Íme jelenlegi és 2020., azaz Trianon 100. évfordulóján meglévő kormányunk centenáriumi programja ezen nemzeti gyászeseményre:
http://www.atv.hu/belfold/20191207-semjen-zart-korben-trianonrol-olyan-nagy-triumfalas-nem-lesz
Tudom, van sok Trianon fórum itt az Indexen is és máshol is, de ez az évforduló egy olyan mérföldkő, ami megérdemel egy külön vitahelyet, mert ez olyan alkalom lesz, amin ha mást nem is teszünk (sajnos), de alaposabban kibeszéljük ezt a magyar sorskérdést.
Szóval ami a fenti hivatkozásra kattintva olvasható:
"Óvatosságot javasol Semjén Zsolt a trianoni békeszerződés 100. évfordulója ügyében. Egy bizonyos szintnél nem szabad, nem bölcs túlemelni a témát. Nem cél ugyanis a határon túli “utódállamokkal” való konfrontáció, sem az ottani magyarellenes sovinizmusnak az élezése - hangoztatta a részvevők elmondása szerint a miniszterelnök-helyettes egy zártkörű rendezvényen, a Kereszténydemokrata Esten".
Tiszta ballib szöveg, ugye? És ezekkel akarunk mi akárcsak tiltakozni is bármilyen sovinizmus ellen?
Miért nem jutott még túl mára a magyar politika ezen a félénk önmegtartóztatáson, főleg ha olyan nagy nemzetinek mondják magukat?
1. (történettudomány) Thököly és Rákóczi szabadságharca idején a magyar nép érdekeiért küzdő kurucok ellen császári zsoldban harcoló (magyar) katona. Gyalogos, lovas labanc; a labancok harcmódja. Megrontatik kezünk által Az labanc ereje. (népköltés) || a. (történettudomány) Ebben az időszakban a császár pártjára álló és így népének érdekeit eláruló magyar. Labanc lett Ocskayból.2. (rosszalló) A magyar függetlenség ügyét eláruló, vele szemben a Habsburgok uralmát szolgáló politika (magyar) híve, harcosa. Függetlenségünk ügyét a bécsi udvarhoz szító labancok gáncsolták el....
"...a győztes nagyhatalmakról nem lehetett tudni sokáig, hogy milyen elképzelésük van a térségről. Ők sokáig ingadoztak, 1918 elejére azonban egészen egyértelműen eldöntötték, hogy a Monarchia nem maradhat meg, és a történelmi Magyarország sem maradhat meg.
(Pedig 1916 körül még a Monarchiában gondolkoztak.-riporter-)
Nem mindenki. Két vagy három dolog változott meg, és ennek következtében az ő álláspontjuk is. A legfontosabb talán az volt, hogy a fő keleti szövetségesük, Oroszország kiesett a háborúból, és 1918 tavaszán olyan békét kötött Breszt-Litovszkban a németekkel, amely lehetővé tette Németország kiterjesztését kelet felé, és ez azt a veszély jelentette, és ezt így értelmezték Párizsban és Londonban és Washingtonban is, hogy Németország olyan kontinentális hegemóniára tesz szert, amit nagyon nehéz vagy lehetetlen lesz ellensúlyozni. Ebből a szempontból fontos volt az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája és a viszonya ehhez. IV. Károly, az új uralkodó próbált kilépni a háborúból, de ez sikertelen volt, és végül 1918 tavaszán ő is egy olyan egyezményt kötött a német császársággal, amely a háború utáni időszakra szoros katonai és politikai-gazdasági szövetséget írt elő. A Monarchiának volt több mint 50 millió lakosa, a német császárságnak több mint 60 millió, hatalmas nyersanyagbázissal, ukrajnai gabonaföldekkel, egyebekkel. Ez egy olyan, több mint 100 milliós embertömeg lett volna, a Mittel-Europa, ahogy a németek nevezték, amivel később nem tud mit csinálni a kicsi Franciaország és talán még az Egyesült Államok sem. Miután a Monarchia megkötötte ezt a szövetséget a német császársággal, ezt úgy vették le, hogy nem lehet benne megbízni, nem lehet fölhasználni németellenes célokra. Ki fogja akkor a németeknek a keletre irányuló expanzióját megakadályozni? Ez az a kérdés, amelyre azt a választ adták, hogy létre kell hozni olyan kis államokat, amelyek fölhasználhatók részben Németország keleti irányú támadásának, részben pedig az orosz bolsevizmus Nyugatra terjedésének a blokkolására. 1918 áprilisában Rómába összehívtak egy tanácskozást a Monarchia elnyomott népeinek a képviselőivel, onnantól a kérdés nem az volt, hogy megmarad-e a Monarchia vagy a történelmi Magyarország, ez eldőlt, hanem hogy az új államok határai hol fognak húzódni. Kész tervekkel érkeztek Párizsba, és nagyon nem volt mindegy, hogy ebben a helyzetben milyen politikai helyzet van Magyarországon. Tud-e a magyar állam erőt mutatni, ha tud, akkor az sikeres-e, vagy pedig nem tud erőt mutatni, és hagyja, hogy a szomszédos államok létrehozzanak egy fait accomplit."
A már említett dokumentumfilmben elmondják, hogy Chorin Ferenc nagyon hamar a magyar emigráció központi személyisége lett, minden magyar emigráns szervezettel - kivéve a szélsőjobb - jó viszonyt alakított ki, és segítette, támogatta őket, így a Portugáliában élő Horthy Miklóst és családját is, akiknek rendszeres pénzadományokat küldött. A filmben a lánya egy csomó levelet vett elő, amelyekben Horthy köszönetét és háláját fejezi ki a szüleinek a támogatásukért...
Megélhetésükről – a közhiedelemmel szemben – nem a megmentett zsidóság képviselői, hanem az úgynevezett Horthy-alap gondoskodott, amelyet Apponyi Madeleine hozott létre, s befizetői között volt John F. Montgomery, volt amerikai nagykövet, Pátyi László, Horthy ügyvédje és Chorin Ferenc.
kezdjük az elején. ki miatt kellett elmenekülniük? rákosi miatt? tényleg?
Azt már mintha mondtam volna neked kis csicsergő pintyőkém, ha szövegértési problémáid vannak, akkor fordulj a megfelelő szakemberhez, mert én nem tudok segíteni rajtad. Ugyanis sehol sem állítottam azt, hogy Rákosi miatt kellett elmenekülniük a szóbanforgó személyeknek.
Az állítás az volt, hogy a Rákosi-féle kommunista rendszer miatt (ahol perbe is fogták őket "hazaárulásért"), nem jöhettek haza, pedig szerettek volna.
Nos miután ezt tisztáztuk, a Weiss Manfréd nagycsaládot a hazánkat megszálló nácik kényszerítették a vagyonuk átadására, aminek fejében megmenekülhetett a család, és elhagyhatták az országot. Tehát ez nem menekülés, hanem sajnos kényszerítés volt. Chorin és Kornfeld ennek ellenére mindig haza akartak jönni, ami a Rákosi-rendszr miatt lehetetlen volt, és akik egyébként nagyon jóban voltak Horthyval is, akit az emigrációban rendszeres pénzküldeményekkel támogattak...
Mindenesetre nem mi mozgósítottunk előbb az oroszok ellen.
...1914. július 25-én, a bécsi ultimátumra adott szerb válasz napján az orosz koronatanács elhatározta Szerbia támogatását. Abban az esetben pedig, ha az osztrák–magyar kormány csapatokat küldene szerb területre, a II. Miklós vezette cári birodalom csapatai közvetlenül beavatkoznak a harci cselekményekbe.
1914. július 25-én este, Ausztria–Magyarország és Szerbia diplomáciai kapcsolatainak megszakadása után mindkét állam mozgósított. A brit és német közvetítési kísérletek meghiúsultak. Július 28-án Ausztria–Magyarország hadat üzent Szerbiának. Július 29-én megkezdõdött az orosz részleges, majd 30-án az általános mozgósítás. Július 31-én Ausztria–Magyarország, majd ugyanazon a napon Németország is ultimátumot küldött az orosz cárhoz, hogy Oroszország 12 órán belül állítsa le a katonai elõkészületeket...
1. (történettudomány) Thököly és Rákóczi szabadságharca idején a magyar nép érdekeiért küzdő kurucok ellen császári zsoldban harcoló (magyar) katona. Gyalogos, lovas labanc; a labancok harcmódja. Megrontatik kezünk által Az labanc ereje. (népköltés) || a. (történettudomány) Ebben az időszakban a császár pártjára álló és így népének érdekeit eláruló magyar. Labanc lett Ocskayból.2. (rosszalló) A magyar függetlenség ügyét eláruló, vele szemben a Habsburgok uralmát szolgáló politika (magyar) híve, harcosa. Függetlenségünk ügyét a bécsi udvarhoz szító labancok gáncsolták el....
"Attól hogy magyarországon él valaki még nem lesz automatikusan magyar."
És ki állított ilyet, he?!
Mindenkinek joga van eldönteni, hogy kinek-minek vallja magát. Viszont nekünk meg jugunk van véleményt nyilvánítani azokról, akik csak azért van itt, hogy ócsárolják, köpködjék a magyart. Ez finoman fogalmazva is beteges természetre vall, és érthetetlen, ha ennyire rosszul érzik magukat itt Magyarországon, akkor miért nem mennek el olyan országba, ahol jól éreznék magad. Még meg is gyógyulhatnának...
"Pont ti kéritek ki magatoknak ha lerománozok egy romániában élő magyart."
Ennek semmi köze a te itteni szereplésedhez, de ha már felhoztad, akkor különbséget kéne tenned az önkéntesség és a kényszerítés fogalmai között.
Te ugyanis itt élsz - legalábbis ezt állítod magadról -, tehát önként jöttél ide, erre nem kényszerített senki.
A romániai magyarokat viszont a megkérdezésük nélkül csatolták Romániához, azaz ez egy kényszer volt. És mivel ők - hála istennek - ennek ellenére magyarnak érzik magukat, jogosan kérik ki maguknak, hogy az agymosott magyar kádárjancsik ne románozzák őket...
Ui: Weiss, Ganz, Chorin, Kornfeld annak idején szintén önként jöttek hazánkba, ahol megtalálták a számításaikat, és magyarrá lettek, amire senki sem kényszerítette őket...
