csak az utolsó x deciliter átlagát mutatja, ha ott pl. 60 %-ot látunk, akkor már régen 60 alatti jön, csak a késleltetés ugye ...
ezért lehet bátran mondani, hogy az epruvettában fokolón mért (átlag) 60-as párlat már biztos tartalmaz utópárlati komponenseket. Ezért én inkább egy "jó helyen" mérő, elég pontos és gyors digitális hőmérőt használok és így a hűtés előtti - kilépő - gőz hőmérséklete az irányadó, ami egyértelműen mutatja az összetételt ...
a "jó hely" a hűtőbe lépés előtt a leközelebbi pont a páracső belsejében ...
Ep-t ml max cl egységekben szedd friss cefrénél szerintem. Fél liter az rengeteg jó cefrénél. Mondjuk főztem én is már többször olyat, ahol meg kevés volt:))
9nap forrás után, ha minden jó megy, akkor 0.5-1dl a várható Ep/100kg szilva. Amit elvettél a fél liter, tedd el és legközelebb öntsd vissza az alszeszbe, mert abban még biztos van érték, pont az illatos rész, ha jó volt a gyümölcs.
Ez eléggé főző függő. Eddig úgy volt nálam, hogy stabilan csepegett, amikor váltottam kp-ra, kicsit rátekertem és csurgott. Utolsó főzés előtt megnöveltem a sisakot jócskán, úgy alakult, hogy nem kell rátekernem, átmegy csorgásba. Nem hiszem, hogy ezen múlna bármi. Nem kell tartani hőfokot, a hőfok irányadónak jó csak, de nem lehet arra hagyatkozni.
Kifogom tapasztalni még.Csak vannak problémák.Ma tisztáztam egy szilvát,csepegtetve indult meg a dolog,kb 50 percen át,ovatosan vigyáztam,kb 5 dc.után külön szedve,utána kezdtem már a közzéppárlatot szedni,de már kb 2 liter lejötte után még mindig nem éreztem a szilvá illatot,csak izt amikor a kezemről elpárolgott a szesz.Valamiért,valami elfedi az illatot és nem tudom,hogy mi.9 napig fort a szilv,utána rögtön főztem,irányitot erjesztés,ahogy kell légmentesen lezárva,kozmaolaj szűrővel.De lehet,hogy kevés epét veszek el,vagy az elejét jobban széjjel kell szednem darabokra,de a kész párlatnak higitás után sincs egyáltalán semmilyen ize,csak mintha ez a tiszta szesz lenne.Régebben söröshordoval tisztáztam,gázzal,ott nem voltak ilyenek.Nem tudom,hogy mit nem veszek észre.
A nagyságrendek szemléltetésére egy 2kW-os indukciós lappal fűtött alambik főző teljesítmény szabályzása EP-ig.
Hőmérő a sisak kilépő pontján.
Felfűtés: 2kW
60C foknál visszavesz: 1000W
70C foknál visszavesz: 500W
76C foknál csepeg, visszavesz: 300W
Rézeleje 80C, végén visszavesz: 120W
EP1..5 csepegés (5 cl/minta) 120W
Az EP elvételkor kb. fél fokkal emelkedik a hőmérséklet mintánként
KP indul 86C-nál 1200W gyufaszálnyi csorgásra állítva
KP vége általában 92C fok körül, előtte amúgy is lassul a csorgás, de a fűtést redukálni kell, akár gyors csepegésig. Kóstolgatás UP határ eldöntéséhez.
Ez egy minta, erre a főzőre és erre a tisztázásra.
Üdv.Végre sikerült megcsinálni a szabályozást,elég jol müködik,2,5 kw tal tisztázok.Érzékeny a potméter,de nagyon jol meglehet vele fogni a csepegést.Kb. 75 inkább 79 foknál kezd el csepegni a páracső hőmérője szerint.Azt szeretném kérdezni,hogy ep elválasztásánál itt ebben a tartományban kell tartani a hőfokot elválasztás idején?Vagy annak fokozatosan kellene csepegésből átváltani csorgásba?
Szerintem is a 60 %os középpárlat szinte biztos, hogy utós! Bár ne lenne az! Minden évben hamarabb állok meg a végén! Próbálok 80 %alatt vezetni és ahogy üresedik és keseredik vége! Így 75 % körül van a középpárlat. Kozmaolajat nem szűröm.
Arról beszéltél, mitől jó egy pálinka! Szerinted selymesen! Alkoholosság zavar! Szerintem az üresség zavar! Szerintem pl egy Vilmos körte pálinka akkor jó, ha azt érzed, mintha a körtébe harapnál bele, csak töményebb! Nagy hiba sok előpárlatot elvenni! Töményen jönnek azok az észterek, amik a gyümölcsösségért felelősek!
Nagyon sokszor melléfogtam, hogy mivel főzték! A rövid lecsengés, nagyon szép, tiszta illat, íz jellemzi a tornyost! Viszont lassan főzve kisüstin is lehet hasonlót!
Én ezzel a megállapítással nem tudok teljesen azonosulni. Alkalmam van mindkét eljárással főzni, és ha törekszem rá, nem gondolom, hogy el tudnád dönteni, hogy melyik technológiát alkalmaztam. Az egymenetes főzés produktuma nagyban függ a konstrukciótól(tányérok típusa, tányérok száma, réztöltet stb.) a mindenkori beállításoktól, és a főzést végző személytől. Ez így egy nagyon komplex dolog, megszámlálhatatlan tényezővel, variációval, DE! (éppen ezért) a saját főzőmön ugyanazt a cefrét lefőzöm úgy, hogy nem lehet megállapítani, hogy melyik eljárást alkalmaztam...
”hosszan elveszem az EP-t“ Én úgy tudom hogy sok vagy kevés ep elvétele, mindkettő hiba és mivel itt fontos aromák vannak minimális mennyiség is számít
Ha nem haragszol érdekelne a választási technikád( ep, up)
Üdv.! Sajnos nem érted, amiről írtam, vagy szándékoztam írni. Amit írtál, annak nincs köze az én megállapításomhoz. Én azt fejtettem ki, hogy azt az átható szesz szagot és ízt nem szeretem egy pálinkában, amit az a technológia okoz, ami a lepárlásban az alkohol töménységének jelentős emelkedését jelenti. Magyarán egy 96%-os szeszt hiába hígítsz 45% ra, az nem lesz soha mentes attól a szagtól ami jellemzi. Mivel egy tányéros rendszernél pl. 80% középpárlat is Képződhet, ez belevisz a pálinkába egy olyan szagvilágot, ami szerintem nem jó.Nekem a hagyományos kisüsti technológia tetszik, ahol mondjuk a középpárlat 60% körül van csak. (És én elég hosszan elveszem az EP-t ) ezért simább italú az így készült nedű. Ezek után az íz és illatvilág a felhasznált gyümölcs minőségétől függ elsősorban. Ezt nem vitagenerálásnak szántam. Ez csak csak egy nézőpont.
Elmész versenyre, akkor az ottani szabályok szerint lesz elbírálva a párlatod, nem fogják hozzád igazítani a szabályokat. Ezért nem kéne az ottani szakembereket leminősítened.
Ettől még magadnak olyat főzöl amilyet akarsz.
Ez kb. olyan mintha, azt mondanád, hogy a fociban, hogy 2 méterrel kisebb legyen a kapu, mert neked olyan van. Elmész versenyszerűen focizni akkor adott a kapu mérete, szabályok, de ettől még otthon olyan kapura rugdosod labdát amilyen akarod.
Mitől jó egy pálinka? Amit te leírtál, számomra nem elfogadható.
Úgy kezdjü, hogy technológiailag hibás, vagy tiszta! Nem lehet elő utópárlatos, nem lehet semmi rossz az illatában! Nem sorolom föl a hibás szagokat utána tudsz olvasni!
Ezután következik az hogy az illat jellemző a gyümölcsre! Megismerhető! Illat intenzitás kirobban a pohárból, intenzív, visszafogott! Illat kellemes, behízelgő?
Most pedig megkóstoljuk! Alkoholoscsípősségen kívüli csípős-e?
Mit érzünk, édes, keserű? savanyú? Az íz gyümölcsös? Jellemző, megismerhető, észreveszünk más szép izeket is? Íz intenzitás, nagy nyomást ad a garatra? Lecsengés, hosszú, közepes, rövid?
A negyedik rész, harmónikus e? Íz, illat, összbenyomás!
Négyszer 5 pont adható! Ritkán, de van 20 pontos, na az a jó pálinka! Amikor csak nyomdafestéket nem tűrőn tudod kifejezni magad! Hogy a pics... ba lehet ilyen finomat készíteni? Kb ennyi röviden.
Az egyik barátom (inkább ismerős haver) megalapított egy országos Szövetséget. Úgy ahogy illik alátámasztotta mindenféle jogszabállyal. Egy volt az egésznek a lényege, hogy felmarkolja az állami
támogatást a "Szövetség". Most, ha leírnám az egész dolgot, akkor nem kéne az újévi kabarét nézni, mert kifulladásig lehetne ezen kacagni. Az egész pont annyit ért, mint a harmatos lepke f..g.
Nem értem. Én elmondtam a véleményem. Akinek más, az hozzon fel érveket. Azt meghallgatja az ember és elgondolkodik rajta. A szakmailag felkészülteket, hogy "lefikázom" azt odaírva, hogy ez a saját tapasztalatom és nem ténymegállapítás. Gondolom ennyi belefér. Ez egy fórum, ahol elmondhatja az ember a véleményét a dolgokról a témában. Amennyiben más a véleményed az ilyen bíráló testületekről, akkor azt írd meg Te. Nagyon odavagy a "szakmailag felkészültek" hangsúlyozásával. Pálinka ízlelésre és kóstolgatásra hol lehet képesítést szerezni? Szerintem ez teljesen szubjektív műfaj.
Ez ilyen. És a környezet, amibe szeretik berakni, az is olyan és erre azt írja a Kothe, hogy "Elegance", hát ha valami, akkor ez nem elegáns egy cseppet sem, az a szó mást jelent, nem kéne erodálni. :)
Szerintem egy jó párlat arról ismerszik meg elsősorban, hogy nem érezni az átütő szesz ízt. Az erőssége 45° megvan de azt a "finomszesz" (tiszta szesz) jellegzetes ízét szagát szinte nem érezni.
Az aromák és a zamatok élvezete ez után következik. A jó pálinka az legyen selymes italú, ami elfedi a valódi "erejét". Szinte gyengének hat. (de fokoláskor, meglepő ereje van)
Na ezt nagyon kevés anyagnál érem utol. A dicsekvő pálinka "szakértőknél" sem. A legtöbbjének fogalma sincs erről. Az a véleményem, hogy önmenedzselő tolakodó kontár a legtöbbje. (ez tapasztalat és nem ténymegállapítás) Nem veszem figyelembe az általuk elbírált besorolást. Akik szaladnak "bezsebelni" ezeket díjakat, azok sem különbek. Piaci marketing a lényeg. Az ezzel járó korrupcióval együtt. Röviden ennyi.
Elsősorban a jól működő, igényesen kivitelezett részletekre gondoltam. Írhattam volna a Müllert, Carlt stb..., Kothe csak azért hoztam példának, mert az volt hasonlítva a DES-el.
Ne haragudj előre is, de konkréten nekem a Kothe egy giccsparádé, műszakilag tudom szemlélni, vizsgálni, semmilyen esztétikai értékkel nem bír számomra, azon kívül, hogy komolyan megépített berendezés. :)
Igen a legjobb faepret, tornyoson főzték, amit kóstoltam. Vannak ott is jók, persze. Amik viszont nagyon jók, kimagaslóak, azok, magánfőzött kisüstik! A legtöbb hibás pedig bérfőzött!
Persze igazatok van! Csak ne essetek hanyat a csilivili milliós szaroknak! Desztillálás létrejön egy olcsó söröshordóban is! Van egy pár drága készülék is köztünk, nem remekelnek vele jobban mint mi! Kicsit sarkosan fogalmaztam elnézést!
Általánosítasz, azt nem a gép tudja, hanem a kezelő. Ugyanezt gondoltam, de azóta volt szerencsém a cáfolathoz, olyan széles szilvához, amilyet kisüstiből sem kaptam. Nagy szórás van a termékek között, ha az 1csepp vagy Márton és Lányai kajsziját pl kóstolod a 2 véglet kb, ehhez képest pedig lehet, hogy Te azt a fajta szélességet keresed, ami számomra tompa és fedett, ezt nehéz itt kibeszélni. :)
Nem hiszem, hogy gépeket, rendszereket kellene temetni, meg azt terjeszteni, hogy az oszlop, az üres párlatot jelent, mert ez nem igaz. Persze, be lehet engedni az összes szeszt, de cukrozni is lehet, meg up val higítani is, meg fel sem ismerni az up-t, minden főzőn lehet selejtet készíteni.
Persze illatban nagyon tudnak, de semmi másban! Már aki értékeli a nem odaillő.,virág,citrus,tea,menta,meg sorolhatnám, de a gyümölcs az csak nyomokban! Ízről, lecsengésről, szájérzetről ne is beszéljünk! Kimagaslók szinte mindig kisüstiek!
Szubjektív tényezőkről nehéz így egyeztetni írásban, de én meg azt vettem észre, hogy sokan a fedett zavaros ízvilágát kereseik és ez a zavar, ha nincs benne, azt üresség érzéssel azonosítják.
Volt, hogy azonos cefréből főztünk, főzettünk. Mindkét esetben alul maradt a Kothe. Igaz a kihozatal pont a kétszerese a Kothe javára! Persze, hogy vékonyabb üresebb a végtermék! Van akinek az ízlik!
Nem magyarázok félre semmit: ahogy endrepp is írta, a hazai üstgyártók AISI 304-es acélt használnak (csak DIN szerinti nevén hozzák a "vasboltból"), meg profi külföldi gyártók is, meg mindenféle edénygyártók is. A hidegen és melegen hengereléstől függetlenül (a kellő időben és mennyiségben megvolt az anyagszerkezettan, így köszönöm, de a többi sallang irreleváns).
Mivel ezt a témát rendszeresen felhozod, és valamiért ragaszkodsz a tévképzetedhez, ezért csak annyi történik, hogy ilyenkor emlékeztetünk állításod téves voltára. Ez valóban szándékos, de nem félremagyarázás.
Sajnos ezt tapasztalom én is. Az oktatásban is erőteljesen kihangsúlyozzák, hogy az egymenetes, szinte tisztaszeszre finomított párlatkészítés a korszerű technika. Az ominózus pálinkamester büszkén mutogatta a kategóriagyőztes "97pontos" párlatát. Hát, se íze, se bűze. Elsőre az intenzív szesszag jött. Lenyelés után nyomokban visszaköszönt némi gyümölcs aroma. Majd közölte: hagyjuk kiszellőzni a poharat, hogy abba tölthesse a köv. tételt. Milyen pálinka az, amelyik pár perc alatt képes kiszellőzni a pohárból?
".. a folytatás köztudott, a főzdék az otthon főzőkből csinálnak bűnbakot, minden üzleti sikeretlenségük okozói mi vagyunk. persze :)"
Ennek ékes ellenpéldája ez a FÓRUM is. Persze, öljük egymást, de mindannyiunkat közös cél vezet: minnél jobb pálinkát készíteni. Nem feltétlenül a gazdaságossági megfontolásból vezetve.
Na, az "egyetemi szintű" oktatást csak hagyjuk. Nemrégiben beszélgettem egy okleveles pálinkamérnökkel, aki pálinkabíráló papírral is rendelkezett. Szerinte csak a szitatányéros "aromatorony" a jó. Monom neki: desztilláló kolonna. Néz rám abszolúte értelmetlenül. Szerinte a kozmaolaj az olyan undorító valami, aminek írmagját is ki kell irtani. És csakis az "aromatornyos" főzőberendezés az igazi. Mert ezt tanítják.
A nemkívánatos mellékfolyamatokat leegyszerűsíteni a pH-állításra ugyanolyan, mint a hályogkovácsolás: majd lesz valami.
De, ha figyelembe vesszük a többi tényezőt is, akkor más a leányzó fekvése.
Mert mi kell a megromláshoz? Kellenek a mikroorganizmusok ÉS a levegő oxigénje. Többnyire. Ha tiszta a gyümölcs, tiszta a hordó(!!!), nagyon kevés a baci. Ha nem nyitogatjuk, kevergetjük, akkor nem jut be baci a levegőből, és nem kap levegőt sem. A kevés anaerob mikroorganizmus ellen meg más tényezők hatnak. Az enterobacterok szeretik a meleget. A tejsavbacik meg rühellik a széndioxidot.
Na, ezért sem szabad némi vegyészkedésre leegyszerűsíteni a cefrézést. Akármennyire is kezdő a kérdező.
A Sólyom-könyvnek van egy, számunkra nagy hátránya: üzemi pálinkakészítőknek készült. Ami nagyban működik, az nem feltétlen jó kicsiben. (Ipari tapasztalat, hogy a labor és a termelő nagyüzem közé be kell iktatni a technológiát kikísérletező részt . Mert a legtöbb esetben a laboreljárás nem ültethető át 1 az 1-ben.) Aki értően, és alaposan olvasta a könyvet, az megtalálhatja a fejezet végén a 3. értéket is. Ott egyértelműen leírja, hogy az élesztő számára az optimális pH-tartomány 5,0-5,5. A 2,8-3,2 valóban átvett érték, de az az erjedt, betárolásra kerülő cefre pH-ja. De a kisérleti üzemi tapasztalataink szerint is az induló pH-nak az 5-5,5 az optimális. Persze, az erjedés alatt lemegy a pH. Kisebb cefretérfogat esetén kevésbé, nagyobb térfogatnál jobban. Attól függően, milyen ütemben távozik a léből a széndioxid, és az erjedés során mennyi átmeneti citromsavat, és almasavat termel az élesztő. Pl. a 60 literesben 4,5-4,8-ig csökkent a pH, az 1000 literesben 3,6-3,7-ig. Az erjedés végére visszaállt 5,5 körülre. Az üzemi pH-állítást az is indokolja, hogy a felhasznált gyümölcs nem feltétlenül 100%-ig hibátlan. Valamint a tisztítási technológiájuk sem teljesen csíramentes anyagot eredményez. Legtöbb helyen csak egy vékony zuhanyt kap a szállítószalagon.
Amerikai AISI, német Din jelölések az elfogadottak Magyarországon, ezeket a szabványokat importáltuk, ha anyagot vásárolsz, akkor a műbizonylatot erről kapsz. Ko33, AISI304, Din 1.4301 ugyanazt az anyagot jelöli, ez a nagy volumen miatt olcsó, az élelmiszeripar kb erre épül, a KEG hordóktól kezdve minden ebből van, üstök, mosogatók, edények.
Nem csak a vegyiparban szereztem a tapasztalataimat. Egy biotechnológiai kisérleti üzemben dolgoztam 30 évig. Léptékben 10-1000literes berendezések. Az alapanyag beérkezésétől a késztermék dobozba töltéséig minden folyamatot meg kellett csinálni, üzemszerű módon. Egy átmeneti időszakban bérmunkában több száz élesztő fermentációt kellett lezavarnunk. Egy jó része az adott törzs termelőképességének, optimális működésének levizsgálása volt. Olyan műszerezettség, és analitikai laborháttérrel, ami nem sok helyen van MO-n. És nem vakon, droid üzemmódban dolgoztam.
Keményen félremagyarázod (lehet, hogy szándékosan?) amit írtam.
NEM az AISI.304-et ostoroztam, hanem az ISI.304-et. Bár az AISI.304 sem élelmiszeripari, ha melegen hengerelt. Utóbbi okáról kérdezd a metallurgusokat. Elmagyarázzák szívesen a fémek kristályszerkezeti sajátosságait. A legtöbb olcsón gyártó maszek az ISI.304-et használja. Ami csak részben rozsdamentes. A szerves savak oxigén jelenlétében bizony megtámadják. Javaslom, hogy végezz el egy egyszerű kisérletet: 2%-os ecetben egy darabka "rozsdamentes lemezt főzz meg, és hagyd benne másnapig. A nikkel és a króm, mint ötvözőanyagok nem igazán kívánatosak a szervezetünkben. Alkoholos formában sem.
Ha meg az árérzékenyet nézzük, ezen az alapon akár vissza is térhetünk a vashordóhoz, meg az alumínium tejeskannához. Csak azért, hogy érezzük a fogunk alatt a vas/alumínium recsgését.
Igényesség, innováció? Az olcsó anyagokból felépített "csodamasina", akár hogy is van polírozva, nem igazán az.
A maszek műhelyek egyszerű megoldásai csak azért böki a szemem, mert nem az innováció miatt születnek, hanem egyértelműen az olcsósítás miatt. A haszon fontosabb, mint a korrekt konstrukció.
Hobby a pálinkafőzés otthon? Lehet. De sok-sok ember komoly összeget áldoz a hobbyjára. De más téren nemcsak a hobbyra, hanem hétköznapi dolgokra is. Például inkább rádob még 1-2 millát az új autóra, csak megfelelően biztonságos legyen. Akkor miért nem áldoz többet egy olyan berendezésre, amivel élelmiszert állít elő?
Hamár berendezés. Továbbra is tartom: a főzőberendezés körüli mizéria félrevezeti a "táncrendet". Szöcskézünk egy olyan részfolyamaton, ami a végtermék minőségét csak kisebb részben befolyásolja. Ugyanakkor a lényegesebb folyamatot 1-2 kurta, odavetett mondattal elintézzük. Mert sokak számára "fekete doboz" a cefrében zajló mikrobiológiai folyamatok.
Elnézést az "aktív távolmaradásért, de az időszerű "rendszerfrissítés" miatt pár napig szerencsétlenkedett a tekknika.
Nemcsak arról van szó, hogy otthoni körülmények között szétrohad a "rozsdamentes". Mert amit rozsdamentesnek mondanak, az tud korrodálódni. Nem annyira, mint pl. a sima szénacél. Ami azzal jár, hogy nehézfémek oldódnak ki a berendezés anyagából. Vas, nikkel, króm. A két utóbbi nem igazán kívánatos egy élelmiszerben. Nem véletlen, hogy az élelmiszeripari berendezésekhez használt saválló anyagok olyan drágák. És ezért is van az, hogy a magára valamit is adó kisiparosok berendezései olyan drágák. A többiek meg az olcsóbb anyag, és a konstrukció átértelmezése miatt tudnak "jóárasítani".
Nem lehet túlértékelni a technikát, amíg a minimum feltételek közelében vagyunk, amúgy is neked van itt technikailag a legkomplexebb géped. ;)
Fotózáshoz hasonlítod? Mindent megvehetsz prompt a kit objektívtől az antik ritkaságig, itt meg azon vitatkozunk milyen egyedi megoldással lehet mit kompenzálni, ez nem ugyanaz a pálya.
És akkor a fajták (szilvából, barackból, köréből, almából is százas nagyságrendről beszélhetünk), évjáratok blendeléséről még nem is beszéltünk, a vegyes kategória alulértékeltségéről meg pláne - talán fél éve, hogy az egyik csendes fórumtársunk hozott nekem kóstolót: véletlenül, tévedésből blendelt talán ringlószilvát és barackot, de valami csoda született belőle, hihetetlen ízélmény volt nekem is, valamint laikus női kóstolóknak is.
Én erre értettem múltkor azt, hogy a technológia fontossága kicsit túl van értékelve (nem a technológiát degradálom, hanem a többi körülmény fontosságát hangsúlyozom). E téren progresszívnek gondolom magam (talán ez átjön a kommentjeimből, témáimból), de mivel saját kertem gyümölcsét főzöm, így pont az általad felsoroltakon látom, hogy minden év más: minden metszési séma más gyümölcsöt ad, a szüret időpontján rengeteg múlik (idén van összehasonlító főzetem erről is, a karácsonyi szünetben kóstolnom és majd referálok), az éves csapadékeloszlás is be tud kavarni, szóval hiába a precíz gépkezelés, már a kert állapota más végeredményt szül, cefrézésről és főzésről nem is beszéltünk még.
Viszont ezek "uralásán" keresztül szerintem is lehet egyfajta egyéniséget kialakítani, persze nem annyira túltolva, mint napjaink boros terroir-őrületét.
Üdv.! Ezt osztom. De, ha a hiba ki van zárva, akkor nincs semmi újdonság és fejlődés. Akkor egy egyen anyag gyártás van, amit egy bekalibrált szerszámmal végeznek. Úgyhogy az emberi tényező a hibákkal és erényekkel együtt elengedhetetlen ebben a műfajban.:):) Ez a véleményem.
Mindegyiknek megvan az előnye/hátránya(TC, hollander) , a karimakötést akartam teljes mértékben elkerülni(az üstfedőnél is) nyílvánvaló okokból, bár látom sok gyártó alkalmazza.....
Az oszlop nem "az ipari megoldás". A korai oszlopok nem is tudtak tisztaszeszt, és mire egyáltalán eljutottak oda, akkorra már szakmai hagyományai voltak olyan világsztár „oszlopos” párlatoknak, amilyen pl. a modern armagnac, már a 19. század első felében.
Raádásul egy szakaszosan üzemeltetett oszlopos rendszernek (cefreüst + finomítóoszlop) még a működési elve sem ugyanaz, mint a folyamatos üzeműeknek, mivel itt nem állandó a tálcák tartalma. Nem "az oszlopos rendszer", hanem konkrétan a folyamatos finomítás az, amivel nehéz értelmes párlatot készíteni. Nem mindegy, hogy oszlopos pálinkafőző, vagy többoszlopos szeszfinomító. Az "oszlopos lepárló" az legalább 3-4 különböző konstrukciót jelent, kár összekeverni őket.
Az nagyban függ a technikától mennyire kezes, ha jó a működési tartomány, jól van kalibrálva, akkor könnyen beállítható. Előnyben vannak a konstrukciók, amit sokan használnak, könnyű tapasztalatot cserélni. Ha a gyártónak van igazi technológiai utasítása, az meg pláne aranyat ér.
Egy oszlop, az egy svájci bicska, benne van a kisüsti, meg a vodka is, a beállítástól és a kezelő hozzáértésétől, ízlésétől függ milyen termék jön ki a végén, ez nem "hit" kérdés, hanem műszeki tény.
Esetleg feltehetnél egy képet az egész gépezetről, mindig egy részéről teszel fel, így egy kicsit puzzles. :)
Paramétereket is megírhatnád, egy összehasonlítást egylépcsős-kisüsti főzésről.
Hűtőkről, ha már kérted:
Ránézésre, használhatóság szempontból, az oszloposé jobb, mert TC-vel van csatlakoztatva. Páracső, hűtő takarítás miatt csavargatni a kisüsti hűtőn a hollandert... én biztos megunnám.
Feltételezve, hogy az adott gép alkalmas az adott célra. De mi van, ha nem? Akkor az ember lehet tökéletes, nem éri el a célt.
Az oszlopról tudjuk, hogy mire alkalmas, azt az ipar tanusítja, van szakirodalom, méretezéshez elvek, működéshez referencia. De mi tanusít egy adott kisüsti konstrukciót? Mi a referencia? A Kothe 100? A Des 100? Nem is hasonlítanak egymásra.
Egy oszlop, az egy svájci bicska, benne van a kisüsti, meg a vodka is, a beállítástól és a kezelő hozzáértésétől, ízlésétől függ milyen termék jön ki a végén, ez nem "hit" kérdés, hanem műszeki tény. Ennek ellenére én pl. is kisüsti párti vagyok, de ez kizárólag hit kérdés. :)
Elárulom neked, hogy ez nem "hit" kérdés. Még azt is, hogy a felfűtés is fával történt anno. És az sem mindegy. Az oszlopos rendszer meg.....! Menj el szabadegyházára ott az a menő. Volt az átkosban a portorico rum. Az ott készült anyagból volt. És sok más ital alapanyaga volt a tiszta szesz. Lehet rá nosztalgiázni, de az nem volt minőség sosem. Arról beszélek, hogy itt a fórumon is a technikai rész túl van tolva, pedig a pálinka nem erről szól. Minél jobban megyünk a lepárlás folyamatában az ipari megoldás irányába, annál jobban tolódunk a tiszta szesz gyártás felé. Mindezek mellett nem vagyok az ésszerű fejlesztések ellen, amíg nincs a pálinkára káros hatással.
Ez úgy nézne ki az én ideálomban, hogy van egy csaádi vállalkozás, saját szilva ültetvénnyel, több fajtával és van a feldolgozásra, főzésre saját eljárásuk, amire nem alkalmazzák szigorúan az irányított cefrézés elveket. Ott van a szlovák Zufanek, ez az ő modelljük, jellegzetes ízzel, nincs ott fa cefrés hordó egy darab sem. A cefrézés, feldolgozás úgy néz ki, hogy egy csigás garatba billentik a platóról az anyagot, az megzúzza és beviszi nagy föld alatti tartályokba maggal együtt. 2hónap erjedéssel számol, a gyümölcs oda figyelve van permetezve, de leginkább nincs. A látogatói főzdében van Kothe látvány főzőnek, az üzemben meg vannak nagyobb teljesítményű oszlopos főzők, ipari kinézettel. Szóval nem hiszem, hogy pont a fa edény az, ami hagyományossá tesz valamit, inkább arra gondolok az erjedés lefolytása vagy elengedése, ami sokat változtat, ezt lenne érdemes a modern eszközökkel és szemlélettel tudatosan ötvözni.
Az én próbálkozásaim ebben az irányban nem nevezhetőek sikeresnek, szóval ez alapján, csak azt tudom tanácsolni, óvatosan, a fajélesztős technológia garantált jó eredményt adhat, csak nyomós indokkal érdemes eltérni tőle. :)
Mondjuk pl: ha itt azt írnánk, hogy jó pálinkához cefrét csak fa erjesztő edénybe lehet készíteni, akkor kapnánk, pl: ilyeneket szomszédnak cefrézünk, túl van tolva a technika, technológia... :)
Kb 10 év volt a keverő, üstház, 4-5 év volt a gőzős üst, elektromos fűtés, nővelt deflegmáció bevezetése,... a kotyogó mai napig téma. :)
Üdv.! Nem értem mit akartál kifejezni. Megnyugtatlak, hogy mindenkor csak minőségi párlatokat fogyasztottam. A "régi" vonalat nálam még a II. világháború előtt épített szeszfőzde párlatai jelentették. A régi tulajt, akitől a kommunisták elvették a konzervgyárával együtt hagyták dolgozni a kis főzdéjében. Ez a főzde teljesen vörösrézből készült. A cefrézőtől az érlelőig minden fából. Az idős tulaj amikor elmentem hozzá mindenkor megkínált a különlegesnél különlegesebb italokkal. Úgyhogy van mire nosztalgiáznom. Ahogy látom Neked is csak egy más irányba.
Vagy az idei túl erős égető napsugárzás? Csepegtető öntözés, alginit a csurgóba fél méterenként, fél méter mélyen. A lombja szép dús volt, a bogyók mintha megsültek volna
Örülök. Idén a som is olya se íze- se bűze lett.A birs a legfeltűnőbb, régen pár darab a szekrény tetején az illata az egész szobát betöltötte, most alig van aroma.
A napokban kóstoltam Márton és Lányai meggyet, ami nekem a tuti minőség volt azelőtt, most egy csalódás, ugyanaz a jellegtelenség mint a többi tucat szarnál. Nem tudom talán a gyümölcs minőség miatt, nem értem ezt a minőség romlást.
Kisebb társaságban, mint a miénk, van egyedisége a készítőre jellemző , megismerhető jegyeket hordozó párlatok! Van köztünk ,aki kirobbanó másod, harmadlagos ,illatú ,rövid lecsengésű párlatokat készít. Én az elsődleges jelleget ,megismerhető gyümölcsösséget ,hosszú lecsengést próbálom megvalósítani,kicsit szélesebben. Van aki, nagyon középpárlatra szűkít! De ezek az irányok ,egyediségek lassacskán változnak ,ahogy kóstoljuk egymásét. Én is rengeteget változok, változtatok minden évben. .
Én nem gondolom, hogy mindenkire kötelezően rá kellene húzni, hogy kitünjön valamivel a hegyoldalon, erről szó sincs. Országosan viszont jó lenne egy pár olyan Szatmári Szilvapálinka, Gönci Barack, amit nem lehet összekeverni egy másik szilva pálinkával, kajszival, keresem, de nem találok ilyet. A környéken sincs több, mint pár márka, amik tudják ezt megbízhatóan, de az összetéveszthetetlen slivovica vonalon pl. A Szicsek Ó szilvája egy felismerhető termék, annek is egy kis előpárlatos stikkje van, sztem attól.
Amit össze kóstoltam a környező országokban az alapján az a kép rajzolódott ki bennem, hogy az egyediség 90%-ban azt jelenti párlatoknál, hogy éppen mitől és mennyire ihhatatlan. Nagyon keveset találtam, amire jószívvel rá tudom mondani, hogy ez igen, kérek még egyet. Szídjuk itt sokat, hogy az ár/érték arány milyen nálunk, hát sokkal jobb, mint sok keleti országban, ahol hagyományosabb a szemlélet. Szóval nem ilyen fekete/fehér ez, azt nem állítom. Az ár az pedig egy másik kérdés, nagyon drága itt a minőségi pálinka a boltokban és ahhoz képest rengeteg a főzde.
Hobbi szinten ez nehéz ügy és pláne nem kell mindenkire értelmezni, családi borászatok szintjén pedig pont ez, ami működik, akinek sikerül egyediséget prezentálni, ami esztétikus, annak jellemzően nincsenek is értékesítési gondjai, át is alakult e mentén a szemlélet Magyarországon, még a bortörvény is lazított ebbe az irányba. 15éve még a fajélesztők cserélgetése volt az egyediség kulcsa, ma pedig sok helyen kezdtek egész fürtös erjesztéssel, hasonlókkal foglalkozni nem csak kis birtokméretben, hanem a nagyobbak közül is.
Persze vannak vadhajtásai ennek is, lutri petnat, meg egérszagú natúr bor, de van remekmű is bőven és van hozzá modell is, csak itt számit ez újdonságnak igazán.
Bornál sem működik, legfeljebb a nagyoknak van jellemző, megkülönböztethető stílusa, a házi borkészítőknek nincs. Pálinkát meg "megszámlálhatatlanul" sokan főznek, annyi megkülönböztethető stílus meg nincs. A legtöbb kicsi AS főz, nem tud kétszer ugyanolyant. (Ahogy sikerül. Abból főz, amit tud szerezni, olyan hőmérsékleten erjeszt, amit akkor meg tud oldani, akkor főz, amikor időt tud rá szakítani, a főzést nagyban befolyásolja a külső hőmérséklet...)
Múltkor olvastam, hogy az új irányzat ha a pálinkáról vakon felismerik a készítőjét. Ez csak, úgy lehetséges, ha főző valamilyen egyediséget belecsempész, ami idővel az ő stílusa lesz.
Ha tökéletes pálinkát már meg tudjuk stabilan csinálni, akkor el lehet kezdeni dolgozni azon, hogy mitől lesz stílusa, ami olyan markáns, hogy rá lehet ismerni.
Én kb 30 évvel ezelőtt ittam az első pálinkámat, arról tudok nyilatkozni, maradandó élmény volt. :) Volt már itt aki ezt sírta vissza. Kaktusznak nem, hogy tudom milyen idők pálinkája ízlik.
Igen a régi könyvekben a mostani technológia benne van, régen alkalmazták.
Mert abból indulsz ki, hogy hagyományos = szar, mert valamiért önkéntelenül 30évre mész vissza, a tsz. időszakba.
Miközben itt van lent a leírás a két vháború közötti időszakból, ami tájspecifikus fajéleszőt ajánl erjesztéshez és kb mindenben követi a mai elképzeléseket, nemzeközi sikerről regél és arról, hogy ennek fenntartásához a garantált, állandó minőség szükséges. Nem kolompér pálinkáról van szó, hanem arról, hogy a francia szalonokban vált divattá a magyar barack pálinka. Ma meg export képtelen a magyar pálinka, ami spanyol fajálesztővel készül, német lepárló technológiában és egyetemi szinten oktatják a készítését, de nem csak külföldön van gond a piacképességgel, hanem itthon is.
Ok, akkor csak annyi, én hagyományörzésből sem vagyok hajlandó 30 évvel ezelőtti pálinkát inni. Írhattam volna azt is, ha íhatok mostani jót, akkor minek igyak régi rosszat?
Egyébként itt egy félreértés mentén haladunk, mert kaktusz 22 fórumtárs a tornyos lepárlással nem szimpatizál, ha jól emlékszem. És ebben a pálinka törvény is megkülönböztet, mivel nem használhatják az ilyen termékek a kisüsti termék megjelölést, ami sztem egy ügyes megoldás.
Van még fekete műbőrös vonat? Nálunk már kb. 20 éve nincs, most meg már emeletes jár.
Van olyan betegség ami 30 éve gyógyíthatatlan volt, és most már gyógyítható a orvosi technikai háttér miatt? Van aki hagyományőrzésből nem kéri a gyógyítását? :)
Ennek semmi köze az általános technikai fejlődéshez, kultúrális kérdés hogy viszonyulsz a hagyományokhoz, hogy ülteted át a jelen korba és mennyi evoluciót engedsz meg. Meg persze politika. A hagyományörzés nem arról szól, hogy a műbőrt cseréljük le textilbőrre, de ha nem cseréljük le, akkor mi lesz..
Írod ezt valakinek, aki meggyőződésből főz kisüstivel..
Pár hozzászólással lejebb, pedig a 2 háború közötti boldog békeidőkből arról szól egy cikk, hogy barack cefrét kotyogóval erjesztenek és keverővel ellátott, dupla falú üstben főzik ki.
Tehát az 1930-as évekről van szó. Elég hagyományos neked? :))
Üdv.! Ez a Te véleményed! Akkor miért van manapság akkora kultusza a hagyományos dolgoknak? Az okfejtésed félrevezető. Az élelmiszeriparban majd minden vonalon ez van. (retro) Az égetett szesz sem biztos, hogy kivétel. Itt a fórumon is átestek a ló túlsó oldalára a technika egyre vadabb alkalmazásával szerintem. Egy hagyományos készítésű rum pl. több tízszerese árban a "korszerűen" gyártotténak. stb. stb. (én is szívesebben fogyasztom a hagyományost)
Évről évre sok minden minőségi elvárása emelkedhet éppen, amihez valamilyen közöd van, pl Michlen csillagot sem fog kapni a konyhád, nem hiszem, hogy különösebben érdekel, pálinka esetében széles körben kb hasonló a helyzet, de az alap elvárásokban azért megegyezhetünk.
Nem érik be, mert a szilva árnyékában van, le kell szüretelni ebben az állapotban, piszok savanyú.
Kierjed töményen-cukrozva, higítva-cukrozva, minden évben stabilan. Egyébként pezsgő expedíciós likőr készítéshez vették át régen a fehérribizlit a termelőktől a Törley gyárban, szóval tradicionális, amit csinálok. :))
Fotózással nem lehet párhuzamba állítani a pálinkafőzést, ennyi erővel az orvostechnikával is lehetne párhuzamba állítani. Minél technikailag fejlettebb műszereket, berendezéseket használnak, annál eredményesebben gyógyíthatók bizonyos betegségek.
Szerintem az kijelenthető, hogy ahogy évről évre emelkedik a pálinka minőségi elvárása, úgy nehezebb azt követni szerényebb műszaki színvonalú berendezéssel. Vagy írhatnám azt is, hogy egy technikailag fejlettebb berendezéssel könnyebb, eredményesebb jobb pálinkát főzni, azonos cefréből, mint egy "fapadossal".
Az általános élet is ilyen, a folyamatosan fejlesztett technika megkönnyíti az emelkedő színvonalú életünket.
Gondolom ez a sav szint a kompromisszum, amin a borélesztő megfelelő teljesítményt nyújt, a többi versenyző, pedig kiesik. Magasabb pH-n az élesztő időegység alatt jobban teljesít (én csak erre utaló diagrammokat láttam, pH függvényében), de minden egyéb is virulenssé válik, pont amit el szeretnénk kerülni.
mindegyik itthon kapható főzővel lehet jót alkotni..
Ebben ne legyél biztos, ha a jó alatt az utópárlat mentességet értjük és úgy értjük, ahogy azt értik pl Ongán. Ezt aját kóstolási tapasztalat alapján írom és nem 1-2 minta alapján, kizárólag kisüstire értve.
Persze a "lehet" is tág határok között mozoghat, van egy olyan mondás, hogy jó géppel mindenki tud jó munkát végezni, szarral csak a profik.
Ha már a savazás szóba került, hadd kérdezzem meg, hogy jelenleg van-e és mi az "index fórum álláspontja", vagy mindenki másképp csinálja. A Gyakorlati pálinkafőzés pdf-ben 2,8-3,2 közötti ideális értékről írtak, ami gondolom a Sólyom-féle könyvből került át. Azóta meg (szinte) minden szakirodalom átvette ezt az értékhatárt. Megértem a savazás előnyét, de közben - csak arra tudok hagyatkozni, amit olvastam róla - a pektinbontó és az élesztők is szenvednek ilyen ph értékeknél. + a Sólyom-féle könyvben két helyen is írnak az ideálisnak tartott ph-ról, és hát a kettő eltér egymástól. A 65. és 88. oldalon:
A túlértékelt technológia alatt azt értem, hogy sokan a jobb géptől várják a jobb párlatot, miközben vagy gyenge a cefréjük (félig nyersen, idő előtt szedett gépi szüret stb), vagy nem is értik, mi történik konkrétan a gépben (friss oszloposoknál olvasni sokszor cifra dolgokat), vagy mindkettő egyszerre. Ahogy a hobbifotósok is sokszor a profibb géptől várják a jobb képeket, miközben az alap dolgok (fogalmak, beállítások, módszerek) kapcsán vannak hiányosságok.
Ugyanezért azt gondolom, hogy mindegyik itthon kapható főzővel lehet jót alkotni, de azt is nagyon becsülöm, ha valaki próbál tudatosan feljebb lépni, keresni a finom többletet, amit egy-egy apró műszaki fejlesztés adhat. Nyilván ilyenkor már nem túlértékelt dologról beszélünk, hanem szofisztikált fejlődésről.
Huhh, ez túl hosszú lett. Rövidebben összefoglalva: a vegyiparban szerzett - amúgy megsüvegelendő, és valamennyiünknél nagyobb - tapasztalatod nem jogosít fel egzakt módon számszerűsíthető tárgyi tévedésekre, illetve ezek alapján valótlan dolgok állítására. Illetve konkrétan nem is tiltja, de akkor a valós tapasztalatokon és méréseken alapuló helyreigazítást is tessék méltósággal viselni.
Keverő nélkül mindenben le lehet égetni a cefrét. Zárt vizesben, olajosban, szimplafalúban is - ebből kettő már nekem is sikerült, és az egyértelműség kedvéért mindegyik duplafalú volt. A többi - sajnos szokás szerint - elméleti bullshit, háztáji gyakorlati relevancia nélkül. Pedig imádom az elméletet illetve a laborszintű méréseket, de sajnos itt most nincs miről beszélni: kész tényként nyilatkoztál olyasmiről (tévesen), amivel nem is találkoztál, illetve olyan dolgokat pedzegetsz megint, aminek tényleges kifejtésével már van egy éve adós vagy - gondolok itt például a kisüsti edények alapanyagára, mivel elméleted szerint hiába készül a konyhai edények jelentős része AISI 304-es acélból, az valamiért csak és kizárólag a pálinkafőzőhöz nem jó, alkalmatlan. Ezt legutóbb sem fejtetted ki, pedig kértünk páran, párszor, gondolom most sem lesz mögötte meggyőző tudományos érv, ami nem csoda, hiszen nem is lehet: egyrészt bizonyos profi lepárlók is erre az alapanyagra épülnek (hoztunk konkrét példákat), másrészt szépen gyűlnek az évek a kisiparos gépekkel is gond nélkül, wesslinges és egyéb analitikával, kioldódásra utaló eredmények nélkül.
A kisiparos cuccokkal az a baj, hogy csórók vagyunk, mi főzők és a kisiparosok is, így fontos az anyagtakarékosság, a könnyű megmunkálhatóság, az egyszerű megoldások (amit egy maszek műhely kínál). Pont ez a baja a DES-nek is, csak az valamiért nem böki ennyire a szemed. Nyilván más átlagos anyagi körülmények között nagyobb piaca lenne az igényesebb (és így bonyolultabb,, több anyagot használó) konstrukcióknak, de kérdezd meg a kollégát, mennyiből készül a zárt vizes Gres-Inox üst, és máris látni fogod az okát a "kazánhegesztők" dominanciájának. Kis pénz - kis foci.
A keverőt a felhasználók nem kérik - több kisiparos is arra panaszkodik, hogy az árérzékenység miatt nincs rá igény. A diskurzus tárgyát képező kisiparos például pont vállalja, de a többi, itthon ismert kisiparostól ugyanúgy láttunk már különböző keverőbeépítéseket - ez közismert tény azok között, akik nem csak fikázni akarják a hazai kisiparos megoldásokat, emlékeim szerint itt a fórumon is szerepelt már mindegyikről beszámoló.
A PB palack áráról: szőlőből mondjuk 30-40 liter pálinka előállítható egy palackkal (nyilván szélsőséges példa, de valid). Ha 10 rugó is egy palack, akkor literenként párszáz Ft a gázköltség. Lehetne olcsóbb is persze (hidd el, én is jobban szerettem a négyezervalahányszázas, nagyobb töltetű palackot), de mondjuk a bérfőzéshez képest még így sem rossz. A mondandóm lényege az volt, hogy ha valaki nem zugfőzdét üzemeltet, ahol minden fillér számít, akkor nem nagyon van olyan konstrukció a piacon, ami elviselhetetlenül drágává tenné az engedélyezett mennyiség lefőzését, hobbisták számára. Máshogy megfogalmazva: pusztán a gázfogyasztás mértéke nem gondolom, hogy kizáró ok lehetne bármelyik konstrukcióval szemben. Illetve pecás ismerőseimet elnézve a pálinkafőzés még egy kimondottan gazdaságos hobbi...
A palinkaversenyekről: nem kell elfogadni szentírásként a versenyeredményeket, de mivel jelenleg nem nagyon van más intézményesített független kontroll, így első körben azért nem kéne elvetni a dolgot. Mindenesetre egy kisiparos "kazánnal" lehet olyat főzni, amiről címke nélkül nem mondod meg, hogy DES-e vagy kazán, és ezt a versenyeredmények is alátámasztják (hiszen mindkettővel elérhetők ugyanazok az eredmények). Oké, ha kiérzed a savas cefre miatt a fogad alatt sercegő AISI 304-es acél ízét, akkor nem szóltam...
A készüléket nem ismerem, ezért csak általánosságban: Nincs az a (rozsdamentes) minőség, ami legális mértékű főzés esetében ne bírná tovább, mint a gazdája. Mindegy savazza-e a cefrét. Nem zugfőzdeként üzemeltetve nem kell a pokol tüzének égnie alatta, így egy olajosban sem kell leégnie a cefrének. Lefő az lassabban is.
Akkor mitől is vannak azok a posztok más oldalakon, hogy gyönyörűen leégett a duplafalúolajosban a matéria? Le lehet tenni a vezérkari nagy esküt, hogy ez meg az a kisipari berendezés márpedig csúcsszuper. Akár aranyérmes főzetet is lehet vele produkálni. Akár. (Bár erős kétkedéssel fogadom a különféle "versenyeken" osztogatott plecsniket). De a fizika akkor is fizika marad. Az továbbra is tény, hogy a kisipari gyártók nem veszik figyelembe a cefrefőzés sajátosságait. A legfontosabb számukra a költséghatékony anyagkihozatal. Ezért nem használnak domborított tartályfeneket. Kissebbre veszik az átmérőt, mert így kevesebb a hulladék a táblalemezből. Cserébe, hogy meglegyen a liter, jó magas palásttal építik. A kisebb fenék nagyobb hőterhelésnek van kitéve, ha kívülről fűtik. Palást és fenék élben hegesztve. Egalizáló hőkezelés nélkül. Szintén anyagtakarékosság miatt keskeny duplikátor. Előnyként emlegetik a kevesebb olajtöltetet.
Arról is legendákat lehet mesélni, hányan hajlandók a keverő beépítésére. Egy merő rugalmasságból.
És akkor az anyagminőségről még nem is beszéltünk. Persze, lehet azzal érvelni, hogy azalatt az x év alatt úgysem megy tönkre. De ez csak egy szempont, ami nem feltétlen helytálló. Főleg a savazási mániában szenvedő pálinkászoknál.
Üdv ! Kösz hsz-t ,remélem neked lesz igazad ,de minden építő jellegű hsz-t szívesen olvasok !:-) Beszéltem többször K.Gáborral Nekem szimpatikus a hozzáállása és a referenciája is megfelelő az infók alapján !:-)
..."(Most vettem egy kis erdőt!)"...ha olcsón vetted, nagyon jó befektetés...mi meg pár éve, erdő mellé költöztünk...mivel pellettel fűtünk, most kezdem értékelni, mert rakétaként ment fel a fenyőpellet ára...:):):) Mivel évek óta, mindennap (ha esik, ha fúj) itt sétálok a szőrös "gyerekekkel", csak nyitott szemmel kell járni...:)
...és meg kell venni az első főzőt, amihez majd tudja az ember hasonlítani a többit. Tapasztalatot tud szerezni valamin, amit ha finomítani szeretne, játszik tovább ezzel, vagy egy teljesen másikkal.
Ha drágul a gázpalack, körbe kell rakni téglával és alá kell gyújtani fával. (Most vettem egy kis erdőt!)
Nem hevül túl az olaj a kiskőrösi üst esetében, ezt a "városi legendát" már konkrét mérésekkel cáfoltam. Ahogy azt is, hogy túl keskeny lenne az olajtér szélessége - gyakorlatilag teljesen jól átadja a hőt vertikálisan és horizontálisan is.
A konstrukció működik, ugyanúgy, ahogy a "fehérvári" üst is. Mindegyikkel lehet mondjuk Quintessence vagy egyéb nívós versenyre aranyérmes párlatot főzni (erre is voltak már itt példák). A gázfogyasztás is jól ismert mindkét típusnál, nyilván hőszigetelés és/vagy üstház nélkül jóval nagyobb az optimálisnál (erről is értekeztem már), de nem látom a problémát: mondjuk hőszigetelés után (lásd korábbi beszámolómat) 1 liter pálinka egymenetes előállításához kell negyed kg PB (szőlőnél). Ha hétezer-valamennyi forint a 10.5 kg-os palack, akkor nem látok akkora drámát.
Nyilván egy zárt vizes (gőzös) duplikáció, hőszigeteléssel és üstházzal más kávéház, de azt nem hozod ki ennyiből. A kiskőrösi üst arányai rendben vannak, a kisiparos a lehetőségi mentén teljesít neked minden egyéni kérést, tartja a határidőt és vállalt árat, valamint nem bújik el, ha valamit mégis javítani kéne. Egy jó ár-érték arányú konstrukció, ami természetesen nem tud kompromisszumoktól mentes lenni (ahogy ebben az árkategóriában egyik konstrukció sem).
Viszont két tanács:
- Ebben a hobbiban is kezd egyre túlértékeltebb lenni a technika (aki járt már pl. hobbifotós vagy késes fórumokon, tudja mire gondolok), miközben az alapanyag (gyümölcs) és feldolgozás kérdésköre elhanyagolt. Bár már ott tartana a hazai pálinkafőzési kultúra, hogy csak a gépek minőségével lehetne fejleszteni tovább!
- Nem kell fixnek venni egyetlen megmondóember véleményét sem. Ez vonatkozik az én kommentjeimre ugyanúgy, mint azon kolléga véleményére, aki a szavai alapján még nem tartózkodott egy műhelyben az eszmecsere tárgyát képező főzőberendezéssel, mégis magabiztosan állít valótlan dolgokat róla. Szóval csak óvatosan a netről felszedett infókkal!
360literes üstöt felfűti fa tüzeléssel 1óra alatt és 2.5óra alatt átnyomja, lehet ilyen intenzív fűtés mellett, ha izmos a keverő, akkor habzik át a világba. Egyenletesen fűtött üstben alig habzik valami, rendesen átkeverve meg pláne. Egyébként jó kis olvasmány, köszi, honnan gyűjtöd ezeket a régi cikkeket?
Üdv ! Kössz a hsz-t ,tényleges dolgokról írtál ,nálam ezek nem tűntek hibának ,mert a másik gyártó is hasonló fazonú kialakítású főzőt gyárt ! Megoldás ? Kb 300 e ft ért ? Ha van opció kérlek linkeld be ! Előre is kössz az építő jellegű hsz-d !:-)
Az egymenetes főzőberendezéseknél még fontosabb a megfelelő magasságú gőztér. Mivel a főzés végefelé a cefre egyre erősebben fröcsköl. Mivel az egymenetes főzőknél a technológiából eredően kevesebb a bepárlódás miatti cefre térfogat csökkenés, így nem alakul ki akkora gőztér a cefre fölött, mint a kisüsti kétlépcsősöknél. Minnél finomabbra pépesített a cefre, annál könnyebben fog fröcskölni. És láttam már több olyan oszlopot, aminek alsó tányérját jól telipakolták cefremoslékkal. (Legutóbb egy K-L-féle masinkán) Az sem véletlen, hogy a nagy német, osztrák gyártók nem a fedél tetejére pakolják a töltőnyílást, hanem a fedélpalást oldalára. Így még véletlenül sem lehet túltölteni az üstöt. Persze, mindjárt hoz valaki egy kivételt, ahelyett, hogy elgondolkodna.
Azért ez a "konstrukció" sok sebből vérzik. Alapvető gyártási szempont a költséghatékonyság. Ezért jónéhány technológiai szempontot izomból mellőz a té "gyártó". Azért olyan alakú az üst ( magas, kis átmérővel), mert így a táblalemezből kevesebb a hulladék. Az üstpalást és a duplikátorpalást közötti alulméretezett távolság is ezért kicsi. Arra nagy ívben tojik, hogy olaj esetén a felfűtött olaj nem tud rendesen feláramlani, így az üstfenék alatt könnyen túlhevül. A vashordó hűtőtartály is rendkívüli igényességre vall. Legalább festené át a fúrás-faragás után. Hűtőtartály gravitációs kifolyónak az a fél collos csap egy vicc. Meg az is, hogy a hűtőtartálynak akkora alsó holtteret hagy.
Ha akár csak egyszer is főzött volna a "mester", akkor tudná, hogy keverő nélkül egy energiapusztító a berendezése. Lehet, hogy olcsó, de nem éri meg az árát.
Bármiben megeggyezhetünk, de én a gőztér térfogatának a szemléltetésére osztottam meg azt a képet (hibásan kommentáltam, mert ez nem az USA-ban készült). Ebből a szempontból lényegtelen, hogy milyen volumen készül abban a berendezésben, hol van és mi a szerepe a hordóknak, az egy működő gép.
Spey menti tradicionális skót családi főzdék beredezéseinek a gőztere kisebb? Itt nincs kis dekor hordó, nekem ez egy igazi üzemnek néz ki és a gőztér itt is nagynak tűnik, függetlenül attól, hogy milyen mítosz övezi a formát.
Koncertekkel... Akkor megegyezhetünk, hogy ez nem az a klasszikus főzde... Ahogyan az A38 sem szállít semmit és a Budai Fonó sem cérnagyár. A Spey menti tradicionális skót családi főzdékben sem tárolnak semmit a főzőhelyiségben, a raktár külön van.
Ezek sok lábon álló mikro vállalkozások, desztillálnak vagy sört főznek, bulikat szerveznek, maguk kimérik, amit tudnak, pár helyre szállítanak, menő most ilyet csinálni, lepukkant ipari területre betelepülnek, alacsony rezsivel, sok hozzáadott kreativitással. Nem profi cégek.
Néne, nem minden készül hordó hegyekben, mert az USA-ban van.
Annyi tévedés történt, hogy ez nem is ott van, hanem Koppenhágában, egy Ko technológiával foglalkozó gyátó cég raktárában. Francia hordókat árulnak és borászati technológiát, valószínűleg a fotó kedvéért gőzöl az üst, cefrének ott nyoma sincs, de dekorációnak sem. :)
Ők nem otthonfőzők, más nagyságrendben dolgoznak. A főzőhelyiségben nem tárolnak semmit. A nyers párlatot tartályban gyűjtik, abból töltik a hordókat. Egyetlen hordóba sem kerül közvetlenül a párlat, akkor valamelyikbe csak az eleje, valamelyikbe meg csak a vége jutna. A megtöltött hordókat külön épületekben tárolják.
A főző gőztere úgy működik, hogy a kevésbé illékony pára részecskék a hideg réz felületeken lecsapódnak és kondenzátumként (ez a reflux vagy kisüstis szóhasználatban flegma) visszafolynak az üstbe, ezt hívjuk deflegmációnak, az illékony párlatgőzők nem csapódnak le, hanem továbbhaladnak, ezek az értékesek számunra.
Tehát minden lehűlő felület a göztérben ezt elősegíti, tetszőleges formájú, optimális nagyságú sisakfelület szükséges a megfelelő mértékű deflegmációhoz, ami eredményezi majd a jó elválasztást, tiszta eredményt, kellően magas alkohol fokot. Mekkora ez a felület, nem tudjuk megfogalmazni pontosan, főző és fűtés függő is, én nem mennék üsttérfogat 30%-ka alá a mostani tapasztalatommal, de ez csak az én véleményem. Egyébként ez nem kulcs kérdés talán, mert ha eljutsz arra pontra egyszer, hogy ezt megítéled magad, viszonylag könnyen tudod bővíteni.
Üdv ! Pesze az is lesz (hobbyból),de itt a konstrukcióból fakadó lehetőség egy fontos faktor,legalább a lehetősége legyen meg !:-) A kép szerinti konstrukcióba hová lenne érdemes rezet be applikálni ? Olyanra gondolok mint a rézkúp kilépő rész közelébe v az aromadusító belseje !:-)
Az eredményt tekintve, az kimondható, hogy hibamentes párlat készítésére érdemes törekedni, extra=arany, közepes=ezüst, megfelelő=bronz , nincs már akkora nagy különbség köztük.
Üdv ! Kössz ,tudtál segíteni ! Semmi extra elvárás nincs ,egyenlőre tudás sem ,ezért érdeklődöm nem szeretnék nagyon mellé nyúlni ,nem gondolom ,hogy extra párlatokat lehet majd vele készíteni ,de egy átlagossal már be fogom érni (hobby szint) !
Akiket tudok, hogy használják azok elégedettséggel teszik. Viszont, elsősorban magadban kell megfogalmaznod, hogy konkrétan mik az elvárásaid a készülékkel kapcsolatban! A főző megítélése nem lehet egységes, mert aki pl. 17l-es kuktával vagy ahhoz hasonlóval főz, annak egy álom, aki viszont egy minden igényt kielégítő géppel, annak jócskán hiányérzete támad. Én régebben beszéltem a gyártóval, sajnos számomra szakmailag nem volt túl meggyőző, keverőmotor ráépítéséről hallani sem akart, mondván "minek az, úgy sem ég le, duplafalúúú!!!", zárt rendszerű duplikációt pedig hihetelen veszélyforrásnak tekintette. Ezen ponton úgy éreztem, hogy nem fogunk tudni megállapodni, és elálltam a megbízástól. Nem biztos, hogy tudtam segíteni, szerencsés vételt kívánok!
Olvasd végig Spapda beszámolóit, annál alaposabb leírást semmiről nem találsz itt, minden tapasztalatát megosztotta, esetleg a fórum keresőben KG nevére is lesznek találatok.
Keverő kell bele, egy megfelelő méretű sisak kisüstihez ajánlott (a fórumos ajánlás szerint az üst 10-30%-ka a sisak térfogat, a nagyobb sisak méret elősegíti a kívánt párlat tisztaság elérését, lsd.: Gyakorlati Pálinkafőzés), ha oszlopot tennél rá, akkor nem feltétlenül van rá szükség.
Töltőnyílás/leeresztő pedig extrák. Egyébként ezek általános dolgok, minden főzőre ugyanez igaz.
Üdv ! Lehet hogy igazad van ,de nem gondolom ,hogy nem "nagyüzemi"előállítás van ,amibe nehezen fér be az egyedi elképzelés ,főleg nálam ahol semmilyen eddigi tapasztalat sincs !:-)
Üdv ! Az Ok ,de tapasztalat van róluk !?:-) 65 l -t néztem ,fent minden rézzel ,csak mivel semmilyen saját tapasztalat ,így nem maradt más mint az érdeklődés!:-)
Ahhoz partner is kell...., mint tapasztalod elég gyakran vagyok a beszélgetések "beindítója", (ha tehetem képekkel alátámasztva), de mindig van rá ember aki megmondja a tutit, hogy minden más ami nem egyezik a szemléletével az egy sz@r, lehet az teória vagy materiális dolog....
Innen csak információt viszel, de Te nem osztod meg, hogy miért adtad el, mi volt a hiányossága az iker söröshordosnak, DES1, thumper, DES2... Kísérleteztél, kipróbáltál több főzőt, tapasztalataidat sokat segítene azoknak akik vásárlás előtt állnak.
"idétlen kísérletezéseidet"... hát, hát ez nagyon erős, főleg olyantól aki tényleg ezt csinálta, gondolj csak thumperre. Azt még tetőzted azzal, hogy az igért részletes beszámolódat is elnapoltad. Miért is? Gyártóval szerződést kötöttél, hogy csak jót róla, semmi rosszat?
Tudod a kísérletezés megfigyeléssel kezdődik, majd jön kisérlet, végén a kiértékelés. Sikeres kisérlet viszi előre a fejlődést.
A praktikumon túl a marketing része, hogy a készülék iparművészeti alkotásnak sem utolsó. A whisky főzdék esküsznek rá, hogy ennek az óriás trombitának az alakja is fontos a termék ízéhez. Az már más kérdés, hogy mindegyiké másmilyen, de szerinte az a legjobb. ;)
Az, hogy kötöd az ebet a karóhoz, és próbálod megmagyarázni az idétlen kísérletezéseidet az bizonyára a te közegednek tetszik, és az addig a te dolgod, de ajánlom ne menjen át személyeskedésbe a dolog, oda figyelj!
Ha torony van és vizes hűtés, az teljesen más, 850W/m2C lehet tervezni, a levegővel van hűtve, az nagy felületeket igényel. Most, hogy ennyire megnöveltem, azt gondoltam, na moost, erre most látom, még fért volna bele bőven.
Nem csak a németeknél népszerű. Ezek a gépek uralják a mikrofőzdés vonalat a teljes fronton, gyümölcs, gin, vodka, viszki vonalon az egész EU-ban, világszerte elismertek.
De ne legyen német gép, legyen USA vonal, mások az arányok? Mások a szrt.
Hol? Abban a közegben, ahol azzal kísérleteznek, hogy 2db KEG hordót egymásra építenek, aztán vesznek egy DES-t esetleg a klónját, aztán ezt eladják és vesznek egy valami DES2-őt, aztán eladják és csináltatnak egy valamit? Ne viccelj már.
Megnézzük a német nagy pálinkafőző gyártókat: Kothe, Müller, Carl abban egységesek, hogy a gőzterük min. annyi mint a cefreterük. Valamiért ebben egységesek, és egyik sem akar kis gőztér felé elmenni (náluk ez az "áttörés" régen lezajlott, itt még csak kezdődik :) ). Ennek valami oka biztosan van. Viszont, ha ők ezt az utat járják, akkor annyival könnyebb nekünk, hogy csak követni kell őket. Nem nagyon látom értelmét a kisgőztérrel való kísérletezésnek.
Ez is lehet egy irány, lehetőség, hogy keresd a magad izlésének megfelelő párlatát/pálinkáját, de nem gondolom, hogy van értelme a "tömegre" ráhúzni, eröltetni (a szakmai elit is ahogy ismerem cáfolná mint kizárólagos utat a minőség irányába), mint ahogy a gyakorlat mutatja és igazolja, a Kothe általad említed túlméretezése sem terjedt el, nem vált túl népszerűvé, nem lett hatalmas innováció.... Ez a Te utad, járd végig!
Nekem 60literes az üstöm, egy 300mm-es gömb (16liter) volt rajta, nem tudtam megfelelő elválasztást produkálni, mindíg volt ott "valami".
Előtte volt 2 szintén barkács 50literes főzőm nagyobb gőzterekkel, vizes deflegmátorral, azok jobban működtek.
Szétszedtem a múlt hónapban a gömböt, csináltattam egy 300mm-es henger palástot és bele toldottam, így 16-ról 41literre nőtt a gőztér.
3 cefre főzés és 2 finomítást végeztem azóta, markáns a különbség, érdekes, hogy alkohol fokban annyira nem, de érzékszervileg, tisztaságban igen.
Ez még nem a túlméretezés kategóriája, a KOTHE 900/400-as konfigurációja 900literes nettó térfogatot jelent, 400literes üsthöz, tehát 500literes a gőztere.
Most elsőnek mérlegelni kell, hogy mi a cél? (iható, közepes, jó, kiváló stb... párlat) Az "iható"-tól "kiváló"-ig haladva, a 80/20 % akár 50/50 %-ra is változhat.
Az attól függ, hogy mi a cél.... Mivel a jó párlat kb 80%-ban a kíváló alapanyagon és a helyes cefrézésen dől el, a maradék 20% pedig a korrekt elválasztáson és a gép adottságain(maradék kb. 5-10%), nem látom sok értelmét annak a kevés befolyásoló tényező határon túli feszegetésének, de "kinek a pap, kinek a papné".... egy szóval az igazán fontos dolgok egy remekbe szabott párlat elkészítéséhez nem azon múlik szerintem, vagy csak kis mértékben....
Túlméretezni nem akartam(esztétikai szempontból sem), mivel több "lábon állok", több helyen bele tudok nyúlni a rendszerbe, így nincs akkora jelentősége, és még további lehetőségeken is gondolkodom....
Rövíden a következőket tudom mondani: egyetlen hátránya, hogy meghosszabodott a felfűtés ideje, de erre számítottam is, mivel a gömb jelentős deflegmáció hatással bír, ezáltal eleve magasabb alkohol koncentrációjú párák jutnak az oszlopba, alacsonyabb defi hőmérsékleten vezettem a KP szedését, stabilizálódott az oszlop(nem kell annyit "gépészkedni"), aromásabb, illatosabb a végtermék, de még mindig maradt a kisüsti jelleg(feltételezem a "csak" 3 tányér miatt, és/vagy a réztöltet hiánya?), és az UP vágás is alacsonyabb defi hőmérsékletnél történt mint annak előtte. Már nem sok cefrém van tesztelésre(birs), a következő talán a kökény lesz, de az még odébb van....
Senki sem tudja, valójában mennyi pálinkát fogyasztunk, ez régen is így volt. A hivatalos forgalomban tényleg csökken a pálinka aránya, ennek okai közt jelentős szerepe van annak, hogy sok a polcokon a nem igazán jó termék és ezen az áron egészen elfogadható - és egyenletes minőségű - egyéb ital (whisky, brandy, stb.) kapható. Az otthonfőzés volumene legfeljebb becsülhető. Amíg tilos volt, értelemszerűen nem volt róla hivatalos statisztika. Párlatjegyet nagyon sokan csak a minimális mennyiségre vettek, most meg az előállítani kívánt mennyiség szinte mindenkinél a maximum. A valós mennyiség minden esetben ismeretlen. A szürke és fekete piacon viszont a pálinka (vagy legalábbis annak nevezett termék) dominál.
(Pár napig levinném mellé az ágyamat, hogy reggel ha felébredek, egyből ezt láthassam. Nöi mellek vagy egy csinos fenéken kívül másra ritkán pazarolom ezt a jelzőt, de most tényleg ez a jó szó: SZÉP!!!!)
Kösz. Ha kilépek a "portáról" 100 métertől korlátlan mennyíség van a határban(mezsgyék, árokpartok). A kökény már jónak tűnik, a somra még várni kell a mínúszokat...
Nekem c24 égő tálca van PB fúvókákkal, egy ceruza vékony csövön megy be hozzá a gáz. Sajnos nincs biztonsági berendezésem. Az ajtó 5-7cm re nyitva. De nem hagyom magára. Sűrűn alánézek, mert ahogy a csőspirálnál melegszik a víz, azt teszem a palackhoz melegíteni, és olyankor változik a beállított láng magasság.
Csukd be az ajtót és nézd meg mi történik, ha a láng szép egyenletes kék, akkor jó, ha sárgább, mint nyitott ajtóval esetleg elalszik, akkor nem jó.
Nekem nem des-em van, de a képlet ugyanaz, egy akkora-alig nagyobb nyílás van, ahol kifér az égő szára, a levegő bekeverés így kívül történik meg, bent töredék levegőt vesz csak fel.
Fúvóka neked is kint van gondolom, ott veszi fel a sok levegőt.
Nem jobb, de olcsóbb és nem fogy ki a legrosszabbkor. ;) Hátránya, hogy legálisan nem megoldható. Viszont az is igaz, hogy a topic akkor indult, amikor még pálinkát főzni is illegális volt...
Erre nincs jó válasz. Egy szabálytalan, kettő a kínai gázzsámolyok tapasztalata alapján, ha túl nagy hő éri a müa alkatrészeket, azok megolvadhatnak. Ha még teljesítmény alapján meg is felelne, ki meri azt tanácsolni hogy megfelel, nyugodtan használd?
Az lehet, hogy nem ez volt, de fontos kérdés ez is.
Ez egy csőégő, nem oszlik el a hő, mint szőnyegéső esetén és a kivezetése is problémás, ha nyitva hagyod az üstház ajtaját, akkor a hő nagy része a helységet fogja fűteni, nem pedig az üstöt.
Adott egy Des100-as keverős szimplafalú főző. Vezetékes gázról szeretném üzemeltetni az alábbi kazàn égőfejjel, melynek a láng területe,: 35*20cm. A főző üst 50cm átmérőjű, kérdésem, hogy megfelelő lenne ez az égőfej. Köszönöm.
Lehet, hogy anyagilag jobban járnál, ha itthon szereznéd be az alkatrészeket, és egy lakatosmesterrel összerakatnád. Jófogáson van fent hajtóműves motor dögivel. Használt, új, vegyesen. TriClamp tányér beszerezhető, ugyanígy a tengelynel való matéria, tömszelence, stb. Szerintem 100-120ezerből kijönne.
Összetört a refraktométerem ... újat kell vennem ... melyik most az ár/teljesítmény alapján (azaz sokoldalú és már elégnagyon jó, de relatíve olcsó, 15.000 - 40.000 közötti) a legjobb a piacon ?
Ti milyen mértékű aromavesztést tapasztaltok kationcserélős kezelés után? Tegnap a kajszinál én is úgy éreztem, hogy illatban tompult. Szándékosan ~55%-os párlatot kezelek, hogy a hígítóvizet is átengedve kimossam a töltetet, minimalizálva a veszteséget.
A vám+áfát az OakStillstől rendeléskor te intézed. A keverő nagy és nehéz, konkrétan nagy fadobozban adják fel, a FedEx szállítja. Amikor a magyarországi leányvállalatuk megkapja a csomagról az értesítést, akkor küldenek neked egy e-mailt, benne a teendőkkel, konkrétan linkkel a két kitöltendő formanyomtatványra. Azokat kitöltöd, aláírod, beszkennelve visszaküldöd (továbbá mellékeled a fizetésről szóló igazolást, pl. PayPal tranzakció adatlap PDF-be mentett változatát), ők pedig a nevedben elvégzik a vámügyintézést. Ha ez megvan, kiszállítják, és kézbesítéskor kell kifizetned a vámot, áfát, valamint a vámügyintézési díjat. Alapvetően egyszerű folyamat, csak a dollár árfolyama miatt ez most húzós: kb. +30-35%-os kiadással kell számolni az termékadatlapon látott összeghez képest.
Van még a mintáidból, elég rég kóstoltam utoljára belőlük. Akkor az volt az utolsó konklúzióm, hogy jót tesz neki az idő, több íz és illat jön elő belőle az idő múlásával. Majd tesztelem megint, ha a "műhelyben" járok.
Tavalyi szilvámat kínáltam családi ünnepen nemrég, annak is a korábbi kóstolásokhoz képest jót tett a főzés óta eltelt 1 év, pedig eleve viszonylag jól sikerült (emlékeim szerint a Quintessence-en is ezüstöt ért januárban).
Az a szívás, hogy hozzá számolják rendeléskor, a vevő feladja, da ha nem jól dokumentálja, akkor a magyar vámos is behajtja az Áfát, reklamáció semmi, újra vámoltatást lehet kérni 8eFt körüli a díja. Az Ebay egyébként kiadja a számlát, amin rajta van az IOSS szám, amit a VÁM keres. Utóbbi 4 rendelésnél 2-nél jártam így.
Nem a VÁM-al van a gond (ha ki is szabják 1-2%), hanem azzal, hogy ki fizeti a révészt, azaz mikor-kinek fizeted meg a világbajnok 27%-os ÁFA-nkat a termék ÉS a szállítás díja után is.
És ezt azért írtam magas definek, mert ezek kültéren hidegben főzött adatok pistorius tányérral, korábban beltérben főztem majdnempista nélkül, klasszikus folyamatosan csökkenő szeszfokkal. Ott se volt illatbomba, ugyanez volt kb, néha talán jobb, ki tudja.
Lehet jól működik, de tul bonyolultna, és anyagiakban is az vannak leégésgátlók, ha az a baj a badellánál, amugy tényleg vékony 0,9mm lehetne alá tenni körlapot lemezt, de na....lehet jobb lenne keg sörös hordó...nem tudom annak milyen a fala...az lenne. Meg van ugye sisak réz ami 53cm45cm magas...ebből jutna összehozni valamivel csatosan akarnám, mert meg untam ami volt üst sisak csiriz pillanat szoritók...értitek.
Az én 50 literes rozsdamentes fazekam ugyancsak a konyhatízezercikktől való (sisakja rendes vörösréz sisak, hasonlít a DES főzőkéhez). Vékony az egész, az alja is olyan, mint az oldala, eredetileg teát főzni jó benne. A csatok Aliexpressről vannak, itthon nagyon drága. A cél az volt, hogy ne kelljen három adagban a körte, majd három adagban lefőzni a birs cefrét a 17 literes (ECO) főzőmön, ebből a két gyümölcsből van sok a kertben. A legnagyobb veszélyt, a leégés gátlást úgy küszöböltem ki, ahogy a 17 literesnél: egy másik edény került be a főzőedénybe (a 17 literesbe vörösréz, az 50 literesbe egy kisebb rozsdamentes edény), távtartóként alul 3 db csődarab van. Az 50 literes belső rozsdamentes edényén arányosan elosztva átküldtem 3 db 22-es rézcsövet az egyenletesebb felmelegítés miatt. A kierjedt cefrét kis présen szövetzsákon keresztül átnyomom, a sűrűbb rész (nem szárazva kinyomva persze) megy a leégésgátló edénybe, a híg a főzőedény és a leégésgátló edény közé + ha kell még víz hozzá. Korábban már volt erről szó, akkor írtad, hogy semmiképp sem jó megoldás. Elismerem hogy ez félmegoldás, + hogy keverő és szigetelt üstház nélkül csak gagyizás van (azóta a 17 literes kapott egy üstház szoknyát + 3 cm Rockwool Larock kőzetgyapot szigetelést). Mindezek ellenére az 50 literes vékony edénnyel sikerült elérnem, amit akartam: ha nagyobb mennyiség van, nem kell sok adagban kifőzni a cefrét a kisebb főzőmmel + az 50-essel lefőzött cefre pont annyi alszeszt ad, amit azután a 17 literessel le tudok finomítani. Leégés egyáltalán nincs a vékony alj ellenére. Mivel bátrabban fűtök alá, mint előtte, ezért felfűtési időben sem látok nagy különbséget + a vörösréz jobban vezeti a hőt, mint a cefre. De mint írtam, tudom, hogy félmegoldás ez az egész, és a fórum 10 évvel ezelőtti hangulatát idézi.
Nedüpalnak a vékony aljú rozsdamentes csatos badellákkal sem lenne gondja, ha meg tudja oldani a leégésgátlást, pl úgy hogy egy még nagyobb edénybe rakja a vékony falú főzőjét, alulra távtartót, a két edény közé meg hőközlő olajat rak. Aztán már csak keverő kell. Ha rozsdamentes a főző teteje is, akkor szerintem az a megoldás jó, mint amit képen is megosztott: a rozsdamentes főző után egy vízhűtéses deflegmátor kell vagy egy Pistorius
Milyen ügyesen megoldotta a töltést egy feljebb lévő vödörből, nem kell hideg vizet használnia, szabályozni is könyebb, mert nincs nyomás, jó kis video.
Úgy kellene ezt a dolgot megközelítened, hogy megfogalmazol egy célt. Dísznek szeretnél valamit felrakni vagy konkrétan alacsony a deflegmációd, pl 70%-os KP helyett 80%-ost szeretnél. Léghűtéseset vagy vizeset. Ha léghűtésesben gondolkozol, akkor a főző térfogatához és a meglévő sisak térfogathoz lehet arányítani. Pl 50literes főzőhöz van jelenleg 20literes sisakod és 10% Kp emelés a cél, akkor lehet meg kellene duplázni a sisakot, rátenni még 20liter térfogatot. Ugyanez vízhűtéses kivitelben komplexebb feladat, de 10% emelést egy Pistrorius tányér kisebb térfogatban megold. Kis réz edények, urnák, kis hatásfoka miatt inkább a dísz kategóriába tartoznak.
Véleményem szerint itt aki csinált,az rendelkezik hozzá megfelelő szerszám készlettel,tapasztalattal,és max képet tesz neked fel róla milyet csinál(t) :) érthető okból :)
Tisztelet a kivételnek. De neten találsz eladót pl itt:
Van egy 30 literes alambikom, nagyanyám vette, amikor lehetővé vált a Metro áruházban, pár éve hozzám került. Dísznek használom, nem rossz darab egyébként, szép, mindene réz.
Egy ismerősöm nagyon el akarta kunyerálni a hűtőjét, gondoltam szerzek neki egyet, kinyomoztam a gyártót, egy komoly bádogos cég, felhívtam, azt mondták nincs gyártásban és 5000db alatt nem állnak neki, a Metro ilyen tételben rendelt. Ilyen tételben is kellene gondolkozni, hogy legyen értelmes ár-minőség, mozgástér, senki nem fektet ebbe ennyit.
Most kíváncsiságból körülnéztem a "Marketplaccon" :D tele van a perfekthome és egyéb fazék szörnyűségekkel,a Kerekes-féle kitalációval :D :D :D egylépcsősként :D meg a "szocializmusban zugfőzők hagyatékával" :D szórakoztató és szörnyű látvány is egyben :D de tényleg szomorú dolog,hogy itthoni főzők messze nem ütik meg a DES és Destolatori réges-régi szintjét(sem) 2022-ben
és minőséget . Itthon készítettben csak iszonyat áron lehet kapni,normálisabb főzőt.
Hivatalos bolt olyan nincs, a piacgazdaság meg oda jutott ebben a témában, hogy minden szart árulnak és rámondják egy fazékra, hogy az egy üst, az 50évvel ezelőtt konstruált DES színvonalával, ár/érték arányával nem tudják felvenni a versenyt a magyar kisipar termékei. (Tisztelet a kivételnek természetesen, 1MFt feletti ársávban kb.)
Hello.Van egy ismerősöm akinek van egy 2 colos páracsöve és azt akarja összekapcsolni egy spirálos hűtővel aminek az átmérője 18 mm az már igen nagy szűkités lenne?
Hát igen...de okulva tanul az ember ha tanul.Az biztos,én a közelében sem mernék lenni,egy ilyennek,mert vékony,nincsen domború sisakja,amiben azért az esetlegesen felhabzó anyag(még) szétterülhetne...hanem egyből menne fel az N Attila féle defiben...amiben belülről az oldalán,még réz lapok vannak,meg réz csíkok a jobb deflegmáció érdekében,ami teljesen jó egy magas sisaknál,de az ide tett képen lévő sík badella tetőn simán felszaladna egy felhabzó anyag,a belülről szűkített defibe ...a többit meg tudni lehet,mi lenne a vége :) hát...mindenki maga tudja...vagy nem...
Amit linkeltem 39 literest, annak a leírásában szerepel, hogy 53 cm, gondolom a perem külső átmérője. A 60 literesé is ugyanennyi lehet. Ha felhívod őket, szerintem lemérik neked
Vékony is, de az alsó éle egy korcos, préselt lemez kapcsolat, én azt balasetvédelmi, biztonsági szempontból problémásnak találom, főző edények nem így készülnek, így konzervdobozokat zárnak le.
Készítek ilyenben (konkrétan merülő fedeles tartálynak készült az enyém) 30 literesben forralt bort évente egyszer pár éve, 50fokra melegítem kb elektromos fűtőbetéttel, eszembe sem jutna pálinkafőzőnek használni.
Endreppnek igaza van abban, hogy túl vékony ezeknek az edényeknek az alja. Ha el tudod engedni a csatos rögzítést, akkor ugyanott kb hasonló áron épp akcióban van 50x30-as (60 liter) és 50x20-as (39 liter) edény rendes aljjal. A kisebb, a 39 literes 50/20 = 2,5-ös arányú, épp ideális főző alapnak.
Az ételhordó badella vékony lemezből van és a préseléssel összeállított fenék sem arra való, hogy gázzsámolyon legyen fűtve sok KW teljesítménnyel, erre valók a fazekak, lábosok, üstök.
Írok majd ide egy véleményt karácsony körül szerb, ukrán, horvát, cseh, szlovák, magyar, francia viszonylatban a gyümölcs párlatokról, hogy hol is tarunk az alapján, amit sikerült kóstolni az elmúlt pár évben, elég jó a pozíciónk sztem.
Folyamatában kell követni a párlat ízének a változását. Változása mindig egy fontos információ aZ UP-ra nézve, ezért jobb bizonyos párahőmérséklet egységenként kenni a nyelv hátuljára. Így szépen lekövethető, másnap már nem emlékszik az ember az ízek változásra. Főzés közben a párlatban megjelenik UP-ra utaló jel(ek), akkor rögtön vége nincs tovább. Viszont pohárba gyűjtve előfordulhat, hogy egy rész ilyen, egy része olyan, ezért nem érződik ki az UP. Ez beleöntve a KP-ba idővel képes tönkretenni az egész párlatot. Sajnos KP-ban UP is idővel teljesen ki tud teljesedni, mint egy jó párlatban a gyümölcs aromák.
Az az előnye, hogy pont ott tudsz vágni, ahol, nem vagy kötve egységekhez, persze szétszedheted apró adagkora is, akkor ennek a jelentősége eltörpül.
Én úgy szoktam ezt a két módszert ötvözni, hogy elveszem a gyűjtő edényt, amikor már számítok az up-ra, az addig lefolyt így biztonságban van, odarakok egy kisebbet abba szedem tovább, azt is ürítem közben többször.
Mivel éles a határ, elég kevés időd van a jó döntésre(rutinnal is) menet közben, ugyanúgy megtehetem(a nyelvgyökön) egy későbbi időpontban, "tiszta", nem fáradt, tompa érzékszervekkel....Nem látom annak előnyét, hogy akkor, azon a ponton döntenem kellene a vágást illetően, mert ha esetleg tévednék(bárkivel előfordulhat) az adott pillanatban máris van egy hibás párlat....
Jó főzőnél elég éles határ van a KP-UP között. Gyakorlás után elég jól kiismerhető. Menet közben kell megkeresni a határt, nem illatolással, ha nem a nyelv hátsó részére kenve, keserű íz keresésével. Fontos az elkészült párlatokról a szakértői visszajelzés, pl: komoly, szakmailag felkészült versenyek.
Látom, a sorok között olvasol, de abban legalább egyetértünk, hogy az UP-s párlat hibás! Ezért is vagyok olyan körültekintő az elválasztásoknál (és nincsenek UP-s párlataim), meg vagyok győződve arról, hogy "menet közben" egy-két illatolással nem lehet precíz vágást produkálni(ez az EP-ra is vonatkozik) ... A KP határa elég "érzékeny" dolog, megítélése, mivel nem egy egzakt szám fogalom, különböző lehet, és születhetnek hibás párlatok, mint ahogy azt sokszor tapasztalom ....
Köszönöm, ez egy újabb megerőrítés nekem, én is sokat kóstolok a vágásoknál. Igen nagyon sokan vannak akik kérdezik, hogy meddig engedjék 40-ig 50-ig, akkor azt mondom én 65 körül szoktam vágni. Hát a többivel mit csinálsz? Hogy ne legyek annyira azt mondom visszaöntöm a következő tisztázandóba. Idén pl. összegyüjtöttem őket, letisztáztam, hát...nem ízlett, érzem benne, nem a keserüt, hanem a nem oda valókat.
Az emberi tényezőt próbáltam kiemelni, nem az egzakt dolgokat. Két ember nem fog ugyan azon a ponton vágni (egyforma főzővel, ugyan azt az alszeszt, hasonló beállítású fűtéssel ect.). Ez is nagymértékben befolyásolja a produktumot..... Erről írtam, ízlések és pofonok....
A lejövő párlat szeszfokát alapvetően határozza meg az üstben lévő anyag szeszfoka. Aki nem hígítja az alszeszt, annak minden magasabban van, az utópárlat is. Tehát, aki konkrét szeszfokot ír, az írja hozzá azt is, hogy milyen töményből főzi... (Persze, a készülék és a fűtés is nagymértékben befolyásolja.)
Az elég szúbjektív, hogy kinek hol kezdődnek a nemkívánatos ízek(illatok), másrészt gép függő is(deflegmáció mértéke). Olyat is tudok, aki 70 körül vált kisüstivel, de van aki 40-ig engedi. Hosszú téma... Én meg vagyok győződve a saját párlataim felől a vágást tekintve, mert mikor közeledik az UP, külön frakcióba gyüjtöm(ez lehet akár 5-8), és mindig, mindet végig kóstolom (illatolom) mielőtt mielőtt hozzáadom a KP-hoz, sokat lehet tanulni, sőt azt gondolom, hogy így lehet helyesen dönteni az vágást illetően. Ugyan ez az eljárás nálam az EP-tal is.
Én is 60-65 között váltok utópárlatra, nem a savanyút érzem hanem keserüt. A savanyút az úgynevezett utópárlatot 55 körül érzem. Nincs ez nagyon magasan kétlépcsős rendszerhez? Hát nemtudom mindenki az utópárlatot keresi, pedig a keserünek sincs keresnivalója a pálinkánkban! Szerintem.
50 fokos kifolyónál már az EP-től nem kell tartanod újraindításnál sem, sokkal inkább az utópárlat okozhat gondot(én 60-65 között vágtam az UP-t kisüstin, és javultak a párlataim minősége). Az, hogy illatolásra nem savanyú, becsapós lehet, sokszor az UP-nál az illat többet ígér mint amilyen az íze, de akkor már késő.....
Ha az EP-ot már elvetted, akkor az már (elvileg) nincs benne az üstben, újraindítás után én óvatos lennék és megnézném az elején mi jön, ha találsz valami nem oda illőt, azt elveheted, de elvileg, ha jól választottad el, akkor a középpárlat kezd folyni, ott folytatod, ahol abbahagytad.
Kétlépcsős főzés második fázisát, az alszesz finomítását meg kellett szakítanom. Egyszerűen elzártam alatta a tüzet, a főző nem lett szétszedve. Az a kérdésem, hogy lehet-e, érdemes-e folytatni a tisztítást? Ha igen, hogyan: rézeleje, elő-, közép- és utópárlat elválasztása, mintha most kezdeném?
Üdvözletem! Mielőtt fényested, nem ártana hosszabítani a páracső "vízszintes" részén szerintem.
És fontos, hogy a páracső az üst felé lejtsen ne a hűtő felé! ( mint a képen ) Így a defi jobb lesz a flegma visszamegy az üstbe. Eredménye, hogy a pálinkád lágyabb és finomabb lesz. Én beletoldanék 1 métert mielőtt a fényesítésen gondolkodnék.
Hogy szorulhat rá? Ferdén? Próbáld visszanyomni azt az oldalt, ami feljebb áll. Réz nagyot tágul, ha nem jön szét, meg tudod melegíteni az üstfedőt magát (fejre állítva?), az segíteni fog.
Mivel szép, tiszta, barna patinás, én nem suvickolnám ki. Van ugyan rézre való színtelen lakk, de az is lepattogzik egy idő után. És akkor csak rondább lesz.
Azt irja a szerelő,hogy ha tudnál e küldeni,hogy milyen szabályzót kellenne venni?Mert azt irja,hogy egy szabályzoval szabályozni a 7,5 kw ot nem tudja ha lehet e vagy hogy lehet,mert 3 különálló fűtőszáll van és ha azt bekötné egybe akkor azt nem birná el a ház kábelozása.
Nem, a főzőt megveszed plomba nélkül, akár külföldön is, csak legyen számlád, és a gép legyen " gyári" . Ha hazahoztad, 15 napod van, hogy bejelentsd a fináncoknál és köznem a földművelési minisztériumba is be kell jelentened, ahol regisztrálnak, mint magánfőző személyt. Pár napon belül jön a finánc és leplombázza a készüléket, hogy a tudtuk nélkül ne használd. Ja ée csak munkanapokon használhatod, hétvégen nem. tehát ha több a cefréd, akkor is pénteken kijön leplombázni, és hétfőn megint, hogy tudd folytatni. Szóval borzalom.
A Gáborok és az itteni rokonaik nem egy kategória, és mindkét "tábor" ezzel tisztában van. Három nyelven beszélnek gyermekkoruktól, mondhatni anyanyelvi szinten (lovári, magyar, román) és próbálnak évszázadok óta valami elfoglatságot találni maguknak(főleg nemes,és félnemes fémek megmunkálásával,és kereskedéssel) ami mások számára is hasznos lehet, beilleszkedtek, és az adott társadalom elfogadja őket, mert van egy fajta "szinbiózis". Persze náluk is vannak deviáns esetek
Ez valóban pozitív, hogy ilyen módon segítik az elesetteket, de lehet, hogy ez az innováció kárára megy...
Gyanítom, hogy ott emiatt még a jelszó is régi...eddig is jó volt, oszt "jóvanazúgy"...:)...nehezen mozdulnak...
A "Gábor-cigányokat" még megértem...évtizedes beidegződéseket nagyon nehéz elhagyni és valami újat tanulni.
Egyszer hoztak hozzám egy ilyen rézüstöt, hogy építsek bele "villanyos-keverőt"...az egész üst (80-as szimpla), kézzel volt kikalapálva...a sisak hagymakupolás, kónuszos peremmel és középen elhelyezett függőleges kézi keverőtengellyel...ügyesen megcsinálták a határon túliak, csak egy üstházba kellett illeszteni...miután kész lett, 1-évre rá, a határon inneni "tesók", beugrottak a kerítésen és ellopták...:(
Haa...az durván komoly...érdekes,ezekben a volt szocialista Országokban mindegyikben valami(k)ben kő keményen megy a sarcolás....ezt nem gondoltam volna,hogy nálatok ennyire kemények a fináncok,adóban és ellenőrzésben is. Nálunk kertszomszéd egy finánc,mindig átjöhetne ha főzök mert a "krumpli földre" öntöm sokszor a kifőzőtt cefrét,a gőze és szaga annyira szokott terjengeni,tuti képben van mikor főzök valamit :D de még egyszer sem tette szóvá,vagy kérdezte meg mit főzők( a tyúkoknak krumplit) :XD .Itt legalábbis ebben (most) lazább a helyzet.
Persze, mindjárt az első főzés bejelentésénél az egész megengedett mennyiség után előre kell kifizetni az adót, ami 135,-€ addig a finánc ki sem plombázza a főzőüstöt. Ha a megengedett mennyiségnek ( 25 L a. ) csak a töredékét főzöd ki az adott évben, az adóból nem kapsz viszza semmit. Csak irigykedünk az anyaországi lehetőségek miatt...
Sajnos ahol ezeket gyártják, nem egy "szilikonvölgy" ...:) ahogy olvastam, a dolgozók egy része is csökkent munkaképességű, hátrányos helyzetű, egyszerű betanított...ha igaz, az államtól így kapnak nem kevés támogatást, amivel fenntartják magukat a régi gépekkel...és el tudják adni...ez magyarázat lehet a technológiára is...
Pedig amit írsz azok nem is nagy összegű átalakítások lettek volna az idejében már és csak kisebb finom hangolások a meglévő üstházakon...nem hogy mostanában :D kötelezően....
Csak úgy van mint az oroszoknál...még mindig zsiguli kulcsok lennének (ha vennék az autóikat)mert arra fejlesztették ki... vagy állították be a maró,vagy eszterga gépeket a "hőskorszakban" :D balkáni mentalitás a kereskedésekben is... minimalizáljuk a befektetést,és várjuk a nagy profitot(is)...
Így van, a kereskedők a mai napig nem képesek arra, hogy eladjanak hozzá egy megfelelő égőt, huzatmegszakítót, átalakított üstajtót, minősíthetetlen az egész, zéró terméktámogatással.
Kényelmesebb a gázfűtéssel nagyjából ennyi az előnye ...egyébként amióta felemelték a palackos gázt,azóta már jó párszor főztem a 100-as Destilatori üstházában szárazfával aláfűtve,és meg kell hogy mondjam jobb a fával főzés így összehasonlítva a gázhoz képest...csepegtetésig odafigyelve a finom aláfűtésre,aztán utána bátrabban lehet fűteni,elöbb felfűti mint a gáz...és gazdaságosabb is jóval,pláne elég olcsón szoktam fához jutni.Ha nem jön ez a gazdasági helyzet,lehet soha nem próbálom ki egyébként,de ezt a DES és DESTILATORI üstházat átalakítás nélkül,tényleg a fatüzeléshez találták ki,amihez tényleg kiváló is....10-15 kg fával simán kilehet tekerni vele egy üstre való törköly cefrét is.
Picit pontosítanék, felvidéken bizony nem volt megengedve a főzés, és sajnos még ma is nagyon necces. Minden egyes főzés előtt és után meglátogatnak a fináncok.
Ma itt ez a konstrukció annyiért, amiennyiért eladható, közben sok sebből vérzik, lehet ezt megközelíteni sokféle képpen, de bőven lenne ezzen mit változtatni.
Ez így igaz, de ha jól belegondolunk, hogy miért van ez így, magától adódik a válasz...nem csak 50.-hanem több éve is már, a felvidéken, erdélyben is, ahol szabad volt a pálinkafőzés (nálunk "zúgban", főleg a keleti végeken), ahol sok volt az olcsó gyümölcs, főleg nem a városi "ficsúrok" főzték a pálinkát, hanem a vidéki emberek...
Ott pedig hozzá voltak szokva a fafűtéshez, hiszen régebben nálunk is a vidéki főzdék jó része fatüzelésű volt...sőt akkoriban sok helyen a cefréhez vinni kellett a felaprított fát is és neked kellett az üst alá tüzelni...:):)
Jó példa erre "Jugoszlávia" ahol vidékeken sokáig működött a lóvontatta "vidámkocsi", ahol az oldalfal nélküli "pőrekocsin" volt rögzítve a nagy szimpla rézüst meg a hűtő...evvel a kocsival béhajtottak a paraszt udvarára, ahol már várta a hordókban a kiforrt cefre, meg a szépen felaprított tűzifa, amivel a gazda az üstöt fűtötte...persze mindig voltak, ott lebzselő szomszédok, akik jöttek a pálinka hírére és leginkább ők tüzeltek, meg felváltva tekerték a keverőt, hogy le ne égjen az anyag...ez a "PB-gázos" viszonylag új módi még nem nagyon tudta a
régi beidegződéseket kiszorítani, pláne úgy, hogy azért a gázhoz is jó volt ...:)
Itt ugyanarról megy ez a körkérdés évek vagy évtizedek óta. :)
Ha annyira bevált a fatüzelés és a hozzá tervezett és 50 éve változatlan formában gyártott berendezés, akkor miért nem fával tüzelnek a felhasználók, miért akarnak gázt használni, miért van mindenkinek fűtési nehézsége, aki nem alakít át, tesz be barkácsolt szőnyegégőt, miért kell flexelni… Azért, mert alkalmatlan az üstháza a mai igényekhez, mert nem vették a fáradtságot, hogy fejlesszenek rajta.
A többit inkább nem említem, mert csak a fűtésről volt szó.
Azt nem tudom, hogy aroma szempontból melyik a jobb, de a kép szerint, fűtési hatásfoka a "b" variánsnak a legjobb...azt viszont jól tudom, hogy a DES-nek és a DESTILLTORI-nak is, meg az ott készült hasonló kézműves üstöknek is (mindegyik szimpla), lágyforrasztással és szegecseléssel rögzített az alja, de mindenütt máshol is...
...Ez a Szabadkai "gyári" üst...
...ez meg a "kézi" üst...egy kaptafára készülnek, (peremezés, szegecselés, lágyforrasztás) évtizedek óta...még a sárgaréz fogaskerekek is, meg keverőlánc elemei is ugyanabból az öntödéből kerültek ki...de hoztak ide "szlovén"-üstöt is, az is ugyanígy készült..."ami régóta bevált, azon minek változtatni"...viszont az üstök arányait érdemes megfigyelni. Rendszerint kétszer olyan széles, mint amilyen magas...ez is a jó főzés titka. Gyorsabban felmelegszik és van gőz "gazdagon"...:):)
A Te szabadban égő berendezésed próbája az lenne, hogy be kellene teni a paella égő helyére, ugyanolyan körülmények között, 2/3zárt pillangószeleppel, füstcsővel, nyitott tűztér ajtóval 15-18cm-re a fenéktől. Mit tippelsz mi lenne a próba vége? :)
Működik a nagy láng 30mBar persze, ahogy a kerámia égő mm es lángja is, az a keresztmetszettől függ, ahol kilép a gáz, sok kis luk, sok kis lángot, nagy felületet ad, egy nagy luk egy nagy lángot.
Olaszországban a fatüzelésű kemencéket olyan égővel gázosítják, ami 1db 40-50cm es lángot ad, ha a gáz elég rendesen, nem kormol, akkor az is adja a gáz égéshőjét.
A hőátbocsátás nagy felületen jó ha történik, fenék+palást, a legjobb, ha a láng nem is éri az üstöt, de az csak akkor lehetséges, ha tényleg kicsi a huzat, szóval itt megint oda jutunk vissza, hogy itt egy fatüzeléshez konstruált üstházról van szó.
A gázláng hatásfokát ne keverd össze a konstrukció hatásfokával, az lehet, hogy egy konstrukció szőnyegégővel hatékonyabb, itt szépen végigmegy ezen a témán, hogy működik egy nagy láng, ez is csak egy levegő-víz hőcserélő, aminek a hatásfokát a Reynolds szám adja meg.
Nem kétséges, hogy egy szőnyegégő szuper, lehet, hogy a legjobb választás, de valószínűleg nem az egyedüli megoldás a kérdésre és a többi tényező, optimális huzat, zárt üstház, lángtávolság többet nyom.
Nem tudom, de nem gondolnám, hogy az a jó megoldás, hogy távolról veretem az üst alját nagy lánggal egy olyan égővel amit 25 mbar-a tervezetek 60-100 mbaros nyomáscsökkentővel.
Pont ilyen helyzetben voltam én is annó. Én a paella égő lábait hosszabbítottam meg oly módon, hogy 19cm hoszzú vékonyfalú csövat húztam mind a három lábra. ( a cső egy régi partisátor konstrukciójából volt, kicsit meglapítva, hogy belemenjen a láb ) Így az égő két szára pont az ajtónyílás tetejét súrolta. Ha a két szárat elfordítod a nyílás jobb oldalára, akkor az üstöt is ki lehet billenteni, nem akad. Az enyém kéménybe van kötve, de elengedhetetlen a huzatmegszakító és a huzat szabályzó. Amíg nem volt huzatmegszakítóm, addig a láng futkosott az égőn, ha fújt a szél. A huzatszabályzót állandóan zárt helyzetben van. Kb. 1cm rés van rajta körös körül, az teljesen elegendő. Így a felfűtési időm cca 1,5 óra volt.
Azért írom múlt időben, mert már szőnyeg égőt használok, ami sokkal hatékonyabb és még kevesebbet is fogyaszt.
Ilyen alapon egy csőégő 1cm lánggal még jobb, kerámia égőnek meg 0.5cm sincs, de nem hiszem, hogy magában a gázláng nagysága döntené ezt a kérdést el, ha nem sárgán ég, nem kormol, akkor jól ég.
Van egy olyan érzésem, ha azzal az égőddel 20-25 cm-es lángot állítasz elő, az nem az ideális, tervezett állapot. Valószínűleg azt a nagy lángmagasságot a tervezettnél nagyobb gázmennyiséggel éred el.
Sosem értem, hogy lehet az hogy nálam sima háztartási PB nyomáscsökkentővel+C12 égővel simán működik a főzőm.
Mielőtt beraktam az égőt leteszteltem, látod a lángmagasságát:
A magyarázat egyszerű és nyílvánvaló: a DES-nél az üstház kialakítása a miatt nem tudja kb. 15-18cm-nél(pontosan nem emlékszem) közelebb tenni a gázégőt az üst aljától. Nos, ha 5cm a láng, egész nap fűthetnél és nem történne semmi. Így már OK? Mellesleg az én gázégőmet is tudom5cm-es lánggal üzemeltetni.
Valaki magyarázza már, hogy miért az a gázégő jó aminek lángmagassága nagy (20-25 cm). Miért is nem jó gázkazánoknál hatásfokhoz optimalizált lángmagasság. Nálam C12-es égő lángmagassága kb. 5 cm.
Destilatori 100 van, ma 5 óra 5 perckor gyújtottam meg a gázégőt. Bosc kobak körte kb 95 liter. 1 hete tettem a hordóba. 6 óra 13 perckor 50 fokon kezdett folyni. Keverőmotort, belül terelőlapátot kapott, huzat szabályzót. 5cm alukasírozott hőszigetelőt kívül. A gázégő c24 kazán égőtálca, PB fúvókákat kapott.kb 10cm az üst aljától 2 téglán áll. 2 óra alatt ki szokott jönni az alszesz. 4 főzés egy PB palackról. Itt tanulok én is folyamatosan.
Hasznos tanács: tegyél a kétkörös gázégő 3 lába alá 1-1 téglát,akkorát amivel közelebb kerülsz az üst aljához...minimum kisméretű téglák...az sem árt ha körbetekered az üstházat legalább 5 cm-es kőzetgyapottal...ééés öröm boldogság :D
DES 100l, felfűtési idő 75-90p.(cefrehőmérséklettől függóen), gázrózsa 16KW, 1 PB palack(10,9kg) 4 cefrérés és egy majdnem finomítás,távolság kb. 12 cm.
Azt kizártnak tartom, hogy valaki egy sekélydomború vagy akármilyen tartályfeneket valaki fordítva behegesszen. Pont az a helyzet, hogy nem költenek tartályfenékre, egyszerű síklemez kerül oda.
Nem hiszem, hogy félreértettem, így néznek ki a konyhai üstök, ezek gőzzel működnek, nagy rádiuszos sarokkal, ilyet kisiparilag nem hiszem, hogy bárki előállít kifejezetten arra a célra, hogy olajjal működtesse. Itt többen használunk ilyet eredeti működését megtartva, gőzzel, nagyon jó konstrukciók. Nem tudom elképzelni, mi lehet a gond, ha olajjal működik, azon kívül, hogy nehezen szabályozható lesz és a lényegének nagy része elveszik, de attól még a célnak sztem meg kellene felelnie, de nyilván, aki ezt a gyakorlatban kipróbálta, jobban képben van, mint én, ezért kérdeztem. :)
Üdv ! Nem szeretnék fogadatlan prókátor lenni ,de félreértetted a leírást a domború/homorú fenéklemezzel kapcsolatos észrevételt ! Olvtársunk szerintem úgy gondolta ,hogy az edény közepe befelé domború ,és a cefre meg kifelé lejtő sarkokba akár oda is kozmálhat a duplafal ellenére ! Masszív rádiusszal v teljesen a szélétől domború kivitelezés lenne gondolom a megfelelő, vastagabb olajrésszel alul !:-) Szerintem .
A WSW Pálinkafőző olaj szerintem a MOL Thermol 68 újracsomagolva (ügyes rebranding), bár bizonyítékom nincs rá. A lengyelek a Shell Heat Transfer Oil S2-t szokták használni (tehát csak részigazság, hogy az olajos duplafalú üst színtiszta hungarikum).
Nekem jó tapasztalatom van a Paramo TK 150 olajjal is, tényleg szagtalan és lehet 1 literes kiszerelésben is vásárolni, így precízen be lehet lőni az üsthöz szükséges mennyiséget.
A lényeg az, hogy egy rendes üsthöz kb. 20 liter hőközlő olaj kell, azt pedig 40e Ft alatt ma nem nagyon lehet megoldani. Ennyiből viszont tisztességesen, hosszú évekre meg van oldva.
Nekem dupla falú olajos van keverő nélkül. Nem jó tervezés. Soha nem égett még le benne semmi. Letapadás előfordul.Enyémen belső fenék felfelé púpos (ahogy fazekaknál). Ez nem szerencsés.
Szólj, hogy nehogy ilyen legyen. Legjobb lenne lefelé púpos, mint bográcsok.
Dehogy is. Ha van lehetőséged építs víz-gőz üzeműt, tisztább ügy, ha jól van megépítve 0.1-0.3Bar minimális túlnyomással kiválóan működik, így működik többnyire ez a világban, nem pedig olajjal.
Ha az olajra van lehetőség, akkor arra figyelj oda, hogy legyen benne rendesen olyajtér, 1cm-es fal, 2cm fenék nem elég, abban nem tud a hő jól áramolni, le kell másolni egy jól működő készülék arányait, már nem valószínű, hogy leég, ha ésszel kezeled, de érdemes rakni bele egy keverőt, olyat, ami rendesen átforgatja benne az anyagot, nem csak piszkálja, onnantól szóba sem fog jönni a leéégés, de tapasztalni fogod azt is, hogy milyen hatékony úgy.
Azért az a dupla falú hókusz pókusz a leégés elkerüléséről szól, az, hogy le tud égni, az nem azt jelenti, hogy le is fog, azért tenni is kell a tűzre sokat. :)
Üdv ! Nem sokára kerül legyártásra egy duplafalu főző, keverő nélkül! Mitévő legyek mondjam vissza olyan címszó alapján ,hogy abba is lekozmál ,mint a mostani sima főzőben ??!!:-(
Jól tudtad...valóban nem kell a cefrefőzéshez sem nagyon magas olajhőfok. Ha nincs keverő, akkor elég a 120°C-is. Ha van keverő, akkor a felfűtés elején, mehet 130-140°C-ig is...ha közeledik a csurgás, úgyis le kell venni a hőfokot, mert a cefrénél sem túl jó, ha erősen pisál, de a finomításnál még kevésbé...
Üdv ! Hány fokra értendő a "túlhevülés"? "ami pont a jó "hőállóságából" fakad, hogy túl tud hevülni,",eddig abba a tévhitben voltam ,hogy nem kell olyan magas hőfok amin fűződik a cefre ,amin a duplafalúval letudna mégis kozmálni !
..."Hogy tud odakozmálni azzal a technológiával ?"...
Az egyébként kiváló (350°C-ig hőálló) MOL Thermol-68 hőközlő olajnak, van egy hátrányos tulajdonsága is, ami pont a jó "hőállóságából" fakad, hogy túl tud hevülni, ha nincs keverés, ahogy Endrepp is említi...:(
Mert mi "hűti" az olajat?? (vagyis nem engedi túlhevülni?) Hát a felette lévő cefre, mert annak kell átadnia a meleget!
Ha nem keverjük a cefrét az olaj felett, akkor nincs ami szétoszlassa a bevitt hőt és az olaj alatta túlhevül... Egyszerű fizika...főleg ha sok apró magot tartalmaz a cefre, pl.szőlő vagy alma...ha nincs keverés, a magok szépen leülnek az üst aljára és először csak leragadnak, de onnan már nem mozdulnak és ezáltal egy vékony hőszigetelő réteget képeznek, ami csak vastagszik. És mivel így egyre több hőt kap, odasül és sajnos leég a dédelgetett cefrénk...
..."csak gondoltam otthoni kis főzőknél nincs jelentősége ilyen keverővel ellátni egy duplafalú főzőedényt!"...
11-évvel ezelőtt még sokan ugyanezt gondoltuk, mert akkor még csak 1-éves volt az "otthonfőzés" és legyünk őszinték, akkor még sokaknak kevés volt egy szezon ismerkedés a főzéssel...de az évek során, ahogy gyűltek a tapasztalatok, egyre többen jöttek(tünk) rá, hogy a keverőnek még a duplafalnál is van létjogosultsága, sőt egyre nagyobb a jelentősége, ha jó pálinkát akarunk főzni...meg persze gazdaságosan, ha már ilyen drága lett az energia...még a söröshordó is gyorsabban "megcsurran", ha van benne egy jó keverő...:):)
Olajjal? Ugyanúgy, elér egy olyan hőfokot, ami ahhoz elég, hogy az első kis részek letapadjanak a kritikus helyre, általában a fenék alsó sarkába, mert rádiuszosra a gyártóknak valamiért nem fussa.
Onnantól kérdés, hogy ez csak egy kis folt marad, ami nem vágja tönkre csak rontja a minőséget vagy elmegy odáig, hogy barna lesz az alszesz, netán ki is alakul az elszenesedett réteg. Szerepelt már itt ilyen fotó is.
Nekem 60litees az üstöm, dupla falú gőzzel működik, úgy képzeld ha kikapcsolom a keverőt, a csurgás vékonyabb lesz és nyomás képződik a falban vagy növekedik, ezt én is meglepőnek tartom, még ilyen kis méretben is érzékelhető a különbség, de igazán a felfűtés, ami megmutatja, keverővel 8kW lehet indulni és 30-40 perc alatt megindul. Persze nem lóverseny, de érezhetően megtáltosodik, akkor miért ne.
Manapság így élünk, már nem (csak) a leégés ellen megy a küzdelem, hanem egyéb fronton is, fűtési hatékonyság, jó elválasztás, ha megnézel főzdei gépeket, profi kicsiket, mind dupla falú és többnyire van bennük, arról nem beszélve, hogy ezek gőzzel működnek, az olajosba meg még inkább elkel, az képes odakozmálni. :)
Itt a fórumról többen is a kiskőrösi üst valamelyik változatát hajtjuk, jó konstrukció, illetve Kovács Gábor teljesen rugalmas, minden egyedi kérést megold. Itt van pár egyedi módosítás az "alapmodellhez" képest (pl. villanyos fűtés, betöltőnyílás, oszlop előkészítés, tri-clampes csonkok keverőmotornak stb):
Köszi...:)...az a szimpla rész adta a lehetőséget, a csőtengely (15-ös cső, 10-es tengely, alul-fölül illesztett bronz csapágyak) ferde bevezetéséhez. Gondot inkább csak a 2-es kóranyagból kialakított tartó okozott, annak a megfelelő merevítése és a viszonylag vékony üstpalásthoz való rögzítése, hogy azért nagyon bunkó se legyen...
És mivel nekem nincs AWI-m, mindent 40%-os ezüsttel forrasztottam...
Nemrégen pont egy ilyen kiskőrösi 98-literest hozott el egy fórumtársunk, hogy keverőt szeretne bele...így hát volt alkalmam testközelből szemügyre venni...szerintem egy jól elkészített főző, profi hegesztő munkája...sikerült egy Angol 24-voltos, profi szöghajtásos motort is szerezni hozzá, ami már 12-voltal is remekül tekerte a 200-as propellert.........
Az enyémből kivettem az alját.így gyakorlatilag sima főző lett belőle.Soha nem csináltam jó pálinkát,főleg ,hogy csak( párlatot lehet) de nem lett rosszabb a végeredmény mint azelőtt.:-)
Én betenném oda. Az a kérdés mi a helyzet ott, ha felig van az üst és mi, ha tele? Nincs ebben tapasztalatom, próbáld ki, az biztos, hogy jobb lesz akárhol, mint a betétek között.
.... a kép lemaradt... 
No, lehet kommentálni a (kisüsti) hűtőmet, ne kíméljétek...! 
A nagyméretű deflegmátor, ha kis mértékben is, de megváltoztatta az üst mellé helyezett oszlop karakterisztikáját, kezelhetőségét... 
Nem csak szép, de okos is..... 
Végre elkészült a kisüsti "oldal" is! Kezdem szedetni a kökényt és a somot..... (-)!. 
Sőt, még kevesebből is.... Ha talál egy jó szakembert a közelben, meg lehet oldani okosan 60-70 ezerből.
más is csinál ilyet
Ha tisztán, rendben van tartva nem érdemes "fényesíteni", ez még sosem volt ilyen szempontból kezelve..... 
...Ez a Szabadkai "gyári" üst...
...ez meg a "kézi" üst...egy kaptafára készülnek, (peremezés, szegecselés, lágyforrasztás) évtizedek óta...még a sárgaréz fogaskerekek is, meg keverőlánc elemei is ugyanabból az öntödéből kerültek ki...de hoztak ide "szlovén"-üstöt is, az is ugyanígy készült..."ami régóta bevált, azon minek változtatni"...viszont az üstök arányait érdemes megfigyelni. Rendszerint kétszer olyan széles, mint amilyen 
Ha teszel rá egy huzatszabályozót nem szökik el olyan mértékben a hő= rövidebb fefűtési idő, kevesebb energia. 
Ilyen a gázégő, a láng magasság kb 25 cm, és befért az ajtónyíláson. 
DES 100l, felfűtési idő 75-90p.(cefrehőmérséklettől függóen), gázrózsa 16KW, 1 PB palack(10,9kg) 4 cefrérés és egy majdnem finomítás,távolság kb. 12 cm. 
...
...
...
...
...
...
