Gondolkozz el logikusan a rajzodon. Az előremenő vezetéken a szivattyú elé kötötted a kiegyenlítő tartályt. Ezáltal, szív a tartályból is. A visszatérőn is a szivattyú elé van kötve onnan is szív.
Tehát keringetni fogja a tartályodban a vizet. Állandó meleg lesz, ami a tartályba megy meleg, az elveszett hő.
Nekem zárt rendszer van egy ponton a kazán előremenő ágára van kötve.
Mikor nyitott rendszerem volt, akkor is oda volt kötve.
A szerelő azt mondta a kiegyenlítő legyen minél közelebb a kazánhoz, mivel abban keletkezik a legnagyobb nyomás.
Szerintem elég egy ponton bekötni, és akkor nem kering benne a víz.
Nálam azért más a helyzet, mert én nem a padlóba menő vizet szabályoznám, ami hőcserélőn keresztül kapja a pufferből a melegvizet, hanem a hőcserélőbe menő meleg vizet korlátoznám max 60 fokban.
Kicsit elvesztem erre a hétre sok volt a meló, ott tartok a pufi ügyben hogy mevan a palást készre hegesztve, benne a merevítés és a csőkígyó, és megvan a lézerrel kivágott alja teteje. Megvettem az ESBE 322 colos külső menettel (KVS1,6), megvettem a patentíveket a csövezéshez, karmanytyúkat, menetes végeket megvan a kiegyenlítőnek egy régi fég gázbojler, és kész a rajz ami szerint összeraknám, kellenek még csapok, szűrő visszacsapók, (csapot találtam mofém B/B-s colos 3500ért).
Ezt a rajzot jöttem most közzétenni, kinek milyen ötlete lenne még, a kazán-puffer rész a fontos mert az vascsöves lesz, és azt nem egyszerű alakítgatni.
Íme a rajz, beleötvöztem Gányoló kapcsolását, a kegyenlítő helyes bekötési rajzát, amit felszedtem a fórumon, és amit jónak láttam.
Esetleg ha valakinek könnyen megy valamelyik rajzoló progi kezelése, megrajzolhatná kiegészítve a saját ötletével, és akkor azt lehetne alakítgatni tovább.
Mivel nem értek a padlófűtéshez( nem mintha a fűtéshez értenék:))) Alapvetően én is arra tippeltem volna, hogy a padlófűtéshez kevesebb melegvíz kell az előremenőből, ezért sem egyforma a működésük a keverőszelepeknek. Gondolom 372-st nem véletlenül találták ki a padlóhoz, míg a radiátoroshoz a másik típusokat a 322-t, 522-t ajánlották. Na erről ennyit.
Annyit azért megtudtam, hogy a 372 azért nem zárja el teljesen a hideg ágat, mert úgy működik, hogy a hidegbe keveri bele a meleget. Tehát a bejövő meleg ágat tudja elzárni teljesen.
Ez biztos így van, mert úgy is próbáltam, hogy kikötöttem a hideg ágat, akkor viszont lezárt a meleg ág.
Akkor, 2011. márciusában szerintem a Kétkörös volt a legjobb ár szállítással együtt, mert ha nem az lett volna, akkor máshol veszem meg:)) Mostanában meg már nem nézegettem az árakat.
Na a puffer topicban visszanéztem VTA ügyben a hozzászólásokat, azt nem mondhatnám, hogy teljes az egyetértés, nekem az jött le, hogy a VTA 322-t használják sokan, páran a VTA 222-t ami közben megszűnt. Ennek lett az utódja a VTA 522. Belinkelem ide egy korábbi hozzászólásomat, amikor ment a VTA cserém.
Remélem látható a különbség. A 370-s ami nálad a 372-s volt, a hideget nem zárja el, az 570-hez képest. Az 522-s is olyan kialakítású mint az 570-s.
Erre én akkor jöttem rá amikor megrendeltem talán én is a 372-t,( de már nem emlékszem a pontos típusra, tavasszal volt) és próbálgattam, nézegettem. Beállítottam rajta a hőfokot, és meleg helyre (radiátorra) téve figyeltem a viselkedését, közben meg hőmérőztem. Elég hülyén hangzik, de úgy próbáltam ki, hogy a hideg ág és a meleg ág felől belefújtam, és ekkor jöttem rá, hogy valami nem okés. Na ezt követően cseréltem a VTA 522-re, úgy, hogy közben telefonon beszéltem is az egyik szakival a Kétkörnél.
Illetve a kiválasztási segédletben a 370-s 570-s keverőszelepeket a padlófűtéshez javasolják, a 320-s 520-s VTA szelepeket pedig ivóvízhez, szolárhoz javasolják. Nekem a kétfajta szelepet "kipróbálva" úgy tűnt, hogy a 372-s a meleg ágon kevesebbet enged át az 522-hez képest, illetve a 522 teljesen lezárta a hideg ágat, míg a 372-s nem zárt le teljesen.
Ez persze csak az én tapasztalatom volt a kétfajta szeleppel kapcsolatban, tudományos érvekkel alátámasztani nem tudom:))
Hát ha jól emlékszem itt sokan használják a VTA 322-t, én a VTA 522 1" 45-65 C fokosat építettem be a nagyobb Kvs érték miatt. Hozzáteszem ezen a VTA-n simán felgravitál a melegvíz az emeletre, amibe besegít a rugó nélküli visszacsapó szelep is (függőlegesen beépítve).
Gyakorlatilag az emeleten ( sajna a földszinten nem) szivattyú nélkül lehet fűteni, a radiátorok termosztát szelepének a beállításától függő hőmérséklettel, pedig 22-s réz megy az emeletre, majd műanyagcsővel folytatódik.
Minap akartam is kérdezni (mindenkitől), hogy menniy idő után sikerült légteleníteni a rendszerüket ?
Hogy nem -e hallanak néha "levegősödésre" utaló surrogó hangokat a szivattyúnál?
Nekem most pár napja kezd megszűnni....előtte folyamatosan volt...
De most is úgy, hogy beraktam egy mikrobuborék leválasztót, mert tele lett a tököm...
Igaz az én bekötésem nem túl optimális ...
Rögtön a kazán előréből lett kivéve az indirekt előremenője, külön szivattyúval.
Ráadásul úgy, hogy előremenő után egyből felfelé.....még ha akar se tud másfelé menni az a nyomorult buborék...még akkor is ha nem megy az indirektes kör.
Azért lett így , mert több lépésben épült ki a dolog. Indirekt kazántól balra, puffer jobbra.
Naszóval mivel indirekt kör csak szakaszosan működött, ha a másik kör le is légtelenedett, ott mindig gyűlt össze levegő, amit visszanyomott amoda.
Sohase volt vége..
Vagy a vízben oldott került ki valahogy....ki tudja....
Egy éve a vegyesnél helyi forrásra gyanakodtam, de szerintem ugyan ez volt..
Naszóval az indirektes körbe raktam egy 22-es roppantós mikrobubileválasztót.
Azóta -kopp,kopp- mintha megoldódott volna a dolg...
Az a jó, ha van a puffer tetején légtelenítő. Mire kilégteleníted a radiátor légtelenítőjén keresztül.... Arról már ne is beszéljünk, hogy fog visszakeveredni is a rendszerbe.
