A volt KGB-s szerint 2010-ben széthullik az USA! 2008. december 31., szerda 12:00 -
Igor Panarin orosz akadémikus - korábbi KGB-elemző - elmélete szerint 2010 körül a Szovjetunióhoz hasonlóan az Amerikai Egyesült Államok is széthullik, sőt az egyes területek más országok befolyása alá kerülnek. A teóriát térképpel is illusztrálta, mely szerint négy fő régióra bomlik a hidegháborús rivális.
Panarin az elméletet első alkalommal 1998-ban publikálta, a szétesést pedig a fokozódó gazdasági, demográfiai és etnikai nyomással magyarázta.
A tudós szerint a problémák rövidesen olyan súlyos társadalmi feszültséghez vezethetnek, ami akár egy újabb polgárháborúba is torkollhat.
A forgatókönyv szerint Alaszka Oroszországhoz, Hawaii pedig Japánhoz, vagy Kínához kerül, a szárazföldi területek pedig négyfelé válnak.
A nyugati államok alkotják majd a kínai befolyás alá kerülő Kaliforniai Köztársaságot, a déliek a mexikói fennhatóság alatt működő Texasi Köztársaságot, a keleti államok Atlanti Amerika néven csatlakoznak az Európai Unióhoz, az ország középső területeit pedig Kanadához csatolják.
Panarin USA-térképe 2010-től
A tudós elmélete megosztotta az emberek véleményét, Panarin ezzel számos támadásnak tette ki magát. Ugyanakkor megemlítette, hogy a 70-es 80-as években azokra is furcsán néztek, akik a Szovjetunió széteséséről beszéltek.
A professzor a határvonalak meghúzásakor figyelembe vette az egyes területek társadalmi és gazdasági összetételét is, ennek ellenére születtek érdekes kérdések. Az amerikaiak szerint csak az oroszokat érdekli a jóslat, mivel a hidegháború idején is bizonyították, hogy jobban foglalkoztatja őket a verseny, mint az, hogy mi történik a saját országukban.
Érdekes, hogy a teória szerint a szomszédos közép-keleti államok közül Tennessee az Európai Unióhoz, Alabama Mexikóhoz, Missouri pedig Kanadához kerül. A szkeptikusok várják annak is a magyarázatát, hogy miképpen tesz majd szert Kína és Mexikó akkora befolyásra, hogy amerikai területeket kebelezzenek be?
Ez a mészoltós ciklus egyébként ipari méretű naperőműben simán alkalmas lehet. De a gond, hogy a komponensek halmazállapota változik, és ez nehezen kezelhető. Nem véletlenül szórakoznak inkább sóolvadékokkal.
Általában nem hiszek a nagy hőmérsékletekben. Nem fog senki 3-4-500 fokos üzemi hőmérsékletű hőtárolókat, reaktorokat alkalmazni egy családi házas rendszerben. Olyan megoldásoknak sincs tere-értelme, amelyik bonyolult, balesetveszélyes és állandó karbantartást-felügyeletet igénylő szisztéma. Eleve: ami elhanyagolt állapotban felrobbanhat, kigyulladhat - az nem jó. Ha elhanyagolt állapotban nem működik - az belefér, ez a kívánatos.
Nincs a vízzel semmi baj, mennyiségi kérdés az egész. És egy valóban jó hőszigetelésű (kvázi-passzív), a mai technológiákkal egészen minimális többlet-költséget igénylő épület esetén már nem olyan vészesen sok a forróvíz-tárolótól elvárt térfogat. Egy elásott, méter vastag pár rétegű hab-beton falú medence kellő hőszigetelő képességű ahhoz, hogy tavaszig a hővesztesége ne legyen túl nagy. Végül, de nem utolsósorban: ilyen rendszerek már léteznek, és a mi égövünkön, gyakorlatilag egész Európában remekül alkalmazhatók lennének.
Mérnökfejjel gondolkodva egyébként biztos vagyok abban, hogy ezen a téren a jövője a nagyon egyszerű, minimális karbantartást igénylő, lehetőleg vasgolyó bonyolultságú rendszereknek van. És egy olcsó lemezkollektoros, hőtároló medencés fűtésrendszer áll ehhez a legközelebb.
Az általában elérhető ásványi anyagok fajhője annyival kisebb a vízénél (a bazalté például ötöde, és érdekes módon, minél sűrűbb az ásvány, annál kisebb), ami miatt végül nem lesz jobb a fajlagos hőtároló képesség. A nagy hőmérsékletekről írottak igazak - csak ott meg a hőveszteség nő rohamosan, teljesen más hőszigetelést kell alkalmazni egy 200-300 fokos, szinte izzó "kemencéhez", mint egy 90-100 fokos víztartályhoz. Aztán a közvetett hőcserélők, lehetőleg épületen kívül, a nagy hőmérséklet miatt nagyon komoly tűzvédelmi előírások kellenek. Ha egy ilyen kemence-meleg "köves-pincének" a hőszigetelésével valami baj van, akkor úgy felgyújtja a növényzetet, mint a huzat. Ha egy csőtörés miatt víz zúdul rá, a fél könyéket felrobbantja a gőz.
Szerintem ez soha az életben nem lesz otthoni használatra alkalmas, szóba jöhető megoldás. A víz, esetleg valami vegyi anyaggal tovább növelt fajhőjű és kicsit megemelt forráspontú (120-130 fokig még el szabad menni) víz a legbiztonságosabb. Még ebben is megfősz, ha bele esel - de azért ez mégsem akkora környezeti veszély, mint egy lávató..
igen de minket alapvetően az ár/ hőkapacitás aránya érdekel
a kőnek ugyan alacsony a tömegspecifikus fajhője, de mivel sűrűbb mint a víz térfogatarányosan már nem akkora a különbség, azonkívül a kőzúzalékot lehet 100 fok fölé is melegíteni, míg a vizet nem
ezeken kívül a víznek vízzáró szigetelés kell, ami egyúttal a melegítést is bírja, meg olyan csővezés, ami a hőcserét lehetővé teszit, kőzúzalék esetében a csővezés pokoli egyszerű, mivel a zúzalék magát a levegőt átengedi, csak olyan csöveket kell bevezetni a kőréteg aljára, amin keresztül le lehet nyomni a forró levegőt, illetve télen a hideget
az egyetlen problémát a levegő által felhozott por jelenti, amit szűrni kellene, ezután a felfűtött levegőt radiátor nélkül is be lehet egyszerűen fújni a fűtött helységekbe
ugyanez a rendszer, másképp lehetne akár temepráló eszköz is, de ilyenkor nem elég egy passzív napkollektorral felmelegíteni a levegőt, hanem a légkondícionáló hulladékhőjét kell a köveknek átadni, majd a téli szezonban a légkondit megforítani, a kövek hőjét kiszivattyúzni, így azokat akár -20/-30 fokig visszahűteni
az ár attól olcsóbb, hogy maga a kőzúzalék sem drága, a házhoszállítása kerül viszonylag sokba, de ha közel, adott esetben magán a telken megvan hozzá a kő még ez sem kell, és hogy nem kell se bonyolult csövezés, se vizálló szigetelés
egy 3m mély, 8m x 8m-es gödörben már elég követ lehet felhalmozni egy kisebb családi ház fűtésére, és az olcsóbb változat kb 2-3millióból simán kihozható
ez mondjuk összehasonlítva a ház 25 millió forintos értékével nem olyan rossz
Nagyüzemi körülmények között megengedhetők ezek a hőmérsékletek. De egy családi háznál önmagában tűzveszélyes hőmérsékletek és bonyolult, folyamatos üzemet-felügyeletet igénylő technológiák nem játszanak.
A víz egyébként tényleg baromi jó önmagában is. Egy többé-kevésbé passzívnak tervezett háznál 30-40 köbméteres hőtároló lazán elég az éves hőigény eltárolására (a használati melegvizet is beleértve). Ekkorát meg már nem olyan nagy gond létesíteni.
A legnagyobb fajhője egyébként az elemi hidrogénnek van (14 kJ/kg °C), ha találunk praktikus, olcsó módot a koncentrált - és forró - tárolására (nyilván nem kriogenikus, hanem pl:fémhidrid formájában), azzal nagyot lehetne homorítani. Főleg, hogy nem lenne gond megfelelő kialakítással még egyszerű gázfűtő napkollektorban sem akár 2-250 fokig hevíteni - de jelen idő szerint nem ismerek erre alkalmas technológiát.
Nem ezzel pont a kivitelezhetőség a probléma. A kőzúzalék fajhője kicsi, a forró levegőt pedig nehéz biztonságosan keringtetni. Gazdaságosan kivitelezhetetlen egy akkora és megfelelően hőszigetelt verem, ami egy egész télre való meleget el tud így tárolni (és légtechnikailag egy komoly feladat megoldani a forró levegő oda- és elvezetését - biztonságosan).
A legegyszerűbb a víz, egy köbméter forráspont közeléig melegített víz el tudja tárolni egy jól hőszigetelt ház kb: 1 négyzetméterének téli hőigényét, ez még elvileg kezelhető méretű (150-300 köbméteres) hőszigetelt tárolót igényel, egyszerű átfolyós napkollektorokkal. Voltaképpen ez egészen jól működhetne a gyakorlatban is, ha iparági méretekben ráállnának, a szükséges méretű gödör készítése gépi munkával nem téma, ha a szükséges zsaluzási technológia és paneles, vagy más előkészített hőszigetelés (pl: brutálisan felhabosodó helyben fújt gázbetonnal, hasonlókkal) technológiája "nagyüzemileg" biztosítva lenne, akkor teljesen elfogadható, pár milliós költséggel el lehetne egy ilyen hőtárolót készíteni. Olcsó, átfolyós lemez-kollektorokkal, amelyek a nyári csúcsidényben gond nélkül fel tudnák fűteni a hőtárolót. Szerintem ez már ma is szó szerint össz-társadalmi méretekben működhetne, akár minden önálló családi házat át lehetne rá állítani - elhatározás, szabályozók kérdése lenne. Kis rákészüléssel csodákat lehetne tenni. Ha még hozzáadnánk kis alapkutatást is, pl: hosszú láncú, nagy hőre széttöredező, majd hűléskor újra összeálló vízben oldódó polimerekkel és hasonlókkal számottevően növelnénk a tároló vizes oldat fajhőjét (amennyire meg tudom ítélni, a tiszta víz 4.2kJ/kgC értékéről 6-7 közeléig talán fel lehetne menni), akkor sokkal kisebb térfogatú hőtároló is jó lenne. Sajnos, vagy szerencsére a víz fajhője talán a legnagyobb az ismert és elérhető tároló közegek között - és a hozzáférhetősége is ennek a legegyszerűbb. Eleve többé-kevésbé passzívnak tervezett házak esetén, ahol eredendően minimális a plusz hőbeviteli igény ez remekül működhetne. A szomorúnak azt tartom, hogy voltaképpen már rendelkezésre áll az a technológia, ami ezt tudná, és ha most az EU-n belül egyszerűen kötelezővé tennék ezen technológiák alkalmazását minden új építménynél ill. felújításnál, és támogatnák hathatósan a meglévő építmények ilyen jellegűvé alakítását, akkor teljesen reális lenne a lakossági, és általában a fűtési jellegű földgázigény szó szerint zérusra redukálása nem több, mint 2-3 évtized alatt. Az elektromos ellátásba is a nyári csúcsidénybe szépen be lehetne segíteni olcsó, fóliás alapú napelemekkel - a villamos energia hálózatot pedig inkább a közlekedés igényeire kellene lassan hegyezni.
Sok mindent lehetne tenni - szándék kérdése lenne.
tudtommal a koncentralt sugerra nem ugyanolyan pv-ket hasznalnak mint az 1szeresre. ha ismersz helyet ahol lehet venni kocentralt sugarra valo pv-ket akkor megoszthatnad velem. az jo lenne lenyegeben a melegviz ugy is jonne belole (a pv hutovize) es volna 1 kis el energia is.
hat, saccra 120-140 km/h. iden nyaron volt 1 komoly vihar a kornyeken lement 1-2 hazteto, kemeny. termeszetesen akkor viharallasban volt, majdnem vizszintesen
dehogynem az egyiket mar eladtam es hasonlo sors var a masikra is. egy parasztbacsitol vettem gabonat tarolt benne. az atmeroje 2.5 m a hossza kb 4 m, falvastagsag 5mm 2-es meg megvan 600 juroert a tied.
persze semmi akadaja ha szlovakiaban jarsz allj meg de elotte dobj egy mailt. a weboldalon levo kepek meg a regi verziot mutatjak azota felcsinaltam 30m2-esre. mostanaban igy nez ki:
a kivitelezhető megoldás erre az lehet, hogy szimpla, nagyon egyszerű léghűtéses napkollektorokkal gyűjteni a hőt, majd azzal a ház alatt, lényegében a pincébe halmozott kőzúzalékot melegíteni
a kőzúzalék a vízzel szemben nem igényel szivárgás ellen szigetelést, csak hő ellen, adott esetben még terhet is tud viselni, a hőmérséklete meg mehet akár 100 fok fölé is, ami megoldható napkollektorral is, hőszivattyúval meg pláne
de ez is csak magasabb gázárak, és alacsonyabb kamatok mellett érné meg pénzügyileg, és akkor is a gazdag ember játéka marad, teljesen újonnan kéne a házakat építeni, vagy a hőtárolóhoz a kertbe kellene egy hőszigetelt gödröt ásni
Ez az ár magasabb energiatartalomra vetitve,mint az olaj ára. Értelmesebb olajat venniük az ukránoknak,mint gázt az oroszoktol. 54$/Hordós árnak felel meg a 340 $/1000 köbméteres ár.
Itt van a kutya elásva. A paritásos ár 250$ lenne,de a valos ára ennek fele nagyjábol az ami tözsdei árat figyelembevéve. természetesen az oroszok egy átlagos árat akarnak figyelembe venni,de az az ár roszabb az ukránoknak mintha most vennének a határidős piacon olajat.
Én meg megtartottam az öreg Geót, kikönyörögtem a műszakin, hogy még egy évet adjanak neki, tovább úgyse igen lesz rá szükség... (Már megtérült.) Tejeljenek jól a kecskéid jövőre is!
Mit rettegjek én az oroszokért, rettegjen mindenki magáért. A NATO az oroszok ellen jött létre, ezköztárában bevallottan ott volt és van az oroszok megsemmisítésének lehetősége, ahogy viszont is. Jó lencselevest, BÚÉK. (Szilveszter lesz még jövőre is. És 2009 boldog év lesz. 2010-hez képest...)
