csak hogy ne pihenjünk rá a vasárnapra elmentünk az Érdutol nevű érdi futásra, átmozgatni, ahol 5 kirin futottam 22:40-t. az 4:30 tempó, de a szervezők szerint 5,6 km volt, az meg 4:10-en belül lenne. én simán elfogadom a 4:30-t is. igaz holnapra nem lesz nullkilóméteres alábam, dehát ennyi kell, megérte.
akkor biztos nem akartunk jó idő futni. ha PB döntögetés a cél, akkor nincs duma. de egy vivicittán, igazad van, belefér. a maratonon tavaly direkt külön is futottunk.
Lemúr Miki bloggertársammal a 2007-es 1:39:09-es időmet szeretnénk megdönteni. akkor ugye 4 évvel fiatalabb voltam és 10 kilóval könnyebb, viszont csak 180 kirit edzettem, szóval van elméleti esély az új PBre. de ha realitást nézzük, akkor ez valószínüleg nem most fog összejönni, még akkor sem ha normális időjárás lesz, nem pedig 38 fok. volt pár jól sikerült edzésünk, könnyen futott 5 perces 20 kiri, 4 perc alatti résztávok, de augusztusban nem ment jól a futás, nem érzem úgy hogy mennne a 4:40-es tempó a félmaratonon.
ma úgy futottam, mintha sétálnék. kezd beérni a rendszeres edzés:)
a több nyújtástól elkezdett picit fájni a nyakam. van rajta egy kinövés, ami nyom egy nagyobb ideget. ha elkezd zsibbadni a bal kezem, meg kell műteni. hogy mik vannak!
vasárnap kivel "találkozom"? ez adták, fel kell rakni a hátamra, akkor hangosabban bíztatnak állítólag:
Egyszer befutott valami kiserdőbe, ahol valami helyi maffizózóba botlott, aki a visszafordulást javasolta, és inkább visszafordult, valami ilyesmi történt, nem szeret ott azóta.
Minden esetre én sem bírom a mindenféle kiserdőket, tipikusan nagymamahulla-kirakóhelynek tartom, de itt felettünk pl. kapitális szemétlerakók vannak Üröm felé, meg kutyafalkák, így inkább lejjebb futok. Nem vagyok még hegyimenő, max. a dombokat tűröm – és leginkább a lefeléktől aggódom.
A térdem egyébként nem jelzett azóta, pedig előfordult, hogy két nap egymás után is futottam. Igyekszem minden nap nyújtani azt a szalagot. Szerencsére a futótársam az óvatos duhaj kategóriába tartozik (én meg türelmes vagyok vele, hogy nehogy elriasszam :-) ), és gyakran rám szól, ha alattomosan gyorsítani kezdek mellette. Hamarosan megint minden nap bringázni fogunk, akkor nemtom, mi lesz az esti futásokkal. Részemről okés lenne, de őt is rá kell vennem valahogy, hogy legyen kedve utána még kocorászni.
Hát pedig Érden nincs olyan környék, ahol ne lehetne futni, szóval ez csak vmi kifogás, biztos imád gépen futni és nézni közben a spinninges csajokat. :) mi már futottunk mindenhol, sehol sincs gáz, még este se. ha van kedve megírhatná nekünk hol és miért nem mer(t) futni!
Keresem a tegnapi hsz-em, de nem találom. Ezek szerint elfelejtettem beírni.
Akkor utólag:
Naszóval mivel lementünk a húgomhoz a Zsámbék melletti telkére úgy döntöttem, hogy az Alsóőrspuszta és a Szomori elágazás közötti 1,1km-es szakaszon oda vissza fogok futni. Kellemes kis emelkedő van benne. (Luna biztos ismeri.)
Tehát vittem a futócuccost és 10 órakor már neki is vágtam. Úgy döntöttem, hogy mindkét irányban megfutom az emelkedőt. Ez annyit jelentett, hogy az elágazás felé kb 700méter, vissza 300méter emelkedő. Nagyon jó volt, leszámítva, hogy pont a hosszú emelkedőn volt nem gyenge szembeszél!
Na ezt futottam 5x oda-vissza. Cakkpakk 12km.
És ma olyan jól esett Erzsike, hogy csak na. 141-es átlag pulzussal könnyedén megvolt.
én egyedül megyek ki, de szerintem nálunk nagyon biztonságos. ma voltam kint 1 órát, asszem találtam egy jó testtartást, csak a végére kijöttem belőle, és megfájdultak a térdeim. de ha így megyek neki 1 hét múlva életem első félmaratonának, nem maradok szégyenbe':)
Egyébként pont egy érdi barátom mesélte, hogy ő azért fut inkább gépen, mert nem túl barátságos a környékük, pedig ő erős, férfi és sok éve komolyan karatézik.
Minden kritériumnak megfelelek, asszem :-) De véletlenek mindig érhetik az embert, ezt leginkább a napibringa alatt tanultam meg: azóta van gázsprém, mióta a cangámról majdnem lerángatott egy kutya, bár akkor és ott csak a gyorsaság segített.
Soha nem féltem igazán este és sötétben (na jó, egyszer a nyolckeren szürkületkor gyalog, meg egy éjszakai 7-es buszon), viszont nem is nagyon járok olyan helyekre, ahol félnem kellene.
Időről-időre olvasni olyan híreket, hogy futókat támadnak meg közterületen (legutóbb pl. "bukósisakos szatír" ). Mivel a téma minket is érint (Érden egy-egy útvonal felér egy szociotrippel), valamint szívünkön viseljük a sporttársak testi-szellemi épségét, mp3-as[...] Bővebben!Tovább »
