"A BAC érdeke (a BAC részvényeseinek érdeke) pont az lett volna, hogy a BAC várjon még egy kicsit, és nulla értéken vegye meg a Merrill-t." A BoA-nak nagyjából mindegy volt, ő megkapta rá a pénzt a FED-től. Az adófizetők pénzén vették meg a Merill részvényeit. Vagyis a Merill részvényeseit mentette meg az állam.
"Ezzel szemben a később csődbe menő bankok rendesen meg lesznek mentve, mint a kilencvenes évek elején a Citicorp" Akkor az ingatlanárak 5%-ot estek, most az előrejelzések szerint 40%-ot fognak, úgyhogy könnyen lehet most más a lefolyás. Egyébként a JPM és Wells Fargo gondolom megúszhatja jelentős állami segítséggel. Bár nem vagyok benne biztos, nagyon messze van még a válság vége.
Az államnak mint elvont entitásnak, és az állam egyes szerveinek az érdekei különbözhetnek. A Gazprom egy teljesen jól elkülönülő entitás, egy részvénytársaság.
Tehát még ha el is fogadjuk, hogy a Gazprom semmi mást nem tesz, mint amire Putyin utasítja, akkor sem igaz, hogy a Gazprom az orosz állam, tehát az érdekei is különbözhetnek, sőt az érdekei különbözhetnek Putyin személyes érdekeitől is. Az NKVD érdekei is különböztek Sztálin személyes vagy a Politbüró mint entitás érdekeitől, még akkor is, ha elvileg az NKVD Sztálin és a Politbüró végrehajtója volt. A gyakorlatban voltak korlátai annak, hogy a szervek mennyiben és milyen módon hajtották végre a központ akaratát. (A terepen nem mindig úgy és nem mindig az történt, mint ahogy és amit a központban elhatároztak.)
Az a kérdésem, hogy a Gazprom mit csinálna másképp, ha egy olyan vitán felül állóan független nyereségorientált magáncég lenne, mint a Bank of America vagy a Citigroup?
Az az állításom, hogy a cég viselkedése tökéletesen megmagyarázható azon az alapon is, hogy
- egy nyereségorientált cég
- egy megalomán vezetéssel (ilyen vezetése vitathatatlanul nyereségorientált vitathatatlanul magáncégeknek is szokott lenni)
(- akinek esetleg a komolyabb lépéseihez ki kell kérnie az állam engedélyét - ez megintcsak jellemző vitathatatlanul nyereségorientált vitathatatlanul magáncégekre is, ha véletlenül stratégiai fontossággal bírnak)
Szóval szerintem egy motivációja volt a felvásárlásoknak, mégpedig az időhúzás.
Ez a motiváció a fedek részéről érthető, de a BAC részéről nem. A BAC érdeke (a BAC részvényeseinek érdeke) pont az lett volna, hogy a BAC várjon még egy kicsit, és nulla értéken vegye meg a Merrill-t. Ugyanis az nyilvánvaló, hogy a korábban csődbe menő bankok részvényesei ha nem is lesznek kinullázva, a tőkéjük túlnyomó részét elbukják. Ezzel szemben a később csődbe menő bankok rendesen meg lesznek mentve, mint a kilencvenes évek elején a Citicorp, ahol a részvényesek nem lettek kinullázva. Tehát várni kell, és nem bekerülni a legrosszabb bankok közé, hanem a kevésbé rosszak között maradni.
"A Gazprom azért teszi, mert számít rá, hogy cserébe az állam majd meg fogja őt menteni, ha kell."
A Gazprom és az orosz állam nem választható szét úgy, ahogy bármely nyugati magáncég bármely nyugati államtól. A Gazpromnak és az orosz államnak nincsenek elkülönült érdekeik.
Gondolom a "trendkutató intézet" minősítés megszerzéséhez ott sem kell megfelelni semmilyen objektív mércének. Bármelyikünk, aki a jövőről írogat itt, az már "trendkutató intézet", ha ezt írja a blogjába.
Szerintem ne egészen ez a helyzet az USA bankszektorban. Az összes nagy bank csődben van állami segítség nélkül, sőt, azzal is. Vagyis egyre nagyobb csomagok sem elegek nekik. Most éppen előállnak a bad bank ötletével, miután a TARP befuccsolt ill. kidobott pénznek bizonyult. A BoA a felvásárlások nélkül is csődbe ment volna, ezt nagyon jól tudták, amikor megvették a Merill-t és Countrywide-ot. Arra viszont végképp nincsen semmilyen magyarázat, miért fizettek egy halom pénzt a Merill-ért, amikor pár héten belül összeomlott volna és ingyen is vihetik.
Szóval szerintem egy motivációja volt a felvásárlásoknak, mégpedig az időhúzás. Fogalma sincsen senkinek, mit kellene tenni.
Ráadásul jönnek a kisebb bankok, akik a commercial real estate iparág hitelezői, ami mostanában kezdett bedőlni.
Kiváncsi leszek a bad bank eszköz vásárlási feltételeire.
Bomlat álláspontja (és lehet, hogy igaza is van ebben), hogy Kínát különösen súlyosan fogja érinteni a mostani válság. Végső esetben nem kizárt egy totális kínai összeomlás sem.
Nem az a kérdés, mennyi pénzre van szüksége az elkerülő vezetékekhez (egyelőre egyébként még ennek az összegnek a töredékét bukták), hanem hogy mennyi időre és mennyi politikai izmozásra. Ugyanis a vezetékek mindegyike részben tenger alatt, részben más országok területén halad, így sem műszakilag, sem politikailag nem öt perc a megépítésük. Ja, és persze már évek óta folyik a beruházás előkészítése, illetve a nordstreamnél maga a beruházás is.
A Gazprom azért teszi, mert számít rá, hogy cserébe az állam majd meg fogja őt menteni, ha kell. Ahogy megmenti az összes többi fontosnak ítélt céget is. Ugyanez volt a motiváció a BAC esetében is, a BAC arra számított (jó okkal), hogy a Merrill miatti veszteségeit az állam majd megsegíti.
Egyébként a Gazprom esetében is az eredeti motiváció az, hogy a Gazprom rendelkezik egy saját bankkal, ami történetesen a harmadik legnagyobb orosz bank, és ez a bank a saját pozícióit kívánja erősíteni a mostani válság hátán, miközben persze számít rá, hogy az állam majd úgyis megmenti, ha mégis bajba kerül. Ez dettó ugyanaz, mint Ken Lewis motivációja, akiről a Marketwatch-on is megírták, hogy jelentős részben hazafias indítékból, a Fedek nyomására vette meg a Merrillt. Erősíteni a saját pozíciót, aztán ha nagy lesz a baj, az állam majd úgyis megsegít.
Ha a probléma az ukrán állam,akkor pár éve a jelenlegi kiesésekkel egyenértékü pénzböl már tudtak volna alternativ utvonalokat létesíteni.
Ezt honnan veszed? Egy alternatív útvonal kiépítése éppen folyamatban van, már jó sok éve. Az általad berakott cikk szerint (párnapos hír) eddig 1.1 milliárd dollárt buktak, az elég kevés pénz egy ilyenre.
Egyébként politikai okokból is jobban járnának, ha lenne alternatív tranzitútvonal. Csakhogy állításoddal szemben egyáltalán nem olyan egyszerű egy alternatív útvonal kiépítése.
az eddig megkötött szerződésekben szereplőket (ny eu és hazai piac) nem tudja teljesiteni
Ha ez így van, akkor ebben semmi politika nincs. Üzleti szempontból nem képes az ukránokat kielégíteni. Üzleti alapon mi mást lehetne csinálni, mint a meglévő szerződéseket betartani, új szerződést meg nem kötni (az ukránokkal)?
a nyugati eladásokbol befolyó pénzt a hazai veszteségek keresztbe finanszirozására használja
Ennek végképp semmi köze a Gazprom tulajdonviszonyaihoz, az energiaárak szabályozottak Oroszországban. A magántulajdonú MOL hasonlóra kényszerült (a nyereséges üzletágakkal finanszírozni a veszteséges lakossági gázt), amikor árszabályozás volt nálunk.
Az ukránoknak innen meg nem érdekük átengedni az orosz gázt,tranzit dijtol függetlenül.
Ami viszont már politika, nyilván nem a tranzitcsöveket üzemeltető cég tisztán profitorientált gondolkodása vezeti...
A link Gerald Celente trendkutató intézetének honlapján a szerintük legfontosabb 2009-es trendeket mutatja be. Érdekes témák: - A 2009-es Összeomlás - A legnagyobb Depresszió (gazdasági) - a Forradalom (aminek a kitörése az USÁ-ban elkerülhetetlen) - gazdasági fogyókúra - kényszerből elkezdik az amik leadni a súlytöbbletet - Bush-kertek. A 2. világháborús Győzelem Kertek mintájára az amerikaiak kezdhetik kiskertekben megtermelni az ennivalót, ha enni szeretnének. - a kisemberek kifacsarása. Azokat adóztatják majd tovább a válság miatt, akiket máris leginkább.ú - az egyetemek fogyókúrája és sokuk csődje
Az elmult időszakban a bank felvásárlások kétféle könyv szerint ment: az egyik ben az állam adott garanciákat/pénzt,amikkel az értéke a banknak pozitivba ment. A másikban pedig még pozitiv volt a vég egyenlege. A boa nem azért tette amit tett,mert az államnak jó,hanem mert a oa-nak jó. A gazdprom nem azért teszi azt amit,mert a gp-nek jó,hanem mert az állmnak jó. Pénzügyileg.
Az,hogy az értékek nem voltak reálisak 2007 augusztusági,másik gond....
Az amik is kezdenek rájönni,hogy csödbe kell engedni ezeket a cégeket.
A bankokat, vagy az autógyárakat? :) Az előbb egyébként bankokról beszéltünk.
A pénzáram pont a forditotja annak,amit oroszoban tapasztalunk...
Vagyis amikor a Gazprom nevű cég megment egy bankot (az állam helyett), akkor ott az államot segíti ki a Gazprom, de amikor a Bank of America nevű cég ment meg egy bankot, akkor ott az állam segíti ki a Bank of America-t. LOL
A helyzet az, hogy az oroszoknál is az állam menti ki a szarból a cégeket, és Amerikához hasonlóan ott is persze megpróbálja rávenni a jobb helyzetben lévő cégeket, hogy maguk is szálljanak be a mentésbe.
Until then, from October 2006, 150 mcm, then from October 2007 until December 2009, 300 mcm security reserve must be stored in the existing storages which can only be used in a crisis situation.
Facts: -a gazpromnak 24.4 milliárd $-re van szüksége az ukrajnát elkerülő vezetékekhez.(139.oldal) -Amikor utoljára az oroszok elzárták a gázt ukrajnának,a hazai piacon gázkorlátozásokat kelett bevezetniük.(142.oldal) -A gazpromnak 46 milliárd köbm gáztároló kapacitása van.(137.oldal)Télen valoszinüleg a fogyasztás harmadát-felét ezek adják,és mivel az export csak harmada a termelésnek,igy a tél végéig nem kell aggodniuk a kifogyó tározokbol.
Érdekesség:a gazprom gáztárolojainak egy részét nukleáris robbantással alakitották ki! program 7
És újra,ezt el kell olvasni: http://www.strategosinc.com/_downloads/nuclear_fizzle.pdf
Ez egyébként egy érdekes játékelméleti kérdés:a gazpromnak nem érdeke az ukránok ellátása,viszont érdeke a gáz europába továbbítása. Az ukránoknak nem érdeke a továbbítás,hanem az ország gázellátása. (persze az oroszoknak van pénzük az ukrán gázbol,az ukránoknak meg a tranzitbol,de ez kicsi a másik nyereséghez képest)
Ennek következtében mindkettejüknek totálisan ellentétes az érdeke.
Ez nem üzleti cél. Ha a probléma az ukrán állam,akkor pár éve a jelenlegi kiesésekkel egyenértékü pénzböl már tudtak volna alternativ utvonalokat létesíteni.
Nem tették,a hatalmuk csucsán sem áldoztak erre pénzt. 2006 rémlik?
A gazprom nem érdekelt a kitermelés növelésében,nem érdekelt a piaci viszonyokban,a nyugati eladásokbol befolyó pénzt a hazai veszteségek keresztbe finanszirozására használja. A mostani kakaskodás nagy valószinűséggel egyszerűen pont annak elleplezésére szolgál,hogy az eddig megkötött szerződésekben szereplőket (ny eu és hazai piac) nem tudja teljesiteni,és igy az ukránok kiváló alkalom a cash flow és a mérleg rendberakására. Nincs szerződése az ukránokkal,erre hivatkozva nem akar nekik szállítani,vagy csak a piaci viszonyoknál 3-4* magasabb áron. Az árképzés alapját képező szerződés ugyannis nincsen érvényben az ukáronkkal.
Az ukránoknak innen meg nem érdekük átengedni az orosz gázt,tranzit dijtol függetlenül.
Az amik is kezdenek rájönni,hogy csödbe kell engedni ezeket a cégeket. Nincs itt robléma...
A cégek,amik "segitettek" olyan állami garanicákat kaptak,amik egyenértéküek azzal,hogy kisegitették őket.
A pont ott van:az állam nem céljai érdekében használta fel a cégeket,és nem rontotta a helyzetüket,hanem segiteni akart rajtuk. A pénzáram pont a forditotja annak,amit oroszoban tapasztalunk....
Akár hogy is probálod trafozni az igazságot,a végeredmény egy:a gazprom az orosz állam (rövid) távu érdekeit igyekszik kiszolgálni.
A gazprom célja:a lehető legkisebb nyereség,és a vevőnek való keresztbetevés.
Nem, hanem hosszú távon megakadályozni az ukrán zsarolásokat a tranzittal (az EU tranzitfigyelés bevezetésével), és hosszú távon magasabb árak (ha az olajár véletlen nem 20 hanem mondjuk 100 dollár lesz két év múlva). Semmilyen üzleten kívüli követelésről nem tudok, az üzleti követeléseik meg logikusak, mégha esetleg lehet is vitatni, hogy vajon megéri-e nekik most ez. De hát más magáncégek korábbi döntéseit is lehet vitatni, mint már írtam példákat is. :)
A GM célja érthető:a végén nagyobb nyereség ,és a vevő kiszolgálása.
A vevők kiszolgálását olyan módon kívánta megvalósítani, hogy szart a fejükre, és abbahagyta a gyártást a sztrájkra tekintettel. :) A nagyobb nyereség eszköze a naponta hatalmas bukó, plusz az elmaradt kereslet (a sztrájk alatt a Ford és a Chrysler, valamint a külföldi gyártók forgalma megugrott, mert egy csomóan inkább más autót választottak) miatt részben örökre kiesett forgalom volt. :)
Annak viszont örülök, hogy most már látod, hogy miért kell megmenteni a szar helyzetben levő bankokat, a GET topikon pár hónapja még azt mondtad, hogy hagyni kéne a rosszakat csődbe menni. :)
Tehát: a BAC egy magáncég, ami azért került szar helyzetbe, mert az amerikai állam kérésére más magáncégeket kell kisegítenie. Azaz úgy is lehet megfogalmazni, hogy a Fed kérésére víz alá nyomta a saját fejét. :)
A Citi meg csak a rossz corporate governance iskolapéldája, nagyjából hasonló dolgokkal (megalomán, a core business-től elütő beruházások, stb.)
A Gazprom bankokat segít ki, mert a bankszektorban is terjeszkedik, egészen olyan megalomán módon, mint az amerikai magáncégek szokták.
Saját céljából akarja az ukránokat betörni, hogy végre annyit fizessenek neki, amennyit szerinte kéne, miközben persze ő maga nem akar az ukránoknak annyit fizetni a tranzitért, amennyit az ukránok szerint kéne. :) Ezt hívják költségminimalizálásnak, és bevételmaximalizálásnak. Egy szóval a kettőt profitmaximalizálásnak. :)
Komolyan, szerinted a GM mekkorát bukott a 98-as sztrájkon? Nem lett volna egyszerűbb beleegyezni a dolgozók követeléseibe? Ráadásul asszem az a vita pont azzal ért véget, hogy 90%-ban a dolgozók akarata érvényesült, de a GM bukta egy negyedéves profitját. (Akkor még pozitív szám volt.) A cégek szoktak időnként belemenni hasonlóan költséges vitákba például a munkavállalóikkal.
Egyébként a hosszú távú üzletek lehet, hogy így is megmaradnak. Szerinted nem, van aki szerint egyszerűen nincs más, és van aki szerint hosszú távon úgyis épülnek a vezetékek Kína felé (bár persze lehet, hogy addigra Kína csődbe megy), szóval franc se tudja, mi lesz.
A lényeg csak annyi, hogy simán profitorientált magáncégek is szoktak hasonlóan viselkedni, mint most a Gazprom, tehát nem teljesen világos, hogy hogyan lehet kijelentő módban leírni, hogy a Gazprom mostani viselkedésének egyetlen oka a politikai nyomás.
