Jaja, jelenleg nem felszíni. Csak egy bekezdéssel kellett volna továbbolvasni. Ami még nem világos (nekem), az a Locarno S. Antonio - Ponte Brolla szakasz eredeti vonalvezetése, de ez részletkérdés.
Megvolt tegnap este az elso harom sinen gurulos elmenyem:)
Az elso a rapteri terminali vezeto nelkuli gumikerekus, betonvajus gyorsvasutja???; a masik a Stansted expressz be a varosba (a kaller szerint 160 km/h-val=> halalfelelem....); a harmadik a tube, ami nem is olyan veszelyes, mint ahogy sokan beallitjak.
Egy ismerősöm kérdezte, hogy melyik MÁV menetrendkönyvben volt utoljára eszperantó nyelvú díjszabási tájékoztató, meg más szöveg (jelmagyarázat, stb.).
A magasságadatot lehet, hogy el kell fogadnom, mert én is találtam ilyet az interneten, és lehet, hogy az Eisenbahnatlas Schweiz-ban van elírva, de ott nem ennyi.
Nem, egész máshol vannak. Mindkettő nagyjából ugyanazon a területen van, a Genfi-tónál is jóval alacsonyabban, és mindkettőt használják. Ha már tudod, hol keresd, az egyik nagyon kézenfekvő.
Azt egy 612-es csinálta, de a vezető észnél volt, és nem szálltak ki. A Bombardier-vonat sem fenékig tejfel, akkor azok járta egy jódarabig billegés nélkül, EZT a hibát már kijavították. A többi...
Van még hol takarékoskodnia a MÁV-nak. A légkondícionálás-célú és az internetezés-célú villamosenergia-felhasználás messze alatta marad az USA-beli aránynak a vontatási célú villamoseneriga-felhasználáshoz képest. :)
Felszín alatti legmélyebbre az első gondolatom a zürichi, villamosok által használt felhagyott metrószakasz volt. Emellett eszembe jut még a berni földalatti vasútállomás is. Felszíni legmélyebben fekvő állomásra tippem sincs. Talán a Genfi-tó környékén lehet valahol vagy Bázel környékén, de őszintén szólva tippem sincs. :-)
