Kozeleg a szakadek, mivel allandoan folyik ki a penz az orszagbol. A lukakat kellene eloszor betomogetni. Bezzeg a Szlovakok, van szep vizeromuvuk..., meg egy Magas Tatrajuk.
Mondom, hogy még bejöhet a hasonlatod. De Gorbi nem irtott ki senkit, a hadseregben sem, némi cserékre adott lehetőséget a Vörös téren leszálló kisgép.
Obamától is csodát várnak sokan és ő se fog tudni csodát tenni. Ki mondta, hogy el akarja számoltani a bankokat? VAn linked? Egyelőre hihetetlen, a csapata a régi establishment, ahogy maga is azok terméke.
Ebben az évszázadban a svájci gleccserek döntő többsége elolvad – állítja két most megjelent tanulmány. A gleccserek elolvadása gazdasági és ökológiai károkat is okoz.
Az egyik eredmény szerint 1999 óta az akkori mintegy hetvenöt köbkilométernyi gleccserjégből 2008-ra több mint tíz köbkilométernyi olvadt el az alpesi ország 1500 gleccserén. Azaz, a jég tizenhárom százaléka eltűnt. A legnagyobb csapást a jégmezőkre az emlékezetes 2003-as, egész Európát sújtó hőhullám jelentette – csak ebben az évben a jég négy százaléka tűnt el. Egy másik elemzés szerint évente akár egy méterrel is vékonyodik harminc, indikátornak tekintett gleccser vastagsága.
A zürichi egyetem munkatársa, Matthias Huss szerint a jég vékonyodása egyre intenzívebb. A BBC-nek nyilatkozó szakember szerint a gleccserek jégvesztesége gyorsul. A korábbi egyensúly, amikor a nyári olvadást ellensúlyozta a téli hóesés, úgy tűnik, véglegesen megbomlott.
Az egyik legnagyobb, az Aletsch-gleccser a szakértők szerint túléli ezt az évszázadot, de a kisebb jégfolyamoknak legfeljebb évtizedeik lehetnek. Huss szerint a Svájcban közepes méretűnek tekintett, 10 kilométer hosszú Rhone gleccser például száz éven belül tűnik el. A folyamat vége pedig az, hogy 2100-ra néhány, jelenlegi méreténél jóval kisebbre zsugorodott jégfolyam maradhat csak az alpesi országban.
A svájci kutató szerint a gleccserek elolvadása gazdasági és ökológiai károkat is okoz. Az ökológiai károkat nem kell ecsetelni. A gazdasági hátrányok közül a legnyilvánvalóbb, hogy csökken majd a folyók vízhozama, emiatt kevesebb áramot termelnek a folyók. A Svájcban előállított áram felét jelenleg a vízerőművek állítják elő.
Egy jo osszefoglalo a jovo evre, USA perspektivabol http://www.strike-the-root.com/82/allport/allport6.html
Van benne egy jo grafikon ami azt mutatja, hogy a weimari koztarsasag hiperinflacioja is deflacioval kezdodott.
Itt meg a Newsweek elorejelzese http://money.cnn.com/galleries/2008/fortune/0812/gallery.market_gurus.fortune/index.html
8 really, really scary predictions
Dow 4,000. Food shortages. A bubble in Treasury notes. Fortune spoke to eight of the market's sharpest thinkers and what they had to say about the future is frightening.
"Nagyot nézett rám, kicsit gondolkodott aztán, mint a vízfolyás kezde mondani a cáfolatot. (-:"
Tudta, hogy nem lehet őszinte.
"Akkor tájt jött a Gorbacsov, szerintem ezaz Obama annak az amerikai kiadása."
Ebben nagy valószínűséggel nem tévedsz. Az új főtitkár elvtárstól a válságba jutott rendszer újradinamizálását várják, de neki már csak a lebomláshoz asszisztálás jut.
Nem hiszem. Gyurcsány óvatosabban, de szintén egész normális beszédet mondott, kár, hogy az ő erre méltatlan szájából jött ki, tőle hiteltelen. Természetesen Sólyom elvtárs sokkal lényegretörőbben fejezte ki, hogy mire kell készülni. De sajnos ez a náci I Am nagy valószínűséggel fején találta a szöget a kiegészítésével. Orbán is kezdett így beszélni tavaly nyáron, saját alvezérei és szakértői tömtek kloroformos rongyot a szájába...
A gazdaság nem lóverseny. Semmi jó nincs benne, hogy sereghajtók lettünk, de az éllovas szerepben se volt, gyorsabban közeledtünk a szakadékhoz. A gazdaság értelmes célja az, hogy legyen mit enni, legyen mivel fűteni, legyen fedél a fejünk felett és akinek fontos, művelődhessen szabadidejében, de ez most nem lesz prioritás. Normális ésszel nem az a gazdaság célja, hogy lesajnálhassuk a csóró tótokat, meg oláhokat. (a névhasználat csak a hülyék parodizálása végett)
projekció, vágyaink kivetítése a valóságra. Érdekes, hogy a sok lepukkant ország "tudósa", "elemzője" mind amerika bukására spekulál. Csakhogy ott (még) a hülyeség meg a lustaság nem evolúciós előny, mint a szociálliberális európában. Persze, a trend ott is efelé mutat :(
Koszi, ez tenyleg jo. Solyom magasan a magyar a politikai elit folott all. Valahol 5000 meter magasan koroz a Gyurcsany / Orban felek felett, tavcsovel sem latjak.
Csak nem sikkad el a KE újévi beszéde/köszöntője? http://www.hirado.hu/Hirek/2009/01/01/10/Takarekossagra_int_az.aspx Nekem nagyon tetszett az egész (mint újévi beszéd), de ezt kiemelném:
"A legfontosabb tehát a jövőre nézve saját erőforrásaink – pénz, idő, egészség – bölcsebb beosztása. Ez régi jó tanács, noha el tudom képzelni, hogy sokan idegenkedve fogadják a takarékosságra vonatkozó intelmeket. Pedig csupán saját döntéseink mérlegelését javaslom: mindig meg kell gondolni, mi az igazán fontos. Nagy fordulat lehet az életünkben, ha azt keressük, ami valódi szükségleteinket és boldogulásunkat szolgálja."
A volt KGB-s szerint 2010-ben széthullik az USA! 2008. december 31., szerda 12:00 -
Igor Panarin orosz akadémikus - korábbi KGB-elemző - elmélete szerint 2010 körül a Szovjetunióhoz hasonlóan az Amerikai Egyesült Államok is széthullik, sőt az egyes területek más országok befolyása alá kerülnek. A teóriát térképpel is illusztrálta, mely szerint négy fő régióra bomlik a hidegháborús rivális.
Panarin az elméletet első alkalommal 1998-ban publikálta, a szétesést pedig a fokozódó gazdasági, demográfiai és etnikai nyomással magyarázta.
A tudós szerint a problémák rövidesen olyan súlyos társadalmi feszültséghez vezethetnek, ami akár egy újabb polgárháborúba is torkollhat.
A forgatókönyv szerint Alaszka Oroszországhoz, Hawaii pedig Japánhoz, vagy Kínához kerül, a szárazföldi területek pedig négyfelé válnak.
A nyugati államok alkotják majd a kínai befolyás alá kerülő Kaliforniai Köztársaságot, a déliek a mexikói fennhatóság alatt működő Texasi Köztársaságot, a keleti államok Atlanti Amerika néven csatlakoznak az Európai Unióhoz, az ország középső területeit pedig Kanadához csatolják.
Panarin USA-térképe 2010-től
A tudós elmélete megosztotta az emberek véleményét, Panarin ezzel számos támadásnak tette ki magát. Ugyanakkor megemlítette, hogy a 70-es 80-as években azokra is furcsán néztek, akik a Szovjetunió széteséséről beszéltek.
A professzor a határvonalak meghúzásakor figyelembe vette az egyes területek társadalmi és gazdasági összetételét is, ennek ellenére születtek érdekes kérdések. Az amerikaiak szerint csak az oroszokat érdekli a jóslat, mivel a hidegháború idején is bizonyították, hogy jobban foglalkoztatja őket a verseny, mint az, hogy mi történik a saját országukban.
Érdekes, hogy a teória szerint a szomszédos közép-keleti államok közül Tennessee az Európai Unióhoz, Alabama Mexikóhoz, Missouri pedig Kanadához kerül. A szkeptikusok várják annak is a magyarázatát, hogy miképpen tesz majd szert Kína és Mexikó akkora befolyásra, hogy amerikai területeket kebelezzenek be?
Ez a mészoltós ciklus egyébként ipari méretű naperőműben simán alkalmas lehet. De a gond, hogy a komponensek halmazállapota változik, és ez nehezen kezelhető. Nem véletlenül szórakoznak inkább sóolvadékokkal.
Általában nem hiszek a nagy hőmérsékletekben. Nem fog senki 3-4-500 fokos üzemi hőmérsékletű hőtárolókat, reaktorokat alkalmazni egy családi házas rendszerben. Olyan megoldásoknak sincs tere-értelme, amelyik bonyolult, balesetveszélyes és állandó karbantartást-felügyeletet igénylő szisztéma. Eleve: ami elhanyagolt állapotban felrobbanhat, kigyulladhat - az nem jó. Ha elhanyagolt állapotban nem működik - az belefér, ez a kívánatos.
Nincs a vízzel semmi baj, mennyiségi kérdés az egész. És egy valóban jó hőszigetelésű (kvázi-passzív), a mai technológiákkal egészen minimális többlet-költséget igénylő épület esetén már nem olyan vészesen sok a forróvíz-tárolótól elvárt térfogat. Egy elásott, méter vastag pár rétegű hab-beton falú medence kellő hőszigetelő képességű ahhoz, hogy tavaszig a hővesztesége ne legyen túl nagy. Végül, de nem utolsósorban: ilyen rendszerek már léteznek, és a mi égövünkön, gyakorlatilag egész Európában remekül alkalmazhatók lennének.
Mérnökfejjel gondolkodva egyébként biztos vagyok abban, hogy ezen a téren a jövője a nagyon egyszerű, minimális karbantartást igénylő, lehetőleg vasgolyó bonyolultságú rendszereknek van. És egy olcsó lemezkollektoros, hőtároló medencés fűtésrendszer áll ehhez a legközelebb.
Az általában elérhető ásványi anyagok fajhője annyival kisebb a vízénél (a bazalté például ötöde, és érdekes módon, minél sűrűbb az ásvány, annál kisebb), ami miatt végül nem lesz jobb a fajlagos hőtároló képesség. A nagy hőmérsékletekről írottak igazak - csak ott meg a hőveszteség nő rohamosan, teljesen más hőszigetelést kell alkalmazni egy 200-300 fokos, szinte izzó "kemencéhez", mint egy 90-100 fokos víztartályhoz. Aztán a közvetett hőcserélők, lehetőleg épületen kívül, a nagy hőmérséklet miatt nagyon komoly tűzvédelmi előírások kellenek. Ha egy ilyen kemence-meleg "köves-pincének" a hőszigetelésével valami baj van, akkor úgy felgyújtja a növényzetet, mint a huzat. Ha egy csőtörés miatt víz zúdul rá, a fél könyéket felrobbantja a gőz.
Szerintem ez soha az életben nem lesz otthoni használatra alkalmas, szóba jöhető megoldás. A víz, esetleg valami vegyi anyaggal tovább növelt fajhőjű és kicsit megemelt forráspontú (120-130 fokig még el szabad menni) víz a legbiztonságosabb. Még ebben is megfősz, ha bele esel - de azért ez mégsem akkora környezeti veszély, mint egy lávató..
igen de minket alapvetően az ár/ hőkapacitás aránya érdekel
a kőnek ugyan alacsony a tömegspecifikus fajhője, de mivel sűrűbb mint a víz térfogatarányosan már nem akkora a különbség, azonkívül a kőzúzalékot lehet 100 fok fölé is melegíteni, míg a vizet nem
ezeken kívül a víznek vízzáró szigetelés kell, ami egyúttal a melegítést is bírja, meg olyan csővezés, ami a hőcserét lehetővé teszit, kőzúzalék esetében a csővezés pokoli egyszerű, mivel a zúzalék magát a levegőt átengedi, csak olyan csöveket kell bevezetni a kőréteg aljára, amin keresztül le lehet nyomni a forró levegőt, illetve télen a hideget
az egyetlen problémát a levegő által felhozott por jelenti, amit szűrni kellene, ezután a felfűtött levegőt radiátor nélkül is be lehet egyszerűen fújni a fűtött helységekbe
ugyanez a rendszer, másképp lehetne akár temepráló eszköz is, de ilyenkor nem elég egy passzív napkollektorral felmelegíteni a levegőt, hanem a légkondícionáló hulladékhőjét kell a köveknek átadni, majd a téli szezonban a légkondit megforítani, a kövek hőjét kiszivattyúzni, így azokat akár -20/-30 fokig visszahűteni
az ár attól olcsóbb, hogy maga a kőzúzalék sem drága, a házhoszállítása kerül viszonylag sokba, de ha közel, adott esetben magán a telken megvan hozzá a kő még ez sem kell, és hogy nem kell se bonyolult csövezés, se vizálló szigetelés
egy 3m mély, 8m x 8m-es gödörben már elég követ lehet felhalmozni egy kisebb családi ház fűtésére, és az olcsóbb változat kb 2-3millióból simán kihozható
ez mondjuk összehasonlítva a ház 25 millió forintos értékével nem olyan rossz
Nagyüzemi körülmények között megengedhetők ezek a hőmérsékletek. De egy családi háznál önmagában tűzveszélyes hőmérsékletek és bonyolult, folyamatos üzemet-felügyeletet igénylő technológiák nem játszanak.
A víz egyébként tényleg baromi jó önmagában is. Egy többé-kevésbé passzívnak tervezett háznál 30-40 köbméteres hőtároló lazán elég az éves hőigény eltárolására (a használati melegvizet is beleértve). Ekkorát meg már nem olyan nagy gond létesíteni.
A legnagyobb fajhője egyébként az elemi hidrogénnek van (14 kJ/kg °C), ha találunk praktikus, olcsó módot a koncentrált - és forró - tárolására (nyilván nem kriogenikus, hanem pl:fémhidrid formájában), azzal nagyot lehetne homorítani. Főleg, hogy nem lenne gond megfelelő kialakítással még egyszerű gázfűtő napkollektorban sem akár 2-250 fokig hevíteni - de jelen idő szerint nem ismerek erre alkalmas technológiát.
Nem ezzel pont a kivitelezhetőség a probléma. A kőzúzalék fajhője kicsi, a forró levegőt pedig nehéz biztonságosan keringtetni. Gazdaságosan kivitelezhetetlen egy akkora és megfelelően hőszigetelt verem, ami egy egész télre való meleget el tud így tárolni (és légtechnikailag egy komoly feladat megoldani a forró levegő oda- és elvezetését - biztonságosan).
A legegyszerűbb a víz, egy köbméter forráspont közeléig melegített víz el tudja tárolni egy jól hőszigetelt ház kb: 1 négyzetméterének téli hőigényét, ez még elvileg kezelhető méretű (150-300 köbméteres) hőszigetelt tárolót igényel, egyszerű átfolyós napkollektorokkal. Voltaképpen ez egészen jól működhetne a gyakorlatban is, ha iparági méretekben ráállnának, a szükséges méretű gödör készítése gépi munkával nem téma, ha a szükséges zsaluzási technológia és paneles, vagy más előkészített hőszigetelés (pl: brutálisan felhabosodó helyben fújt gázbetonnal, hasonlókkal) technológiája "nagyüzemileg" biztosítva lenne, akkor teljesen elfogadható, pár milliós költséggel el lehetne egy ilyen hőtárolót készíteni. Olcsó, átfolyós lemez-kollektorokkal, amelyek a nyári csúcsidényben gond nélkül fel tudnák fűteni a hőtárolót. Szerintem ez már ma is szó szerint össz-társadalmi méretekben működhetne, akár minden önálló családi házat át lehetne rá állítani - elhatározás, szabályozók kérdése lenne. Kis rákészüléssel csodákat lehetne tenni. Ha még hozzáadnánk kis alapkutatást is, pl: hosszú láncú, nagy hőre széttöredező, majd hűléskor újra összeálló vízben oldódó polimerekkel és hasonlókkal számottevően növelnénk a tároló vizes oldat fajhőjét (amennyire meg tudom ítélni, a tiszta víz 4.2kJ/kgC értékéről 6-7 közeléig talán fel lehetne menni), akkor sokkal kisebb térfogatú hőtároló is jó lenne. Sajnos, vagy szerencsére a víz fajhője talán a legnagyobb az ismert és elérhető tároló közegek között - és a hozzáférhetősége is ennek a legegyszerűbb. Eleve többé-kevésbé passzívnak tervezett házak esetén, ahol eredendően minimális a plusz hőbeviteli igény ez remekül működhetne. A szomorúnak azt tartom, hogy voltaképpen már rendelkezésre áll az a technológia, ami ezt tudná, és ha most az EU-n belül egyszerűen kötelezővé tennék ezen technológiák alkalmazását minden új építménynél ill. felújításnál, és támogatnák hathatósan a meglévő építmények ilyen jellegűvé alakítását, akkor teljesen reális lenne a lakossági, és általában a fűtési jellegű földgázigény szó szerint zérusra redukálása nem több, mint 2-3 évtized alatt. Az elektromos ellátásba is a nyári csúcsidénybe szépen be lehetne segíteni olcsó, fóliás alapú napelemekkel - a villamos energia hálózatot pedig inkább a közlekedés igényeire kellene lassan hegyezni.
Sok mindent lehetne tenni - szándék kérdése lenne.
tudtommal a koncentralt sugerra nem ugyanolyan pv-ket hasznalnak mint az 1szeresre. ha ismersz helyet ahol lehet venni kocentralt sugarra valo pv-ket akkor megoszthatnad velem. az jo lenne lenyegeben a melegviz ugy is jonne belole (a pv hutovize) es volna 1 kis el energia is.
hat, saccra 120-140 km/h. iden nyaron volt 1 komoly vihar a kornyeken lement 1-2 hazteto, kemeny. termeszetesen akkor viharallasban volt, majdnem vizszintesen
dehogynem az egyiket mar eladtam es hasonlo sors var a masikra is. egy parasztbacsitol vettem gabonat tarolt benne. az atmeroje 2.5 m a hossza kb 4 m, falvastagsag 5mm 2-es meg megvan 600 juroert a tied.
