Nem az a kérdés, mennyi pénzre van szüksége az elkerülő vezetékekhez (egyelőre egyébként még ennek az összegnek a töredékét bukták), hanem hogy mennyi időre és mennyi politikai izmozásra. Ugyanis a vezetékek mindegyike részben tenger alatt, részben más országok területén halad, így sem műszakilag, sem politikailag nem öt perc a megépítésük. Ja, és persze már évek óta folyik a beruházás előkészítése, illetve a nordstreamnél maga a beruházás is.
A Gazprom azért teszi, mert számít rá, hogy cserébe az állam majd meg fogja őt menteni, ha kell. Ahogy megmenti az összes többi fontosnak ítélt céget is. Ugyanez volt a motiváció a BAC esetében is, a BAC arra számított (jó okkal), hogy a Merrill miatti veszteségeit az állam majd megsegíti.
Egyébként a Gazprom esetében is az eredeti motiváció az, hogy a Gazprom rendelkezik egy saját bankkal, ami történetesen a harmadik legnagyobb orosz bank, és ez a bank a saját pozícióit kívánja erősíteni a mostani válság hátán, miközben persze számít rá, hogy az állam majd úgyis megmenti, ha mégis bajba kerül. Ez dettó ugyanaz, mint Ken Lewis motivációja, akiről a Marketwatch-on is megírták, hogy jelentős részben hazafias indítékból, a Fedek nyomására vette meg a Merrillt. Erősíteni a saját pozíciót, aztán ha nagy lesz a baj, az állam majd úgyis megsegít.
Ha a probléma az ukrán állam,akkor pár éve a jelenlegi kiesésekkel egyenértékü pénzböl már tudtak volna alternativ utvonalokat létesíteni.
Ezt honnan veszed? Egy alternatív útvonal kiépítése éppen folyamatban van, már jó sok éve. Az általad berakott cikk szerint (párnapos hír) eddig 1.1 milliárd dollárt buktak, az elég kevés pénz egy ilyenre.
Egyébként politikai okokból is jobban járnának, ha lenne alternatív tranzitútvonal. Csakhogy állításoddal szemben egyáltalán nem olyan egyszerű egy alternatív útvonal kiépítése.
az eddig megkötött szerződésekben szereplőket (ny eu és hazai piac) nem tudja teljesiteni
Ha ez így van, akkor ebben semmi politika nincs. Üzleti szempontból nem képes az ukránokat kielégíteni. Üzleti alapon mi mást lehetne csinálni, mint a meglévő szerződéseket betartani, új szerződést meg nem kötni (az ukránokkal)?
a nyugati eladásokbol befolyó pénzt a hazai veszteségek keresztbe finanszirozására használja
Ennek végképp semmi köze a Gazprom tulajdonviszonyaihoz, az energiaárak szabályozottak Oroszországban. A magántulajdonú MOL hasonlóra kényszerült (a nyereséges üzletágakkal finanszírozni a veszteséges lakossági gázt), amikor árszabályozás volt nálunk.
Az ukránoknak innen meg nem érdekük átengedni az orosz gázt,tranzit dijtol függetlenül.
Ami viszont már politika, nyilván nem a tranzitcsöveket üzemeltető cég tisztán profitorientált gondolkodása vezeti...
A link Gerald Celente trendkutató intézetének honlapján a szerintük legfontosabb 2009-es trendeket mutatja be. Érdekes témák: - A 2009-es Összeomlás - A legnagyobb Depresszió (gazdasági) - a Forradalom (aminek a kitörése az USÁ-ban elkerülhetetlen) - gazdasági fogyókúra - kényszerből elkezdik az amik leadni a súlytöbbletet - Bush-kertek. A 2. világháborús Győzelem Kertek mintájára az amerikaiak kezdhetik kiskertekben megtermelni az ennivalót, ha enni szeretnének. - a kisemberek kifacsarása. Azokat adóztatják majd tovább a válság miatt, akiket máris leginkább.ú - az egyetemek fogyókúrája és sokuk csődje
Az elmult időszakban a bank felvásárlások kétféle könyv szerint ment: az egyik ben az állam adott garanciákat/pénzt,amikkel az értéke a banknak pozitivba ment. A másikban pedig még pozitiv volt a vég egyenlege. A boa nem azért tette amit tett,mert az államnak jó,hanem mert a oa-nak jó. A gazdprom nem azért teszi azt amit,mert a gp-nek jó,hanem mert az állmnak jó. Pénzügyileg.
Az,hogy az értékek nem voltak reálisak 2007 augusztusági,másik gond....
Az amik is kezdenek rájönni,hogy csödbe kell engedni ezeket a cégeket.
A bankokat, vagy az autógyárakat? :) Az előbb egyébként bankokról beszéltünk.
A pénzáram pont a forditotja annak,amit oroszoban tapasztalunk...
Vagyis amikor a Gazprom nevű cég megment egy bankot (az állam helyett), akkor ott az államot segíti ki a Gazprom, de amikor a Bank of America nevű cég ment meg egy bankot, akkor ott az állam segíti ki a Bank of America-t. LOL
A helyzet az, hogy az oroszoknál is az állam menti ki a szarból a cégeket, és Amerikához hasonlóan ott is persze megpróbálja rávenni a jobb helyzetben lévő cégeket, hogy maguk is szálljanak be a mentésbe.
Until then, from October 2006, 150 mcm, then from October 2007 until December 2009, 300 mcm security reserve must be stored in the existing storages which can only be used in a crisis situation.
Facts: -a gazpromnak 24.4 milliárd $-re van szüksége az ukrajnát elkerülő vezetékekhez.(139.oldal) -Amikor utoljára az oroszok elzárták a gázt ukrajnának,a hazai piacon gázkorlátozásokat kelett bevezetniük.(142.oldal) -A gazpromnak 46 milliárd köbm gáztároló kapacitása van.(137.oldal)Télen valoszinüleg a fogyasztás harmadát-felét ezek adják,és mivel az export csak harmada a termelésnek,igy a tél végéig nem kell aggodniuk a kifogyó tározokbol.
Érdekesség:a gazprom gáztárolojainak egy részét nukleáris robbantással alakitották ki! program 7
És újra,ezt el kell olvasni: http://www.strategosinc.com/_downloads/nuclear_fizzle.pdf
Ez egyébként egy érdekes játékelméleti kérdés:a gazpromnak nem érdeke az ukránok ellátása,viszont érdeke a gáz europába továbbítása. Az ukránoknak nem érdeke a továbbítás,hanem az ország gázellátása. (persze az oroszoknak van pénzük az ukrán gázbol,az ukránoknak meg a tranzitbol,de ez kicsi a másik nyereséghez képest)
Ennek következtében mindkettejüknek totálisan ellentétes az érdeke.
Ez nem üzleti cél. Ha a probléma az ukrán állam,akkor pár éve a jelenlegi kiesésekkel egyenértékü pénzböl már tudtak volna alternativ utvonalokat létesíteni.
Nem tették,a hatalmuk csucsán sem áldoztak erre pénzt. 2006 rémlik?
A gazprom nem érdekelt a kitermelés növelésében,nem érdekelt a piaci viszonyokban,a nyugati eladásokbol befolyó pénzt a hazai veszteségek keresztbe finanszirozására használja. A mostani kakaskodás nagy valószinűséggel egyszerűen pont annak elleplezésére szolgál,hogy az eddig megkötött szerződésekben szereplőket (ny eu és hazai piac) nem tudja teljesiteni,és igy az ukránok kiváló alkalom a cash flow és a mérleg rendberakására. Nincs szerződése az ukránokkal,erre hivatkozva nem akar nekik szállítani,vagy csak a piaci viszonyoknál 3-4* magasabb áron. Az árképzés alapját képező szerződés ugyannis nincsen érvényben az ukáronkkal.
Az ukránoknak innen meg nem érdekük átengedni az orosz gázt,tranzit dijtol függetlenül.
Az amik is kezdenek rájönni,hogy csödbe kell engedni ezeket a cégeket. Nincs itt robléma...
A cégek,amik "segitettek" olyan állami garanicákat kaptak,amik egyenértéküek azzal,hogy kisegitették őket.
A pont ott van:az állam nem céljai érdekében használta fel a cégeket,és nem rontotta a helyzetüket,hanem segiteni akart rajtuk. A pénzáram pont a forditotja annak,amit oroszoban tapasztalunk....
Akár hogy is probálod trafozni az igazságot,a végeredmény egy:a gazprom az orosz állam (rövid) távu érdekeit igyekszik kiszolgálni.
A gazprom célja:a lehető legkisebb nyereség,és a vevőnek való keresztbetevés.
Nem, hanem hosszú távon megakadályozni az ukrán zsarolásokat a tranzittal (az EU tranzitfigyelés bevezetésével), és hosszú távon magasabb árak (ha az olajár véletlen nem 20 hanem mondjuk 100 dollár lesz két év múlva). Semmilyen üzleten kívüli követelésről nem tudok, az üzleti követeléseik meg logikusak, mégha esetleg lehet is vitatni, hogy vajon megéri-e nekik most ez. De hát más magáncégek korábbi döntéseit is lehet vitatni, mint már írtam példákat is. :)
A GM célja érthető:a végén nagyobb nyereség ,és a vevő kiszolgálása.
A vevők kiszolgálását olyan módon kívánta megvalósítani, hogy szart a fejükre, és abbahagyta a gyártást a sztrájkra tekintettel. :) A nagyobb nyereség eszköze a naponta hatalmas bukó, plusz az elmaradt kereslet (a sztrájk alatt a Ford és a Chrysler, valamint a külföldi gyártók forgalma megugrott, mert egy csomóan inkább más autót választottak) miatt részben örökre kiesett forgalom volt. :)
Annak viszont örülök, hogy most már látod, hogy miért kell megmenteni a szar helyzetben levő bankokat, a GET topikon pár hónapja még azt mondtad, hogy hagyni kéne a rosszakat csődbe menni. :)
Tehát: a BAC egy magáncég, ami azért került szar helyzetbe, mert az amerikai állam kérésére más magáncégeket kell kisegítenie. Azaz úgy is lehet megfogalmazni, hogy a Fed kérésére víz alá nyomta a saját fejét. :)
A Citi meg csak a rossz corporate governance iskolapéldája, nagyjából hasonló dolgokkal (megalomán, a core business-től elütő beruházások, stb.)
A Gazprom bankokat segít ki, mert a bankszektorban is terjeszkedik, egészen olyan megalomán módon, mint az amerikai magáncégek szokták.
Saját céljából akarja az ukránokat betörni, hogy végre annyit fizessenek neki, amennyit szerinte kéne, miközben persze ő maga nem akar az ukránoknak annyit fizetni a tranzitért, amennyit az ukránok szerint kéne. :) Ezt hívják költségminimalizálásnak, és bevételmaximalizálásnak. Egy szóval a kettőt profitmaximalizálásnak. :)
Komolyan, szerinted a GM mekkorát bukott a 98-as sztrájkon? Nem lett volna egyszerűbb beleegyezni a dolgozók követeléseibe? Ráadásul asszem az a vita pont azzal ért véget, hogy 90%-ban a dolgozók akarata érvényesült, de a GM bukta egy negyedéves profitját. (Akkor még pozitív szám volt.) A cégek szoktak időnként belemenni hasonlóan költséges vitákba például a munkavállalóikkal.
Egyébként a hosszú távú üzletek lehet, hogy így is megmaradnak. Szerinted nem, van aki szerint egyszerűen nincs más, és van aki szerint hosszú távon úgyis épülnek a vezetékek Kína felé (bár persze lehet, hogy addigra Kína csődbe megy), szóval franc se tudja, mi lesz.
A lényeg csak annyi, hogy simán profitorientált magáncégek is szoktak hasonlóan viselkedni, mint most a Gazprom, tehát nem teljesen világos, hogy hogyan lehet kijelentő módban leírni, hogy a Gazprom mostani viselkedésének egyetlen oka a politikai nyomás.
az amik a dölgödő cégeket segitették ki,itt meg az oroszok a maradék müködöképes céget nyomják a viz alá egy kis keménykedés kedvéért a szomszéddal.
Az általad emlitett két cég pl. bank,ami rossz helyzetben van,a gazmprom megy gázkitermelő,ami azért lesz rosz helyzetben mert bankot kell kisegitenie,meg az orosz államot.
A technologia nem maga a gép.Ha veszel egy tonna cnc esztegát,még nem fogsz tudni 1.8-as tdi-s motorokat gyártani még akkor se ha pont olyanokat vásárolsz,mint mondjuk a vw.
A support cégek nem fognak kapacitást telepiteni vagy beruházást eszközölni.
ahoz,hogy egy komplikált berendezést VEGYÉL már olyan ismeret/tapasztalat szükséges,amivel az oroszok bortiékolhatoan nem birtokolnak.
Grandiózus (és fölösleges) székházakat építő cégekből szerintem többet lehetne magáncéget említeni, mint államit.
A többi meg elvileg profitorientált vállalkozás, az elektromos szolgáltatóktól kezdve a Szibnyeft megvásárlásán keresztül egészen a Szocsi olimpiai beruházásokig.
Hogy ezek nagyrészt szar beruházások, az valószínű, de hát ilyen az élet. Hogy a kormányzat befolyásolni fogja a Gazpromot a gazdaság felpörgetése céljából, az borítékolható, de ez nem orosz betegség.
A Bank of America nevű magáncég a Fed nyomására megvásárolta a Countrywide és a Merrill Lynch nevű két szarkupacot, tegnap épp ezért kaptak végül nagyvonalú állami támogatást. A Citigroup nevű magáncég meg lényegében állami nyomás nélkül tette magát presztízsokokból a világ legnagyobb pénzügyi cégévé (a kereskedelmi és befektetési banki tevékenységek teljes skáláját lefogva), összevásárolva minden szir-szart, egyik leányuk például London legmagasabb felhőkarcolójába költözött (ha már székház), és a végén persze hatalmas bukóval az egész fel lesz számolva.
A hatékonyság az nem, hanem a fúrási technológia múlik a szupport cégen. Ez volt az eredeti állítás, hogy a technológia hiányában kéne beengedni a külföldi magántőkét. :)
A hatékonyságot te hoztad ide, hogy hát nem is a drill technológia hiányzik, hanem a hatékonyság. Amit én szintén vitattam, de az eredeti kérdésemre továbbra sincs válasz.
Egyébként a cikknek az az állítása is hülyeség, hogy a Gazprom kormányzati nyomásra cselekszik, és hogy nem önérdeke az ukrán gáztranzit ellenőrzése és az ukrajnai áremelés (meg korábban az ukrán tartozások behajtása). Nyilván egyeztettek a kormánnyal, de a Gazprom magától se biztos hogy nagyon mást csinálna.
Magáncégek is szoktak költséges vitába kerülni hasonló helyzetben, pl. egy sztrájk teljesen analóg szituáció. A munkások is veszítenek, és a cég is, és általában a vita a cég össz költségeinek maximum 1-2%-áról folyik. De a cégvezetés mégse szokott minden esetben engedni, mert ha mindig engedne, akkor csúfot látna. Ugyanígy a Gazprom magától lekapcsolja a szibériai városokat a gázról (volt már rá precedens!), és hasonlóan az ukránokat is. És nem enged, mert ha enged a zsarolásnak, akkor később rosszabb helyzetbe kerül.
Attol,hogy megveszed a Catia-t még nem leszel képes repülőt tervezni. Megrendelheted a szolgáltatását a support cégeknek,de forditva is kérdezhetjük:miben rejlik az exon core competenciája? Mondjuk a virgin miért nem kezd olajkitermelésbe,ha a hatékonyság pusztán pár support cégen mulik? Sőt,továb lépek,az avtova pontosan ugyanazokat a beszállítokat tudja használni , mint mondjuk a toyota,mégse képes arra hogy normális autot gyártson önállóan.
Sőt,a toyota hogy képes ocska gépekkel jobb termékeket készíteni mint pl. a gm szuper gépekkel?
Ha jól értem, szimplán arról van szó, hogy a kormány elveszi az energiaszektortól a pénzt, ami beruházásokra kellene, és a saját céljaira költi. (Mondjuk persze kérdés, hogy ebből mi a kormány célja, és mi az, amit egy hasonló magáncég nyugaton is megtenne - elnézve mondjuk Weill vagy más nyugati magáncég-vezetők birodalom-építési habitusát és ballépéseit, nem olyan egyértelmű a helyzet.)
De ennek semmi köze a xenofóbiához, vagy az állami cégek inherens hatékonytalanságához. Egyszerűen vissza kell adni a pénzt (vagy egy részét) beruházási célokra.
Nem a Shell-re kérdeztem rá, hanem az Exxon-ra. Az Exxontól ki és mit szedett el? 8%-kal csökkent a kitermelése a nyári adatok szerint az egy évvel korábbihoz képest.
Esetleg említhetsz valamilyen projektet,amit az oroszok önállóan be tudtak fejezni.
Gyakorlatilag az olajkitermelésüket önállóan kezdték el az elmúlt százvalahány évben, gondolom kezdetben külföldi segítséggel, de a kommunizmus alatt eléggé önállóan. Állami tulajdonban, persze. :)
Az a kérdés továbbra is, hogy mit segít a technológia-transzferben a külföldi tulajdon? Miért nem tudják használni ugyanazokat a field services cégeket, mint az Exxon, vagy a Conoco?
Amit fél év késéssel kezdett müködtetni.
:)
Fél év szerintem nem csúszás az olajiparban. Ami azt illeti, a legtöbb komplex iparágban standard ekkora késés. Projektmenedzsmentből annak idején tanultuk, hogy ha óriási (mondjuk 100%-os) ráhagyással dolgozol, akkor is jó eséllyel csúszni fogsz. A magáncégek nem boldogulnak pl. a Kashagan mezővel, a Chevron és az Exxon az azeri mezőkkel, stb. stb., de akár a repülőgépipar közismert csúszásait is említhetném.
Ha már az állami vs. magáncég sztorinál járunk, és megemlítettem a repülőgépipart, a félig-meddig állami Airbus miben hatékonytalanabb vagy rosszabb a teljesen magán (hm, azért itt is elférne egy szmájli) Boeingnél?
