerülje el az Újfürdő fürdőszobaszalont.
A rézforrasztásom teljesen jól sikerült, bár volt pár elrontottam, de végül jól meg tudtam csinálni.
A KPE idommal kapcsolatban kérdeztem hogy mivel tömítsem. A kócot megbeszéltük hogy nem, mert ha bedagad szétrepesztheti a műanyagot (esteleg). Ez OK.
A fenti KPE idomba (bejövő víz pince) ment egy 3/4-es réz forrvég és ezt Loctite 55 szalaggal tömítettem. Kérdeztem hogy mennyit szoktak rá tenni, azt a választ kaptam hogy rajta van a dobozán hogy hány menetszám szükséges.
Ez is OK, csak senki nem mondta nekem hogy azok fém-fémre vonatkoznak és nem műanyag-rézre! Meg is lett az eredménye, szépen lassan elkezdett szivárogni a műanyag-réz csatlakozásnál a fenti idom. Más biztos úgy hagyta volna, de nem én. Utána olvastam és még a gyártó honlapján sem írják azt hogy műanyag menetre több Loctite tömítőzsinór kell! Az egyik honalpon leírták hogy dupla annyi mint a fémre megadott.
Meg is kapta, 15 menetszámot adtam neki egy új idommal és azóta tökéeletes. (Kézzel rá tudtam satuba hajtani, nem feszült annyira még mielőtt ezzel jönne valaki)
Azóta tökéletes.
Tehát javaslom hogy műanyag menetre több, akár dupla Loctite tömítőzsinór menetszámot adjatok!
A fenti idom pedig jó minőségű (Unidelta), sokkal jobb mint a sötétkékek amiket kapni és olcsóbbak. Még annyi hogy a Loctite szalagból kell átlósan is tekerni, nem csak a menetszámot követkve, ha jól emlékszem ez sincs leírva a gyártó által csak hogy nem muszáj követni a menetárkot.
Szóval jó cucc, de lenne mit javítaniuk a leírásban!
Egy tanfolyam keretein belül viszgálom, a hazai szakember piacot. A kérdőív a szakember szemszögéből szeretné megvizsgálni, hogy mi a jellemző a hazai piacon.
Az adatokat csak összesítve fogom megnézni, egyéni információt semmilyen formában nem tárolok nem azonosíthatóak.
Ez nem igaz. Azért lesz a sósavtól fényesebb és igazi réz színe mert a természetes védő réteget (oxidokat, patinát) ami a levegő nedvesség és oxigén tartalma miatt alakul ki, a sósav lemarja.
Na mutatom, mert látom emberek kételkednek... klíma szerelő is vagyok, nem csak úgy irkálok feleslegesen, laikusan.
A képeken látszódik hogy van egy golyó. Na most ez a golyó tömör gumi! Van súlya! Ha nem is nagy de van neki. Pontosan azért hogy a mosógép ürítő nyomása kinyissa. Tehát nem egy pingpong labda, mint pl a folyókákba... Ezt a klíma dérvize nem fogja neked feltolni, ezt hidd el nekem.
Az a golyó csak akkor "dolgozik", ha nincs rákötve semmi. A mosógép csövében mindig van annyi víz, hogy azon szag ne jöjjön vissza, és van rendszeres utánpótlása. A klíma csövére is ki kell alakítani egy "szifont", bár ott meg félő, ha az kiszárad (és erre nagy az esély), akkor arra menni fog a szag.
Akkor viszont valahová be kellene tenned egy 1-2 literes tartályt a klíma kifolyócsövébe, és úgy bevezetni a mosógép szifonjába, de lehetőleg a golyós bűzzár után.
Na hát sajnálom, hogy miattam vita alakult ki a sósav témában, de ebből azt vonom le, mint tanulságot, hogy valamilyen más vízkő oldószert kérek majd egy szakboltban, ami szerintük jó a kazán vízkőtlenítésre.
Na már most a szivattyúban nincs lerakódás ? Azzal semmit sem kell csinálni?
Attól tartok, nem próbáltuk. Én feltételezést írtam (olcsón ki lehet próbálni), a felépítése alapján, (nem szelep van, hanem egy golyó, ahogy írtam) de nem próbáltam sosem, ez nem igazán rendszerszerű, nevezzük kényszermegoldásnak.
Sony Black kolléga szerint nem lesz jó. Ezt a vitát elméletben nem tudjuk feloldani attól tartok.
Kérdés, hogy emögött a bűzzár miatti szelep milyen erős, azaz a légkondi lecsepegő vize kis nyomással kinyitja-e. Vagy nem nyitja ki a szelepet, és feltornyosul a kis csőben a víz, és csöpögni fog a klímából a falon?
A klímát klímaszerelő szerelte be, de gány módon a wc-be akarta vezetni, én kulturáltabban szeretném a mosógép elvezetőbe, ha már ott van, de ő ahhoz nem ért.
Igen, a kazántest gyárilag forrasztva van, hiszen nem így bányásszák, és ezeket a pontokat megtámadhatja a sósav. De talán a vízkövet előbb oldja fel, így ha rövid időre -néhány percre- használjuk csak, baj nem lehet belőle. Én is savaztam már kazánt, ennek már több mint 10 éve, és azóta is rendben van.
De kicsit elbeszélünk el egymás mellett a Kollégával, mert igazat adok neki abban, hogy kényes, bizonytalan összetételű, drága alkatrészeket ne savazgassunk sósavval.
Előbb azt írtad rézzel meg sósavval dolgozol minden nap, most meg hogy nem vegyszeresen takarítod hanem mechanikusan...
Mondjuk arra kíváncsi lennék egy kazántest hőcserélőt te hogy takarítasz belülről mechanikusan? Na hagyjuk... Engedd el ezt szerintem mielőtt hamuvá égeted magad.
A vörösrezet nem eszi meg a sósav, ez tudományos tény! Ha ötvözve van az más kérdés... Forrasztási pontok más kérdés...
30% sósav bármelyik festékboltban kapható :) Pont tegnap vettem hogy a csempe fugázási fátyol maradékot leszedjem...
20%-ost akartam de csak 30-as volt... fotózzam? ;-)
a mezei rézcsövet amikor sósav éri, ilyen rózsaszínes vörössé válik. na ez a vörösréz igazi színe. attól jön ki a szín a sósavra, mert a sav a felületből kioldotta az ötvözőket, és tényleg csak a réz maradt, semmi más.
Az a Te dolgod, hogy mit hiszel. Esetleg kémia órán érdemes lett volna kicsit jobban figyelni, akkor nem kéne "netről betanult szöveggel" sértegetni a többieket.
A réz (Cu) az tiszta vörösréz. Az sósavval nem fog Neked reagálni, akármit is állítasz.
Ott lehet a probléma, amit írtam: nem tiszta rezet, aminek más fémtartalma van, ami jellemzően cink, ón, már bontani fog a sósav.
És abban minden valószínűség szerint igazad van, hogy ránézésre nem igazán tudjuk megmondani egy darab rézről, hogy az vajon tiszta vörösréz-e.
ha 5% cink tartalma van, azt nem nagyon mondjuk meg szemre, mert vörösnek fog kinézni, de kémiai értelemben sárgaréz ötvözet - és marni fogja a sósav.
Nem tudom, lehet, hogy többféle ilyen mosógép szifon létezik.
Ami nálam van a falban (kívülről ugyanez), abban a bűzzár szerepét egy műanyag golyó látja el. A golyó sűrűsége jóval kisebb, mint a vízé, ezért ha víz kerül oda, megemelkedik. Ezt én nem nevezném víznyomásnak, inkább felhajtóerőnek. Az meg minden víznek van annyi, hogy felemelje a nála könnyebb golyót.
Ettől még nem állítom, hogy szép, korrekt megoldás, amit a kérdező szeretne...
Kérlek, benneteket, ha valaki tudja, hogy mi a lényeges különbség a két kazán között (pl. felhasznált egységek minősége, összeszerelése, hőcserélő, stb.), mert a műszaki paramétereket egymás mellé téve szinte teljesen egyforma (már amennyire én értek hozzá), akkor légy szíves írja meg.
Ami érdekes, hogy a két kazán mélysége nagyjából 5 cm -rel eltér egymástól, ami nekem azt jelenti, hogy az Exa-ban valami robusztusabb, mint a Tera-ban.
Vagy ebből mélyre menő következtetéseket ne vonjak le?
Az Exa jobb ez biztos, én is ezt szoktam rakni, ha a kémény hossz miatt nem jó a Bosch. Ez a drágább is... De hogy pontosan mivel jobb azt egy Immergas-os tudja neked megmondani.
"Beszereltem egy inverteres daikin légkondit az ajtó fölé."
Én már itt megakadtam. Te szerelted be? Klíma szerelő vagy? Mert ha igen feltételezem ezt a kérdést nem tetted volna fel... Ha meg nem vagy az, akkor a dérvíz elvezetést a klímaszerelőnek kellett volna megoldani... gondolom meg is oldotta, csak te variálsz.
A kérdésedre a válasz NEM! Nem azért nem, mert a mosógép felnyomja a vizet a klímába, hanem azért mert a mosógép szifonja nyomásra működik, amiben a bűzzár golyót a nyomás eltolja. A klíma kifolyásának nincs semmilyen nyomása. Így a víz feltornyosul és a klíma beltériből folyik majd a víz.
Egy megoldás lenne ha falon kívüli szifon lenne. Akkor meg lehetne oldani, hogy egy 32-es ággal egy bojler szifont mellé hebrákolsz. De szerintem hívd vissza a klíma szerelőt és találjatok megoldást a problémára. Innen nem tudunk megoldást neked.
Sósav rézzel nem reagál, ez azt jelenti, hogy belül a kazán rézből van ? Alunak látszik, de ez csak valamilyen hőálló festés ?
A szusszanás leálláskor egy nagy sóhajtás a cirkónál, ami az egész rendszernél hallható.
Az átmosás még csak menne, de szétszedni, na meg összerakni az nem laikus témája, az komoly dolog. Ha szakik vagytok, akkor Nektek semmi, de én egy nyugger vagyok némi kézügyességgel.
Nem írtál pontos típust, de ha vörösréz a kazántest (hőcserélő) mint általában a FÉG-nek, akkor nyugodtan mehet a sósavval, mivel az nem lép reakcióba vele. Általános iskola, kémia, 7-8.osztály. ;-) Ám ezt viszont csak úgy, hogy ki van véve a készülékből!
Én ecettel mostam át régen, nem volt tőle semmi baja. Teleöntöd, hagyod állni, átöblíted, 2x,3x megismétled és kész. Az ecet is szépen kioldja a vízkövet.
A cirkóm 24 éves ( FÉG ) és minden leálláskor egy nagyot szusszan. Ennek ellenére a szezont végig csináltuk, én melegedtem, őkelme meg fűtött. Akkor többen azt írták, hogy vízköves a kazán rész. Érden egyetlen egy szerelőt találtam, de ő azt mondta, hogy savazás után sok lyuk keletkezhet és ő ezt ezért nem javasolja. Egy új kazánbelső beépítése tavaly 60 ezer körül lett volna, idén persze drágább.
A kérdés: így nem szabad tovább üzemelni, mert balesetveszélyes, netán végleg leáll az egész.
Tényleg tele lehet likakkal, ha átsavazza?
A szivattyút nem kell savazni ?
Mennyibe fájhat ez nekem, lévén nyugger vagyok, ez nem mindegy. Jó lenne jól dönteni, ehhez kérek tanácsokat, amit előre is köszönök.
Kondenzációs kazán lesz ha egyszer elkészül a kazánház, addig marad a konvektor+villanybojler. Illetve a bojler lehet hogy marad utána is, indirekt tárolónak, rézcső spirállal...
Adott 1 hajdú gázboyler. A hőfokkijelző úgy néz ki rajta (is) mint 1 kocsi sebességmérője. A kijelző utolsó 1 harmada piros színnel van jelölve.
Hosszú ideig kifogástalanul működött, tehát ha lekapcsoltam, és elfogyott a melegvíz, akkor a mutató a bal oldalon nagyjából vízszintesen helyezkedett el. Ha meg volt meleg víz, akkor az aktuális, piros szint megközelítő tartományban volt, ha nyáron pirosba ment, lecsuktam.
Így történt ez is a napokban, mert felújítás kezdődött. Mennyezet szigetelés és festés. A szaki szerint semmi érdemlegeset nem csinált, max. a létra érhetett hozzá (boylerhez) de tény: az előző nap elzárt gázboyler vízhőfoka a mutató szerint nemhogy csökkent volna, de teljesen felkúszott majdnem max. pirosba.
Aztán kezdtem megnyugodni: másnapra a melegvíz fogyni kezdett és csökkent is a hőmérséklet a kijelző szerint, csakhogy: mire a mutató a kijelző feléig ért, már csak hidegvíz folyt....
Bekapcsoltam vissza most meg megint a pirost közelíti, persze tudom, hogy közel sincs 80-100 fokos víz benne 1 nap után...
Valaki valamit ?
(szerelő helyett/előtt)
Ui: Hagytam teljesen kiürülni a melegvizet, mégsem áll be a legalsó szintre, pedig reménykedtem. Olyan, mintha a sebességmérő 100-ról indulna....
Nem fogod megbánni a 12 cm-ert, ha van lehetőséged rá.
Sokan követik el azt a hibát, hogy a falak vastag szigetelést kapnak, majd a lábazat már sokkal kevesebbet (végül is úgy néz ki jól, ha a lábazat beljebb van...), az aljzat pedig sokkal kevesebbet. Aztán később nem értik a páralecsapódást, vizesedést.
Pláne a padlófűtés alá nagyon meghálálja.
Ezek szerint új rendszer lesz? Mi lesz a tüzelőberendezés?
Köszönöm mindenkinek a megerősítést, a hideg csövek (lefolyó, hidegvíz) a szerelőbeton alá, a meleg csövek a szigetelésbe fognak kerülni. 4cm szigetelés telibe, következő 4cm-be a csövek, a harmadik 4cm szintén telibe takarás, az össz. 12cm. Köszi mégegyszer! János
(Ha a szennyvízcsövet beteszed a szerelőbeton alá, akkor mindenképp ügyelj arra, hogy betonozáskor ne mozdulhasson el. Mivel meglehetősen kis lejtést kell alkalmazni - de arra feltétlenül szükség van -, fél centis elmozdulás a szintezéstől későbbi dugulások forrása lehet.)
Olyan kérdésem volna, hogy manapság egy földszintes, pince nélküli, padlófűtéses családi házban hol szokták a vízvezetéket vezetni?
Azt gondoltam, hogy a lefolyót és a hidegvizet a szerelőbeton alá teszem, a szerelőbetonra pár centi lépésálló szigetelést teszek, erre fektetem a a melegvíz csöveket és a radiátorok csöveit, majd az egészet feltöltöm lépésállóval, majd erre jön a padlófűtés a felső réteg betonban. A melegvíz és radiátor csövei így a hőszigetelő rétegbe kerülnek. Szerintetek?
Ha megnézed, a forgatógomb tetején ki lehet pattintani a kék műanyagot. Alatta van egy csavar, aminek kitekerésével le lehet venni a forgatógombot.
Alatta van egy szelepbetét, ahhoz már villáskulcs kell, amivel ki lehet tekerni. Elő szokott fordulni, hogy a szelepbetétben eltörik a tengely és hiába tekergeted.
Vízvezetékszerelő üzemelt be nálunk egy mosogatógépet/ A konyhai fali csaptelepbe tett be egy toldócsövet (?) a melegvízhez és egy plusz csapot a hideghez (lásd kép): A mosogatógép bemeneti csöve ebbe az új csapba van bekötve. A konyhai csapból továbbra is rendesen jön mind a hideg, mind a meleg víz, de a mosogatógéphez valahogy nem. Próbáltam leszedni a csövet és úgy kinyitni a csapot, ekkor kétféle dolog fordult elő eddig: "kirobbant" a víz vagy semmi sem jött (leginkább ez utóbbi). Nyilván az utóbbi esetben a mosogatógép sem működik. Mit lehet tenni (a vízvezetékszerelő visszahívásán túl, ami csak hétfőn esedékes)? Létezik, hogy túl nagy a víznyomás és nem bírja a csap? Vegyek másfajta csapot OBI/Praktikerben és tegyem be? Nem igazán értem, hogy miért működött még tegnap és miért nem működik ma...
Bár szerintem sem nyomja fel, ha van elfolyási lehetőség, de valami úszós szelepet (pl. egy légtelenitőt) valahogy be lehetne fabrikálni a légkondi kondenz elvezetőjébe.
(A légkondi akkor se menne tökre, ha visszajutna bele a viz, legfeljebb kifolyik belőle és bemocskolja a falat.)
Csakhogy az én általam elkövetett dolog nem úgy működik; egyáltalán nem akartam hagyományos fagycsapot eltemetni. A mélyben csak elzárok és a felszinen lévő szeleppel engedem, majd fúvatom ki a vizet az alsóépületből.
Én azért mégis félek, mert ha bármi gond van vagy felmegy, megszívtam és tönkrement a 170 ezres légkondi... Lehet vmi olyan szelepest megoldást rakni, ami működik? Attól félek, hogy a visszacsapó szelepet bezárja a mosógép, amikor kinyomja a vizet, aztán az enyhén csöpögő légkondis víz nem nyitja meg a másik irányból a szelepet... Vagy erre mit javasolnátok? köszi :)
A kérdésem, hogy szabad erre rákötni valahogy a légkondis lecsepegőcsövet - ha igen, hogy, kell valami szelep legyen? Attól félek, hogy mivel a mosógép a használt vizet ugye pozitív nyomásal nyomja ki, lehetséges, hogy ez két méter magasra is felmegy és visszanyomja a légkondiba? Nem örülnék, ha tönkretenné egy mosás alatt, azért kérdezem :)
köszönöm az ötletet a problémámra ! Valószínű a szekunder HMV hőcserélő lesz a ludas mert abból jönnek a kvartyogó hangok . Az az érdekes hogy a melegvíz mennyiségén és hőfokán nem lehet észrevenni hogy gond van a hőcserélővel , igaz a kazán már nem mai gyerek és még nem volt kisavazva a hőcserélő. Ilyenkor a hőcserélő melyik része van elvízkövesedve ?
Én ezt úgy szoktam csinálni, hogy a fagy csap alá teszek mondjuk egy tatai cserepet, a csapra rámegy egy 110/50 szűkítő kicsit bevágva, hogy a csapot rendesen betakarja, és az 50-es cső jön fel a talaj szint főlé az elzáró rúddal. Így a csap maga védve van, a víz normálisan ki tud folyni a fagytalanításkor mert van helye, a cserép meg felfogja az alsó szennyeződéseket amik beletudnak rohadni a csap alsó miniatűr kifolyásába, amin keresztül távozik a csővezetékből a víz, amikor fagytalanítasz. ;-)
Remélem nálam is rászolgál majd a bizalomra az eltemetett szakaszolós fagycsap applikációban.
Alsóépületnek nem volt fagymentesitési lehetősége, ezért tettem be egy Mofém szakaszolót és egy felszini leeresztőt. Az eltemetett gömbcsapra erősitettem egy 40-es PVC csövet, bele 12-es működtető rudat, két vezető dugóval. Pár napig nem volt lefestve a vasrúd és egyből elkezdett masszivan rozsdásodni. Igy kapott az is festéket.
Anyám házában van egy kb. 40éves a fürdőben, a mai napig működik hibátlanul. Igaz csak mosógépcserekor használjuk, de más elzáró pozícióban se lenne többet használva.
Nálam még nem fordult elő, hogy mofémes golyós csapot nem tudtam volna megcsinálni. Még azt is meglehet amelyiknek a fagy megnyomta a tetejét, egy a lényeg az alja jó legyen a többit meg lehet cserélni. Csavarokat ki szoktam cserélni A4 saválló imbusz csavarokra egy pici zsirral, aztán örökös mint a szegénység.
Természetesen így is lehet. Ha viszont így van, és ennyire kockázat kerülő módon közelítjük meg a kérdést, én betennék 1-1 hollandert a golyóscsapokhoz, mivel ha mégsem elég a felújító készlet, akkor csővágás nélkül ki lehet venni a csapot.
Igen, vannak egyszerű osztók, de így idomokból is működik.
Én a sarokszelepeket utálom, nem szeretem. annyira ki vannak könnyítve, hogy már a betekerésnél tönkremegy. Mosogatónál fali csap van, a mosdónál meg inkább könyököt használok, ezért teszek inkább minden elmenőre külön golyós csapot. Ezeket javítókészlettel 3 perc alatt újjá lehet varázsolni. Tulajdonképpen nálam ezek vannak a sarokszelepek helyett.
Vízre milyen osztót szoktak tenni, vagy idomokból szokás szerelni őket?
Esetleg fürdőszobába elé lehet tenni egy elzáró szelepet/csapot, de igazából nem szokás így áganként záró csapot betenni. Felesleges is családi ház méretekben gondolkodva.
Szóval általában T leágazások vannak.
Illetve, ha új rendszer és nagyobbacska a ház, akkor a melegvíznek egy hurkot csinálnék, abba egy kis keringető szivattyú.
A bejövő KPE csövön lesz a főelzáró 3/4-es golyós csap. Onnan ötrétegű csővel megyek az osztóig. Azért tettem minden leálláshoz csapot, mert csapszerelésnél csak azt az ágat kell elzárni, ami rossz, a többi az működik.
A kérdésem az, hogy vízre szoktak-e a szerelők osztót tenni, hogy a csapcserekor elzárható legyen az az ág, vagy csak leágazásokat T idomokkal oldják meg?
Most nem pontosan értem az osztó és a pangó víz kapcsolatát.
Általános tervezési elv, hogy lehetőleg a pangó vizet kerülni kell, ugyanakkor ilyesmi minden időszakosan használt épületben szükségképpen mégis előfordul (pl nyaralók).
Erre nézve részletes tervezési ajánlások is vannak, többek között Legionella miatt, pl:
20-as csővel csinálnám mindenhol réz press idomokkal. Megvettem hozzá a Rems kézi présszerszámát 16-os, és 20-as TH pofával. Aztán elkezdünk dominózni. A pangó víz miatt mennyire nem ajánlott osztó felszerelése?
- Ha rendszeresen lehet egyidejű hmv használat 2, akár 3 csapból (zuhany, mosdó, mosogató), akkor könnyen elégedetlen lehet a család egy átfolyó rendszerű kazánnal. A gyakorlatban egy 24 kw-os kombi kazán 6-8 liter /perc (60 fokos) vizet tud produkálni. Hosszú távon a kombi kazán több műszaki probléma forrása. Az áramlásmérő-váltószelep-NTC hőmérséklet érzékelő édeshármas (+ a belső HMV hőcserélő) működési problémái (sajátosságai) nem jelenteznek egy indirekt tároló-fűtőkazán párosnál.
- LEhetséges a korábbi vegyes kazán, de egy új kondenzációssal való együttműködése több megoldandó problémát felvet. A kondenzációs kazánok fokozottan kényesek a vízminőségre, zárt rendszer kellene hozzájuk, rendesen beállított vízzel. A kondenzációsnak nem kell puffer tartály (felesleges hőveszteség, mert a kondenzációs kazán megfelelően képes modulálni a teljesítményét), a vegyes tüzelésűnek igen, különösen, mert gondolom, nem vastagcsöves gravitációs rendszer készül újonnan.
A régi vegyes tüzelésű kazánból olyan dolgok kerülnek a fűtővízbe, ami miatt a kondenzációs kazánt hőcserélőn keresztül integrálnám a rendszerbe.
Egy HERMANN laser 24e kombi kazánom van . Vízmelegítéskor erős kvartyogó hang jelentkezik és a nyomásmérőn nagy ingadozás látható .mintha levegős lenne valami . ilyenkor kikapcsol és újraindul a kazán. Azt sem értem hogy a nyomásmérő miért ingadozik ? idáig azt hittem a nyomásmérő csak a radiátor kör nyomását mutatja ?!
Na látod ezt nem tudom, és erre legközelebb akkor van lehetőség megnétni, ha mindenki dolgotik. Mert akkor reggel elzárom, 12 óra múlva kiderül. Ha talajvíz akkor nyitok wellnesst az akna mellé.
Te! Ez 100 liter víz legalább, annyit meg nem mozdult a vízórád. (jól látom, 100X100-as az akna?) Ha elzárod a bejövő vízcsapot az óránál, akkor is telik az árok?
Van itt vizes akinek van képe arról mekkora összeget fed le a hibank, ha küldök róla anyagot? Eleve onnan indulok ki, hogy nem a hibás reszt akarom javítani, mert eddig ahol bele lett nyúlva felette alatta újabb hiha lett. Tehát az elgondolás az, hogy a fenti aknába ahova bejön a műanyag jobban megbontani, hogy hozzá lehessen férni és egészen a csapokig új rendszer. Itt minden pár Nm-en belül van. Semmi fal bontás max még bejön a házba. A ház fából készült ez még fontos. Falon kívül amit lehet es építeni rá egy gipszkarton házat, azt festeni , csempe.
Ide kevés pista bácsi aki egy csöpögő toldást javít.
Fürdőszoba felújítást és fűtés korszerűsítést tervezünk. A házban jelenleg egy FÉG ZC18-as kazán és egy TOTYA vegyeskazán üzemel egy körön, nyitott rendszerben. A hmv jelenleg egy vezérelt áramos Hajdu villanybojlerről van. Teljesen új fűtést szeretnénk, új csövek, radiátor, kazán. Az a kérdésem, hogy az új rendszerben legyen-e külön hmv indirekt tároló, amit az új kazán melegít, vagy elég lenne a csak átfolyós rendszerben a kombi kazán? A fürdőszobában zuhanyzó, mosdó, kád és a konyhában mosogató, van ezeken a helyeken kell melegvíz két felnőtt és egy gyerek részére.
azon is gondolkodom, hogy érdemes ,illetve lehetséges-e a régi jól működő TOTYA kazánt az új rendszerbe integrálni? Mit gondoltok?
Öntöttvas kádunk volt, és azt is szeretnénk tenni. A gyapotot én is gondoltam, csak a párakicsapódás miatt nem lesz-e baj vele, nem esik-e össze? A fűtéscsövet nem akarom variálni.
10 bar nyomás azért kevés helyen fordul elő. Tudom, hogy ez cső max terhelhetősége 90 fokon, remélem nem lesz baj az ötrétegű csővel. Az ember a mostani megoldások közül a jobbat szeretné, de úgy látszik minden rendszernek megvan a gyenge pontja.
Ha a padló jól szigetelt, akkor nem kritikus. Viszont szoktak olyan trükköt, hogy a radiátor visszatérőjéből csinálnak néhány kört a kád körül. Rakhatsz gyapotot, tovább marad meleg a víz, de a kád alja teliben legyen alátámasztva!
Hát, az a baj, hogy 90 fokon csak 10 bar-ig bírja a nyomást...
Szóval nyugodtan lehet vele szerelni, ha nagy a para, akkor egy 3,5 baros nyomáscsökkentő a teljes rendszerre, általában elég szokott lenni az a nyomás (állítható a szelep). Nálunk 500m-re van a vízmű, ami Székesfehérvárt is ellátja, 6bar nyomás a csőben, de sohasem volt gond.
Hazaértem. Csap nyit. Nem ürítős. Ha tömített a rendszer es senki nem használ vizet akkor nem szabadott volna igen sokáig menni a rendszerbe, de nem ez fontos. Hanem h azóta minden jo, nem folyik nem csöpög, csak a szokott kis óra pörgés. Olyan eső volt tegnap h megtelt az akna. Merhettem ki.
Ötrétegű csővel nem lehet meleg vizet szerelni? Nálunk a villanybojlert maximum közelébe szoktuk tekerni. (200 literes hajdú). Most lesz a házban a szennyvízcső rendszer csere, (ami majdnem kész), és a vízvezeték rendszer teljes cseréje. Ötrétegű Henco csővel, és press idomokkal.
Akkor ez most nem jó a meleg vízre?
Fűtésnél nem gond 40-50-60 foknál nem melegebb a víz. A meleg víznél akkor van félnivalóm?
Vegyél Techsound anyagot, van, ahol méterre árulják. ez egy öntapadós, nagy testsűrűségű rugalmas nehéz lemez, ezzel alaposan körbetekered a csövet, majd Rockwool XD-vel tömd ki a dobozt és utána rakd vissza a gipszkarton doboz falait.
Felettem lévő szomszédom kád lefolyója a fürdőszobám oldalfalán megy ki a strangcsőbe.
Eddig eternit cső volt bevakolva, ám pár hete csőrepedés miatt a teljes csövet kicserélte a vállalkozó PVC csőre.
A csőcsere után gipszkartonból csinált egy takarást és kész is volt a meló.
Namost az a gond, hogy ahogy a födémen átjön a cső, és kanyarodik a strang csőbe, ott a könyöknél nagyon csobog a víz. Ezt nem kellett volna valami betonnal visszajavítani, vagy fújjak be purhabot? vagy mi lenne a megoldás hogy ne csobogjon ennyire, mert eléggé zavar :(
Szétszedéskor dokumentálni kell, hogy ki kivel volt, akkor nem keverednek össze a dolgok.
A horganyzott vas alkatrészek miatt óvakodnék a savas kezeléstől is. A vízkő mennyisége olyan szokott lenni, hogy egy savas lelazítás után eltömi a csöveket.
Vigyázat, a hőfoxabályozó tekerője alatt is van egy rögzítőcsavar, azt is ki kell csavarni. A külső burkolat könnyen lejön, ha mégsem akar, akkor nem kell feszegetni, hanem meg kell nézni, hogy mi tartja még. A tekerentyűt le lehet húzni, de ilyenkor szokott kiesni belőle az a pici lemezke, ami jó lenne, ha nem veszne el.
A vizet simán ki lehet önteni belőle, igen, feje tetejére állítva.
Szét lehet szedni, ha sok benne a vízkő, akkor lehet, hogy meg is éri szétszedni. Szétszedett állapotban a fém részeket jól le lehet kefélni, a műanyag tartályt ki lehet mosni. Újból összerakni kicsit macerás, de sikerülhet.
Én egyébként több ismerősömnél ahol láttam panelben felújítást, ott általában ötrétegűvel csinálták a dolgokat. Radiátorcseréknél a csatlakozás, stb. Mondjuk nálam a szobákban a radiátor cserék idomokkal lettek megoldva.
Igen, fűtéscsőről beszélünk mindkét kép esetében. A lekötés és a deszkás megoldás is. Remélem nem lesz gond mert csempézett gipszkarton fal mögött lesz. Ha azt szét kéne bontanom... pff....
Stimm. A cirko körül minden szabadon van látható. Nedvesség sehol bent. A második aknában mindig van víz pár cm és nem csökken. Ha oda szivárog vmi akkor alattomos, mert nem a falból jön. Az akna és a ház között kb 40-50cm van. Az akna ahol van nyirkos légkör felette fa, soha nem süt oda nap. Víz csak ott van. Korábban sok volt benne ott vol a toldás hiba. Namármost, hogy az ott talaj, vagy ivó víz passz, de ha nem kavarom fel és merek ki egy kicsit eléggé tisuts, már már túl az. A legkisebb csapadék oda be tud folyni, de alap, hogy mindig van az alján víz.
A mosogatógép bemeneti csöve ebbe az új csapba van bekötve. A konyhai csapból továbbra is rendesen jön mind a hideg, mind a meleg víz, de a mosogatógéphez valahogy nem. Próbáltam leszedni a csövet és úgy kinyitni a csapot, ekkor kétféle dolog fordult elő eddig: "kirobbant" a víz vagy semmi sem jött (leginkább ez utóbbi). Nyilván az utóbbi esetben a mosogatógép sem működik. Mit lehet tenni (a vízvezetékszerelő visszahívásán túl, ami csak hétfőn esedékes)? Létezik, hogy túl nagy a víznyomás és nem bírja a csap? Vegyek másfajta csapot OBI/Praktikerben és tegyem be? Nem igazán értem, hogy miért működött még tegnap és miért nem működik ma...
