XIX. századi házaknál emeletenként egy fél téglával (14 cm) kellett visszaugratni a falat a fafödém miatt. A min. falvastagság meg általában 29 cm volt. A méretek vakolás nélkül értendők. Nem azért csinálták mert sok pénzük volt, hanem kényszerűségből. A fafödém miatt, amit alkalmaztak.
19. század elején-közepén épült emeletes épületek esetében min. 75 a falvastagság, kétemeletes épületeknél 90-100.
Ezeknél általában a pince feletti födém téglaboltozatos és elég nagyok a nyilasok.
A tetőszerkezet nyilása általában nagyobb mind 13 méter, két állószékes tetőszerkezetek, vonógerendákkal, a tető héjazata hódfarkú cserép.
A tető súlya elenyésző a falak súlyához képest, de a padlás padlójának az önsúlya komoly terhet jelent: vastag salak szigetelés, arra téglapadló.
Kétemeletes épületeknél a földszint fala 70-es az emelet fala 50-es, a padlásfödém nem része a tetőszerkezetnek, onnan a falazat a talpszelemenig 30-as.
A falvastagság váltások azért voltak szükségesek, mert a tartófalakra rátámasztották a fa koszorúkat, ami a fa födém gerendázatát tartották.
A 19. század végén-20. század elején vezették be a fémgerendás födémeket, téglaboltozatos berakással. Ott már nem volt szükséges ennyire vastag falakat használni.
A pince fala 60-as. Néhány 19. század végi épületnek megvannak az eredeti rajzaim.
Nagyon sok pénzük volt akkoriban az építettőknek. 3.5-4 méteres szintkülönbség van a födémek között a földszinten és az emelten, mert nagyon magass ablakokat építettek be, hogy a 6-7 méteres nyilású szobák, télen is kapjanak valamennyi fényt.
Pl. szinte minden belső lépcső előregyártott faragott kő elemekből készült, 40cm beépítve a tartófalba. Így a földszint tartófala nem lehetett 60cm vékonyabb, legalábbis ott ahol a lépcső volt. 3.5 méternél kell legyen 22 lépcső és egy nagyon hosszú és masszív kovácsoltvas (vagy öntött) korlát... húzott karu lépcsőknál íves.
A Porothermnek van pincefalazó téglája, nem túl rég óta. Előtte csak tömör téglából volt ajánlatos pincefalat építeni. Ezzel együtt is volt aki megpróbálta. Néhánynak nem hasasodott ki a fala. Főleg a kisméretűeknek.
Hát azért olyan nagyon sok választás nincs, vagy beton, vagy tégla, esetleg mindkettő. Nem tudom, a 80as években hogyan építették ezeket a pincéket.. Képen láttam már blokktéglásat is, egyet amit megnéztünk az belül tömör tégla falazat, mögötte beton (a téglafal volt a zsalu).. meg gondolom van színbeton, meg zsalukő (sztem a zsalukő inkább 90-es, 2000-es évek nem?)
Újabb agymenés: a pincében a fal elé "előtétfalazat" (impregnált)gipszkartonból, fém profilokon, mögötte átszellőztetett légrés..? Vakolatot meg leverni. Ennek az előtétfalnak az alsó részét fóliával leszigetelni, mondjuk a padlóra fólia, felhajtani a gk profilokra, és úgy rá a gipszkarton, hogy ha esetleg valamennyi víz befolyik, ott felgyűljön..?
Egyébként, ahogy nyilván láttad - és remélhetőleg fölismerted - a kérdezőnek konkrét kérdése is volt, az általad kifogásolt válaszom részben erre vonatkozott.
Mély tisztelettel jegyzem meg, hogy amit írtam az olyan általános vélemény ami a ház alsó részének ismerete nélkül is megállja a helyét. Volt alkalmam látni a vízzáró vakolat hatását, meg a drénezését is. Arra jó amit írtam, hogy a kérdezőnek legyen fogalma arról, hogy milyen lehetőségekre számítson és segítsen a döntésben, hogy megvegye-e az épületet.
-körítőfalak megmagasítása, akkor semmi sem mehet rá, mehet az e.gy. vb. gerenda
-középső fal visszabontása (6-8 cm elég), de jármű mehet rá
-monolit vb. födém, lehet bármilyen erősre építeni (a falak és a fenéklemez teherbírása a határ) ÉS MONOLIT VB. FÖDÉMNÉL A LEGEGYSZERŰBB A LEJÁRÁST MEGOLDANI bocs. a nagybetű az véletlen
-az e.gy. vb. gerenda helyett acélgerenda. Ebben az esetben a gerenda teherbírása bármekkora lehet, a középső falat nem kell bontani, lejárat problémás.
Autó rámehet? Ha igen, akkor valószínűleg nem jó. A probléma az, hogy ha a középső falon fölfekszik a gerenda akkor 3 támaszú lesz, amire nincs vasalva. Ha nem fekszik föl és autó nem mehet(!!!) rá akkor megfelel.
És mi lesz a dréncsővel összeszedett vízzel? Szivattyúzni kell, állandóan. Lehet olyasmivel próbálkozni, hogy a lejtő felöli oldalon a ház alapozási síkja alatt keresztbe egy szikkasztó réteg szerűséget kiásni, amiből a víz gravitációsan tovább folyik a felszínen lefele. Azonban a talaj jellegétől függően mindig van depressziós görbe. Annyival kell lemenni az alapozási sík alá, hogy az alap a depressziós görbe fölött legyen. Ehhez talajmechanika kell, laborvizsgálatokkal. Házilag szinte biztos, hogy nem fog sikerülni. Amennyiben a szikkasztó működik, kérdés, hogy mennyi vizet szed össze. További kérdés, hogy mi lesz az összeszedett vízzel? A lejjebb levő telektulajdonosok kertjéből meg hiányozni fog, balhé viszont lesz. Vízzáró vakolat csak akkor lesz jó, ha a teljes belső felületre fölkerül. A kívül helyenként magasabb talajszint miatt még a kapilláris hatás nélkül is fölmegy a padlásig. Csak a szárító vakolat és a hegy felőli oldalakon szivárgó használ.
Adott egy 4*4méteres szenyvíz akna,középen egy válaszfallal.Valamilyen tető kellene rá.Javasolták nekem a vasbeton födém gerendás megoldást.Szerintetek jó megoldás volna?
Aha. Meg olvastam vízzáró vakolatot is.. De egyelőre csak látatlanban okoskodok, még nem láttuk a házat, így azt se tudom, miből van ez az alsó rész..
Amúgy az nagy hülyeség lenne, ha körben, ahol földben van, talajfúróval lukakat fúrni, és függőlegesen dréncsöveket rakni? Így azokban gyűlhetne a víz.. ? Akár kifúrkált PVC csövek..
Az emeletre fölmegy a víz? (kapilláris) Általában ha alulra vízzáró izét (fólia vagy más) tesznek akkor a víz följebb megy és ott jön ki. Van ú.n. szárító vakolat (LB Knauf-nak is van), azok a legjobbak. Akkor nem megy föl a piszok (víz)
