A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
Már hogyan jöhetne ki, amikor Maxwell szerint a fénysebesség egyáltalán nem állandó mennyiség.
Maxwell a fény sebességét még az éterhez viszonyította, hoszen akkoriban az étert tekintették a fény közvetítő közegének.
Maxwell szerint a fény minden irányban ugyanazzal a sebességgel terjed az éterhez viszonyítva.
De az éterben mozgó testhez viszonyítva már nem terjed ugyanakkora sebességgel. Vagyis Maxwell egyáltalán nem tekintette állandónak a fény sebességét.
Azt a tévedést, hogy a fény bármely mozgó testhez viszonyítva ugyanazzal a sebességgel terjed, Einstein találta ki. Ő tagadta a fény közvetítő közegének létezését (szerinte éter nincs), ezért ahhoz nem tudta viszonyítani a fénysebességet.
Idősebb korában ezt a tévedését korrigálta, ennek ellenére a fénysebesség állandóságáról szóló tévedése mindmáig a modern fizika része.
Állításoddal ellentétben a tudomány művelői valójában keresik a hibákat, sőt a saját hibáikat is:
"A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) vegyészmérnöke az enzimkémia talán legelismertebb szaktekintélye, tavaly közölt kínai szerzőtársával együtt egy tanulmányt a Science-ben a béta-laktámok enzimatikus szintéziséről. A béta-laktámok olyan szerves vegyületeket, amelyek gyűrűs nitrogéntartalmú atomcsoportot (úgynevezett laktámgyűrűt) tartalmaznak. Fontos szerepük van például az antibiotikumokban.
Csakhogy kiderült, hogy a cikkben leírt kísérleti eredményeket nem lehet reprodukálni. Márpedig a tudományos közleményekkel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy a bennük szereplő kísérletek újra végrehajtva megint ugyanazt az eredményt adják. De ez itt nem jött össze, és az ügyben indított vizsgálat több hibát is feltárt. A kísérleteket végző kutató jegyzőkönyveiből pedig
fontos adatok hiányoztak, vagyis a bizonyítékok is megkérdőjeleződtek.
Így Arnold kénytelen volt idei első tudományos tweetjében máris a tanulmány visszavonásáról beszámolni.
A visszavonás mellé közölt cikkükben Arnold és szerzőtársai leírták, hogy a megismételt kísérlet szerint az enzim mégsem katalizálta a laktám szintézisét. Arnold megbecsültségére jellemző, hogy az ilyenkor szokásos reakciókkal ellentétben a többség nem követelte lemondását, és inkább az őszinteségét dicsérték. “Szeretném kifejezni nagyrabecsülésemet, hogy mindezt nyilvánosságra hoztad. Ez azt mutatja, hogy mindenki követhet el hibát, és mindig az a jó reakció, ha igyekszünk azt jóvá tenni” - tweetelte Dominique Hoogland, a King's College London kutatója."
Van olyan teória, miszerint a fény is elfárad hosszútávon. Ha az őspukkanás előtti összes energia mennyisége nem változhat, akkor a tér, vagyis a távolság az, ami lecsökkentheti a hatását a kiindulási pontjához viszonyítva. Ezek szerint a tér addig tágulhat, ameddig az energia hatástalanná válik egy mérhetetlenül nagy gömbfelületen. Ekkor viszont pólust vált a kezdőpont, forrásból nyelővé változik. Mi szerint a központ felé zsugorodó gömbfelületen, (a távolság csökkenésével) egyre növekvő az energia (vonzó) hatása. Ebből arra is lehet következtetni, hogy kezdetben, vagy korábban nagyobb volt a fény sebessége.
Miután a térben érvényes(ülő ismert/ismeretlen) természeti törvények nem befolyásol(hat)ják a térben foglalt energia (összes) mennyiségét, pusztán mint entropikus erők értelmezhetőek. Ekként, ezért sem lehettek alkotói a nagy bummot megelőző (szubatomi méretű) energiahalmaznak; amiként, táguljon báraz univerzum akármekkorára, az összes energiája nem változhat.
Nem változhat?:-)
Az állandókról villant be a fénysebesség, mármint a fény állandó(nak, abszolútnak vélt) sebességének függvényében mért távolság és idő, amely teória szerint: 1 milliárd év múlva, minimum 14,8 milliárd évre tudunk vissza tekinteni (ha ugyanoda tekintünk, ahova ma); mint ahogy 1 milliárd évvel ezelőtt, feltételezve a mai technológia akkori meglétét, ha nem is ugyanazt látnánk, de mindenképp, értelemszerűen, csak a 12,8 milliárd évvel ezelőtti állapotát észlelnénk a ma (másként) látható messzeségnek, úgy is, mint a múlt időnek.
A téridőn kívül, van/létezhet mégbármi is, ami a fény sebességét meghaladóan változhat?
Ha ez a két kölcsönhatás tartja meg a közöttük lévő távolságot, akkor ez a távolság a két erőhatás kiegyenlítődésének köszönhető? Vagyis a távolságot a taszítás és vonzás egyensúlya adja. Ez képezi a TÉR fogalmának valós alapját?
A proton és az elektron között az elektromágneses és a gravitációs kölcsönhatás uralkodik. Más kölcsönhatásra nincs is szükség, nem is kell más kölcsönhatás a részecskék között.
A tudomány művelőinek leggyakoribb tevékenysége éppen a hibák keresése, mert ez a legbiztosabb út a tudományos sikerhez. Ellentétes állításod arra mutat, hogy te soha közelében se jártál a tudományos munkának.
Nincs abszolút igazság, a relativitás látszatkeltő hatása miatt. A látszatokat kell a megfelelő nézőpontból megítélni ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a valósághoz. :)
„Az univerzum keletkezését sokan egyből megmagyarázták, vagy magyarázzák, de hiába "tökéletes" a modell, ha logikailag nem zár ki más magyarázatokat, akkor más is történhetett.”
Vannak olyan mesék, amelyek olyan valóságosnak hatnak, hogy nem is tiltakozik ellene a ráció, így csapdába ejtő. Azokat a meséket, amiket tanulságként, okulási céllal írnak, nem kell valós alapúnak tekinteni, mert bennük az absztrahálás bontja ki a lényeget, ami kihúz minket a csapdából. A tudománynak nem erőssége az olyan „mesék” megírása, amelyből a valóságra lehet következtetni. Az a leíró rendszer,(matematika) amit a tudomány használ, nehezen helyettesíthető a költészettel. De azért van rá példa: minden vízbe mártott test kis angyalom, annyit veszít súlyából…
A valóság tele van csapdákkal, amiket nehéz elkerülni. Ha már beleléptünk, abból nehéz épségben kikerülni. C'est la vie :(
Ami azt jelzi, hogy mindent nagyon pontosan kiszámoltak.
Igaz, hogy a legközelebbi galaxis (Tejút) csillagainak száma, tömege, mérete is akár a duplájára növekedett. Nem fizikailag, csak amiről tudnak.
Ha valamiről keveset tudunk, akkor nem kéne erőltetni ezt a "precíziós" dolgot.
Az univerzum keletkezését sokan egyből megmagyarázták, vagy magyarázzák, de hiába "tökéletes" a modell, ha logikailag nem zár ki más magyarázatokat, akkor más is történhetett.
A jelenlegi "kizárás" úgy működik, hogy más magyarázat lehetőleg ne jelenhessen meg.
A kozmológiával vigyázni kell, mert kb ott tart még csak mint az alkímia a modern kémia és vegyészet megjelenése előtt. ((( Egyből aranyat akartak csinálni <--> egyből a világ keletkezését próbálják megmagyarázni)))
Charles H.Duell az amerikai Találmányi Hivatal igazgatója 1899-ben :"Minden, amit fel lehetett találni, már fel van találva!"
Kelvin báró (akirõl a tudományos hõmérsékletskálát elnevezték), polgári nevén William Thomson 1897-ben jegyzõkönyvbe adta, hogy " a rádiónak abszolút semmi jövõje sincs".
Henry Ford ügyvédje 1903-ban a Michigan Savings Bankhoz fordult, hogy invesztáljon Ford üzemébe. Az igazgató ezzel a mondattal utasította el: "Ló mindíg lesz, de az autómobil csak egy múló, átmeneti jelenség!"
David Sarnoff az RCA alapítója 1922-ben bevezette a hirdetéseket a rádióba. Üzlettársának véleménye:"Ez a vezetéknélküli muzsikadoboznak (rádió) nincs üzleti értéke. Ki fizetne egy üzenetért, ami mindenkinek szól?"
H.M.Warner, a Warner Brothers Filmvállalat alapítója a hangos filmrõl 1927-ben: "Ki az ördög szeretné a filmszínészt beszélni hallani?"
Frank Wittle pilóta és feltaláló 1934-ben felvázolta a Cambridge Egyetem aeronautik professzorának a léglökéses hajtómûvet. A prof.: "Nagyon érdekes, Wittle, de ez sohasem fog mûködni!"
Thomas Watson az IBM elnöke 1943-ban: "Úgy hiszem, hogy 5 komputerre van világszerte piac."
Darryl Zanuck a 20th Century Fox filmvállalat fõnöke 1946-ban: "A televizió nem fogja meghódítani a piacot. Az emberek hamarosan elfáradnak minden este egy faládára meredni." (Manapság naponta 4,5 órán keresztül)
Dick Rowe a DECCA lemezgyár igazgatója nem akarta 1962-ben a Beatles szerzõdtetni, indoklás: "Nem szeretjük ezt a zenét, azonkívül a gitárzene amúgyis kihalóban van."
Bill Gates a Microsoft alapítója 1981-ben : "640 Kilobyte (memória) mindenki számára elegendõ!"
Nem változnak se az atomok, se a kristályrácsok, se a molekulák méretei, és nem változnak az általuk kisugárzott EM sugárzások hullámhosszai se. Csak a korábban kisugárzott, már úton lévő szabad sugárzások hullámhosszai lesznek egyre hosszabbak, mint amekkorák a kisugárzásuk idején voltak, és a kölcsönhatásokkal össze nem kötött szabad testek közötti távolságok nőnek. Elég nehéz lenne ezt méterrudak zsugorodására fogni.
Ha elég nagy a szőnyeg, akkor minden kérdést alá lehet söpörni, de ez még nem jelenti, hogy a válasz tudományosnak számít. Még akkor se, ha a tudomány művelői teszik.
Ezt megelőzően egy másik szőnyeg alá söpőrgették a kérdéseket.
