Nah, lehet, hogy látjuk a fényt az alagút végén? Megértetted, hogy a specrel arról szól, hogy a fénysebesség minden IR-ben c legyen? Nem azért, mert Einsteinnek így tetszett, hanem mert ez a gyakorlati tapasztalat...
"Jól irtad a sebesség mértékegysége m/s . Ha ezek bármelyikét rögzited a fénysebességhez akkor a fénysebesség definiciója az hogy a fény 300000000m tesz meg 1/s alatt"
Ha ezek bármelyikét rögzited a fénysebességhez akkor a fénysebesség definiciója az hogy a fény 300000000m tesz meg 1/s alatt .
Ha közelitesz a fény sebességéhez akkor már a méter nem változik hanem az idő a "s" szenved változást és mindig abban az irányban hogy a "c" mindig "c" legyen .
wtf? mi tartja meg a mit? szerinted ahhoz surlódás kell, hogy a gáz ne menjen át a csövön? és akkor ahhoz is, hogy a golyó ne menjen át? elég tág surlódásértelmezésed van.
> Lehet hogy az a quva surlódás fogja meg az atomjai között.
Tessék, egycsapásra megreformáltuk a fizikát és a kémiát! A szilárd anyagokat a surlódás tartja egyben, a gázokat meg a surlódás hiánya nem engedi megszilárdulni... vagy mi...
Valóban nem sok köze van a rakétának és az ágyúnak, de a surlódásnak és az ágyúnak sem... Súrlódásmentesen is működne az ágyú (sőt, igazából az lenne az ideális ágyú, ugyanis az ágyúban a surlódás veszteség), mivel nem a surlódás mozgatja az ágyúgolyót, hanem a nyomás...
Szerinted az ágyúcső miért tudja megtartani a lőporgázok nyomását és miért nem engedi el azt ?Lehet hogy az a quva surlódás fogja meg az atomjai között .
Ha cseppet is gondolkoznál semmi köze az ágyunak a rakétéhoz .
Most annyiban vitatkozom, hogy a képletekben általában szerepel a "c", mint szimbólum. Gyakran alkalmazzuk azt az egyszerűsítést, hogy a sebességeket "c"-ben adjuk meg, de a képletek alapvetően SI mértékegységek szerint "működnek", ezért szerepel mindenhol a képletekben a "c" is, ami nem "1", hanem "a fény sebessége", kb 299 792 458 m/s...
De nem arról szólt a vita (legalábbis szerintem), hogy miben mérjük a sebességet: "c"-ben, vagy m/s-ban mindegy... Az elvekről vitatkozunk...
nem tárgyalja? ez rossz hír pl a tüzérségre nézvést, ami már az 1700-as években virágzott, és képes volt nemlátható célpontok belövésére. most írhatjuk át a történelemkönyvet.
A hatás ellenhatás törvénye (más néven Newton harmadik törvénye) a klasszikus mechanika egyik alaptörvénye... Amúgy szerinted hova tartozna a rakéta kilövés dinamikája, ha nem a mechanikához?
Megdöbbentó hogy még a te módszered se müködik. Sőt.
Láthatod, ez a sorsa minden önálló gondolkodásra képtelen, csak a betanult dolgokat szajkózni képes fórumozgatónak. :o((
Azért még nem adom fel, hátha összegerjednek a különböző ámde zseniális spirituális frekkvenciák, esetleg beletrafálok egy soros rezonanciába.... :o)))
Délután a fél munkahely fekve röhögött Gézoo azon beírásán, hogy két időpont között csak 12cm a távolság :-)
Lehet, hogy még a végén Én is feladom a rávezetést... El sem tudom képzelni mivel lehetne még Gézoo-t és társait rávezetni, hogy a specrelt csak a posztulátumainál lehet kikezdeni, mivel a posztulátumaiból matematikailag levezethető, ellentmondásmentes rendszer. Ha a posztulátumokat elfogadjuk, akkor szépen kijön minden... De persze Gézoo még a legfontosabb posztulátummal sem ért egyet :-)
Komolyan érdekelne az állásfoglalásod a témakörben.
Ha már így rákérdeztél:
Először azt kell tisztázni melyik modell szerint akarjuk értelmezni ezeket a fogalmakat.
A newtoni világkép szerint a sebességkülönbség és a relatívsebesség ugyan azt jelenti.
A Lorentz féle felfogásban már különbözö képpen kell érteni, az abszolút álló rendszerben értelmezett sebesség különbségek nem azonosak a különböző inerciarendszerek közötti egymásra vonatkoztatott sebességekkel. Ezért ebben az esetben, már a sebességösszeadó képlet nem azonos a newtoni esettel.
Ebből a szempontból a specrel annyiban különbözik, hogy egyáltalán nem feltételez egy abszolút nyugalomban lévő rendszert, vagy másképpen fogalmazva bármely IR-t kinevezhetjük abszolút nyugvónak.
Valamely IR-ből tapasztalt sebességkülönbségek, általában nem egyeznek meg a két kiválasztott rendszer egymásra vonatkoztatott (relatív) sebességével, ezt a sebesség összeadó képlet segítségével számíthatjuk ki és bármely IR-ből ezt az értéket kapjuk.
Te tudtad azt , hogy a mechanikában minden elmozdulás a surlódás következménye?
Most, hogy mondod hirtelen magamelé képzeltem, hogy a nyílvessző bitonyára az idők végezetéig az íj húrján állna, ha nem lenne surlódás, amitől azután megindul.
Mindennek van egy kezdete és egy vége , ez alól a fény és az értelem sem kivétel .
Végre spirituális magasságokba emeli valaki a tudományt. Már úgy is csak azért olvasgatom a topikot, hogy végre valami izgalmas változást sikerüljön felfedezni.
Ha kiragadsz egy fotont , hullámot mihezképest méred , nincs előzménye nincs utó élete csak detektáltál valamitt.
Hát ez az, amit sokan nemértenek. Szerencse, hogy van még olyan akinek helyén az esze és a lelke elég erős, hogy megmutassa nekünk a fényt, a helyes úton!
Már két detektálásból sokat megtudhatsz , Pl: közte eltelt időtt több detektor esetén a hullámhoszt is , de a forrás oldalról semmitsem tudhatsz , ott vajon milyen időszakonként inditották azokat a hullámokat vajon a forrá közben elmozdult-e stb...
Ezek a gondolatok már Gézoo-i magasságokba emelkednek, ezért érdemes egyáltalán létezni, hogy ezt is megtudhattuk.
Gondoldvégig mitt tudhatsz és mitt nem!
Bele sem merek gondolni, mióta rámutattál micsoda sötétségben is élünk...
