Regen szoltam hozza a forumhoz, de most lenne egy kerdesem, ami Sztaray Irmaval kapcsolatos. Ha jol emlekszem - bar regen olvastam a konyvet, de ugy remlik - Marieluise von Ingeheim Sissi sorozatanak utolso vagy utolso elotti koteteben van egy beszelgetes Ferenc Jozsef es Erzsebet kozott Sztaray Irmarol es FJ azt mondja Erzsebetnek, hogy az udvarholgyrol azt terjesztik, hogy orosz kem. Nem tudom, hogy ez a szerzo alkotoi fantaziajanak tudhato-e be vagy tenyleg van mogotte igazsag? Sztaray Irmarol nem talalhato sok minden az interneten, ilyen tekintetben pedig semmi. Furcsanak tartanam, ha a szerzo cask ugy kitalalt volna ilyesmit, mert bar konyvei nem tekinthetok tortenelmi munkanak, de nagy ferditeseket nem is tartalmaz, ha jol emlekszem...
Nézegettem a neten, de én nem találtam meg sehol. Hátha te ügyesebb vagy.
Én nem vagyok egy nagy tévé-és filmnéző. Bevallom őszintén, fogalmam sem volt ki az a Csőre Gábor. Kováts Adélt és Timkó Esztert ismertem, de ezt a férfit nem. A film méltó Erzsébet emlékére, csak sajnáltam, hogy ilyen rövidke. Még úgy elnéztem volna. Na de ne legyünk telhetetlenek, örüljünk hogy egyáltalán ilyen is van.
Látta valaki rajtam kívül hétfőn este a Dunán az Erzsébetről szóló új magyar filmet?
Furcsállom, hogy senki nem hallott eddig róla? Vagy csak nem tette be ide? Máskor minden újdonságnak akkora híre van.
Én csak véletlenül tudtam meg. Öcsém telefonált vasárnap, hogy engem érdeklő film lesz hétfőn este, tudok-e róla. Ők sokat nézik a Duna TV-t, ott láttak belőle előzetest. Még szerencse, mert simán lemaradtam volna róla.
Őfelsége Erzsébet, Ausztria császárnéja, Magyarország apostoli királynéja és számos cím és rang birtokosa 1898. szeptember 10-én merénylet áldozata lett Genfben. A merényletet Luigi Lucheni, olasz anarchista követte el, aki egy élesre fent reszelővel szíven szúrta Erzsébetet. Sissit ekkor is egy magyar társalkodónő kísérte, Sztáray Irma. Az ő visszaemlékezéseként mutatják be az alkotók ennek a tragikus eseménynek a történéseit. 1898. szeptember 10-én fél kettőkor az egyik genfi szállodából két feketeruhás hölgy lépett ki. Hirtelen egy fiatalember nagy lendülettel neki szaladt az inkognitóban utazó Erzsébetnek, aki az ütközés következtében el is esett. A járókelők felsegítették a hölgyet, aki három nyelven is köszönetet mondott. Az incidens után sietősen elindultak a hajóállomás felé és felszálltak a hajóra, ahol a hölgy elájult. A társalkodónő bevitte a kabinba, levetette a fűzőjét és akkor látta, hogy bal melléből vér szivárog. Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné meggyilkolása nagy nemzetközi szenzációnak számított, az emberek nem értették, miért kellett meghalnia a politikába nem avatkozó, amúgy is tragikus sorsú szépséges királynénak. "Valami misteriósus dicsfény födi az ő alakját, mintha régen, nagyon régen élt volna egy királyné, aki minket nagyon szeretett, aki értünk sokat tett. Hogy mit tett, nem bírjuk elemezni, történetkönyvek, okmányok, krónikák nem hirdetik világosan, de az érzésekben ott él és mint bizonyosság él az a tudat, hogy ez a szent asszony őrködött a nehéz órákban Magyarország fölött, hogy az ő szívéből, melyet most átvert a gyilkos tőre, fakadtak ki elsőbben azok a sugarak, melyek most elöntenek fényükkel, melegükkel." (Mikszáth Kálmán: A királyné meghalt. Országos Hírlap, 1898. szeptember 11.)
Ez a kép egyértelműen montázs. Elég ha megnézed a test arányait. Erzsébet sokkal magasabb volt, a dereka főleg lényegesen karcsúbb és hosszabb.
A sajnos nemrég elhunyt F. Dózsa Katalin egyik interjújában elmondta, hogy egy kiállításra, ahol Erzsébet ruháit mutatták be, speciális bábut kellett készítettek neki, a jellegzetes testarányai miatt. A fejét kopírozták csak rá, amit a híres, fehér ruhás fotósorozatról vettek át.
Ez az eredeti fotó
És ez lett belőle a montázsolás és a retusálás után
A test valószínűleg egy ismeretlen modellé, vagy egy magyar nőé, bár az előbbi valószínűbb.
Zala megyei körúton jártam a közelmúltban. A kis csapattal felkerestünk 3 olyan helyet is, aminek köze van Erzsébet királynéhoz.
Zalakaros:
Söjtör Deák Ferenc szülőháza:
Itt sikerült beszereznem a következő kiadványt:
Söjtörön található a Festetics kastély is, mely sokáig otthonául szolgált Festetics Mária grófnőnek. Sajnos múzeum helyett általános iskola működik benne, így bemenni nem lehet. Íme:
Kehidakustány Deák Ferenc kúria:
A két múzeumból csak azokat a fotókat hoztam ide, amelyek Sisivel kapcsolatosak. Sajnos nem sok mindent találtam. Persze nem ő a főszereplő, de elöljáróban többre gondoltam.
Az Ebay-en van fenn, kattanj rá a képekre és le tudod menteni. Ha a részlet-fotókat is leszeded, egy sima photoshoppal még nagyobbbat tudsz összeállítani belőlük.
