na én mos járok abba a cipőbe, sikerült megpakolni a kazánt vizes bükkel, HÁT had ne mondjam. mit javasoltok, mivel lehet a sok folyást leszedni a száraz fán kívül mi a megoldás?
Bár a konyhaszekrény tartalmazott némi környezetkárosító anyagot is, ami mondjuk nem jó, de úgy égett mint a zsír. Gondolok itt a festékre, a rétegelt lemezben található ragasztóra, és úgye ezeréves fenyőből volt a váz. Brutál módon égett.:))
Képes volt a legnagyobb szivattyú fokozaton 60-s visszatérőből 95 fokos előremenőt csinálni, bár folyamatosan figyeltem, így is ki kellett iktatnom ideiglenesen a STS 130-t mert 93 foknál, már nyomta rá a vizet.
Azért voltam kíváncsi, mert én is 30-s kazánnal nyomom, csak egy majdnem 2m3-s puffert. Amivel azért 9-11 óra felnyomni a hőmérsékletet kb. 80-80-80-ra a 42-30-30 indulóról.
Bár múltkor sikerült jóval rövidebb idő alatt, amikor öreganyám hagyatékából a konyhaszekrényt tüzeltem el, na akkor sokat ment a kazánköri szivattyúm a legnagyobb fokozaton.:))
Az indirektben nincs termosztát. Csak egy tároló. 2 hőcserélővel.
Te biztos tudod, de azért leírom, nem biztos, hogy mindenki tudja.
A napkollektor úgy működik, hogy egy vezérlőegység figyeli a tartályban a víz hőmérsékletét, és a napkollektor hőmérsékletét.
Ha a kollektor hőmérséklete 8 fokkal meghaladja a tartály hőmérsékletét, beindítja a keringést. Mikor lecsökken a különbség, leállítja.
Valami hasonlót szeretnék, de nem a keringést szeretném leállítani, hanem egy csapot nyitna, zárna. Mondjuk motoros szelep. Vagy zónaszelep.
Azt nem hiszem, hogy szabályozni kelle, hány fokos legyen max a víz az indirektben, mivel hőcserélős, ott van egy lépcső, és a fűtés se megy csak max 80-85 fokon.
Tehát 85 fok+hőlépcső70-75 foknál nem lesz több az indirektben.
Szerintem.
Na meg ha süt a nap akkor a kollektor is rádolgozik.
Leírtam már párszor nekem hogy van. A kazán-puffer körben van egy HMV 200 literes, ami palástos hőcserélős, vagyis nem bent van, hanem körbeveszi a tartályt. Nálam akkor indul a vízkészítés, amikor a puffer fölső hőmérője 45 fokot mutat. Ekkor ugyanis már a puffer tetejében van annyi forró víz, hogy a lakás és a HMV együtt is tud működni.
Nekem van egy 200l-es HMV tartály ami 1 hőcserélős, /sajnos/ a hőcserélőre napkollektor van kötve.
Úgy terveztem, kicserélem 2 hőcserélősre, és a második hőcserélőt bekötöm, mint egy radiátort a fűtési körbe.
Menet közben, hogy fűtök pufferral, arra jöttem rá, nem jó a pufferba kötni, mert a lakásfűtésből vesz el, így gondoltam a puffer és a kazán körébe kötöm.
Csak még azt nem döntöttem el, hogy mi vezérli a HMV-be menő melegvizet.
Ilyen napokon a tavalyi adataimat nézve 9-11m3 gáz ment el. A leghidegebb napon tavaly (amikor nem volt begyújtva a vegyesbe és csak gáz ment) 20m3 gáz fogyott. (jelenleg 130,5Ft a gáz ára nálam) Persze HMV nélkül, ami 8kW éjszakait feltételez naponta.
Most azon gondolkodtam el, hogy minek tüzelek én vegyessel?
Ha jól emlékszem 30 kW-os a kazánod, mint írtad 1 m3 a puffer. HMV nélkül ezt átlagban mennyi ideig tartott felnyomnod 90 C fokra, mondjuk ilyen időben, úgy hogy a fűtés is megy? Ja és milyen induló hőmérsékletről?
1000 literes pufim van, amit tegnap felfűtöttem 91/90/89 fok körülire, ehhez társult még 200 liter 85/60 HMV. Eltüzeltem 15,7kg szenet és 25,3kg fát. 11:30-kor gyújtottam be tegnap a kazánt, és 17:30 körül állt le a szivattyú, 19:00-ra lett teljesen tele a puffer (a parázs is eltünt a kazánból).
Ma 11:25-kor állt át a rendszer gázra.
Az éjszaka nem volt hideg, így 24 órát tartotta a puffer a lakást 20,5 fokon (fürdőben 24).
Tehát ha bruttó térfogat van megadva akkor levileg egy 50 literes tartályba, ha kiengedem a levegőt 50 liter víznek kellene beleférni.
Mivel a 2 50 literes kiegyenílő tartályom szemmel láthatóan nem egyforma méretű., gondoltam kiköbölöm őket.
Abból kiindulva, hogy 1 m3 az 1000 liter.
Ami a kazánnál van 50 literes tartály, az 40 cm magas és 33 cm átmérőjű.
Én úgy emlékszem hengernek úgy számolom a térfogatát hogy alapterület X magasság. Alapterület körnél ar r2X3.14
Javíts ki ha tévedek.
Tehát ami a kazánnál van az kiköbölve kb 34 liter bruttó térfogat.
A múlt héten vettem egy másik 50 literes tartályt aminek a mérete 46 cm magas és 36 cm az átmérője. Ez kb 47 liter űrtartalmú.
Van még egy 10 literes tartály aminek a mérete 29 cm átmérő 12 cm magas . Ez kb 8 liter űrtartalmú.
Tehát az én véleményem hogy a 47 liter űrtartalmú az valóban lehet 50 literes, mert ugye van itt mérési pontatlanság,a 8 liter űrtartalmú is elmegy 10 literesnek, de az első aminek 34 liter az űrtartalma az semmiképpen nem lehet 50 literes.
Azt is figyelembe kell venni, hogy egy 50 literes tartályba nem lehet 50 liter vizet engedni mert a levegőt nem lehet nullára összenyomni. Vagy ha igen akkor ott már nagyon nagy nyomás van.
Akkor ez így mérés alapján kb 89 literes tágulási tartálynam felel meg.
600 bálára volt szükségem a teljes elmúlt szezonra.
- 80 Ft/db volt a bálázás munkadíja, jó becsületes bálákat csináltak,
- 20 Ft/db pedig a fuvardíj, amiért hazahozták.
Ezen felül 25 Ft/db volt a munkások bére, amiért felrakták a cuccot a kocsira és nálam pedig bekazlazták. Így összesen 125 ft/db-ra jött ki.
Az idén annyit változott a helyzet, hogy 33 Ft/db volt a fuvardíj és 40 Ft/db volt a rakodás ára, így összesen az idén 153 Ft-ba jött ki darabja a bálának. 16.800.- Ft-al több, mint az előző év. Hiába na, válság van! Ja és a szalmáért az idén sem kellett fizetnem! A titok, hogy még a földről meg kell venni, mielőtt bebálázzák, mert egyébként ha már valaki hazavitte és bekazlazta, akkor valóban itt is drága, de amennyit te mondasz, azért itt lucernát lehet kapni.
