Egy nagyon fontos dologba szeretnék tanácsot kérni.
Az elmúlt két hónapba ha bármit meg akarok tanítani Lilikének,minden kudarcba fúllad.A fő gond az az,hogynem tudom miért,de ha bármit mondok neki (űl,fekszik,stb.) amit régebben tökéletesen megcsinált,most eldobja magát a hátára.Mancsai az égben meg minden.Ez hihetelenűl idegesítő,mert olyan mintha dili lenne a kutya.Mondom neki : Lábhoz,erre odajön és ledobja magát :)11 :)11
Van ötletetek erről hogyan szoktassam le?NAGYON fontos lenne,kérlek segítsetek :)15
Új hozzászóló lennék a spánieltartók topicjában - pontosabban érdeklődni szeretnék a breton spániel fajtával kapcsolatban: van köztetek olyan akinek van az ismerettségi körében ilyen fajta? Elsősorban a gyakorlati tapasztalatai érdekelnének, mert a szakirodalom, ha nem is bőségesen, de azért kielégítően jellemzi a fajta stílusjegyeit.
Áprilisig visszaolvastam a hozzászólásokat, de legnagyobb sajnálatomra nem találtam semmi hasznosítható információt. Érdekes, mert ha jól tudom ez a fajta mind a Lajtától nyugatra, mind a tengerentúlon az öt legkedveltebb fajta közé tartozik. Persze nem törvényszerűség, hogy a hazai "ízlésvilág" a nemzetközinek lenyomata kell hogy legyen. Szóval tudna valaki esetleg segíteni ebben a kérdésben? Előre is köszönöm, üdv a többi lelkes spanieltartónak is!!
Ha már volt túrázni, akkor szerintem semmi gond nem lesz. Azért érdemes minden este átnézni a mancsait, hogy nem sértette-e fel egy kő.
Ámorral az első spanimmal sokat kirándultam hegyes, sziklás terepen és nagyon élvezte (azt nem tudom, hogy a terepet is élvezte-e, de azt igen, hogy velem volt és új kalandok vártak rá:))Ő négy lábon sokkal hamarabb felért mindenhová, mint én:))) Olyan meredek terepen is teljes biztonsággal közlekedett, ahol én csak az egyik ágba kapaszkodás után a másik ágbakapaszkodással tudtam csak le vagy feljutni:))
Szerintem nemzetközi oltási igazolványt mindenféleképpen vigyél magaddal.
már régóta figyelemmel kísérem a fórumot, mint spánielgazdi, örülök, hogy ilyen fórum is létezik:)
Az apropó, amiért végre regisztráltattam magam:
Két kérdésem lenne:
1. Három hét múlva túrázni megyünk a Magas - Tátrába, és jön velünk Kajti is, a kétéves kutyabumbum is. Kérdésem az, hogy ki tud felvilágosítást adni, hogy mennyire bírja a talpa a néhol sziklás, de nem teljesen durva terepet?
Itthon sokat kirándulunk, de ugye a csodás Magas-Tátrában mégis mások a viszonyok.
2. Miféle hivatalos papírok kellenek ahhoz, hogy minden gond nélkül Kajti is átléphesse a magyar - szlovák határt?
Köszi előre is válaszaitokat, és éljenek a világ spánieljei (na és persze az összes okos szép kutyabumbu!)
Sziasztok! Elnézést, most gyakorolgatom a HTML kódokat, amint látszik, nem eleget...Megpróbálom megint elküldeni a képet.
Alfi menyasszonyt keres egy helyes, törzskönyves spanci lány személyében!
Alfréd:
Azért valamilyen sérelem érhette a kutyát, mert különben nem nagyon foglalkoznak a spanik senkivel. Pláne 12 évesen nem. A kutya nagyon jól tudja, hogy fizikailag gyengébb már, ezért ebben a korban kerülik a konfliktusokat. Vagy meghibbant? Az meg más helyzetekben is megmutatkozna.
Szia:)
Egy öreg, eddig békés kutya csak úgy a'la nature ritkán támad. Valami oka biztos volt rá.
És mi volt a szitu?
Mondjuk mi nem szoktuk a kutyát szabadon hagyni, ha a szomszédba idegenek jönnek...
Bármi oka lehet, amiért felidegesedhet.. még egy spániel is.
A szomszédomnak spániel kutyája van,12 éves, eddig békés jószágnak tünt, senkit nem bántott, tegnap vendég jött hozzánk és szétharapta a bokáját. A kutya vagy a vendégem a hibás?
Mi is szippantottuk fel egyszer toklászt. Kaptunk orrcseppet, és állítólag levándorolt a toklász az orrából a torkán keresztül...
Nem tudom, hogy mennyire igaz, de nem volt azzal a toklásszal több gondunk...
De tényleg vigyázni kell velük, mert amilyen picikék, óriási bajt tudnak okozni..
Az enyém kétszer szippantotta fel a toklászt. Az egyik nagy kinlódás után szájon keresztül kijött. Akkorákat tüsszentett, hogy a lábai kirepültek alóla. A mai napig nem értem, hogy sikerült megszülnie, hiszen a kutyának nem olyan az orra belül, mint nekünk. A másik örökre bent maradt. Ezek a kis maflák felporszivóznak mindent.
Ha lehet, kerülni kell az ilyen helyeket. Nálunk is minden tiszta toklász.
Mi is szerettük volna teljesen rövidre nyiratni a azőrét, de a kozmetikusunk (Budakalászon lakik és spánieleket és westiket nyír, isteni) egy köztes megoldást kínált: a lábát jobban felnyírta, oldalt a hasán meghagyta a zászlókat, meg elől is a mellkasán, de a hóna alatt meg a pocakján lekopaszította, valamint a füle belső részén is teljesen rövid a szőr. Így kicsit könnyebb. De teljesen nem volt szívünk kopaszítani, mert olyan szép (elfogult vagyok!)!!
Tény, hogy a spanci "söpröget a fülével" és így könnyebben belemegy a toklász, de a többi kutya is szenved ettől, mert a lábak ujját nem kíméli egyiknél sem! Sőt, mint mondtam, nélunk egyszer fel is szippanttotta az orrába...
Nem, mivel nekik amikor ilyen jó kis érett ahogy megy, lehajtja a fejét, akkor főleg, ha játszanak, és a sok láb rugdossa, simán bele tud pattanni, ráadásul én mindíg figyelek, mert a jó kis füvecskében imád hemperegni, úgyhogy úgy is simán belemegy a fülébe, így néha erőteljesen rá kell szólni, hogy ne feküdjön le, pláne, ha az utolsó pillanatban veszem észre. És amikor jó kis vizes a fű, akkor néha még az sem használ, főleg meleg időben a locsolás után. :-)
Semmi gond:)) Dickinek meg meg szoktuk hagyni a "haját" a feje tetején.. Ezt sem szabad a spánielkozmetika "szabályai" szerint, de nekem igy tetszik borzasan:))
És én egyszer elkeseredésemben (amikor már vagy 3 hete minden nap az állatorvosnál voltunk toklász ügyben) azt mondtam, hogy a következő kutyám álló fülü lesz, mert abba nem megy bele a toklász..
Köcci coney, most megnyugtattál, hogy akkor se lenne jobb..
Az biztos, hogy rossz nekem njm van, de még annak is volt a fülében, meg az anyjáéban is, tehát elég sok gazdi meg van lőve, főleg, mert amikor már sárga, hullik, akkor aztán végképp elárasztják az összes kutyát.
Szerintem, ha valaki nem jár kiállításra, annak érdemes a lábain is meg a hasán is jól lenyíratni, bár tudom, hogy úgy nem olyan szép, de könyebb kezelni, a kutyának is jobb, hogy nem akad bele minden, és kedvesnek szerintem így is ugyanolyan kedves.
Gondolom, ezért a véleményemért most sokan meg fognak haragudni.
De spec. nekem nagyon tetszenek, amikor egészen meg vannak nyírva, olyan kedvesen néznek ki. :-)
A toklász szörnyű!!! Nekünk is volt az orrában, és sajnos csak altatással lehetett kiszedni....Annyit tudunk tenni, hogy nézzük a terepet, amikor sétálunk, és nem engedjük a növény közelébe. Nekünk sem jött be semmi....
Ahol mindig találok Alfinál, az a lábújjai közötti rész.
Még mindig nagyon várjuk a "kislány2 spanci jelentkezőket, akár egy romantikus estére Alfival, vagy véglegesen.
A toklásznál károsabb növény nem sok van. Akinek spánielje van, naponta többször át kell néznie kutyáját nincs-e bent? Ha fekete a kutya könnyebb megtalálni, de az aranynál elkeserítő a helyzet. A kutya minden zugát át kell vizsgálni. A fül belső felületét le kell nyírni meztelenre /külsőt nem/, így nem tud a toklász felvándorolni a hallójáratba. Ennek az is az előnye, hogy jól szellőzik a fül. A lábujjak közeitől a hőnaljig mindent meg kell nézni. Ha egyszer valahová befurakodik, ott egy életre szóló sipoly alakul ki. Folyamatosan gennyes, gyulladt lesz. A kutyának is fáj, meg sokba kerül az állatorvos. Akinek spánielje van, annak tavasztól őszig nincs egy perc nyugalma a toklász miatt.
Toklász? Xarul, de büszkén..
Az előző spanim fekete volt (és ugye a feketéknek sűrűbb, tömöttebb a bundéjuk) - vele minden nyáron törzsvendégek voltunk az állatorvosnál, volt amikor hetente minden nap ott ültünk.. és nem segített semmi:
sem a fülkinyírás, sem a harisnya a fülön, sem egyéb nyalánkságok.. Volt olyan, amikor az orrába is belement:(((
A mostani aranyszínűvel lekopogom, az eddig ittléte során - kb 4 éve él velünk - most a héten voltunk elöször toklászolni a dokinál..
Sziasztok!
Most találtalak meg Titeket. Nekünk 5 éves s spancink, és imádjuk!! Nagyon jó törzskönyvvel rendelkezik, de mi nem ez alapján választottuk, hanem beleszerettünk egy kis feketébe egy nyaraláskor, és elhatároztuk, hogy egyszer nekünk is lesz. Egyszer aztán a párom rábólintott, és még aznap végigtelefonáltuk a kutyaújságot, és ahol volt elhozható kutyus, elmentünk érte.
Én is találkoztam ideges típusú spancival, de a miénk a "csókolózós" fajta, nagyon szelíd.
2 éve kapott egy westi bratyót maga mellé (nagyon ugatott, reméltük, ha lesz egy haver, nem fog unatkozni).Nagyon jól megvannak!
Szeretnénk kölyköket az Alfitól, nem tudom, hogy köztetek van -e olyan, aki szívesen pároztatá a kutyusát a miénkkel (fényképet szívesen küldök).
Arra is gondoltunk, hogy befogadunk egy 1 éves körüli lány spancit, tehát ha tudtok eladó kislányt, befogadnánk.
Elnézést, hogy hosszúra sikerült a hozzászólásom, belelkesültem...
Ja! Annyi toklász van! Minden nyáron megyünk a dokihoz (még az orrába is került egyszer!) Ti hogy álltok ezzel?
Kb. a 80-s évek végén, a 90-s évek elején volt a spániel nagyon divatkutya. Ha egy akkori Kutya újságot fellapozol, kb másfél - 2 oldalon keresztül csak spánieleket hírdettek. Sajnos ennek akkor meg is volt a következménye.
Akkoriban nagyon sok idegbeteg, túltenyésztett egyed került a napvilágra. Emlékszem - amikor sétáltam a kutyámmal, nemhogy megsimogatni nem merték az emberek, de még a megjegyzéseket is hallottam, hogy "oda ne menj - ez spániel és harap".. De a környezetemben is eléggé sok harapós spániel volt..
Mára hála Istennek már más fajta lett a divatkutya és a spániel, mint fajta is kezd újra "életre kellni" és kiheverni ezt a hirtelen jött népszerűséget.
Nem a gazdáik idegbetegek? Figyeld meg, hogy vannak emberek, akiknek mindegy milyen kutyájuk van, azoknak mindig idegbeteg a kutyájuk.
A kutya teljes mértékben gazdájának tükörképe.
