Nem a Shell-re kérdeztem rá, hanem az Exxon-ra. Az Exxontól ki és mit szedett el? 8%-kal csökkent a kitermelése a nyári adatok szerint az egy évvel korábbihoz képest.
Esetleg említhetsz valamilyen projektet,amit az oroszok önállóan be tudtak fejezni.
Gyakorlatilag az olajkitermelésüket önállóan kezdték el az elmúlt százvalahány évben, gondolom kezdetben külföldi segítséggel, de a kommunizmus alatt eléggé önállóan. Állami tulajdonban, persze. :)
Az a kérdés továbbra is, hogy mit segít a technológia-transzferben a külföldi tulajdon? Miért nem tudják használni ugyanazokat a field services cégeket, mint az Exxon, vagy a Conoco?
Amit fél év késéssel kezdett müködtetni.
:)
Fél év szerintem nem csúszás az olajiparban. Ami azt illeti, a legtöbb komplex iparágban standard ekkora késés. Projektmenedzsmentből annak idején tanultuk, hogy ha óriási (mondjuk 100%-os) ráhagyással dolgozol, akkor is jó eséllyel csúszni fogsz. A magáncégek nem boldogulnak pl. a Kashagan mezővel, a Chevron és az Exxon az azeri mezőkkel, stb. stb., de akár a repülőgépipar közismert csúszásait is említhetném.
Ha már az állami vs. magáncég sztorinál járunk, és megemlítettem a repülőgépipart, a félig-meddig állami Airbus miben hatékonytalanabb vagy rosszabb a teljesen magán (hm, azért itt is elférne egy szmájli) Boeingnél?
Tudomásom szerint az oroszok gáz és kőolajtermelése stagnál. Kell még valami?
A nagy olajcégek közül is egy csomó jelentett az elmúlt években stagnáló vagy csökkenő kitermelést. Tehát igen, kellene még valami adat, hogy miből gondolod, hogy mondjuk az Exxon esetében a tavalyi 8%-os termeléscsökkenés a legjobb erőfeszítések ellenére következett be, míg mondjuk az oroszok csökkenő kitermelése az bizony csakis az alacsony hatékonyságnak köszönhető.
az összes orosz olajcég állami ma már,közvetve v. közvetlenül
Először is ez nem igaz (vagy hát nem tudom, mit jelent a "közvetve állami olajcég"), például a Lukoil nem az. Másodszor a teljesen állami tulajdonú olajcégeknél se világos teljesen, hogy mitől lennének ezek alacsonyabb hatékonyságúak, mint a magántulajdonúak. A menedzsmentnek azért meg kell felelnie a külföldi (kisebbségi) részvényesek elvárásainak is (a részvényárhoz kötött a juttatásuk egy jelentős része), és hát a teljesen magán részvénytársaságok se mindig működnek tökéletesen, mint arra a közelmúltban annyi példa volt.
Még pár százezer év és akár a vaskorszakig is eljutottak volna :-)
Fekete-Afrikában a vaskorszak nem sokkal később kezdődött, mint pl. Európában, és úgy tűnik, hogy szemben az európaival, ami szimplán a közel-keleti technológia importja volt, az afrikai saját fejlesztés (másfajta technológiát használtak a vas olvasztására, mint mondjuk az egyiptomiak).
Általában nem szoktuk figyelembe venni, de Európa a XV. századig masszív technológia-importőr volt, főleg ha a Mediterráneumot leszámítjuk, tehát maradunk mondjuk Közép-, Észak-, és Nyugat-Európánál. Az ókorban például nagyon kevés, szinte semmi helyi találmány nem volt, szinte minden fejlődés más fejlesztések átvételén alapult.
Tudomásom szerint az oroszok gáz és kőolajtermelése stagnál. Kell még valami? alapvetően az állami cégenkenek/alkalmazotaknak (márpedig az összes orosz olajcég állami ma már,közvetve v. közvetlenül) nm érdekük a befektetés új kapacitásokba.
Elég durva különbségnek tűnik ez így. A Rosznyefty egy tőzsdén jegyzett cég, ahol a menedzsment díjazása legalább részben a tőzsdei árfolyamtól is függ, tehát mondjuk elvileg nagyon hasonló teszemazt a ConocoPhillips menedzsmentjének a díjazásához.
Ehhez képest közismert, hogy például a bankszektorban az elmúlt években a magánbankok félelmetesen alacsony hatékonysággal voltak menedzselve, szemben például a jegybankokkal, akik közül pont a Bank Rosszii a hatékonyan menedzselt jegybankok egyik iskolapéldája.
a tervezett költségvetés túlélési limitje alatt vannak az exportbevételek
Nem túlélési limit, hanem egyensúlyi limit. Tehát a költségvetés kénytelen lesz azt csinálni, amit gazdasági visszaesés idején egyébként racionális is: deficittel üzemelni. Magyarország például körülbelül évtizedek óta folyamatosan ezt teszi.
erre nincs pontos számítás, kissé komplex lenne.
Főleg mert az orosz politika döntéseitől is nagyon sok minden függ. Mekkora leértékelést engednek a valutának, kiket és mennyire mentenek meg (pl. elképzelhető, hogy hagynak csődbe menni bizonyos cégeket, majd a külföldi banktól a hiteltartozás értékének 50%-án visszavásárolják), stb. stb., ehhez jön még, hogy mekkora életszínvonal-romlást visel el a politika és mekkorát a lakosság, stb. stb.
Pl.azért , mert egy állami cég nagyon alacsony hatékonyságú az erőforrások elosztásában,és abbol a pénzböl amiböl a shell képes 1000 hordot kitermelni,az állam képes pár 100 hordót kitermelni.
tudnám mire jó ez a xenofób hozzáállás, mikor agonizál a drill-tech
Ezt valaki el tudná nekem értelmesen magyarázni, hogy mi köze a drill-tech-nek az olajmezők külföldi tulajdonához?
Tehát, hogy miért ne tudna mondjuk a Saudi Aramco vagy a Rosznyefty ugyanazokkal az oil services cégekkel dolgoztatni, mint a Shell vagy az Exxon? Főleg, hogy az oil services cégek most perpill megrendelés hiányában épp elég nagy szarban vannak. (Azért a csőd nem fenyegeti őket, nyilván tele vannak cash-sel, legalább öt-tíz évet kibírnak még ilyen piacon is, de azért akkor is. A részvényárfolyamaik a korábbi felére-harmadára-negyedére estek az elmúlt fél évben, nyilván nem örülnek ennek.)
Tudod mit elégítenek ki saját iparral... Putyin elvtárséknál majdnem parasztlázadás volt amikor be akarta tiltani a használt távol-keleti kocsik importját a hazai autóipar védelmében. Pedig arrafelé az ritkaság.
Én úgy szoktam rövidre zárni, hogy a gyarmatosítás megzavarta ott a társadalom fejlődését. Pedig egyik-másik néha már le is jött a fáról. Még pár százezer év és akár a vaskorszakig is eljutottak volna :-)
Ja,és ha beleveszük hogy az ára fele szokott lenni eneriaegységre viszonyitva az olajhoz képest.... 2 millió hordó/napbol lehetne potolni a kieső orosz gázt.Ennél több szabad kapacitás van most...
Egyébként szvsz nem az élelmiszer-exporttal duzzasztottuk fel Afrika lakosságát, hanema járványok megszüntetésével és azzal, hogy az ENSZ-en keresztül erősen mérsékeljük ott is a háborús népirtások nagyságát. Mármint ahhoz képest, ami a szokás volt arrafelé akár tizedekkora túlnépesedés esetén is.
Az is megérne egy misét, hogy a rabszolgaság - humanitárius szempontból teljesen indokolt - felszámolása hogyan vágta tönkre az ottani gazdaságokat. Az csak a mi önostorozó történelemhamisításunk, hogy a rabszolgaságot a fehér gyarmatosítók vitték Afrikába. Afrika vaskori társadalmai Marokkótól Beninig az olcsó rabszolgamunkán alapultak egészen a XVI-XVII századig. A spanyol és portugál rabszolgakereskedők nem tettek mást, mint olyan pótlólagos keresletet teremtettek az amerikai kontinens rabszolga-importjával, ami megrdágította a rabszolgákat és tönkrevágta Afrika működő gazdaságait. Ebbe halt bele az az egy-két százmillió ember, nem direkte a rabszolgavadászatba. Aztán az angolok megkoronázták az egészet azzal, hogy be is tiltották a rabszolgaságot.
Igen, szerintem az oroszok ugyanabban az ördögi körben vannak, ami a Szovjetunió összeomlásához vezetett.
A kör elemei:
1. technológia-transzfer nyugatról,
2. felfutó energiahordozó-export,
3. megerősödő központi hatalom,
4. a nyugati tecnológia-transzfer elapadása,
5. az energiahordozó-export lecsökkenése,
6. a központi hatalom gyengülése/összeomlása,
7. kényszernyitás nyugatra: goto 1
Ha megnézzük az orosz történelmet, akkor Putyin a 3-4-es fázis, Jelcin a 7-1-2-es volt, Gorbacsov a 6-os. De ha távolabra tekintünk, akkor 1905-7-ben is volt olyan összeomlás, ami kikényszerítette a nyugatra nyitást, a sztolipini reformokat, csak akkor az energiahordozó-export még nem játszott. A kommunista időszakban is ugyanez játszódott le, csak a központi hatalom gyengüléseit időben követte a nyugatra nyitás, hogy elkerüljék az összeomlást (kivéve, amikor a végén nem sikerült). Ebből a szempontból második világháború sem volt más, mint egy nyugati technológia-transzfer (szövetségesek technológia-átadása és Kelet-Európa kirablása).
A képletet némileg bonyolítja, hogy 4. és a6. fázis között volumenében nem feltétlenül kell az energiahordozó-exportnak lecsökkenni, elég, ha az érte kapott valuta rubel-ellenértéke alacsony. Monjuk alacsony az olaj ára, mint anyolcvanas években volt. Ez alapján a Putyin-kor akár sokkal hamarabb is véget érhet, minthogy az energiahordozó-export jelentősen csökkenni kezdene.
Afrika nem tud annyit termelni, amennyi eltartaná akár vegetáló szinten is a népességét, ezt elég jól bizonyította az elmúlt 30 évben. Nagyon sok ország szinte kizárólag segélyekből él, na ott lesznek nagy gondok, amikor nem lesz erre keret.
Ez nem egy egyszerű ügy. Ha ócsított kaja megy afrikába akkor az a gond hogy az olcsó kaja megöli az ottani mezőgazdaságot. Ha meg a kínaiak fogyasztása + a biodízel miatt felmegy a kaja ára akkor meg az a gond hogy nincs pénzük kaját venni.
Nincs számításom, de a tervezett költségvetés túlélési limitje alatt vannak az exportbevételek, ráadásul a mannaként ható gázbevétel is áll két hete. Ha még egy évig így marad az olaj ára és követi a gáz is (futures max$250/ezerm3), akkor jövő ilyenkorra kb. 100b$ alá apad a valutatartalék, főleg, ha beleszámítjuk a recesszió egyéb hatásait és az odaöntendő pénzeket is. De erre nincs pontos számítás, kissé komplex lenne. :) Ráadásul romlanak az exportkilátások is, csökkennek a mezők hozamai (olaj), folyamatosan baszogatva van az exxon, a shell és a bp(tmk) mindenféle ellenőrzésekkel (tudnám mire jó ez a xenofób hozzáállás, mikor agonizál a drill-tech), stb, így pedig lassan de biztosan baszhatják az új fúrásokat, azok nélkül pedig 5-7 éven belül beomlik az olajexport, persze jelenlegi felhasználási ütem mellett (ideértve a belső fogyasztás növekedését, ami nem fog leállni a recesszió ellenére sem még legalább egy évig), ezt pedig a világ összes gáza nem tudja kompenzálni. De erről oldalakat lehetne írni, annyi anyagom gyűlik már. :) (egy mooszkvában dolgozó olajipari financial analyst barátom szerint döbbenetes risc-analysisok születnek az orosz piacra, főleg az elvileg jól prosperáló energiaszektorra. képzeld a többit.)
Iránt egyáltalán nem ismerem, de elcsípve egy-egy hírt, nem tesz jót nekik az alacsony olajár, viszont a gázmizéria kifejezetten nekik kedvez.
Szerintem ne várd, hogy a topik témájával foglalkozzon érdemben bárki is, mostanság az nem divat errefelé.
Amúgy szerintem hosszabb távon nem éri meg berendezkedni az olajfűtésre, mert várható, hogy visszamászik $100/b fölé az olaj, hogy mikor, ne kérdezd, de belátható időn belül. Berendezkedést írok, mert tudtommal sokkal jobb gáztározó kapacitásokkal rendelkezünk, mint olajtározóval, jobban ki van építve az infrastruktúra, vezetékrendszer a gázhoz, míg a fix olajellátás nem minden erőműbe folyik csövön át, a szállítás pedig viszonyítva így drágább. Na és ne feledd, hogy nem kevés CO2 kvótával kereskedünk, amit gyorsan seggre vágna az olajégetés, mivel a gáz sokkal tisztább, ha már üzleti szempont és nem környezetvédelmi. Lehet, hogy ha ezeket a plusz költségeket és a bevételi veszteségeket hozzászámolnád, nem $80/b-re jönne ki a $450/1000m3 gáz ekvivalens.
az ukrán éhínség nem marhaság, csak egy a sztálinista borzalmak hosszú sorozatából. Persze, normális embernek normális körülmények között nehéz elhinni.
Amúgy meg oroszoknál is ítéltek el "embereket" többször is emberevésért, dokumentált esetek, és nem is túl régiek.
volt a mai találkozón egy jó felvetés arra, hogy van-e gáz végülis, vagy nincs. Ha már megteltek az orosz tározók, akkor égetik. Elvileg a műholdas képeken látni lehet a gázfáklyákat. Valakinek cia/nsa kapcsolata? :)
Járjál el a helyi lövészklubba, ott ki lehet élni a lövöldözés mániát. Megismerkedsz pár fazonnal, és meg is van a kapcsolati tőkéd, többit ki tudod találni. Ha már gyilok a cél, miért pont a lőfegyver, elég durva sűrített levegős puskák vannak, íjak, stb. Ember nagyon találékony abban, hogy valamit minél hatékonyabban elhajítson...
