Egy olyan tárgyaláson, ahol:
- a bíróság nem volt hajlandó meghallgatni az orosz rádiólehallgató egységek által a lelövés idején rögzített ukrán légiirányítás és katonai rádióforgalmazás felvételeit
Az orosz fél által beküldött lehallgatási anyagok nem voltak hitelesítve. Nem egyszerűen "nem hallgatták meg", hanem nem fogadták el manipulációgyanús felvételek bizonyítékként.
(Több felvételen vágási, összeillesztési jeleket, szokatlan hangfrekvencia-váltásokat észleltek.)
A bíróság kifejezetten elmondta, hogy elfogadott volna például:
-olyan felvételt amit hivatalos orosz állami szerv hitelesít (pl. tanúsítvány arról, hogy nem módosították)
-olyan anyagot, amit független nemzetközi szervezet (például ICAO, vagy egy ENSZ-szerv) is megvizsgált és hitelesített
-olyan felvételeket, amiknek a teljes metaadata megvan (mikor és hol rögzítették, eszközazonosítók, szoftverazonosítók)
-olyan bizonyítékot, amit független hangszakértők is egyező eredménnyel elemeznek ki, és nincs rajta gyanús módosítás.
- ahová nem léphettek be letartóztatás nélkül az oroszok tanúi
A holland bíróság távkihallgatást (video-linkes kihallgatást) is ajánlott az orosz tanúknak, anélkül, hogy be kellett volna lépniük Hollandia területére. Sőt, névtelen tanúvédelmi programot is ajánlottak.
- nem vizsgálta a bíróság, miért küldte be az ukrán légiirányítás a maláj gépet harci zónába
Jogos kérdés volt, amit a bíróság is megvizsgált. A bíróság megállapította, hogy hibák történtek az ukrán légtérzárás körül, de ez nem volt közvetlen oka a rakétatámadásnak.
- nem vizsgálta a bíróság, miért nem volt Kelet-Ukrajna zárt légtér, amikor az ukrán hatóságok tudták, nem biztonságos a terület
Vizsgálta a bíróság, és el is ismerte: az ukrán hatóságok nem zárták le teljesen a légteret. De a felelősség a gép lelövéséért nem az ukránoké, hanem azé, aki a rakétát kilőtte.
Voltak hibák az ukrán légtérkezelésben, de a bíróság a közvetlen bűncselekményre koncentrált: ki lőtte le a gépet.
- nem vizsgálták, miért adott a kijevi torony süllyedésre utasítást a maláj gépnek, hogy pont a BUK légvédelmi rakétájának magasságában legyen
A valóságban az MH-17 végig a jóváhagyott magasságon repült (cruise altitude, körülbelül 10.050 méter).
A pilóta nem kapott olyan süllyedési utasítást, amely miatt alacsonyabb magasságba kellett volna ereszkednie, sem az utolsó percekben, sem korábban.
Ezt több hivatalos forrás is megerősítette: Holland Baleseti Vizsgálóbizottság (DSB) 2015-ös jelentése, Joint Investigation Team (JIT) vizsgálatai, és maga a Hágai bíróság 2022-es ítélete is kifejezetten rögzíti.
- a lelövés területe Ukrajnában van, ezért a felelősség teljes mértékben az ukrán hatóságokat terheli
Jogi tévedés. A helyszín nem határozza meg automatikusan a felelősséget. Ha egy ország területén egy harmadik fél pl. szakadárok követ el bűncselekményt, nem az ország automatikusan a felelős a bűncselekményért. Az ukrán államnak volt felelőssége a légteret illetően, de a rakéta kilövéséért a tényleges tettesek a felelősek.
- nem vizsgálta a bíróság, hogy a donyecki légvédelmi laktanya kifosztása után hová és kihez kerültek a légvédelmi fegyverek. A laktanya védelme az ukrán hadsereg feladata volt.
Vizsgálták. A JIT rekonstruálta az ukrán BUK egységek mozgását és állását 2014 júliusában, egyik ukrán BUK sem volt a kilövés helyének közelében abban az időpontban.
Az ukrán BUK-ok a kormányerők területén maradtak, messze a szakadár területektől. Az ukrán BUK-oknak más külső jegyeik voltak (festés, azonosítószámok), amelyek nem egyeztek a lefotózott járművel. A Donyeckben elfoglalt ukrán légvédelmi bázison nem volt működőképes BUK rendszer. Ami ott működőképes volt és elvittek a szakik: Zu-32, Sztrela-10, Igla.
- az orosz védelem indíványait sorban elutasították.
Részben igaz, de itt a fő ok: az indítványok vagy irrelevánsak voltak, vagy nem megfelelően alátámasztottak, de a bíróság foglalkozott minden indítvánnyal (ez a dolga).
Pl: alternatív ukrán rakéta a Buk helyett, a bíróság megvizsgálta a rakétatípust, de a független szakértői vizsgálatok (pl. TNO, Almaz-Antey független ellenőrzésekkel) megállapították, hogy a rakéta típusa nem bizonyítja, hogy csak Ukrajnában lehetett ilyen eszköz. Az indítvány nem cáfolta, hogy az adott rakéta orosz eredetű volt, és nem tudott alternatív elkövetőt azonosítani.
Vagy: Az orosz védelem másik elmélete az volt, hogy az MH17-et egy ukrán vadászgép lőtte le. Amit a Buk rakéta srapnelek és nyomaik cáfoltak.
