Mindennek van egy kezdete és egy vége , ez alól a fény és az értelem sem kivétel .
Ha kiragadsz egy fotont , hullámot mihezképest méred , nincs előzménye nincs utó élete csak detektáltál valamitt.
Már két detektálásból sokat megtudhatsz , Pl: közte eltelt időtt több detektor esetén a hullámhoszt is , de a forrás oldalról semmitsem tudhatsz , ott vajon milyen időszakonként inditották azokat a hullámokat vajon a forrá közben elmozdult-e stb...
Szedd le a fényteknőst a ládáról és tedd a láda mellé. Ekkortól minden rendszerből
valóban c-nek méred a sebességét.
Igaz nem a ládán fog c-vel haladni, azaz nem a rendszeredben.
Levzetésed logikai harmóniája, egyenesen és világosan érthetővé tesz mindent.
Ezzel már tényleg meg lehet győzni bárkit is. Végül is ezt már hat éves kortól mindenkinek meg lehetne érteni, hiszen a színvonalat nem kell tovább növelni. Így is tökéletes.
A rendszerben x=ct függvény ha a teknős a ládán halad, a rendszerből mérve
pedig dx=ct ha a láda mellett..
Látom megint disznók elé szórod a gyönygyszemeidet. Pedig ez már igazán világos és érthető levezetés. Ha már egy láda és egy teknős sem képes számukra megvilágítani egy ilyen kristálytiszta logikai képet a fény terjedési sajátosságairól, amihez még matematikai levezetés sem kell, akkor nem is értem hogy van még lelki erőd az igazság további (egyébként nagyon elegáns és időszerű) kinyilatkoztatásához. Talán, ha újra megtennéd, hogy a mindentől független térben terjedő fotonok példájával világosítsd meg nekem és a többi értetlenkedőnek a fotonok időfüggő helyének meghatározását, bizonyára gyorsabban haladhatnánk a fizika megértésében és alkalmazásában.
Hát ez nem semmi... Kiszámolom neked a példát, amit kitaláltál és aztán te nem érted?
A és B IR v=1m/s sebességgel mozog egymáshoz képest. Az origójuk a t=0 időpontban egy pontba esik, ekkor egy fény villan az origóban. Az A IR-ben t=1-kor a fény x=300 000 000m-nél van... A B IR-ben a t'=0,9999999966666666722222222 és x=299 999 999 és mivel B origója az A-ban x=1-nél van, azért 299 999 999+1=300 000 000. Hol van szerinted a hiba, milyen ellentmondást látsz benne?
lényegében ez egy egyszemélyes verseny. feladat: ki tud több példát és hasonlatot mondani galilei transzformációra. egyelőre csak gézoo indult, de neki van már vagy ötféle. nehéz lesz behozni.
Már megint mit számolsz? t'=0,9999999966666666722222222 (írtam is a lentebbi hozzászólásban) Ez idő alatt a fény (300 000 000m/s-al számolva) éppen 299 999 999m-t tesz meg. Hol a hiba?
Ez a teknős dolog meg látom nagy aduász. Rossz példa ugyan, de remek. Egyszerű matematika, ismét: a fény c-vel megy a rendszeremben, nézzük, mennyivel megy egy másik rendszerben. Lorentz két t-re, és hoppá, c a másikban is. pint kiszámolta neked pár hete.
Egy teknős nehezen cáfol meg egy számítást, kivéve persze, ha a számítás eredménye két teknős, pedig csak egy van... :)
Elképesztő vagy. Olvasd el a régebbi hozzászólásomat... A t=1-nél a t' kb 0,9999999 és mivel 300 000 000-val szorzod ezért elég sokat számít az a "pici" különbség is...
Nem értem én ezt az egészet. Rendszerek egymást fedő pontjai? Ugyanebben az időpontban?
Van egy eseményed KA-ban: a foton x=1-ben tartózkodik. Ennek az eseménynek KB-ben mások a koordinátái, az időt is beleértve. Nem értem, miért számít, hogy ez kis relatív sebességeknél közelíti a Galilei-trafó eredményét (mármint hogy itt miért számít), és azt sem, hogy mit tűzögetsz.
Félreérted, nem az abszolút térben, hanem csupán nem kötöttem rendszerhez.
Mert csupán azt tudjuk biztosan a fotonról, hogy halad a térben, a rendszerek
koordináta rendszereiben..
A Lorentz -transzformációt alkalmazva B IR-be t'=1 időpontban átkonvertáljuk
A IR-beli x=3e8 helyet, és a Galilei 299 999 999 m helyett 12 cm-rel többet azaz
299 999 999,12 m-t kapunk. Azaz látható, hogy t'=1 összesen 12 cm-rel tér el a Galilei transzformáció által adott értéktől.
Ezért úgy is fogalmazhatunk, hogy t=1 és t'=1 között összesen 12 cm távolság van.
Ennek a 12 cm-nek a hétszerese azaz 88 cm, ugyanebben az időpontban a két rendszerben számított foton helyzet közötti távolság.
Feltehetnénk úgy is a kérdést, hogy lehet-e olyan időpont, amelyben a Lorentz transzformálással mindkét rendszerben azonos, azaz egymást fedő ponton van a foton?
Azaz létezhet-e a specrel itteni értelmezésével olyan, hogy két rendszerben
egy foton kétszer érinthesse a rendszer egy-egy nevezetes pontját, mint
például: mindkettő IR origójából indult fény egyidejűleg mindkét rendszerben
x=ct függvény szerint haladhat az origótól a két rendszer egymást fedő pontjáig?
Ez egy költői kérdés volt. Mert az itteni specrelben ez nem lehetséges.
ilyeneket milyen alapon jelentesz ki, mikor nem is tudod alkalmazni a LoTr-t? ezerszer bebizonyosodott, hogy nem vagy képes behelyettesíteni a képletbe sem.
A foton t=1 sec repülés után valahol van a térben.
Az abszolút térben, ha jól sejtem...:)
Kedvenc fotonunk KA-ban t=1-kor x=1-ben van. Ezt transzformáljuk KB-be, és ha nem Galilei-trafót alkalmazunk, kapunk egy x'-t és egy t'-t, ami nem lesz egyenlő x-szel és t-vel.
Gondolom az, hogy elolvasd azt, amit neked írnak az nem fér bele a Gézoo logikába. A 38603-ban kifejtettem ugyanezt amit te csinálsz, csak az időt is helyesen számoltam, amit te szokás szerint elfelejtettél (mindig ez a hibád: t=1-kor t'!=1!)
