na körülragoztuk pro-kontra a témát, mindenben van igazság, erre való a fúrum.
Aki új házba csak villanyfűtést akar tenni, vizes rendszer nélkül az tisztában van a kockázatokkal, és reméljük nem fog O1G-zni (vagy GY1G-zni vagy hasonló) 1-5-10-15-25 év múlva ha változik az átvétel rendje.
Egy ház nem 10-15 évre épül, és szívás felverni ha mégse norvég radiátoros fűtés lesz a befutó később. A padlóba csövet rakni meg, hát valljuk be nem egy nagy költség a teljes beruházáshoz képest.
Én úgy látszik elég öreg vagyok már ahhoz hogy ne bizakodjak hosszútávon abban hogy az áramár alacsony szinten marad, és ingyen csereberélem majd a szolgáltatóval a termelést mint most. Nekem se lesz jobb ha ez megszűnik, de nyugtat hogy van alternatív megoldásom mindig rá.
Egy dolgot biztosan megtapasztaltam már az évek során.
A Unit linked üzletkötők, akik habzó szájjal magyarázták hogy ne lakáskasszázz, hanem toljad a UL biztostítást, mert akkora üzlet, mind elkussoltak és eltűntek, nem vállaltak semmi garanciát a szavukra.
Más, hasonló esetben is a fő hangadók eltűntek utólag.
Mint ahogyan gondolom Vudergraf se vállalna semmiféle garanciát hogy marad a szaldó, áramár, és ő is csendben fog maradni ha valami történik. És akkor vakarózhat a vevő hogy hát ő pedig aszitte, mert mindenki aszonta.
Na ezért jó szerintem ha pro-kontra érvek hangoznak el, és majd az olvasó levonja a következtetéseket, a döntés az övé.
4-5 % árrésből alapban lejön 1% helyi iparűzési adó, és ezen kívül még vannak jócskán közterhek. Alacsonyan tartott rezsi papíron jól hangzik ( ahol nincsenek szigorú előirások ott sokminden minimalizálható), de kell viszontbiztosítás, könyvelő ( ilyen nagyságrendű már nem havi pár ezer Ft) ... . Ahhoz, hogy folyamatos legyen a garancia alkalmazottra van szükség ( tehát legalább 2 főnek kell kitermelni a bérét és a mozgó tőke kamatát), vagy idényjellegűen helyettest kell keríteni ( ami szintén nem olcsó).
Tehát a gáznak és a hőszivattyúnak van éves 120eFt előnye.
10éves megtérülésre játszva 1millió200ezret, 20 évre 2millió 400ezret kell beleektetni a kiépítésbe.
Gázos rendszer kb ki is jön a 10évvel számolva gépészeti és bekötési szinten, hőszivattyús már a 20évessel is necces.
És akkor ehhez kell még a padló/mennyezet fűtés pluszköltsége, amit most nem tudok megsaccolni.
A villanyosnál kell az egészhez 5db 1kW-os hőtermelő 5-10eFt/db-tól és működőképes.
De ha nagyon okosnak született az ember akkor ennek az 50-90%-át kiváltja a nappaliban elhelyezett 250eFt-os klímával és gyakorlatilag megközelítette a hőszivattyús üzemköltségét.
Ha még akarja cifrázni akkor napelemet telepít amivel mindezt nullázhatja, akár egy sima gázbekötés/telepítés árán.
"Vagyis napi átlag 6,8 kWh elhasználható, szerintem >> ~ 2482 kWh/év"
Ugye nem gondolod komolyan, hogy a 2,15 kWp es HMKE télen megtermel napi 6,8 kWh t?
Most olyan szaldó nélküli elszámolásról beszélsz, ahol a helyben fogyasztás nem válhat el időben sem a termeléstől!
Viccet félretéve, milyen hőszigetelés, mire van igény? Nem fekete vagy fehér ez mapapság.
Nagyjából értelmes kompromisszumok új ház esetén, SZERINTEM:
Passzív ház, hővisszanyerős szellőzés, csillió beruházás, közel 0 fűtés. Ide bármi jó fűteni mert alig kell.
Átlagos, jól szigetelt ház, igyekezni az éves hőigényt 5ekWh körülre levinni, erre jön még a HMV ami 2-3ekWh.
Szóval itt sok lehetőség van
Kell hűtés? (mivel szeretne, vagy mert könnyűszerkezetes a ház):
- ez esetben hőszipka + mennyezetfűtés egész jó. De a padló nem lesz meleg, ha van igénye akkor lehet fűteni pár helyiséget (fürdő, stb)
Nem kell hűtés?
- padlófűtés mindenhova, azt fűtheted gázzal vagy hőszivattyúval is.
Tetőtér:
a fűtési plusz igénye meglepően kicsi, ellenben hűtési van bőven. Pont most bővülök felfelé, nekem is meg kell oldanom a hűtést majd, eddig lenn nem volt rá igényem.
JELEN PILLANATBAN a gáz egyátalán nem rossz megoldás, egyszerű, a HMV is az vele. A bekötés ára is lement, úgyhogy MOST éppen jónak tűnik. De fene tudja mit hoz a jövő.
Egy ilyen ház éves gáz (vagy H tarifa) fogyasztása simán megáll 50-100eFt között, ami nem rossz, és minden forint spórolás sok-sok forint elköltést igényelne.
Nem egyszerű dolog ez, jól ki kell számolni és megtervezni, minden eset más.
a számításaid során törekszel mindig minden paraméter esetén egy kicsit elrugaszkodni a valóságtól. (ez a 3.4999 lefelé kerekítés aztán meg igazi Vámház körút 9-es fogás volt, de grat hozzá! :-))
nincs is ezzel baj, ez az eladó dolga, a vevőé meg hogy résen legyen.
pár példa:
10kWp üzemméretet emlegetsz, ami feleslegesen nagy egy hőszivattyús háznál, pedig mindennel együtt 5-6kW a reális.
270eFt/kWp árral számolsz 400-500eFt helyett.
25 éves időszakra azt állítod hogy:
- végig ingyen szaldó lesz
- nem degradálódnak a napelemek
- az inverter is simán kibírja
- és mindez időszak alatt 0FT lesz az üzemeltetési, karbantartási költség!!!!!
Elég optimista, de még reális lehet a számítás ha bízunk 15 év gondmentes élettartamban, 15 év változatlan jogi környezetben, és mondjuk legalább 400eFt/kWp árral számolunk... A többi év tekinthető ajándéknak kb.
(Megjegyzés: egy mai modern hőszivattyú éppen csak hozza a gyakorlati éves 3-as SCOP-ot, ezt többen körbemérték már)
132 nm alsó szint, 80 nm felső szint fűtése, meleg víz 4 főre, 40 nm különálló garázsépület temperáló fűtése. Nulláról hogyan oldanád meg, és ez kb. menyibe kerülne?
Mi is 20 évre osztottuk el az MFB-s hitelt. Így a legjobb. A jelenlegi 14000 ft-os villanyszámla helyett 6900-as kamatmentes törlesztőt fogunk fizetni 20 évig. Az a 6900 10 év múlva már szinte semmit nem fog érni.
Ha zsebben van a rávaló,nincs is miről beszélni,nálad a pont.
Viszont azt az MFB hitelt(vagy bármelyiket)ki is kell fizetni.Persze jól hangzik hogy:
"~270 eFt/kWp ~9 Ft/kWh energia költség"
"
De az elég sok napelem mellé már nincs túl sok értelme H tarifát kérni, ha van pénz vagy MFB hitel a sok napelemre.
A napáram ekkora napelemes cuccoknál már csak a H tarifa fele/harmadába kerül ..."
De ha a hitel törlesztője 3x magasabb míg ki nem fut mint az eredeti energiaköltség,akkor azért már nem biztos hogy bátran nekivág az ember a távoli jövőben várható jólét reményében.Mert lehet hogy 10-15-20 év múlva ingyen/sokkal olcsóbban üzemel a ház,de addig tudni kell kifizetni is.
Az én terveim szerint mfb-vel 10 évre a rendszer ár havonta a mostani villanyszámla összege lenne,így nem hoz plusz kiadást havonta,és ez fontos nekem.Kamatos hitel esetén meg sem fontolnám,pedig tuti hogy azzal is ki lehetne kozmetikázni a matekot hogy jól mutasson.Utána meg elvileg jön a jólét!
z EON-nál részletetesen leírják mi felel meg tipizálás nélkül, azaz az alapvető műszaki követelményeket.
https://energia.eon.hu/hmke/pdf/merohelyellenorzo_lap.pdf
Érdemes megnézni egy hőszivattyú és egy klíma belsejét, van ott azért különbség bőven. Már maga a kompresszor is sokkal robusztusabb egy hőszivattyúban, és a körítés is.
Mindemellett valószínűleg a gyártási volumen is nagyban különbözik, nyilván ez is viszi lefelé az árát a klímának.
A levegős gépeket nehéz ellenőrizni sajnos hogy valós-e a ráírt SCOP, de sanszos hogy nincs ott nagy különbség a hőszivattyúhoz képest. Logikusan végiggondolva mitől is lenne.
Viszont ha egy 5-6kW-os, fűtésre optimalizált minőségi klímát hasonlítasz egy hőszivattyúval (ami mellesleg HMV-t is tud) akkor azért nem olyan durva a különbség.
Hőszivattyúnál a medencefűtők télen felejtősek, nem arra valók, csak a szívás lesz velük. Ha olcsón akarod megúszni akkor inkább egy LG therma V vagy hasonló legyen.
Nézegettem medencefűtő hőszivattyúkat gázfűtés mellé, amik nagyon jó COP értékeket mutattak, bár igen kicsi hőlépcső mellett. Sajna pontos adatokat nem találtam arra, hogy mit tudnak 40/30-as vízzel kezdeni. Ha nulla fokig tudnák 3-as COP-vel már megérné. Egyszerű telepíteni, csak fagyállóval kellene feltölteni a fűtésrendszerem, hogy ne kelljen még egy hőcserélő bele.
Ebben én is, de egyelőre nincs ilyen. Sőt -számomra- érthetetlen, hogy a legtöbb levegő/levegő gép még mindig jobb SCOPokat tud, mint a legtöbb milliós hőszivattyú. Mintha megállt volna a fejlődés és ülnek a nagy haszonal eladható gépeiken. 3kW-os mono gép alig 1m alatt van.
Igazad van sajnos ez a mai ( és holnapi ) rögvalóság, de a hülyeségre tervezzenek maguk akik elkövetik.
Valóban sokan csinálnak hülyeséget, sokan nem is értik miért hülyeség amit csinálnak. A nagyobb baj talán ott van, hogy -az általad is említett- összeollózást valósítják meg egy valóban hozzáértő (pénzért vehető) szakember tanácsadásai helyett. Sőt rendszerint a szigorúbb értékeket egyenesen büntetésnek nézik és keresik a kiskapukat, hogy hoygan lehet megkapni a pecsétet a papírra a kétszer szarabb házukra. A napelem/COP1 pedig valóban a rossz szabályozás szüleménye az esetek többségében, mert -ugyebár beleszámolandó a "helybenmegtermelt" energia oldalon, ezzel kiváltva a kétszer szarabb hőszigetelést esetleg.
Aha, szóval ilyen nem volt. :)) Néhány HSZedből rá is jöttem, hogy te vagy itt a csúsztatgatós fikázóember. És igazad van, elnézést kérek én szólítottalak meg téged. Ígérem többet nem teszem, és a segítségedet -tisztelettel nem kérem többet.
Én csak abban reménykedek, kijönnek a megfizethető árú hőszivattyúk. 15W/m2-re elég lenne egy 3-5kW-os, ami nem nagyobb, mint egy klíma, és melegvizet állít elő 2-300 ezer forintért. Hiába a legolcsóbb beruházás néhány infrapanel, még mindig kerülném a COP1-es fűtést.
A passzívház más tészta, én az elmúlt pár évben gombamód építkező ismerősöktől, topiclakókról beszéltem. Akik a mai kornak (éppen) megfelelő házakat építenek évi 5-8ezer kWh fűtési energia igénnyel. Nem 1-2 embernek számoltam ki szívességből winwattal hogy mit is tervez építeni, mert hála a laza szabályozásnak lehet tervek nélkül, idiótán építkezni.
Ami HMV-vel együtt évi 10ezer kWh....
Ha lenne fölös 40-50 millám egy építkezésre (ami alatt bele se fognék) én is a (közel) passzívház felé kacsintgatnék. De jellemzően azok építkeznek most is akik nem tehetik meg, csak nagy hitelekkel belevágnak, és ahol lehet az olcsó megoldások felé mennek el. Így kerülnek (szerintem) infrapanelek, radiátoros fűtéssel, egy klímával fűtő, fórumos trendekből szaktudás nélkül összeollózott házak a piacra. És ők számolgatnak azon hogy ha a padlófűtést (vagy mennyezet) kihagyják akkor az építkezési költség akár 1/50-ed részét is megspórolják, cserébe bezárják magukat egy elég szűk csapdába a későbbi variálást illetően.
De nyilván én is csak egy nézőpont vagyok, nem szentírás amit írok.
A passzívházra mindenki hivatkozik, százalékosan hány épült szerinted és hány éppen a mai szabályoknak megfelelő az új építésű házak között az elmúlt 1-2 évben?
Fűtés terén -többször érzékeltem már- rossz a megközelítésed. Egy igényű ma még paszívháznak mondott épület a közeéjövőben már kötelező lesz. És kevés odafigyeléssel a mai építőanyagok mellett simán hozható is.
15W/m2 / 1500W egy normál családi háznál már bármivel kifűthető. Sőt megtérülést számolva a norvégpanel a maga COP1ével az egyik legjobb. de öreganyám 2kWos rezsója mégolcsóbb. a többmilliós hőszivattyúk ára szinte sosem térül majd meg, mert nincs /nem kell fogyasztás.
A villanyautó teljesen más téma, de mivel az hosszú folyamat mire mindenkinek lesz és együtt fog fejlődni a napelemtechnikával, attól sem kell félni, szerintem. Ha csak megduplázódik a napelemek hatásfoka pár év alatt már az is brutális lehetőségeket rejt.
Viszont elképedek azon a trenden hogy új építésű házban teljes mértékben infrapaneles/norvég radiátoros fűtésben, rengeteg napelemben gondolkodnak sokan mindenféle fórumokon felbuzdulva. Mintha csukott szemmel élték volna le az elmúlt 20-30 évet.
Ez egy igencsak jellemző, és pontos a megfogalmazása.
Hatalmas a felelőssége a napelemes rendszereket piacon értékesítő/szerelő cégeknek, hogy a szaldós elszámolás torz műszaki és pénzügyi értékrendszerét stabil és hosszútávú tervezési alapnak állították be és teszik mindezt a mai napig.
Már 125 ezer Ft-ért is lehet 2 kW-os invertert beszerezni, csak a "megfelelő" embertől kell megrendelni.
(Rögtön le is vezeti, hogy hipp-hopp még szaldó nélkül is jó üzlet. Azt már nem teszi hozzá, hogy neki. Csak neki.)
Mert egy önelégült, nagyképű, lekezelő balfasz, aki mellett másnak észrevétele, hozzászólása, tapasztalati úton szerzett tanácsa nem lehet. Ő a főnök, aki mindig mindent tudományosan kiszámol, a végeredmény pedig szent és sérthetetlen. Pedig többször a közelében sem jár a valóságnak. Mert ő a legokosabb, mindenek megmondója.
De úgy tűnik, ennyi már nem elég, most még üzletet is akar belőle csinálni. Ami természetesen szigorúan egyoldalú lesz, aki fizet előbb utóbb úgyis rábaszik.
Hajrá, itt a remek alkalom, lehet rácuppanni, aki tökös nem hagyja ki.
Nem félek én se, csak számolok vele. Van napelemem, 5kWp-nyi, 2014 óta termel, nem vagyok ellene. Mint írtam napkolival is van 10 évnyi tapasztalatom, és az a méregetős/számolgatós fajta vagyok.
Én nem fogok hőbölögni ha adni/venni kell majd az energiát szaldó helyett, mert nem erre építettem az üzleti modellt.
Csupán higgadtságra, gondolkodásra próbálok utalni. Szépen mutat leírva a megtérülés 40% helyben elfogyasztott energiára, nagyker árakra, örök szaldóra alapozva, aztán csak kiderült hogy a 40% nem jó kiindulási pont. Nincs semmi bajom vudergraffal sem, tök értelmes dolgokat ír csak más szemszögből.
Viszont elképedek azon a trenden hogy új építésű házban teljes mértékben infrapaneles/norvég radiátoros fűtésben, rengeteg napelemben gondolkodnak sokan mindenféle fórumokon felbuzdulva. Mintha csukott szemmel élték volna le az elmúlt 20-30 évet.
Szerinted mennyire lesz olcsó az áram ha mindenki elkezd villanyautózni, fűteni vele? Kiszámoltad már hogy mennyivel több kWh kellene neked egy évben ha az autód elektromos lenne? Jó dolog a napelemfarm, de télen mivel tankolod ezeket? Arra nincs tárolási megoldás, nem is lesz egyelőre hogy a nyári energiát télre betárold.
És a fűtésre visszatérve:
Olcsó volt a gáz.
Majd drága lett, de olcsó volt a fa, sokan áttértek.
Közben felment a fa 3X árra, miközben a gáz olcsóbb lett.
De a villany is lement időközben.
Sokan térnek át villanyra, erőművi, hálózati bővülés nem nagyon várható hogy követi a trendet (Paks 2 is csak rövid ideig lesz pluszos). Mi lesz a következő változás?
Szóval én maradnék a fűtésileg a bármivel fűthető vizes fűtés mellett, jöhet itt bármi....
Napelemes órára még nem kérdeztem rá, de nemrég cseréltettem a kismegszakítót (elmű oldalit) és rákérdeztem a bővíthetőségre, "H" tarifára. Hát az ember hanyattesve magyarázta, hogy mi nem jó az alig 20éves becstlakozáson. Szóval a sima hálózatbővítésre sikítva akart szabványosítani, műanyagdobozozni, ázhelyezni, új légvezetéket huzatni. Én örülnék a legjobban ha beszerelnék a mostani szekrénnybe.
Hőszivattyús fűtésnél éri meg a legjobban a napelem.
Először is én annyira nem félek a szaldó eltörlésétől. SZerintem a hálózatnak nagyobb szüksége van rá, mint sokan laikusakk gondolnánk.
A másik pedig az adó része.
4kW felett ugye adózik. Mennyit?
Most "0"Ft az adó, ha fel is emelik a most elérhető ipari fogyasztókra kimért mértékre (ami tegyük hozzá nonszensz) akkor is lesz évi 3-5eFt körül. De ha durván szigeteletlen a házad és árammal fűtöd és fent van 50panel a tetőn akkor lesz 10-en ezer. Ez utóbbi esetben sem ez lesz a legnagyobb gondod.
Számolgattam már én is, bár a napkoli éves hozamát nagyon nehéz megsaccolni.
A te számolásodból nekem eleve kevés a napi 165l 40fokos víz. Most is néha elfogy a 60-80fokos víz a 160literes gázbojlerből.
A másik, hogy cirka 2X annyiba kerülne, mint egy 20csöves napkoli.
Ha jól tudom a szaldós órához szabványosított óraszekrény kell, ez nálam fúrásfaragás és pluszköltség lenne.
Egyébként tervben van a napelem is, amint lehal a gázfűtéses rendszerem és leválok a gázról. Majd akkor szabványosítok. Jól tudum, hogy a szaldóhoz kell a szabványosítás? Mert "H"tarifa ezze indul ugye.
Nem meglepő, ritka szerencse, ha vki magyar ÁFA -s, kisker áron, garival talál a kalkulált árakon vmit.
Eddig ha jól emlékszem, egyszer volt vki a közelében, de akkor még jóval magasabb árszintet adott.
Nekem több mint 10 évet mert a cser-féle olcsó alu abszorber a tetőbe integrálva, arról volt melegvizem áprilistól szeptemberig. Aztán átépült a tető, lekerült onnan (túl nagy macera lett volna integrálni) és elkezdtem számolgatni mi legyen. A végén rájöttem hogy marad a napkoli, csak be kell dobozolni és megy vissza.
Hosszútávon nem bízok az áramárban, szaldóban, egyebekben, ez meg ott elvan és gyártja a melegvizet. Több lábon állunk.
Nekem a jofogásról csinálta egy talán téglási programozó a vezérlőt,tehát nincsenek ilyen mérési lehetőségek.
Nekem gravitációs,nyomás nélküli a kollektor,ami közvetlenül a használandó vizet fűti(nyári szezon alatt),így nincs gondom a magas hőmérséklettel.Nyáron az udvaron hallatszik hogy forr,szuszog fújtat,szörcsög,meg fröcsköli a túlfolyón a vizet felfelé mint a gejzír.A hőmérő meg 100fokot mutat.És mivel ilyen forró a víz,nem okoz gondot a zuhanynál sem a kis nyomás,mert a sok hideg amit hozzá kell engedni,kompenzálja.
En is kollektorral kezdtem napelem elott (vakuumos 20 cso) - hocserelos puffer volt mar, szoval a csovezes/vezerlo/szivattyuegyseg/kollektor kellett. Kollektor/csovezes/fagyallo/konzol volt 250e, a vezerlo (ez energiamerest is tud) volt kb. 30e, a szivattyuegyseg kompletten (visszacsapok/tagulasi/szivattyu/etc) kb. 50e volt. 2014-bol valok az arak, azota van fent. Most neztem a vezerlot: azota kicsivel kevesebb, mint 7 MWh hoenergiat termelt (6934 KWh). Gaz nincs nalam, vezerelt aram detto nem, ezert igy villany aron szamolva kb. jovore nullazodik.
Negativum, hogy aramszunet eseten (eon itt szokott nyaron egesz napos aramszuentet tolni, igaz bejelenti elore) siman lenyomja a fagyallot (par perc szivattyukieses 40-50 fokos hofok emlekedest okoz a kollektorban, es rovid ido alatt 200 fok felett jar a kollektor) - en ezert is raktam napelemet is melle (ups volt, de a 2200-as apc se birt ennyit), ami kepes sziget uzemmodban is mukodni - nem automatikusan meg, de az automatizalasa ennek sok kerdest felvetett szamomra es inkabb manualis a valtas.
Vagy kis napelemrol kisfeszultsegu szivattyu/vezerlorendszert rakni melle es akkor nincs fugges az elektromos halozattol.
Bár nem nekem címezted,de mint kollektoros válaszolok.
Nekünk vezérelt áram híján 11ezer volt havonta a melegvíz. Ha csak 5 hónapot szolgál egy évben a kollektor,akkor az már 55 ezer egy évben.Az egész kollektorom mindenestől kijött ~250-ből.És nemcsak 5 hónapban termel.Szóval ha nem találnak rá ki jövőre valami fizetni valót,nekem kinullázza a költségeit legkésőbb jövőre!
Aha!Akkor tehát ebbe a fürdőszobai 50-80 literesbe akarod bevezetni a kollektor vizét.Ha úgyis kell másik bojler,akkor inkább oda a fürdőbe raknék egy nagyobb és hőcserélőset.A kollektor meg lehet tartály nélküli head pipe.Egy keringető szivattyú,egy párezer forintos egyszerű vezérlő,ami a hőfok különbségre kapcsol,meg pár méter cső.Kevés folyadék lesz a rendszerbe,így nem horror összeg a fagyálló,és nem kell a fagyveszéllyel foglalkozni.Meg közvetlenül a bojlert fűtené ilyenkor is.
Nekem ma a 160liter 25 fokos vízzel előfűtötte a fürdőszobai 120literes bojlert 17-ről 22 fokra.Ha csak 1 bojler lett volna,akkor a 25 fokról indult volna a bojler.
Én nagyon árérzékeny voltam mikor ezt a rendszert elkezdtem csinálni,ezért lett így kialakítva.Persze később a vezérlővel már nem lett olcsóbb semmivel.Viszont nyáron nem használ egyáltalán áramot sem.
Ha ma kezdeném,akkor már tartály nélküli kollektorral csinálnám,ahogy fent írtam.
Ja és már az is biztató, hogy ilyen téli napokon is tudsz 30fok körüli vizet. Ebből következtetem, hogy a fagyveszélyes napok is minimálisak lehetnek egy-egy télen.
Úgy látom, hogy költséghatékonyan ez az az irány amit saját kezűleg könnyen tudok kivitelezni.
Főbb dolgok, hogy a vízvételi helyhez közel akarok egy tárolót. Most a pincéből jön a víz eléggé késleltetve, sok méteren át, cirkulációs kör nélkül. Cirkulálni nem is akarok.
Tehát a fürdőszobában lenne a kicsi 50-80liter körüli "okos"bojler, amit időprogram szerint tudok programozni, ezzel csökkentve minimálisra a bekapcsolásait, várja csak a napmeleg vizet.
Most gázbojlerem van 160literes, de a gázról végleg le akarok válni. Fő ok a fűtésoldal, de így meg kell oldanom a HMV-t.
Tulajdonképpen az érdekel, hogy ezek a tartályok időtállóak-e. Ugyebár rozsdamentesnek mondják őket. 170ezer körül van már méretes, sokcsöves egység, a segéddolgaival 200-250ből meglenne a rendszer, plusz a bojler ami amúgy is kell.
Tehát a bojlerbe a vízutánpótlás állandó 60fokos vízzel történne!Csakhogy a bojlerben hűl ám a víz.Nekem 2 éves a bojler,és este 11-kor 60 fokos volt a víz,de másnap délután 4-re lehűlt 45 fokra.(csak este és csak fürdésre használjuk ezt a bojlert)Szóval ha nincs elég vízhasználat,akkor a bojlered be fog kapcsolgatni,csak nyilván kevesebb időre.Tehát akkor inkább egy hőcserélős bojlert tegyél be(persze tudom,ez plusz kiadás),és szivattyúval forgasd a vizet a hőcserélőben.Viszont ehhez meg nem kell tartályos kollektor.
Az miért is lett betervezve?
Nekem a gravitációs kollektor volt 95 ezer szállítással.Van egy bontott keringető szivattyúm,meg egy 1hőcserélős bojler.
Nálam 3 módon működik:
1 nyáron csak a kollektor gravitációsan,a gyáritól eltérő bekötéssel,így a teljes mennyiség kivehető utántöltés nélkül.Így az utolsó tíz liter víz is lehet 90 fokos mikor kiengedem.
2 csak a bojler,mert a kollektorban hideg a víz
3 hőcserélőn keresztül előfűti a bojlert a kollektor.
Én olyat szeretnék ami nyomás alá helyezhető, vákuumcsöves.
A terv, hogy a tartály vizét egy keverőszelepen keresztül -mondjuk 60fokosra beállítva beleengedem egy bojlerbe ami 45-50fokosra van állítva. Ezzel elérem azt, hogy lesz amikor sosem kapcsol a bojler, de ha nincs elég melegvíz a kollektoros tartály felől akkor is meg van a komfort, mert majd bekapcsol a bojler.
A fagyásvédelem terén pedig (a csövek ugye nem fagyveszélyesek) lenne egy fűtőszál a tartályban és egy megkerülőággal megforgatnám a csövekben álló vizet a tartály és a fagymentes térben futó csövek között. Pár méter csővel bent tudok lenni a fűtött felső szinten a tetőről.
Úgy számolgatom, hogy talán ez a legkönnyebben megvalósítható és legolcsóbb módja egy független HMV kiépítésének.
Nekem nem tiszta hogy mit is szeretnél,de nekem tartályos gravitációs kollektorom van.A fagyásveszély a kollektorban nem játszik!A csövekben igen.Tavaly nem engedtem le belőle a vizet,és a tartályban ha jól emlékszem 10 fok körül volt a víz.A csövekbe viszont belefagyott.Várni kellett márciusig mire használni tudtuk.Előtte évben leengedtem,februárban már rásegített.Tegnap 32 fokos volt a 160 liter víz benne.Most csak 25 fokos.
Ha jól vettem ki akkor Te gondolkodtál tartályos napkollektor telepítésen régebben.
Az lenne a kérdésem, hogy miért nem valósult meg a projekt, illetve volt-e valami konkrét oka annak, hogy nem csináltad meg?
A tervem az, hogy a tartályos vízét egy bojlerbe vezetve állandó hőfokú vizet tudnék produkálni.
Tartályra elektromos fagyvédelmet, kényszerkeringetést gondoltam a fagyveszélyes éjszakákra. Vízelvételre egy keverőszelepet a programozható bojleren állított hőfok fölé egy kis puffert képezve.
Másoktól is kérdezem, hogy életképes-e az ötlet vagy több a baj vele, mint ami először az eszembe jutott.
Pillanatnyi fogyasztásra meg még drágább. Ha kell nekem 2kW egy sima mosógéphez felhős időben, az alsó hangon is 4-5 kWp, mégha az éves fogyasztásom 2500kWh.
Mint írtam,megtérüléstől függetlenül!Vagyis arra egyszer beruházol,és megy amíg megy.A helyben elhasznált áramot nem én vetettem fel.
De ha már szóbahoztad,mi nyáron is melegvízben fürdünk!Van is napkollektor a tetőn 160literes tartállyal,amiben a szezon 90%-ban 90 fok feletti a vízhőmérséklet.Egyszer megvettem,azóta nyáron nem fizetek a víz melegítéséért.Tehát éves szinten olcsóbb a melegvíz előállítása,mint ha nem lenne.
Ja, csak ha hozzávesszed a napelem meg az inverter költséget, akkor drágább. Nem lehet elhasználni a pillanatnyi termelést. Persze, villanybojlert be lehet tenni, lesz egy csomó forró vized nyáron, köszi..
Megint vitát robbantottam,pedig nem ez volt a cél.Azt akartam csak mondani hogy még ha változnak az árviszonyok,akkor is olcsóbb lesz a villany mint ha nem lenne napelem a házon.Megtérüléstől függetlenül.
Az arányok nálam a következőképpen voltak az elmúlt időszakban:
2016/17: Összes termelt 4429 kWh ebből helyben elfogyott 1062 kWh
2017/18: Összes termelt 5949 kWh ebből helyben elfogyott 1070 kWh
2018/19 (eddig): Összes termelt 2164 kWh ebből helyben elfogyott 703 kWh
Idén januárban felkerült egy bojler hmv-nek meg lett kerti szivattyú ami arra az időre van időzítve amikor már van termelés, ez picit javított az arányon.
2 kWp jatek rendszerem van, nem termelek vissza a halozatra vele, csak felhasznalom azonnal amit lehet (hazautomatizalas, napkollektor vezerles, hutes, fozes, elektromos auto toltes, etc) igy eves szinten kb. 700-1000 kWh-t tudok kapasbol felhasznalni. (tavaly 723 kWh volt, nem odafigyelve - iden odafigyelve 923 kWh) A tajolas nem optimalis (k/ny), igy szerintem a teljes termeles kb. felet fel tudom hasznalni.
Nagyobb rendszernel kisebb arany lenne valoszinuleg, mivel az egyetlen nagyobb fogyaszto, ami tobb oras fix terhelest jelent, az az elektromos auto toltese (14A).
Az én adataim 2015-re, amikor még csak elég kevés energiát használtam klímás fűtésre (és a rendszer is csak 3.6kWp volt):
vétel: 3830 kWh
adás: 3410 kWh
napelem termelés: 3932 kWh
azaz a helyben elfogyasztott energia 12% volt csupán. Úgy hogy az asszony otthon a gyerekekkel, süt-főz villannyal, stb... (gáz nincs).
mosni mondjuk nagyrészt délután/este szokott, ha változtatni kellene lehetne ezeket a gépeket nappalra időzíteni, azzal javulna kicsit a helyzet.
Eddig arra tippeltem amúgy hogy az óra számol idiótán, és külön veszi ha mondjuk az L1-ről főzök, miközben L2-re táplálok vissza. De állítólag a 3 fázisra számol szaldót.
Szóval szerintem 30%-ot elhasználni helyben egy HMKE-vel maga a csoda, és nagy odafigyelést igényel.
A nyári hónapokban ~4x annyit termelek, mint télen. Eközben a fogyasztásom közelít a feléhez, arról nem beszélve, hogy télen olyankor megy a világítás, amikor nem süt a nap.
Ezek fényében a 30% még jó aránynak is tekinthető.
Igen, ott számolj hozzá legalább 10-15% veszteséget, plusz a nem ideális napelem-elhelyezéseket. Azon kívül ha csak 50%-os napsütés van, akkor is illene tudnia legalább 2kW-ot, hogy tudd használni. Ha az ideálistól eltérő telepítést nézzük, így legalább 6kWp- rendszer kell hozzá.
Van évi 3000kWh fogyasztása a háznak. Ezt kiváltod egy HMKE rendszerrel, ami pont ennyit termel évente (pl. 2500Wp rendszer).
Ingyen szaldó esetén nem izgat mikor fogyasztom el, ugyanúgy nem kell fizetnem.
Viszont képbe jött hogy ha olcsón veszik/drágán adják az áramot akkor jobb lenne helyben elfogyasztani.
Ugyanaz a rendszer marad (2500Wp), de megpróbálok amit lehet helyben elfogyasztani, csak a fogyasztói szokások időzítésével, de nem túl nagy lemondások árán. A legtöbben otthon sincsenek napközben, ott még külön szívás az ilyen.
Erre írtam hogy még a 40% is optimista becslés.
Ezt nem hiszik el sokan míg el nem kezdik méregetni.
Látom Magadból indultál ki!-)
Nekem az tűnt fel, hogy sokadszorra is úgy számolod a megtérülést, mintha nem amortizálódna, soha nem romlana el a rendszer, és az elszámolás is végig ugyanolyan maradna. Mondjuk most, hogy belevágtál a PV bizniszbe nem csoda, ha ezekről is több információd van, de azt megoszthatnád a potenciális beruházókkal.
A 4 kW felettieknek is csak a 4 kW fölé eső részre fizeti meg a jelenleg 0 Ft-ot. Feltéve, hogy az igénybejelentés/4 kW fölé bővítés 2017.03.31. után érkezett be. Egyébként nem volna baj mellőzni az acsarkodást, a fél/dezinformációk alapján pampogást.
"röhögni való, kifejezetten rosszindulatú faszkodás,", és a többi hasonló hozzászólásod mutatja, hogy az észérveid ismét elfogytak, úgyhogy részemről befejeztem.
Boldog Karácsonyt!
A sziget üzem a többféle tájolt paneljeivel globálisan szintén nem jó megoldás, ugyanis a PV lehetőségeihez képest kevesebb áram kerül előállításra az optimális tájoláshoz képest.
Ezt sose fogja megérteni. Anno, amikor a felesleget bojlerben akarta eltárolni, akkor sem értette, hogy miért is kellene illeszteni a fűtőbetétet a napelemhez.
"Az ne zavarja meg a tisztánlátásodat, utóbb veszteség és költség felszámítása nélkül neked ugyanannyiért vissza is adja azt a mennyiséget."
Ezért támogatás a szaldó, amit senki nem vitat.
Az áram ellátók decentralizálják az energiaellátást és bővítik a megújuló termelési kapacitást a HMKE tulajdonosok tőkéjével és kockázatára. Közben valaki a CO kvótából is elteszi a hasznot, valamint ugyanannyi RHD t fizettet a kisebb távolságra szállított áramért. Esetleg a csúcsidőben termelt áramot nem lakossági áron értékesíti, miközben völgyidőszakban adja vissza.
Nem fekete-fehér a kép a veszteségek és költségek tekintetében.
Pontosabban: a támogatások jogszerű megszűnésének kockázatával nem számolni hatalmas felelőtlenség
Jogszerűen szűnnek meg a támogatások.
Azaz jogállamban HMKE nél az inverter cseréjéig lehet felelősséggel számolni.
Hol lehet elolvasni ezt a feltételt?
A 4kW os inverter teljesítmény határ csak az elosztói teljesítmény díjra vonatkozik ( ami jelenleg 0 Ft).
Ja, mivel más nincsen terítéken, azért az csak erre vonatkozik.
A 4 kW alattiakat a mostani változások semmiben nem érintik, de sír a szátok, mint a korpás malacé.
Ez igaz, de a mindenkori saját felhasználásra méretezni drága.
Nem igaz, ezt mindig azok mondogatják, akik a szaldós elszámolás nyújtotta támogatásra építve több pénzt akarnak keresni a napelemeiken.
Tárolni jelenleg szintén nem olcsó, és környezetszennyező.
A legteljesebb mértékben egyetértek ezzel.
A napenergia nem arra való, hogy tárolgassuk, hanem arra, hogy amikor van, akkor annyival kevesebbet fogyasszunk a hálózatból.
A sziget üzem a többféle tájolt paneljeivel globálisan szintén nem jó megoldás, ugyanis a PV lehetőségeihez képest kevesebb áram kerül előállításra az optimális tájoláshoz képest.
Itt már megint kezdesz belezavarodni a mondókádba.
Amúgy bicskanyitogató, hogy a több stringet kezelő inverterek milyen világbajnok dolognak vannak kikiáltva, mert különböző tájolást tesznek lehetővé, a túlnapelemezés mekkora okosság a termelés szempontjából.
Ám a teljesen szabadon rendezhető napelemek már nem oké, mert a PV lehetőségeihez képest kevesebb áram kerül előállításra az optimális tájoláshoz képest..
Egyszerűen röhögni való, kifejezetten rosszindulatú faszkodás, amit nyomatsz.
Arról már nem is beszélve, hogy a kutya sem beszél szigetüzemről, legfeljebb magad mondogatod az ökör következetességével.
"Te kapsz a villanyodért a szaldó keretében ~38 Ft/kWh árat. (Ez szintén a bruttó)"
Akkor ezennel átadom Neked a termelt többletem behajtását ( néhány százalékos tiszteletdíjért), légyszíves intézkedj, mert nekem a szolgáltató vmi 14 Ft körüli fizetne ( - SZJA).
"Egyébként a 4 kW alatti teljesítményű HMKE üzemeltetőinek semmiféle változással nem kell számolniuk, ha jól tudom."
A 4kW os inverter teljesítmény határ csak az elosztói teljesítmény díjra vonatkozik ( ami jelenleg 0 Ft).
"A támogatások megszűnésének kockázatával nem számolni hatalmas felelőtlenség."
Pontosabban: a támogatások jogszerű megszűnésének kockázatával nem számolni hatalmas felelőtlenség. Azaz jogállamban HMKE nél az inverter cseréjéig lehet felelősséggel számolni.
"A megoldás a saját felhasználás, akkor a szaldó közömbös." Ez igaz, de a mindenkori saját felhasználásra méretezni drága. Tárolni jelenleg szintén nem olcsó, és környezetszennyező. A sziget üzem a többféle tájolt paneljeivel globálisan szintén nem jó megoldás, ugyanis a PV lehetőségeihez képest kevesebb áram kerül előállításra az optimális tájoláshoz képest.
"Ha jól megnézed, tőled még annál is magasabb áron veszi át." Tudnád ezt példával alátámasztani?
389/2007. (XII. 23.) Korm. rendeleta megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról
1. számú melléklet a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethezA megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia átvételi bázisárai (áfa nélkül*)
1 § b) a 4. § (1) bekezdése alá tartozó, nap- és szélenergiával termelt villamos energia kötelező átvételi bázisárai:
Ft/kWh Csúcsidőszak 26,46 Völgyidőszak 26,46 Mélyvölgy időszak 26,46
Ez bruttó 33,60 Ft/kWh
Te kapsz a villanyodért a szaldó keretében ~38 Ft/kWh árat. (Ez szintén a bruttó)
Aki időben lépett, annak már megtérült a rendszere. Aki kicsit később, annak később fog megtérülni. Szerintem úgy kell ezt felfogni, mint a kondenzációs kazánt. Azt sem a megtérülés miatt veszik, hanem azért, hogy kevesebb legyen a gázszámla.
"Ha jól megnézed, tőled még annál is magasabb áron veszi át."
Tudnád ezt példával alátámasztani?
"Ez az üres vaker kategóriája, mert egyet sem tudsz mondani a HMKE kategóriában."
Romániában nemrég még volt vissza nem térítendő támogatás. Mostanában nem néztem.
"Egyébként mi a sírás oka?"
Alaptörvényben is megfogalmazott jogi alapelveket ismered?
Azokat illene tiszteletben tartani mindenkinek.
Hiába kárörvendezel, a Te megoldásodnál jóval hatékonyabb és kiforrottabb megoldások vannak a szaldó nélküli helyzetre. Akinek meglevő rendszere van, abba az irányba fog továbblépni, nem foglalkozik a Te rendszereddel. Aki új beruházásokra tervez, az is inkább a jobb rendszerekbe fektet, tehát a körültekintő emberektől sem számíthasz + bevételre.
" Érdekes, akik nagytételben foglalkoznak PV rendszerekkel ( pl. az ismert török üzletember) azokat támogatják ( termőföld kivonás, csatlakozó vezeték kiépítése, magasabb átvételi ár... ), a lakossági beruházók meg szívhatnak"
Ez a lényeg. A rendszerbe köthető napelemes teljesítmény minél nagyobb részét a csókosoknak kiadni. Azt meg csak úgy tudja, ha fékezi a lakossági beruházókat.
Elnézést kérek. Hajlamos vagyok megfeledkezni azokról, akik nehezen boldogulnak a szövegben lévő utalások értelmezésével. Nekik segítségül egy hosszabb változat: Ezek most előkészítették a lakossági napelemesek újabb szívatását. A szaldó eltörlését gyakorlatilag már bejelentették, de hogy biztosak legyenek a beruházási kedv csökkenésében, máris egy újabb megtérülést gátló elemet építenek a rendszerbe, -nem gondoltam volna-, amitől a jelenlegi szinthez képest, olcsóbb lesz a lakossági betáplált áram díja. Most látom, ez meg egy többszörösen összetett mondattá sikeredett. Ha segítségre van szükséged kérlek jelezd bátran. Eltördelem tőmondatokra.
1. Paksnak a fejlesztési költségei is vannak, a bővítés még nem ért véget. Az utóbbi időben nem halottam olyan beruházásról a tervezett keretek között maradt volna.
2. A feltüntetett áraknál nem vetted figyelembe a teljesítmény csökkenést és az esetleges meghibásodás miatti költségeket.
Ráadásul inkább nagybani árak, a jelenlévők többségének drágább a rendszere.
3. Az áram világpiaci ára nem csökkent, hanem emelkedett.
Nekem nem az ügyes jelző jut eszembe arról, hogy vmit támogatni kezdenek, aztán amikor elég sokan belevágnak akkor jön a fekete leves.
Érdekes, akik nagytételben foglalkoznak PV rendszerekkel ( pl. az ismert török üzletember) azokat támogatják ( termőföld kivonás, csatlakozó vezeték kiépítése, magasabb átvételi ár... ), a lakossági beruházók meg szívhatnak.
Az igaz, hogy nincsen felső határa, hacsak azt nem vesszük, hogy semmi nem tart örökké. Sok helyen más támogatás van, van ahol emelt áron veszik át ( mint nálunk az üzleti célú nagy termelőktől is), máshol vissza nem térítendő támogatással, ami az RHD ből elég lassan jön össze.
Az árammal kiszolgáló cégek (kereskedő, elosztóhálózat, irányító) költségei nőttek ez nem vitás.
Mivel
- jócskán nőttek a bérek
- rájuk toltak a bekötési-fejlesztési költségek egy korábbinál nagyobb részét
(amit korábban a bekötést megrendelő fizetett >> ingyenes kábelhossz növelés és határidő rövidítés)
Vagyis a számla ezen a részén jogos az áremelés, hisz a növekvő költséget meg kell fizetni valakinek.
Maga az áram ára a másik kérdés ami az áramtermelőket érinti >> azaz az erőműveket, beleértve az otthon HMKE-ket is!
Nézzük a főbb forrásokat
1.
Paks, ami ~40%-ot ad egymaga
eleve olcsón termel és a meglévő blokkok felújítás után most kisebb a költség szintje
valamint a bérköltsége sem nőtt érdemben, hisz eleve extra magas volt
a paksi áram ára ezért akár az árcsökkentést is elbírja van benne tartalék rá
mivel végső soron állami tulajdon így a haszon szintje politikai okból is befolyásolható
veszteségbe azonban biztosan nem viszik!!!
2.
Szenes és gázos erőművek
A gáz piaci ára az utóbbi időben a FELÉRE csökkent !
A széné is esésnek indult
A szél és napáram ára pedig köztudottan csökken!!!
A nagy napelem farmok esetén is. A kötelező átvétel költségét is igyekeznek lenyomni az új engedélyeseknél. A korábbi árak is lassan, de biztosan elinflálódnak!
A 2019-es 32 Ft/kWh sem ugyanaz már, mint a 2016-os volt ...
De az otthoni HMKE-k esetén is csökkent az önköltség.
2017-ben még 16 Ft/kWh körül alakult
2018-ban lement 13 Ft/kWh környékére
2019-ben már 11 Ft/kWh körül várható
3.
Import áram ... tipikusan eladó, tehát olcsó az a része amit veszünk, ezért is növeljük az import arányát folyton.
Így végül is alighanem a beszerzési átlagára is csökken.
4.
A nem lakossági áram ára pedig emelésre került!
----
Ezek együttes hatása és a politikai döntés a lakossági/nemlakossági esetében elég logikus választ ad a kialakult helyzetre.
Úgy, hogy közben nem kell feladni a lakossági rezsicsökkentést... egyelőre.
(azt majd a jövő évi választások után kell majd csak vélhetően és nyilván fontos politikai szempont, mert nem hülyék)
Ezek most előkészítették a napelemesek szívatását? Szaldó nélkül a betáplált olcsóbb lesz, a vételezett drágább.
"Első ránézésre a lakossági díjak jelentősen, a Népszava számítása szerint 4-5 százalékkal csökkennek. Ám ez csupán a számla egy hányada: konkrétan az áram mint termék tarifája. Az ezen felül lényegében a hálózat használatáért - fizetendő úgynevezett rendszerhasználati díjak egy december közepi hivatali rendelet szerint viszont jórészt emelkednek."
Némi terménydarálás, esetleg szellőzőventillátorok, infralámpák baromfitartásnál van olyan szituáció, hogy visszatáplálós üzemben ez simán elfogy. Szigetüzemben értelmetlen.
Most direkt megnéztem fürdés előtt, 53fok volt!A hőmérő szonda kb az alsó 1/3 magasságban van.Mikor 5-kor indult,akkor 18fokot mutatott a hőmérő.Nyilván a bojler tetejénél ennél valamivel melegebb lehetett a víz. 6:55-kor fürdött Máté,tehát akkor hűlt valamennyit mivel használtunk belőle.Nem néztem meg akkor hogy mennyire ment le,de fél 9-kor 53 fokot mutatott.
Nekünk a 120 literes bojler 3óra alatt sem fűt fel 60 fokra.
1000 l (1 m3) víz 1 fokkal történő emeléséhez 1,1 5 kwh energia szükséges.
12 literhez 1,15 x 0,12 = 0,138 kWh.
A bejövő víz hőmérséklete legyen az elméleti 15 fokos, ígí a 60-15 = 45 fokos emeléssel számolva:
45 x 0,138 = 6,21 kWh energia kell a szükséges hőmérséklet emeléshez.
Ha ezt elosztjuk 3 felé, (ennyi jut egy órára) akkor szépen megkapjuk a szükséges teljesítményt, ami éppen 2,06 kW.
Tökéletes a 3 óra, viszont ehhez a bojler vizének 15 fokosra kell kicserélődnie.
Ha csak 45 fokosra, ami az igazi választóvonal, mert az alatt már hidegnek érezzük, akkor
15 x 0,138 = 2,07 kWh kell, ami egy kb. 2 kW-os fűtőszálnak egy óra.
Ez akkor igaz, ha a 120 literes bojlerből elhasználódik az összes melegvíz, az utolsó fürdő pedig már nem kever a vizéhez egy csepp meleget sem,és a bojlert újból fel kell fűteni.
Azzal a 3 órai felfűtési idővel valami nem stimmel.
Nekünk a 120 literes bojler 3óra alatt sem fűt fel 60 fokra.5-kor áram alá helyezzük,~7-kor fürdetjük a kisembert,8-kor áram kikapcsol a bojlernél.Mi majd 9-körül megyünk fürdeni.Így éppen elég a melegvíz nekünk is.Másnapra mosdáshoz,kézmosáshoz marad langyos víz benne.Mosogatás másik 10literes bojlerről megy a konyhában.~fél óra alatt(1,8kw a fűtőszál) nekünk 2-3 fokot melegszik csak a víz a bojlerben.Fürdésre esélytelen lenne.Ja,és ez nincs benne az évi 2500kwh-ban.
3kWh napi, ha gázpalackról vagy sparherten főznek. 2kW-os fűtőszál a mosógépben, és 20%-os napsütésnél már kellene a 10kWp-s napelem. Verőfénynél lehet, hogy a villanytűzhelyen el lehet róla készíteni a lakodalmas menüt, de egy borús napon is jó lenne, ha minden menne. Ehhez kell a számunkra érthetetlenül nagy méret.
Szigetuzem amikor nem kapcsolodsz a halozatra, sajat magadnak termelsz. Mondjuk elkepzelesem nincs mi a banatra kellene 15kWp egy tanyara (najo van, de semmi legalis nem jut eszembe :)
Igen, a 15kW-os rendszer szlovák számlás, 20% ÁFA-val, ahol persze nekem is kijött a különbség, de messze nem annyi. Ha jól láttam a kivitelezés már magyar vállalkozóé, 27% ÁFA-val. Ettől függetlenül lehúzósnak tűnt az árajánlat, és ebben csak megerősítettél, valószínűleg sokan szeretnék még kihasználni a pénzcsapokat, amíg lehet. Amit írtál nagy vonalakban , elsőre szimpatikusnak tűnik, amennyire "értek" hozzá, a Longi mindkét másik gyártót veri minőségben (?) és a 100ezer forintos fajlagos költség különbözet nagyon nem mindegy. Adott egy jó tájolású felület egy melléképületen, így elvileg a telepítésnél nincsen semmi extra, drágító tényező. (aki az árajánlatot adta, volt helyszínen felmérni, és ő is ezt mondta) Ha te ezzel foglalkozol , esetleg folytathatnák privátban, mert érdekes lehet. Köszönöm a választ!
Tanya fejlesztési pályázat keretén belül tudok most napelemes rendszerre beruházni, viszont nem tudok dönteni, mert árakban meglehetősen nagy különbség van. Amit kaptam hivatalos ajánlat, abban BISOL Pémium BMU 280 W Polikristályos panelek vannak, a teljes rendszer 9,6Kw. (Fronius Symo inverter), végösszeg 4M huf. Ezzel szemben kis keresgélés után, egy 15kW-os rendszer, 280W polikristályos Amerisolar panelekkel, ugyanazzal az inverterrel 4M Ft. A hivatalos ajánlatban tételenként végignézve, kb 4-500 ezer forinttal (?) tűnik számomra laikusként túlárazva, de ehhez képest a 15kWos rendszer meg túl meseszerű (?). Mivel a keretösszegem fix, így nem spórolni szeretnék, hanem a pénzből kihozni a legtöbbet, de lehetőleg nem silány minőségben. Ezzel kapcsolatban kérnék segítséget!
Jelezni kívánjuk, hogy jelentős áremelkedés történt a villamos energia piacon, annak ára, jövő év elejétől nagyságrendileg nettó 10,- Ft/kWh-val emelkedik. Kérjük a fentiek szíves tudomásulvételét. Köszönöm."
Egyébként ha az inverter elérhető külső hálón (routerben port redirect és mondjuk egy free dyndny szerviz után) akkor futtathatod a scriptet bárhonnan.
Jelenleg az inverter push szervizét használom, ami elég stabilnak tűnik, és nem kell hozzá egyéb szerver / NAS ami 0-24-ben megy. Esetleg ott nincs valami megoldás ugyanazon adatok elérésére, mint a php esetén? (a push szerviznél csak a termelési adatok elérhetők, ill. csak ezeket tolja az inverter a pvoutputra alapértelmezetten.)
Ezen a linken letöltheted a javított php filet, amit el kell helyezni a helyi hálózaton mondjuk egy NAS-ra, amin 5 percenként lefut, és tolja fel az adatokat a pvoutputra.
- az időjárást az openweathermapról szedi, amihez ott regisztrálsz, majd a városod nevét kikeresed, ellenőrzöd, megadod a php fileban az app_ID-vel együtt, és máris nyomja a hőfokot is
- a vonali feszültség javítva, mert ez eredeti php file a metercard-ról keresné a feszültséget, de az nincs minden inverterben. Ezzel a megoldással másik forrásból olvassa a fronius apin belül, és nyomja fel az AC Voltage-et is
Ezt sikerült megoldanod végül is? Ha igen, lennél olyan kedves, hogy megosztanád a mikéntjét? :-) Fronius inverterem van nekem is, és szívesen hozzárendelném a hőmérséklet adatokat is a termelési adatokhoz. Nézelődtem, de eddig nem találtam megoldást. Állítólag nem is egyszerű, mióta nincs a wunderground-nak free api-ja.
nekünk is 20-án tették fel, utána jött egy elszámoló kb 3 nap múlva, utána egy héttel egy résszámla becsült, utána sztornózták, mert éves elszámoló lesz
Sziasztok! Tegnap kaptam villanyszámlát 15000 Ft-ról. Úgy, hogy 11.20-án tették fel az oda-vissza mérőt, és korábban, mikor aláírtam a szerződést, áttértem éves elszámolásra. Már írtam az elmű-nek, csak érdekelne, hogy ilyenkor hogy számolnak? Remélem nem úgy, hogy megveszem az elmű-től az áramot eladási áron, majd eladom nekik a termelést vételi áron. Le lehet mondani a villanyszámlát valamilyen módon (már beállítottam a részfogyasztást is nagyon alacsonyra, de azt sem vették figyelembe)? Persze most a téli hónapokban elmaradásban leszek fogyasztás tekintetében, ezt csak nyáron fogom tudni "ledolgozni", ez elég az áramszolgáltatónak?
Köszi. Minden világos. A 3,6-os inverter nem véletlenül nagyobb. Az utcánkban az egyik ismerősöm pont ezzel küzd. Mikor konzultáltam vele a tapasztalatokról, megrendelésem előtt, azt mondta, hogy nagyobb invertert vegyek, mint amennyi a panelekhez indokolt lenne. A bővítéshez ez a tartalék majd később jó fog jönni. Nem szab korlátot azonnal az inverter, ha a 12 táblához még szeretnék rakni.
Szerencsére részletesen írtam a paramétereket egészen a mostani szar időkig.
1812 kWó termelésem van 2018.06.05-től. a mai napig (az inverter memóriája alapján). Az egyik csúcs amit elkaptam az 07.11-én volt 10 órakor Szolárfeszültség 325 V 2500 W kimenő teljesítmény. Kimeneti áram 10,3A.
Tehát durván fél év alatt 1812 kWó. Ami éves 3600-hoz fog közelíteni. Az árajánlatban 3760 kWó éves termelést irányozott elő a kivitelező. Sajnos az ad vesz mérőt csak szeptember 27-én rakták fel. Így ami ebből az 1812-ből "hasznosult", az csak 376 kWó napjainkig. Sőt az utolsó egy hónapban még az 50 kWó sem volt meg.
Épp ezért már alig várom a december 21-es napot, amikortól is a nappalok már hosszabbodni fognak. Jelenleg erősen mínuszban van a villanyóra alapján a ház. 376 termelés 865 a fogyasztás szeptember 27 óta. Havi számlát nem fizetek.
865/84 nap=10,3 kWó az átlagos napi fogyasztásom ez idő alatt. Ami kicsit fals, mert ezen felbátorodva az éjszakai boyleres mérést is felszámoltam december elején. Azt is ráterheltem az ad vesz mérőre. Mindent figyelembe véve júniusra szeretnék null szaldó közelébe kerülni.
Ja és a napelem projekttel párhuzamosan inverteres klímát is telepítettem a házba. Október-november hónapban temperáltam vele, nyáron meg hűtöttem.
Köszönöm. Szóval a 8+3 nem járható út teljesítmény növelés nélkül. Ez a lényeg. Olyan telhetetlen lettem én is saját szintemen menet közben, mint A8 kolléga. A kezdeti terv egy 4 Kw-os inverter volt 5Kw mezővel. Mire az engedélyezésre sor került, a későbbi bővítésre gondolva már 8-as inverternél tartottam. Azért 8-as, mert max 10Kw hely van a tetőn. Pont ideális egy 8-as inverterhez. (Ha előbb eszembe jut az alábbi változat, amit mindjárt írok, akkor nem 8-ast rakatok, hanem 10-est, vagy első kőrben 6-ost és később még egy 5-öst.) Szóval, nyeregtető dny-i tájolás. Most nézegettem a havas paneleket és a 0 termelést, miközben sütött a nap. És ekkor jött az isteni szikra. Hiszen van nekem egy délkeleti árnyékmentes tűzfalam is. Azon agyalok, hogy azt be lehetne takarni. Elférne rajta cirka 6 Kw napelem. Azon biztos nem állna meg a hó és télre egész jó, de akár nyári délelőttre se rossz a majdnem függőleges állás. Ma néztem, reggeltől du. fél háromig süti a nap. Ehhez képest a tetőn lévő délnyugati tájolású panelek is már fél négykor leteszik a lantot, ilyenkor decemberben. E mellet a nyári harangot is jelentősen szélesítené. Nyáron, kora reggeltől este 8-ig biztosan nem kellene vételezni. Ennek akkor lesz igazán jelentősége, ha ártunk és kúrmányunk megszünteti a szaldót. Előny még, hogy árnyékolná a falat, kevésbé melegedne a ház a kánikulában. De ha el kell kótyavetyélni a 8-as invertert és új árban venni másikat, vagy másikakat (5+6), akkor már nem annyira gazdaságos a történet. így egyelőre az a terv, hogy a harang alapján kapni fog a fal éppen annyit, hogy nyáron ne legyen nagy vágás du2-ig. Aztán, ha tönkremegy ez az inverter, majd akkor eldöntöm, hogyan tovább.
excelben egy óra alatt össze lehet dobni grafikonokat. ha nem megy, küldd át, pénteken bezárunk a céggel, így ha addig nem lenne időm, akkor nekiesek hétvégén.
Fronius Primo 3.6-1 3,6VA -os egy fázisú inverterem van és hozzá 12 tábla Bisol BMU PERC 285W polikristályos napelem tábla. 40 fokos DK-i tetőn.
Annak idején a wifis kártyát nem vettem meg, viszont tettem az inverterben pendrivot, ami rögzíti az adatokat.
A kérdésem az lenne, hogy ezen csv kiterjesztésű fileokat milyen szoftverbe tudom megnézni valamiféle kiértékelő felületen.
Mert ha csak így megnyitom, akkor egy sor adathalmaz van táblázatban, ami nem túl látványos így natúrban.
És lehetséges e hogy nyári nagy melegekben délben szikrázó napsütésben a pillanatnyi max termelés nem igen akar 2,2-2,4 kW főlé menni. Már mint az inverter adatgyűjtése alapján. Napi termelések napos időben 17-18 kWó-ás értékeket produkáltak augusztusban szikrázó napsütésben.
Ha a 285W-ot szorzom 12-vel az 3,4 kW és ez a valóságban 2,4 jó esetben. Jó ez így vagy reklamáljak?
Jó tudom ez az adat 1000W/m2-es bevilágításhoz van megadva és merőleges beeséssel.
Másnak milyen tapasztalatai vannak - hasonló méretű és műszaki tartalmú rendszerekkel?
Max5-10% "lélektani" növekedésre számíthatsz, ha nem tervezel új fogyasztókat. Ha van még panelnek hely, akkor a 3-as helyett 3,6-max4-est tennék. Ennek alig van pluszköltsége. 4-esre 6kWp panel simán felmegy minimális vágással.
Fontos azonban figyelembe venni, hogy tanácsos hasonló karakterisztikájú paneleket tenni munkapontonként. Kérdés, hogy évek múlva milyen panelhez jutsz hozzá. Nem tragédia egyébként pár %-nyi eltérés (színben tuti más lesz :)).
Neked kell tudni mik a jövőbeli terveid. Egy elektromos autóhoz pl. ~1,5kWp termelése kell ~10e km-re.
Bővítésen ötletelek, ezzel kapcsolatban kérdeznék, hátha tudja valaki fejből a választ. Akkor nem kellene utána járnom.
3x16 A van. Erre termel most egy 8kw-os SE inverter. Elvileg 11kw-ig bővíthetnék teljesítmény növelés és szabványosítási procedúra nélkül. A hogyan a kérdés. 3kw-os 3 fázisú inverter tudtommal nincs. 3Kw-os egyfázisút már nem bír el a 16A a 8-as miatt. Új, nagyobb invertert kell ilyenkor venni a 8-as helyett, vagy a két inverter (8Kw3f+3Kw1f) képes elosztani fázisonként egyenlő arányban valahogyan együttműködve a teljesítményt három részre? Másképp fogalmazva, van-e a három fázisú SE invertereknek olyan képessége, hogy a jobban terhelt fázisokra nagyobb teljesítménnyel táplál, mint a kevésbé terheltre. Persze az egésznek semmi jelentősége, ha a szolgáltató nem is enged ilyen konfigurációt.
Szerintem ez a párhuzamos hibrid történet hülyeség. Az igényeidet nem tudom. Egy fázison elmehetsz kb. 7-8 kwp-ig egy 5kw-os inverterrel, de ehhez is kell hivatalos módosítás, ha ennél többet akarsz akkor én csinálnék 3 fázist, nem kínlódnék ilyen öszvér marhaságokkal.
Mit értesz probléma alatt, végleg megszűnik az áramszolgáltatás? Akkor az áram lesz a legkisebb gond. Egy két napos áramszünet? Vegyél 100e ft-ért egy generátort, meg 30 liter benzint, amit időnként cserélsz. A szaldó megszűnése? Azzal akkor kell foglalkozni, ha megszűnt.
Az megoldható a hybrid inverterrel, hogy egy fogyasztó csoportot rákapcsolok és energia hiányában visszakapcsolódik ez a fogyasztó csoport az eredeti inverterre?
A wifi jó, de ronthatja a megtérülést. Azért csak feltételes a mód, mert termeléskiesésről, problémáról előbb értesülsz, azaz még az is lehetséges, hogy megtérül a pluszkiadás (valószínűbb hogy nem). Egyébként van egy ~7W-os fogyasztása is.
Én kütyübuzi vagyok. Több mint két éve, szinte minden nap vagy naponta többször ránézek, néha összevetem környező rendszerekkel. USB-t jó esetben havonta nézném meg.
Szerintem ez hozzá tartozik, mások nyilván másképp gondolkodnak.
Akkor hiábavaló volt a munkám, egész nap gyűjtöttem az UV-t nejlonszatyorba az udvaron hogy legyen majd min csúszkálni a gyerekeknek ha elolvad a hó...
Pedig igyekeztem akkora baromságot írni, amit már tényleg nem lehet komolyan venni. Bocs. Sajnos ma már ha nincs szmályli, az emberek nem ismerik fel az iróniát. Sokszor még szmálylival sem. Direkt írtam ly-t, mert nem működik a h és k közti gombom.
Aham, marha jó, hogy sok energia van az uv-ben, csak kár, hogy az nem jut el a földre... Vagy te az ISS-en lévő napelemekről való hóeltakarításra gondoltál? Muhaha :D
>> A havon átszűrődik az UV fény, viszont a napelem üvegfelületéről visszaverődik. Ez a vékony UV réteg így felgyűlik a hó és a napelem felülete között, és ezen csúszik le a hó.
Mondjuk az ilyen hozzászólások nem sokat adnak hozzá a megértéshez. Sőt.
Kezdjük az elején: Ha igaz az, hogy a hó nem szűri az UV spektrumot, akkor az nem visszaverődni fog, hanem a napelem sötét felületét melegíteni. (Vagy visszaverődik az üvegfelületről de akkor a hó megint csak áterereszti és nem történik semmi. (Pláne nem keletkezik 'vékony UV réteg a napelem és a hóréteg ' között. (mi az az UV réteg egyáltalán?) ))
Ha viszont az UV spektrumú sugárzás felmelegíti a napelem sötét felületét, egy idő után kialakulhat egy magasabb hőmérsékletű réteg a napelem és a hóréteg között. Mert a hó a hősugárzással szemben viszont egészen jó 'szigetelő'.
Ez folyamatosan (már ha a nap folyamatosan süt, mint pl. ma) fenntartja ezt a 'párnát', ami cseppfolyós víz és ezen a felső réteg hó jól le tud csúszni. (ld. a korcsolya fizikáját. Jó: abban az esetben a kenő réteg másként alakul ki, de ebből a szempontból a hatása ugyan az)
Egy darabig, amíg megakad az alsó paneleken/egyéb akadályokon.
De a folyamat már beindult.
Előbb-utóbb az alsó panelek is kezdenek egyre jobban termelni, felmelegedni, és itt is megtörténik a 'megcsúszás' a fentiekben leírtak szerint.
(Mindaddig, amíg az inverter el nem kezdi lekapcsolni a sztringeket. De ez már megint egy másik topic.)
A havon átszűrődik az UV fény, viszont a napelem üvegfelületéről visszaverődik. Ez a vékony UV réteg így felgyűlik a hó és a napelem felülete között, és ezen csúszik le a hó.
Valamint rendelkezik azzal a tulajdonsággal is, hogy eltünteti a lecsúszó hóréteg alját is, így nem tud a napelem-mező felső részén lévő hótömeg fennakadni.
Az a szerencse, hogy most ez is nyilvánvaló és világos lett.
Meg az is, hogy az UV fény hatására azért csúszik le a hó a napelemekről, mert elolvad.
Minden attól függ, mit hoz az időjárás. Most pl. nálunk helyenként havaseső, helyenként megint hó esik. Éjszakára majd visszafagy a teteje, ami a 'megcsúszásnak' nyilván nem fog kedvezni az éjszakai fagyokat is figyelembe véve.
(most épp megint alig jön le valami a panelekről (1W) :( )
Valóságban pedig nem. Legalábbis nekem az a tapasztalatom, hogy hiába a "normál dőlés" jobb esetben félig lecsúszik, majd visszafagy az alján kitakarva pár alsó cellasort (már egy fél cellasor is lefekteti a rendszert) . Rosszabb esetben telibe ráfagy és ugyanúgy napokra lenullázza a termelést. Mindenesetre semmivel nem érzem jobbnak a helyzetet azzal, hogy önmagát fűti a string. Érdekes módon nálam előbb marad meg a hó a napelemen, mint mondjuk a járdán
Talán, ha hidegebb lenne és nem ilyen tapadós, hanem vastagabb porhavunk lenne, akkor csúszna le.
Egyébként sokkal nehezebb letakarítani is, ha már egyszer visszafagyott. Legjobb lenne frissiben lehúzni.
Ugyanakkor olvasztáshoz rengeteg áram kellene. "Majdnem" annyira nem éri meg, mint lepottyanni a csúszós tetőről.
Pont erre várnék már én is. Ma délelőtt 10:20 körül már elkezdett 3W-ot termelni, most épp 4W, de a megcsúszás még nem indult el. És közben folyamatosan esik. :(
Bocsánat, ha tudatlannak tűnök, de "feltalálnám a meleg vizet", ha azt gondolnám, hogy lehetne "defrost" funkciót építeni az inverterbe, ami hálózati áramról egyenirányítva beterhelné a napelem mezőt, amivel az felmelegedne annyira, hogy leolvad róla a hó?
Szerintetek egy ilyen napon (tél eleje) 14db 290-es CanadianSolar napelem hány W-t kellene termeljen (nézem a solar edge invertert, ami ha minden igaz watt-ban írja ki a pillanatnyi termelést)?
Elnézést, ha hülyén kérdeztem. Remélem érthető volt így.
Igen, nem érdekes különösebben. Viszont a rendszerem jelenleg túlméretezett, későbbi beruházások miatt. Csak ezért kéne SZJA-bevalást csinálnom, mivel katásként egyébként nem kell. És már ha eleve ott van a számlatömböm és átalányadózom, felvettem ezt a tevékenységet, miért ne így csináljam? Ezekért gondolom ilyenen, nem a hatalmas anyagi haszon miatt.
Egyik szomszédom katás volt. Többször is beszélgettünk róla, hogy alkalmazottként a SZJA-ból ilyen-olyan jogcímen igényelhetek vissza (célszerűen az összeset :-) ). A katás jogcímen befizetett adót nem igényelhette vissza. (Ha rosszul tudta, rossz volt a könyvelője.)
Nyugdíjasként míg ki volt adva a nevemen szerepló lakás, szépen befizettem rá az adót, az Eon is levonogatta, majd mindet visszaigényeltem. Idén már csak az Eon néhány ezre jön vissza. :-)
Több dolgot is kérdeztél. Először is lakossági fogyasztó vagyok az E-on-nál. Nem vagyok vállalkozó. Az adószám csak azért kellett, hogy kiszámlázhassam a többlet termelést. Ennél többet nem tudok, ahhoz már adószakértő vagy könyvelő kell.
Nem fognak megkeresni. Aki nem vállalkozó az is számlát adott. A HMKE miatt nem lenne elég nagy ahhoz a nyereség, hogy ezzel foglalkozzanak. Ráadásul többet kellene visszafizetniük esetleges túltermelés esetén.
EV -t elkülöníteni egy adószámos magánszemélytől nem olyan könnyű, mint észrevenni, azt, hogy bt vagy kft. Erre a feladatra külön kapacitást kellene kialakítani a szolgáltatónak.
Köszönöm, megértetted, ugynez a kérdésem. A jövő zenéje lesz nekem ezt kideríteni, de addig is csak van valaki,aki a gyakorlatban így csinálja, azért kérdeztem itt.
az, hogy a cégek magán áramot használnak tiszta, bár azt nem tudom, hogy hivatalosan is rendben van, vagy csak a megtűrt kategória, de ez itt mindegy is.
A kérdés annyi, hogy ha magánszemélyként szerződtem, majd katásként kiszámlázom a túltermelést, akkor ezt így rendben kifizetik, vagy megkeresnek, hogy ez esetben váltsak üzleti "csomagra".
Ez oké. A kérdés az, lehet-e magánszemélyként venni és katában adózni, vagy azt mondják,hogy a kata egy vállalkozás, tehát vállalkozói áramárat kell fizetni. Ha odajutok és mégis így van, kikell számolni,mert lehet, hogy még úgyis érdemes átalányadózni, hogy drágábban veszem az áramot. De ezt majd megérdeklődöm akkor. Azt hittem, többen adóznak így ésvan napelemrendszerük, eléggé adja magát a dolog.
Köszi mindenkinek. Áfametes vagyok, sima ügy tehát, semmit nem akarok elszámolni. Lakást pl. nem lehet kata tevékenységként kiadni, pedig milyen jó lenne havi átalánnyal azt is letudni, dehát a NAV-nál sem hülyék ülnek. Szja-ként kell adózni akkor is, ha katás vagy. Az lenne alegjobb, ha lehetne magánszemélyként áramot venni és erről egy átalányszámlát adni. Ez csak 1 év múlva aktuálisnekem. Ebben a téában akkor még kell köröket futni, de,mivel nincs kizárva a tevékenységi körökből, nekem az a logikus, hogy magánszemélyként vehetem az áramot, katában adózhatok. Ja és persze ide vann bejelentve a telephely és az én nevemen van, ezek viszont alapkövetelmények.
Az én logikám szerint nem feltétlenül ellentmondás. Ha magánvállalkozóként mondjuk otthon kocsit szerelsz, a boltban vásárolhatsz attól még magánemberként meg vállalkozóként is.
Szerintem az áramnál is meg lehetne különböztetni, hogy magánszemélyként háztartási felhasználásra vételezel áramot. De közben ugyanazon a helyen termelőként adsz el áramot. Gondolom a különbség, hogy 2 mérőórát szerelnek fel.
Az egyéni vállalkozó egy öszvér, ha úgy akarja magánember, ha úgy akarja vállalkozó éppen.
(kidobja a a költségszámlát vagy elszámolja)
A korlátot csak az jelenti, hogy adót(bevételt) csökkenteni csak a "vállalkozási célhoz szükséges" számlákkal (azaz költséggel) lehet.
A kapott számlákkal ugyanis 3 dolgot tehet a vállalkozó.
1.
Eldobja Nem történik semmi, nem érinti a vállalkozást pénzügyileg és így az adóalapot sem
2.
Beteszi a könyvelésébe >> "Kiadás" a vállalkozási kasszából.
Úgy dönt, hogy ez a "Kiadás" egyébként NEM a vállalkozási célt szolgálja, így >> NEM "Költség"-ként is kezeli, csak "Kiadás"-ként
- pénzügyileg ettől "Kiadás" lesz, el kell számolni vele számszakilag
- megjelenik a hatása az eszköz/forrás oldalon is a mérlegben
- adóügyileg megjelenik a hatása az ADÓALAPBAN is (persze lehet nulla is hatás, adott esetben)
Ezért az adóhivatal érdeklődő lesz... hogy: az adólap vajon tényleg helyes-e ?!
3.
Beteszi a könyvelésébe >> "Kiadás" a vállalkozási kasszából.
Úgy dönt, hogy ez a "Kiadás" egyébként IGEN a vállalkozási célt szolgálja, így >> "Költség"-ként is kezeli, nem csak "Kiadás"-ként.
- pénzügyileg ettől "Kiadás" lesz, el kell számolni vele számszakilag
- megjelenik a hatása az eszköz/forrás oldalon is a mérlegben
- adóügyileg ettől "Költség" lesz megjelenik a hatása az ADÓALAPBAN is (persze lehet nulla is hatás, adott esetben)
Ezért az adóhivatal érdeklődő lesz.. hogy: vajon tényleg adóalap csökkentő-e ?!
A kérdésed szerinti témában (HMKE áram üzletszerű eladása) két külön dolgot kell vizsgálni.
Az adózásit és az áramszolgáltatóit.
----
Az adózás sima ügy.
Mivel az adószámodra érkezik az áram ára >> vállalkozási bevétel >> adózol belőle a rád érvényes szabályok szerint.
Ha vannak elszámolható "Költség"-eid ezzel a bevétellel szemben és el is akarod/tudod számolni, akkor megteheted.
(ÁFA körben az ÁFA és egyébként az adóalap módosítás a nem ÁFA résszel)
A KATA annyiban módosít, hogy mivel ÁTALÁNY adó így az adólapja nem módosítható >> nem tudod "Költség"-gé tenni a "Kiadás"-aid.
Cserébe az adóhitalt nem is érdeklik "Kiadás/Költség" dolgaid, hisz nem tudod átbaszni az adólappal...
Így nem ír elő CSAK egy bevételi nyilvántartást és bár nem kell nyilvántartani a "Kiadás/Költség"-eket, de 5 évig őrizni kell azokat.
Az ÁFA mentes határig (idén 8 jövőre már 12 millióFt/év) ezzel a KATA-s letudta az adminisztrációt.
Kicsit más, ha ÁFA körös (vagy azzá válik), mert akkor az ÁFA elszámolást is csinálnia kell és már igényli a "Kiadás"-ok nyilvántartását is.
(ide értendő még ha nem ÁFA körös, de mégis ÁFA köteles művelet végez pl. termék import külföldről EU-VAT alapon)
Vagyis adózási szempontból a kutyát sem érdekli, ha EGYÉNI vállalkozóként
- az adószámodra fizetteted ki a szolgáltatónak eladott áramot
- de magánszemélyként veszed meg a szolgáltatótól a fogyasztásod
Állod az adó vonzatát és kész.
-----
A szolgáltató kérdésében tudtommal nem írja elő semmilyen jogszabály, hogy az EGYÉNI vállalkozó köteles VÁLLALKOZÓI minőségében szerződni a szolgáltatóval.
Azt gondolom, hogy az EGYÉNI vállalkozó szabadon dönthet az ő öszvér jogi statusa folytán erről.
Ha elakarja számolni "Költség>>Kiadás"-ként a vásárolt áramot, akkor "vállalkozó"-ként szerződik.
Ha nem akarja elszámolni "Költség>>Kiadás"-ként a vásárolt áramot, akkor meg marad "magánszemély".
(bár mintha még ekkor is lenne valami arányosításos játékra mód, de cégként ezt nem vágom fejből)
Ez nem könyvelési kérdés. Az a kérdésem, az elműtől lakossági áron vásárolod-e a felhasznált áramodat, vagy vállalkozóiárat fizetsz érte, ez ugye rögtön látszik az elszámoló számlán. Már ha van ilyen. Ez látszik a számlán, azt szeretném kideríteni,van-e ilyen szabály, vagy hülyeséget beszéltek nekem.
Félreértesz, úgy értettem, valaki azt mondta, ha vállalkozói számlát állítok ki, akkor azért az áramért, amit én veszek az elműtől,magasabb árat kell fizetni, nem a lakossági tarifát. Magyarul a szaldónál majd vagy a nyereségem lesz kisebb, vagy többet kell fizetnem rá, mivel az elműtől drágábban kellvennem ugyanazt az áramot. Remélem, ez hülyeség és csak ezt akartam kideríteni, van-e ilyen, vagy téves az infó.
Ezek szerint úgy is jó. Nem volt egy nagy cucc felvenni. Akkor viszont kérdeznék, mert erre viszont nem tudtak válaszolni: az, hogy katás vállalkozóként számlázok, nem jelenti azt, hogy akkor vállalkozóként, tehát drágábban is kell vennem az áramot (az elműtől nem kérdeztem,mert nálam még nem aktuális, viszont egy napelemtelepítő sem tudott válaszolni). Magyarul simán, lakossági tarifával vehetem-e az áramot? (Vagyis mi számít jobban,hogy vállalkozóként számlázok, vagy az, hogy ez csak egy KATA,ami mindent egyszerűsít elvileg, még vállalkozói számla se kell ugye hozzá).
Jólmondod, lehet. Én kértem a NAVtól, az elműtől állásfoglalást és voltam a kormányablaknál is. Mindenem megvan már, csak az óracserére várok.... Ezt a tevékenységet kell fevenni a magyarorszag.hu alatt, kb 1 perc:
Vállalkozói formakód alapján
végzett tevékenység
351101 Engedélyhez Nem Kötött Eromu Muködtetése
Konkrétumokról nem tudok beszámolni, elviekben lehet így csinálni. Nekem nyilván 1 év múlva lesz majd aktuáis. Illetve több elsz,mint egy év. Nagyot néztek a kormányablaknál, aztmondták,ilyen kérdéssel még nem találkoztak. Zuglóban kevés napelem lehet, és ami van, ott sem katával számláznának nyilván...
Szerintem ez kurvára nem így van, ha van egy létező céged, aminek az energiafogyasztását kiváltandó telepítesz napelemet az oké. Naperőmű létesítése szerintem nem így megy.
Az ilyen bojlerek mind csak "beltéri" egységből állnak, összeépítve a víztartállyal. Általában van két nagy csőcsatlakozásuk, amin keresztül szívják, illetve kifújják a levegőt. Az aztán már szabadon eldönthető, hogy nyáron a lakás levegőjét hűtse, télen meg mondjuk a kintit használja és kintre is fújja. A gond az lehet, hogy többnyire csak -5 fok környékéig működik a hőszivattyú (nem tudom, hogy ott milyen COP-pal), azaz a nagy hidegekben csak fűtőszálasan fűt.
A hőszipkás bojlernek van még egy rossz tulajdonsága: a HMV előállításához szükséges energiát a környezetétől vonja el - ami az esetek döntő többségében (ha csak nem kültéren helyezed el), a lakótér. Ez nyáron még jó is lehet (hűti az adott helységet), télen viszont kifejezetten rossz, ilyenkor fűtéssel kell pótolni az adott helység hőfokát. Ilyenkor az egész hőszipkázásnak semmi energiamegtakarítása nincsen.
Én 4 éve cseréltem le a 14 éves gázkazánt kondenzációsra. Ebben van legionella funkció, csak aktiválni kell a menüben. Ha jól emlékszem havonta egyszer csinál 65 fokos vizet. Egyébként egy csak pár 10 literes tároló mellett a 4 tagú családdal jól elvagyunk 43 fokra állított vízzel.
Gondolkodtam tavaly, mikor a napelemet terveztük, hogy a melegvízhez a gázt érdemes-e kiváltani napelemes árammal, de kb. 1500 Ft-ba kerül gázzal a havi melegvíz, úgyhogy gyorsan elvetettük. Amíg működik a gázkazán és a melegvíz tároló, addig bizos marad ez a megoldás.
A legionella az egyik dolog, lehet hogy elég csak néha felfűteni a bojlert, de egy hagyományos készüléken ez nem automatikus az ember meg hajlamos elfelejteni hogy alkalmanként feltekerje.
A másik gond, hogy nálunk pl. 120l 60°C-os víz elég, de ugyanennyi 40°C-os viszont kevés.
Biztosan van ahol azért van 80°C-ra tekerve, mert ha hidegebb akkor elfogy a meleg víz mire mindenki megfürdik.
A1 normál árszabás ~15,81 Ft/ kWh - adó.
A jelenlegi árakon valahol a soha és a végtelen között térül meg a túltermelésre méretezett HMKE. A 0Ft os teljesítményadó megemelése esetén mégtovább tart.-)
Azért, mert az előző hozzászólásodban 2500kWh / év HMV igényt határoztál meg. 3 -4000 kWh simán elfogyaszt egy családi ház, főleg ha megtermeli magának.
Pár klíma, elektromos kapu+ garázsajtó, kamera, háztartási gépek ... , gyorsan összejön. -(
Azt tegyük hozzá, hogy azt figyelmen kívül hagyva, hogy a HMKE fenntartási költségek változni fognak!
+2,5MWh hoz biztosan 4 kW feletti inverter szükséges, ami fokozottan veszélyeztetett kategória.
0 ról indulva, vagy gázos készülék + kémény csere esetén napkollektorban, hőszivattyús bojlerben kellene inkább gondolkodni.
Igen, kiépített rendszert lecserélni ilyen módon eléggé limites. Nálunk nulláról nem volt kérdés, hogy nem jön be a gáz és nem csövezgetünk mindenfelé.
A felső szintet nem fűtjük, csak tárolásra használjuk egyenlőre. Később egy érdekes dilemma lesz a megoldás. Csövön akarom átvezetni egy másik tetőtéri helyiségbe nyáron, télen meg egy csappantyúval másik ágon a padlástérbe. A levegő utánpótlást ez esetben viszont ki kell majd találni. Jelenleg télen a lakás alsó szintjének hőveszteségéből él, melegebb időszakban meg kondícionálja a most még félkész tetőteret. Ugyanabba a helyiségbe került az inverter is, barátai egymásnak. Inverter ad némi meleget neki télen, ő meg hálából lehűti nyáron a Froniust. :)
Ha nappali áramot váltasz ki napelemmel, a megtérülés kb. 10 év.
Cop 1-gyel (fűtőszál) már el is jutottunk a 30-40 éves megtérüléshez. Mivel itt nem egy rendszert építenél ehhez, csak nagyobbat vennél, ami fajlagosan olcsóbb, lenne a megtérülés kb. 20 év. (Ex-has.)
Sajna működő gázkészüléket sehogy sem jó kiváltani. Vagy gazdaságtalanul adja a meleget, vagy baromi drága a beruházás. Ha cserélni kell egy gázkészüléket, akkor lehet matekozni.
Ha rövidre zársz egy feszültségforrást például egy szupravezetővel, ami aztán tényleg nulla Ohm, akkor a feszültségforrás saját belső ellenállása határozza meg a maximális kimenő áramot. A szupraveztőben folyó áram = Uüresjárati/Rbelsőellnállás. A szupravezetőn eső feszültség = Iki szorozva nullával, vagyis nulla. 4mm átmérőjű réz huzal 10 méteren 0,014 Ohm, 10 Ampernél is 0,14V, elhanyagolható.
Tetőtér, félig szigetelve. Csak a szarufák és a fogópárok (mennyezet) között van szigetelés egyenlőre és úgy fóliáztuk be. Télen 12-13 fok van fent, teljesen OK.
Villanybojler helyett megéri. A "hulladékát" is vedd figyelembe. Nálunk a tetőtérbe került (a fuvarosoknak örök emlék maradt), működés közben kegyetlenül lehűti a felső szintet. Mivel a tetőnek pont ez a része van betakarva napelemekkel, így külön légkondi nélkül sincs fent melegebb 2-3 foknál az alsó szinthez képest. (félrétegű-félkész tetőszigetelés mellett)
Ezt nem tudom hol hallottad, de könyveld el nyugodtan baromságnak. Lassan másfél éve ad nálunk melegvizet a Hajdu HB300-as hőszivattyús bojlere, ha akarom a szőrt is leégeti a seggemről. ;)
4 fős család vagyunk, vendégeink is voltak már éjszakára, sosem fogyott el a meleg víz, pedig kizárólag Eco módban használjuk, azaz csak nem lép be a fűtőszál a képbe (ha akarnám beléphetne, de minek?). Ha van még kérdés szívesen válaszolok ez ügyben.
Nálam volt gáz, de már nincs, nem is akarom visszakötni, sosem térülne meg, de nem is a megtérülést feszegettem. Csak arra reagáltam hogy elfogy meg max 35°C a meleg víz, a hozzászólás többi részével nem vitáztam.
Még abban sem vagyok biztos hogy vezérelt áramra kötött villany bojlerrel szemben megtérülne valaha, mert ezt nappali tarifára lehet csak kötni, nem bírja ha jön-megy az áram.
Persze ha van napelem (és ugye ez a topic arról szól) akkor már versenyképes lehet.
A 200-as is 350+ ezer, szinte gázos áron állítja elő a hmv-t - szerintem csak akkor éri meg, ha új ház és gáz még a telken sincs. Esetleg nagy hmv-fogyasztásnál, nappali áramos bojlert kiáltani.
A hőszivattyús bojler jó megoldás lehet. Gázt kiváltani, nem biztos, hogy megéri, de villanybojlert elvileg igen. Nyáron a házat is hűthetné valamennyire a kijövő levegő.
No meg hőszivattyúval nem sokkal olcsóbb a hmv, mint gázzal, szóval ha már van működő gázos hmv, kb. sosem térül meg kategória a kiváltás. Ha mondjuk kazánt kellene cserélni, kéménnyel, akkor már más a helyzet.
Klíma olyat nem tud. :) Hőszivattyú (levegő-víz) igen, az támogatott. Csak rohadt drága. :( Vannak ugyan viszonylag olcsó, csak hmv-t előállító hőszivattyúk, de nagyon kicsi a teljesítményük, nem tudják "röptében" felmelegíteni a vizet. Kell egy tartály, aztán ha abból kifogy a meleg víz, várhatsz, míg megint felmelegíti. Aztán rémlik valami max. 35 fok, mint amit a hőszivattyútól akarjunk, az meg mosogatáshoz nem igazán elég.
"Attól, hogy folyik áram, még nem lesz feszültségesés."
0V feszültség esetén nem folyik áram. Áram akkor folyik, ha két különböző feszültség potenciállal rendelkező pontot vezetővel (megfelelően kis ellenállással) összekötünk.
Ergo 0V esetén nem folyik áram.
Egy áramforrás rövidzárlati áramát a belső ellenállása határozza meg, ennél nagyobb áramot leadni képtelen. Ekkor nem nulla a feszültség.
Attól, hogy "majdnem nulla" nem "vehetjük nullának" mert akkor nulla lesz az eredmény, ha szorzol/osztasz.
" 0 feszültségnél nulla az áram, az elemi fizika kettesért megy."
Ja, hát erre inkább egyest szoktak adni. Attól, hogy folyik áram, még nem lesz feszültségesés. De a nagyságrendeket nézünk, akkor egy vezetéken 10A-nél a tizedvolt már nullának is elmegy.
A napelemet, mint generátort rövidrezárva pedig nulla feszültségnél maximális áram fog folyni.
Nem, soha nem nulla az ellenállás rövidzár esetén, hanem a hurokellenállás a terhelő impedancia.
Azért írtam (rövd)zárlat-ot, mert sokan keverednek bele. Minden rövidzárlat zárlat, igazából a földzárlat is rövidzárlat, mert nagyságrendileg ugyanakkora a földelési hurokellenállás, mint a vezetékhurokellenállás, jellemzően 5-10ohm alatti érték.
de ha neked 1ohm az ellenállásod a rövidrezárt körben, akkor ha a panel 10A-t tud leadni, akkor 10V lesz a feszültség. 0 feszültségnél nulla az áram, az elemi fizika kettesért megy.
Bár tudtam, az ügyintéző magától mondta, hogy klíma nem lehet. Olyan szinten nem, hogy az energetikában nem lehet az, hogy (nem a pályázat keretében beszerzett) klímával váltasz ki gázt, ezért akarsz plusz napelemet. (Az más kérdés, hogy nálam nem nézték, mennyi a mostani fogyasztás, szóval nem nevesítve lehet rá plusz napelemet felrakatni. Persze az energetikus ezzel kockáztat, de ahogy néztem, az energetikai cuccot hozzáértő biztos nem látja, csak azt az egy sort nézik, mit tart indokoltnak.)
Láttam, csak sokan álltak a szekrény azon oldalán nem volt pofám fotózni, az akkuknál meg senki nem volt. De durva akkuk lehetnek ha ventilátorokkal felszerelt a nagy igénybevétel miatt. Felettük a szabályzó van és full sorba kötve ha jól rémlik 800V-ot említettek.
SE nél rövidzárlat esetén az optimalizálók egyből korlátoznak, ráadásul, ha a rövidzár a panelek közötti szakaszon van, nem vagy előrébb a külön DC oldali leválasztóval.
A zárójeles kikötés nem véletlen került oda.
"Tudsz mondani olyan esetet amikor túláram keletkezik túlfeszültség nélkül?"
Igen, (rövid)zárlat. Ekkor Imax (Izmax) mellet Umin (Uzmin) van. Persze normál hálózaton, jó kérdés, hogy napelemnél mennyire omlik le a feszültség rövidzárnál, főleg SE esetén, ezt nem tudom, de amúgy ez normális.
"azt még az SE sem írta le sehol, hogy az inverter nem hibásodhat meg és ember nincs a Földön, aki meg tudná mondani, hogy ilyenkor mi az ábra."
Műszaki termék gyártója nem állíthatja, hogy a termékük a végtelenségig hibamentesen működik. Az SE ezért nem mondja, ahogyan a DC oldali leválasztó kapcsoló gyártója sem. Víszont +1 alkatrész ami meghibásodhat.
Az SE leirásában szerepel, hogy az optimalizálók csak az inverter működése esetén, valamint 80 C¤ alatt adnak ki 1 V. Nál nagyobb feszültséget, minden más esetben 1V / panel.
Mekkora annak az esélye, hogy az inverterrel egyszerre több optimalizáló is meghibásodik, és ez mennyivel jelent nagyobb veszélyt mint egy hagyományos rendszer?
"Santon TVK véleményem szerint inkább a személybiztonságot szolgálja, áramkörvédelmi funkciója nincs. "
Tudsz mondani olyan esetet amikor túláram keletkezik túlfeszültség nélkül? ( különösen SE rendszernél). DC túlfeszültség levezető van a rendszerben.
Földelésedhez legalább a 3 m szonda, 16 mm2 rézvezeték megvan? Mekkora az ellenállása?
Villámhárító, RCD -k, ívérzékelők rendben vannak? AC túlfeszültség, zárlat és túláram védelem megfelelően méretezett ?
Nálunk csak napelem volt, a Pentele megcsinálta a pályázatot is, nekem így egyszerűbb volt. Előminősítés 5e+, pályázatírás 19e. Nagyon rugalmasak, utolsó utáni pillanatban még kavartam egyet a rendszeren, a banknak a már leadott pályázatot is vissza kellett tartatnom, gond nélkül módosítottak és végül ez ment a hitelkérelemhez.
Teljeskörűen intéznek mindent, nyilván vannak olyan részek, ahol a személyes részvételed elengedhetetlen, de minimális.
A klímára szerintem kérdezz rá náluk, lehet, hogy alvállakozó bevonásával meg tudják oldani.
Túláram és vezetékvédelem miatt lesz, polaritás független 2 pólusú. Nekem fura, hogy ahány villanyszerelővel beszéltem ezt fölösleges kiadásnak tartja, arra hivatkozva, hogy az inverter ezeket a helyzeteket kezelné. De azt még az SE sem írta le sehol, hogy az inverter nem hibásodhat meg és ember nincs a Földön, aki meg tudná mondani, hogy ilyenkor mi az ábra. A beruházás 1.6M értékéhez képest ez a 12e Ft elhanyagolható tétel, így leszek nyugodt.
"de hozzád egyébként is lesz Santos"
Javíts ki ha tévedek, de a Santon TVK véleményem szerint inkább a személybiztonságot szolgálja, áramkörvédelmi funkciója nincs. Ha elmegy róla a 230 (mert tűzoltó bácsi lekapcsolja), akkor a napelemektől jövő DC vezetéket megszakítja, minimálisra csökkentve a tűzoltóra leselkedő DC áramütés veszélyét.
A tűzoltónak a figyelemfelkeltő jelzést kell ismernie és észlelni. Nem kell, hogy 10 évre visszamenőleg ismerjen minden engedélyezett és nem engedélyezett invertert. Ráadásul lehetnek nehezítő körülmények.
Értem, eddig is értettem, mindenen van matrica, viszont konkrétan elmegy a tűzoltó az inverter mellett, mire a lakás bejárati ajtóhoz ér.
Na mindegy, hagyjuk, anno a kamrához is ki kellett rakni a matricát, hogy vigyázz, kamera. Annak is sok értelme volt. mire odaér az ajtóhoz, már veszi a kamera :D
Mindegyikhez az odavaló matricát. Főbejárathoz kívülről láthatóan PV rendszer, villanyórához 2 irányú betáplálás, kapcsolókhoz a megnevezést, inverterre a 230V / 400 V, DC védelemhez meg a DC 1000V os jelölés ( a DC a lényeg, nem az érték, de így még nehezebb félreérteni) .
De a lakásajtó (főbejárat) mellett 80cm-re van az inverter, a főkapcsolóval és a DC kapcsolóval, és a főkapcsoló és leválasztó kapcsoló matricákkal. most akkor mit matricázzak még ki?
Nekem a kismegszakítóknál matricáztak (az invertertől 1 m-re, a garázsban). Kérdeztem, nem inkább kint, a villanyóránál kellene (lenne értelme), de azt mondták, ott kell.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról kiadott 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerint biztonsági jellel kell figyelmeztetni az épület főbejárata mellett kívülről a napelem jelenlétére. "
A teljes körűen kitöltött igénybejelentő formanyomtatvány benyújtásához nem kötelező a térképkivonat és/vagy helyszínrajz benyújtása.
Azonban a későbbi problémákat elkerülendő segítséget nyújthat az igénybejelentés elbírálásához egy térképszelvény, melyen meg van jelölve a csatlakozó vezeték nyomvonala és a fogyasztásmérő helye. Az igény befogadásához nem szükséges a hiteles földhivatali térképkivonat letöltése, méretarányos helyszínrajz csatolása is elegendő lehet. Az elbírálás során szükség lehet helyszíni felmérésre is, amennyiben a mérőhely fényképe és az egyéb rendelkezésünkre álló információk nem elegendőek a műszaki és gazdasági feltételek meghatározásához.
Fontos megjegyezni, hogy a termelés mérés kiépítése nem előfeltétel.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban VET), valamint annak végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19.) Kormány rendelet (Vhr.) alapján háztartási méretű kiserőműnek (továbbiakban HMKE) számít az a legfeljebb 50 kVA névleges teljesítményű villamos-energia termelő berendezés, mely meglévő csatlakozási ponton keresztül csatlakozik a közcélú kisfeszültségű hálózatra, és létesítésének elsődleges célja a saját villamos-energia fogyasztás csökkentése.
A kétirányú mérés kiépítése csak olyan mérőkörön lehetséges, amelyik vezérlőberendezéssel nincsen ellátva, azaz kizárólag a mindennapszaki mérés fogyasztása (a nappali vagy A tarifa) csökkenthető HMKE üzembe helyezése során.
Emellett természetesen a felhasználóknak eltérő tarifájú mérés kiépítésére is van lehetőségük, azonban az esetlegesen megtermelt többlet energia kizárólag a mindennapszaki mérés tarifakörén érvényesíthető.
Tájékoztatjuk, hogy egy felhasználási helyen csak 1 db HMKE csatlakoztatható, és teljesítménye nem haladhatja meg az adott csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény kVA-ben megadott értékét.
A felhasználási helyenkénti HMKE rendszer több termelő berendezést is foglalhat magában.
Azaz pl. több, akár eltérő fázisszámú, inverter üzembe helyezése is lehetséges.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pl. 11,04 kVA (48 Amper) rendelkezésre álló teljesítmény esetén teljesítménybővítés nélkül a csatlakoztatható HMKE maximális mérete 11,04 kVA.
Felhívjuk figyelmét, hogy egy fázisú betáplálás esetén a betáplálás fázisonként maximum 5 kVA lehet.
Több fázisú vételezés/betáplálás esetén figyelembe kell venni, hogy szimmetrikusan legyen kialakítva a betáplálási és a vételezési rendszer, tehát a fázisonkénti betáplálás lehetőség szerint közel azonos lehet úgy, hogy azok különbözete nem haladhatja meg az 5 kVA-t.
Ennek értelmében nem feltétlenül szükséges a teljesítményt összevonni egy fázisra, illetve nem feltétlenül szükséges három fázisú termelő berendezés beszerzése.
HMKE létesítése engedélyköteles, de nem termelői engedélyhez kötött tevékenység minden olyan esetben, amikor a kiserőmű hálózatra csatlakozik és a hálózattal párhuzamos üzemben működik/működhet.
Az engedélyezési eljárást a területileg illetékes Hálózati engedélyes folytatja le a következő lépések során:
Az igénybejelentő (Felhasználó) a kapcsolatot az elosztói engedélyessel Társaságunk ügyfélszolgálatain keresztül tudja tartani.
Tehát igénybejelentését az Ügyfélszolgálati irodákon vagy írásban Társaságunk postacímén vagy elektronikusan e-mail címen keresztül tudja leadni.
Tájékoztatjuk, hogy az igénybejelentési folyamat során kiállított és a Felhasználó részére postai úton elküldött Műszaki gazdasági tájékoztató az igénybejelentés befogadását jelenti.
Ezen dokumentumot a Felhasználónak a tervező részére aláírtan el kell juttatnia, mivel az a Csatlakozási tervdokumentáció szerves részét kell, hogy képezze.
Ezen tájékoztató foglalja magába a létesítés gazdasági és műszaki feltételeit.
A kamarai regisztrációval rendelkező tervező által készített Csatlakozási tervdokumentációt a Hálózatcsatlakozási osztály részére kell beküldeni.
A Csatlakozási tervdokumentációnak tartalmaznia kell a műszaki-gazdasági tájékoztató levél másolatát, valamint az ahhoz kapott Forgalmazói és Termelői nyilatkozatok kitöltött, aláírt példányát.
A dokumentációt 1 db eredeti és 2 db másolati példányban (összesen 3 példány) kell beadni jóváhagyásra.
A dokumentáció tartalmi felépítését és egyéb részletesebb információt a HMKE csatlakoztatásával kapcsolatban
A villamos-energia termelő berendezés létesítése csak jóváhagyott Csatlakozási tervdokumentáció birtokában, az abban meghatározott műszaki feltételek betartásával lehetséges.
A berendezést üzembe helyezni kizárólag a szerződések megkötése ill. módosítása, valamint az elszámolási mérőberendezés felszerelése után lehetséges.
A HMKE által megtermelt energiamennyiség méréséhez ún. ad-vesz mérőre van szükség.
A mérő felszerelésére vonatkozó mérőhelyi munkát abban az esetben áll módunkban megrendelni, amennyiben az új hálózati szerződések megkötése megtörtént.
A szerződéskötés előfeltétele, hogy írásban vagy személyes ügyfélszolgálatunkon a kivitelező cég által kibocsátott dokumentummal készre jelentse a munkavégzést Ön vagy meghatalmazottja.
A készre jelentésnek tartalmaznia kell:
- a szerződött fél nevét,
- a felhasználási hely címét, szolgáltatói azonosító számát,
- az engedélyes csatlakozási tervdokumentáció számát (engedélyező dokumentum kimenő iktató száma,
- kivitelező cég nevét, cégszerű aláírását,
- engedélyezett termelő berendezés típusmegnevezését és mennyiségét.
Szaldós elszámolással kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatjuk.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) 3.§ 24. pontja határozza meg a háztartási méretű kiserőmű definícióját a kiserőművek gyűjtőfogalmán belül.
A háztartási méretű kiserőmű eszerint olyan kiserőmű, amely a kisfeszültségű hálózatra csatlakozik, valamint a csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kVA-t. A VET 13.§ (2) bekezdése kimondja,
hogy
a háztartási méretű kiserőművek által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltatói engedélyes külön jogszabály szerint köteles átvenni.
A VET végrehajtásáról rendelkező 273/2007. (X.19.) Kormány rendelet (a Vhr.) a fentiekkel egyező módon rögzíti a 4.§-ában, hogy a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője által termelt villamos energiát az üzemeltető kérésére az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő, vagy egyetemes szolgáltató köteles átvenni.
A Vhr. 5.§ (4) bekezdése szerint ha a háztartási méretű kiserőmű a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, akkor a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével, mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő, vagy egyetemes szolgáltató elszámolási időszakonként a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint havi, féléves, vagy éves szaldó elszámolást alkalmaz.
A szaldóképzés minden esetben mérőkörre és azon belül tarifakörre vonatkozik, azaz pl. a nappali mérőn megtermelt többlet mennyiség nem érvényesíthető vezérelt vagy más tarifájú elszámoláson, illetve a megtermelt többlet energia kizárólag a termelés helyszínén használható fel szaldóképzésre.
Amennyiben a vételezett és a betáplált villamosenergia-szaldó alapján betáplálási többlet áll fenn, az elszámolás során betáplált villamosenergia-többletet a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével jogviszonyban álló kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató által a részére mint felhasználó részére értékesített villamos energia szerződés szerinti termékárának 100%-val kell elszámolni.
Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben a kiszámlázandó időszak alatt árváltozás volt, akkor a kiszámlázandó mennyiséget időarányosan meg kell bontani és így kell a számlán feltüntetni.
Amennyiben a felhasználási helyen szerződött fél lakossági árszabásra jogosult, minden esetben az A1 árszabás II. tömbjének egységárát kell alkalmazni a szaldózott mennyiségről szóló számla kiállításakor.
A szabályokat a Vhr. tartalmazza, míg a különböző időszakokban alkalmazandó árakat tartalmazó táblázatok a MEKH (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) honlapjáról tölthetőek le:
Nem, az capacity. Vagyis ahol 100%-ot mutat, ott a névleges teljesítményt tudja (vagyis a 2,5-ös klíma le tudja adni a 2,5kW-ot).
Fűtésnél például -12 foknál csak 50%-ot tud, vagyis a 2,5kW fűtőteljesítményű klíma csak 1,25kW hőenergiát tud előállítani. De a COP még akkor is bőven 1 fölött van.
"10-11 Ft/kWh áron adódik.
Ez kevesebb mint fele a ~24 Ft/kWh árú H tarifának fűtéskor "
Viszont, ha ki kell fizetni + ban az RHD t, akkor H tarifa árnál leszünk és soha nem térül meg.
Hallani mostanában efféle elképzelésről.
A kétirányú mérés kiépítése csak olyan mérőkörön lehetséges, amelyik vezérlőberendezéssel nincsen ellátva, azaz kizárólag a mindennapszaki mérés fogyasztása (azaz a nappali vagy A tarifa) csökkenthető a HMKE-val.
Van olyan forgalmazó/kivitelező aki pályázatot is megcsinálja,és a klíma telepítést meg h tarifát is intézi?Vagy ezeket külön kell majd felkeresnem?Nem most akarom még megcsináltatni.
Az elképzelés jelenleg 4kWp napelem nappali áramra,meg 3 klíma h tarifáról.Jelenleg csak nappali áramunk van,az óra fadobozban a ház külső falán.
Ennek utánakérdeztem a szolgáltatónál. Az van, hogy egy napelemrendszer csak egy tarifára dolgozhat. Tehát megteheted, hogy H tarifára kéred a napelemet, de akkor annak a termelését csak arra használhatod el.
Azt is lehet, hogy van ugye a sima nappalid, arra dolgozik a napelem, meg van H tarifád, amiről a fűtés megy. Viszont a napelemmel termelt áramot csak a nappali órán keresztül használhatod el. Hiába termelsz több ezer kWh-t a nappali áramra, a H tarifát ki kell fizetned mindenképp.
Mivel külön óra van a H-nak és külön a nappalinak, értelemszerűen csak az egyik lesz majd oda-vissza számlálós.
Tehetsz fel 2 invertert is, és az egyik a nappalira, a másik a H tarifára dolgozik.
A Tesla Powerwall jellegű dolog nagyon érdekelne engem is. Pont akkora, amekkora a napközben felhasználtat este képes kiegészíteni annyira, hogy havi 300 kWh-t házon belül tartsunk. Valami 800 ezer forintnyi dollárra taksálták egy cikkben a 7 kW-os egységet anno.
Biztos sokba fog kerülni, főleg, ha valami pályázati pénzből csinálják, amúgy vicces, hogy ez hír. Mondjuk otthonra jó lenne egy ilyen, akkor már csak télen kéne hálózat. :)
Te meg nem akarsz inkább többet olvasgatni e témában? Csak kérdem.
A zöldek nyomására állítottak le a japán katasztrófa után egy halom atomerőművet (mint tudjuk Németország szintén a Marianna-árok mentén fekszik, tehát hatalmas a kockázat...). Mivel a kapacitás messze nem volt így elég, beindítottak egy halom szénerőművet, ami meg is hozta a hatását. Most már azon pörögnek a zöldjeik, hogy indítsák újra az atomerőművek egy részét, mert megnövekedett a légúti megbetegedések száma és hát micsoda tájsebek az újranyitott lignitbányák...arról, hogy ennek ki fizeti meg az árát? Na az őket pont nem érdekli. Át kell állni megújulóra, nincs más megoldás, de ne ész nélkül már, ha lehet (egy magyar ipart sem lehet hiphopp átállítani megújulóra, nemhogy egy németet). Mi legalább tanulhatunk az ő hibáikból.
Amíg egyetlen putriban egyetlen gramm fosszilis tüzelőt elégetnek, addig az atomerőműveket kéne fejleszteni, természetesen a megújulókkal együtt. A hülye zöldek ezt képtelenek megérteni.
Nem akarsz jelentkezni Trumpli mellé tanácsadónak? Ilyen felfogással nyugodtan felvenne. Közben meg néhány évtizedünk van már csupán bármit is tenni. Bár lehet, hogy már most is késő.
Kihozzák a tanulmányt, hogy mennyire nagy szükség van a tárolókra a megépült rengeteg a nap/szélerőmű miatt. Erre kiírnak majd egy pályázatok x csilliárd értékben, aminek a duplájáért végül megépítik az arra méltóak.
Természetesen nem a mi pénzünkből, hanem az államéból :-)))))
Ha elolvasod a korábbi forrást - elég egyszer nem muszáj hatszor - abban már nincs ilyen elírás ;)
Amúgy meg józan paraszti ész. Elbontanak egy szélerőművet, hogy másikat építsenek a helyére? Mitől kevésbé hatékony a meglévő? Szélárnyékba tették korábban?
Az MVM és társai, OVIT, stb., vagy 12 helyen hatalmas naperőműveket épít. Gondolom a lakossággal akarják kifizettetni azok költségét. Tároló persze nem épül. Gondolom a napelem erőműveknél többet tudnak lopni a haveri narancs kutyák.
Újra cserélik. HMKE hez távleolvasós órát raknak fel, ami a központtól programozható.
Az túl egyszerű lenne, hogy beadott HMKE igény esetén egyből olyat rakjanak fel, és csak átprogramozni keljen, ráadásul kevesebbe kerülne.
Most fogok három fázisra váltani, így kapok majd egy 3 fázisú mérőt. Ha olyat kapok, ami tudja mérni a vissza irányt is, akkor azt majd ha kész a hmke, kicserélik megint? Vagy már csak bürokrácia lesz? (Tudom, sok hülyeséget kérdezek, de érdekel és nem találtam választ.)
Akciónk keretében garantált 2 x 1000 Ft számlajóváírást biztosítunk az E-számlára regisztráló ügyfeleink részére! Ha most vált, automatikusan 1000 forintot jóváírunk következő számlája összegéből, majd fél év elteltével ismét 1000 forint számlajóváírást biztosítunk Önnek lojalitásáért!"
Ennyire gyenge az áramszolgáltató szoftvere? Már négy évet én számláztam nekik. Ott pedig megkövetelik a papíralapú számlát. Mit érek az elektronikus számlával, ha nincs miből leírni a felajánlott kétszer 1000.-Ft-ot. :-(
Igen. Le is kellett állítaniuk épp ezért nem keveset. Az a baj, hogy náluk -meg úgy általában nyugaton- túl erősek a zöldek és nyomásgyakorlásukksl óriási károkat okoznak környezetvédelem álca mögé bújva...
Sziasztok,kiszámolta már valaki, hogy a 0 % hitellel, egy 12 éves futamidővel(kb. ennyit bír ki egy inverter) , 10% -os önrésszel mennyit spórol meg a rendszer a jelenlegi árakon 220KWh /hó fogyasztással. A rendszer 3 KWp kb 1.5M ft. Az én számolásom kb. havi 1000ft megtakarítást hoz, ha nem kell költeni közben rá.
Néhány éve olvastam, hogy (akkor) 6 GW kapacitású tárolójuk volt (nem GWh, csak a teljesítményt számolták). Terveztek további bővítést, de azt írták, hogy 8 GW fölé nem nagyon tudnak menni. Ezért aztán a fölös termelést rátolták Lengyelországra és Csehországra, amit egy darabig tűrtek, aztán elkezdtek a határátlépő teljesítmény korlátozásával fenyegetőzni.
Ha a Ződség sikerül, tárolókapacitás hiányában nagyon komoly gondok lesznek.
A klímaberendezések energia hatékonysági jósági fokát azzal tudjuk jellemezni , hogy a befektetett elektromos teljesítményből mennyi hűtési , illetve hőszivattyús berendezések esetén mennyi fűtési energiát lehet nyerni. A kivett teljesítmény és a befektetett teljesítmény hányadosa ad meg egy az adott készülékre jellemző értéket.
2013 január 1. előtt könnyebb volt kiszámolni ezt egyszerű osztással fix értékekkel , addig a hűtést az EER , a fűtést a COP értékkel jellemezték . Ezek jellemzően 2,5 és 4 közötti értékek voltak , amik alapján besorolták a készülékeket . Ez egy fix értékkel számított hányados volt , mint például egy gépkocsi fogyasztása 80 km/órás állandó sebességnél .
2013 január 1. után a fix értékeket felváltották a szezonális és lokális értékekkel kiigazított számított módszer. A szezonális értéknél figyelembe vettek hidegebb és melegebb napokat is , lokális érték alapján Európát három területre osztották az éghajlat szempontjából és ez alapján egy bonyolult számítási logika alapján jön ki a klíma berendezésre jellemző érték. 2014 január 1. után tilos behozni az Európai Unió területére olyan készüléket amelynek a szezonális hűtési hatékonysági foka (SEER) 6 kW-os készülék hűtőteljesítményig ,nem éri el minimum az SEER 4,6 , a 6 kW-os készülék hűtőteljesítmény felett a minimum SEER 4,3 értéket.
Fűtési üzemmódban a COP tényezőt a szezonális fűtési hatékonysági fok , az SCOP váltotta fel. Nem hozható be olyan készülék amelynek a szezonális fűtési hatékonysági foka (SCOP) 12 kW-os készülék fűtőteljesítményig ,nem éri el a SCOP a minimum 3,8 értéket.
Szóval ha ő azt mondta hogy adott körülmények között a pillanatnyi hatásfoka mennyi akkor helyesen használta a COP-ot.
Műszaki szempontból a kétpólusú igényesebb megoldás, de a 2x1 pólusú olcsóbb és db onként cserélhető.
Miért akarsz külön leválasztást a DC oldalra? TVK hoz távműködtetésű kell, de hozzád egyébként is lesz Santos, ami mellé felesleges egy +.
Az SE nél az optimalizálók alapból 1 V ra szabályoznak amíg az invertertől nincs más utasítás ( vagy IndOP átprogramozás).
