A Tíz kicsi négert, és a Gyilkosság az Orient expressen-t képtelenség elfelejteni, ennek ellenére, én az előbbit már kétszer olvastam, pedig nagyon jool tudtam, hogy mi lesz a vége.
Viszont én is nagyon soknak elfelejtem a történetét, a szereplőket és a gyilkost is. Olyan is van, hogy beugranak részek, viszont nem tudom, hogy az melyik könyvben volt... :-) De volt már, hogy kevertem kettőt.. Ez eléggé furcsa, éppen azért, mert olyanokat is elfelejtek, ami tetszett...
Az N vagy M szerintem igazán nem volt rossz, peddig Tuppencék voltak benne...
A Tomy és Tuppence történeteket én se szeretem. A Hunga egyébként is a gyengébben sikerült könyveket adta ki (néhány kivétellel). Vagy inkább úgy mondom, a néhány gyengébb könyv mind a Hungánál jelent meg, talán nem véletlenül.
Egy kérdésem lenne: mik azok a könyvek, amikre ti hosszú idő múltán is emlékeztek? Hogy ki volt a tettes, meg ilyesmi. Tehát ha újra olvasnád, előre meg tudnád mondani, mi lesz a vége. Mert én azt tapasztalom, hogy a legtöbbjét, bármennyire tetszett is, idővel elfelejtem (ez jó, mert akkor újra lehet olvasni később). Van viszont néhány, amit képtelen vagyok elfelejteni. Ezek a következők:
a gyilkos személye miatt:
Gyilkosság az Orient Expresszen
Poirot Karácsonya
Végtelen éjszaka
Ferde ház
mondjuk úgy, hogy a rejtély kulcsa miatt:
Az ABC-gyilkosságok
A kutya se látta
Nyílt kártyákkal
Tíz kicsi néger
Hétvégi gyilkosság
Gloriett a hullának
Öt kismalac
Hogy mondjak egy példát, a Hétvégi gyilkosságot (The Hollow) 10-15 éve olvastam, A titokzatos Kék vonatot (The Mystery of the Blue Train) pedig tán tavaly, mégis az előbbire tisztán emlékszem, az utóbbira pedig nem (azzal együtt, hogy az jobban tetszett). Kíváncsi vagyok, mások hogy vannak ezzel.
Az én könyveim akut költözésből és könyvespolchiányból fakadóan több, mint egy éve ládákban állnak, de az AC gyűjteményem egyébként sem annyira impozáns, mint a tiétek (olyan 40 és 50 könyv közötti). Most viszont fellelkesedve, hogy megtaláltalak Titeket megvettem a Feketekávét és a Ház a világ végén-t, bár mostanában már én is az angol nyelvű darabokat preferálom.
Szerintem a régi borítók - már csak muzeális értékük folytán is - szebbek, de én a régebbi kiadásokat "belülről" is jobban szeretem. Az újabb, novellákat tartalmazó Hunga és egyéb kiadásokban szereplő sztorik nem mindig tetszenek (Tomy és Tuppence szörnyű, a Titokzatos négyes brrr.....)
A tíz kicsi néger nekem is a kedvencem, a belőle készült filmek viszont egyáltalán nem adják vissza a hangulatot meg az izgalmat. A Suchet-féle filemk jók, de készült néhány film, amiben a zseniális Peter Ustinov játszotta Poirot mestert (Halál a Níluson, Nyaraló gyilkosok(?), nálam azok jöttek be igazán. Persze az olvasás élményével egy film sem ér fel.
Volt valamikor a tévében egy senem Marple, sem Poirot fil, de most nem ugrik be a címe, ami mmég elég jól sikerült, egy férfi és két nő (szőke ártatlan és barna - a végén persze kiderül, hogy gonosz) köré épült a story, az még egy elég sikerült darab volt, de lehet, hogy csak azért tetszett annyira, mert csak később olvastam.M 9ndenesetre visszaadott valamit abból a borzongásból, amit én úgy szeretek AC-ben, és amit a tévésorozat nem.
bb
A tévéújság hozott le egy cikksorozatot a S. Holmes filmekhez kapcsolódóan. Illetve még nincs is vége. Alább olvashatjátok az eddigieket, kicsit persze offtopic, de szerintem érdekes háttér a detektívregényekhez úgy általában, és ne felejtsük el, hogy A.C. Doyle Agatha Christie előtt élő (vagy inkább, alkotó) nagysikrű író volt, s mint ilyen, nyilván példaként is szolgált valamelyest, taposta az utat. A szövegekben előfordulnak ismétlődések, nyilván arra számítottak, hogy valaki egy héten csak egy részt olvas el.
I.
Sherlock Holmes megteremtője, Sir Arthur Conan Doyle maga is kalandos pályát futott be. 1859-ben született Edinburgh-ban, és ugyanott végezte egyetemi tanulmányait is az orvosi karon. Jól értesültek szerint egyik egyetemi professzorának módszereiből merített ihletet Sherlock Holmes alakjának és nyomozási szisztémájának megteremtéséhez. Conan Doyle orvosként kezdte pályafutását, és mert kezdetben gyéren szállingóztak southsea-i rendelőjébe a páciensek, üres óráiban írogatott. Volt katonaorvos, amatőr detektív, prédikátor, sőt misszionárius is. Nevét azonban Sherlock Holmes alakja által ismerte meg a világ: a mesebeli magámnyomozó rezidenciáját, a Baker Street 221/B-t, máig is megkeresik a turisták - még a komoly angliai útikönyvek is megemlítik. (Kár, hogy AC nem hagyott maga után ilyen zarándokhelyet. Jó az, ha van. Azért majd a szülőházát megpróbálom felkutatni, ha kijutok Angliába. Ha még áll. Szerintem nem - Sz.Cs.) Sherlock Holmes - oldalán hűséges batátjával, dr. Watsonnal - immár több mint egy évszázada nyűgözi le a detektívtörténetek szerelmeseit. Kockás utazósapkája, rövid szárú pipája mára szimbólummá vált, csakúgy, mint maga a zseniális magánnyomozó, aki felülemelkedve a nyers erőszakon, csupán kristálytiszta gondolkodásával felfegyverkezve száll szembe a mindenre elszánt bűnözőkkel.
II.
Sir Arthur Conan Doyle könyvei nem szerepelnek a 100 híres regény és más hasonló tartalmi kivonatokból álló összefoglalásokban, Sherlock Holmes szülőapja, Conan Doyle mégis halhatatlan. A 19. században nagymértékben kiszélesedett az olvasóközönség létszáma. A napilapok tárcarovatában, s a gyarapodó könyvkiadók nagy páldányszámban piacra dobott olcsó füzetes regényeiben tömegek találtak szórakoztató olvasmányra. A közönség már Dickens idejében falta a betűket. Történetek szólnak róla, miként várták a vidéki postakocsi-állomásokon a Pickwick Klub következő folytatásait, hogy minél előbb újra kedves hőseikkel lehessenek. (Nézzétek majd meg, milyen őrület lesz, ha megjelenik a Harry Potter ötödik kötete. Az emberek nem változnak, AC-nek igaza volt - Sz.Cs.) (Mellesleg a mai szappanoperák nézettségének titkát is valahol itt kell keresni.)
A detektívregény a költészetből született. Amikor még békés, boldog egyetértésben léteztek egymás mellett a különböző irodalmi műfajok, s az esztéták még nem választották szét zord pillantások közepette a szórakoztató és a magasröptű irodalmat, egy költő, nevezetesen Edgar Allan Poe gondolt egy merészet, s elkezdett bűnügyi történeteket fabrikálni. Ma egyértelműen őt tartják a detektívregény ősatyjának.
Sherlock Holmes megteremtője, Arthur Conan Doyle 1859. május 22-én született a skóciai Edinburgh-ben. Skót volt tehát, de élete csúcsán, nemcsak irodalmi sikereiért és népszerűségéért, hanem a brit birodalmi eszményekkel való azonosulása miatt kapta meg a kitüntető lovagi címet: Sir Arthur Conan Doyle-ként hunyta le a szemét 1930-ban.
III.
Doyle huszonhárom éves korától orvosi gyakorlatot folytatott Southsea-ben, egy London közeli település külvárosában. Üres óráiban némi pénzkereset reményében elbeszéléseket írogatott, amikor egy alkalommal kezébe került A fiáker titka című nagyon népszerű detektívregény, egy rég elfeledett Viktória korabeli szerző tollából. Ez döntő hatással volt a pácienseitől nem sok pénzt bezsebelő, vállalkozó kedvű ifjúra.
1887-ben megírta első detektívregényét (AC 1890-ben született, csak összevetésképpen - Sz.Cs.), amelynek annyira nem volt sikere, hogy Doyle utána inkább történelmi regény írásába fogott. A sors iróniája, hogy ezzel viszont népszerűségre tett szert, mára viszont senki sem emlegeti. Mégis ennek a bevételéből tudta függetleníteni magát. Abbahagyta orvosi praxisát, s attól fogva az írásnak élt. További történelmi regényeket tervezett, ám ahhoz hosszú ideig könyvtárakban kellett volna búvárkodnia. Pénze hamar elfogyott, így gyorsan összecsapott egy újabb detektívregényt. Ennek már anyagi sikere lett, s elhalmozták újabb megrendelésekkel.
Megszületett tehát, és hosszú életűvé vált a zseniálisan gondolkodó, ám meglehetősen különc természetű mesterdetektív, Sherlock Holmes alakja. Örök, hűséges társa azonban nem csupán a fantázia terméke. Doyle szomszédját, egykori orvos társát hívták James Watsonnak. (Hastings kapitány elődje - Sz.Cs.) Hosszú sorok ácsorogtak az újságos standok előtt, amikor Holmes újabb és újabb történeteinek megjelenése várható volt. Írójuk unta már a folytatásokat, meg akarta ölni teremtményét. Doyle édesanyja azonban jobb üzletasszony volt a fiánál, egyenesen megtiltotta neki, hogy ilyesmire gondoljon. Az író erre árat emelt, ezer fontot kért az újabb elbeszélésekért. Csodák csodájára a kiadó megfizette azt is. Sherlock Holmes halhatatlan lett.
IV.
Bár a magyar könyvkiadás a rendszerváltás előtt nem kényeztetett el minket Sherlock Holmes történeteinek kinyomtatásával (ez igaz, érdekes, hogy AC-t ebben az időszakban is nyomatták, pedig az is "nyugati" volt - Sz.Cs.), Doyle műveinek háború előtti, ronggyá olvasott példányai mégis közkézen forogtak. Nem akad olyan magyar olvasó, akinek a kezén nem fordult volna meg legalább egy történet a zseniális nyomozó kalandjaiból. Akinek nem tetszett, félretette, aki rajongott érte, antikváriumokban, ócskapiacokon hajkurászta a ritka példányokat.
A detektívregények rajongói külön szektát alkotnak. Így volt ez Holmes, azaz megteremtője, Conan Doyle hazájában is. A józan észre, megfigyelésre és vaslogikára épített történetek szerzője azonban nem csak bűnügyi sztorikat írt. Szerzője volt színműveknek - ki emlékszik egyre is? -, katonadaloknak, és a spiritizmus témája is igencsak izgatta. A sokoldalú szerző a rossznyelvek szerint nem is hallatlan népszerű, tömegszórakoztató könyveiért kapta a magas királyi kitüntetést (a briteknél ez szokásos, hát a Beatlest is lovaggá ütötték, sőt AC is valami dáma lett - Sz.Cs.), hanem hazafias állásfoglalása miatt. A huszadik század elején zajlott a brit birodalom meglehetősen véres háborúja a dél-afrikai holland telepesek, a búrok ellen. Doyle természetesen - a világ közvéleményével szemben - nemcsak a tollával szolgálta a birodalmi érdekeket, hanem orvosként részt vett a harcokban is. (AC is vett részt aktívan háborúban (első világháború). Utána kezdett el meggyilkolt emberekről írogatni... - Sz.Cs.)
Nagyon unhatta már a kiadók által folyton kikövetelt újabb és újabb Holmes-történeteket - nem ismerte még a szappanoperák befejezhetetlenségi kényszerét -, mert egy alkalommal egyszerűen kivégezte Sherlock Holmest. Az olvasók megdöbbentek, a kiadók felhördültek.
Kedden két hölggyel már letárgyalt az, hogy jönnek talira, szerintem ne hagyjátok ki a lehetőséget!
Az igazat megvallva, szerintem Brenda_, Thibi, Sage igazán eljöhetne, ha esetleg pest környékén laknak.
Akit érdekel esetleg: iszunk egy-két sört pennel agatha egészségére:-)
Igen, ismerem, olvastam. Annyi történt, hogy egy osztálykirándulás alkalmával a tankörtársam kocsijába' maradt és ezért hiányzik. Majd kifizetem akkor neked a könyvet, oks?
Pen, jó nagyon, ha te is tudsz jönni! Bluebird, este 8?
Tamas, akkor vigyem a Zátonyok közt-et? (Megjegyzem, nekem az egyik kedvenc AC-m. Te már ismered, és csak a polcra kitenni kell, vagy lenyúlta a barátod mielőtt elolvashattad volna?)
A talival kapcs.: áttehetjük otóber 1.-ről, október 5re is(szombat), ha nektek az lenne jobb... (egyébként ha mindenképp muszáj ha emailben nem is telefonon el tudtok érni; persze legyenn valaki aki el is jön csacsin kívül...)
Szürke Csacsi: még mindig áll az okt. 1 tali :)
A honlappal: thibi kösz a képeket, már lementettem.
KOmolyan gondoltam azt is, hogy ha van vkinek kedve, szerkeszgethet könyvinfó oldalt, neki elküldöm a formátumot méjlben....
Én is szkennelgettem egy kicsit.A hátlapok is megvannak. A képek még átalakításra szorulnak: Kis képek ,HREF="http://w3.enternet.hu/thibi/ac.html"> Nagyobb felbontásban
Otthon bedöglött az egyik gépünk, így most szükségállapotok vannak. De napokon belül tudok majd szkennelni. Nekem is sok Hunga Printes borítóm van - sajnos, mert azok nem tetszenek, egy-két kivétellel. Viszont pár Magyar Könyvklub, Albatrosz és Európa is fellelhető. Talán a MK csinálta a legjobb borítókat.
A leírások a könyvekről fent vannak a hivatalos honlapon angolul, azokat fordítjuk?
Ne haragudjatok, hogy nem tudom tartani, amit a honlapon ígértem, de ezen a héten már beszedtem 10 óra túlórát, ráadásul minden este negyed 11re érek haza, valamint reggel 4kor kelek (vidéki rulez). Szal, sorry!
Nincs kedve valakinek segíteni rajtam... pl gyűjtögetni a képeket, leírások csinálni, pl. megadom a formátumot, esetleg kész linket megcsinálni?
Sage: Hát, hálásan köszönöm! Legyél üdvözölve közöttünk, érezd jól magad!
Pen: miért nem kérsz inkább dupla, vagy tripla sört?:-)
Mindenkinek: Október 1-én (KEDD) du. szeretnék egy találkozót rendezni- tudom nem mindenki szereti a füstös helyeket és a sört, ezért próbáltam olyan helyet keresni, ahol mindenki megtalálja a maga ízlését.
Ha lenne esetlegesen jelentkező, akkor kérem szóljon nekem (cfc@mailbox.hu), Szürke Csacsi tuti ott lesz, mármint remélem...:-)
Tegnap bukkantam rá erre a fórumra. Én is nagyon szeretem az Agatha Christie könyveket.
Felizgattam kicsit a szkenneremet és beszkenneltem a nálam lévő Agatha Christie könyvek borítóját. Idelinkelem a képeket, amelyeket a freeweb-re tettem fel. A listában kiadók szerint vannak csoportosítva és zárójelben a könyv kiadásának a dátuma szerepel.
(Egyik-másik borító már eléggé megviselt állapotban van, de mondjuk ez nem csoda, hiszen van olyan könyv is, amit már legalább tízszer olvastam :)))
Nem, a harmadpéldányra tényleg nem vágyom. De mondjuk cserélhetnénk körbe: én odaadnám Neked az Roger Ackroydot, Te odaadnád a Zátonyt Tamásnak, ő pedig.. hmmm hát mondjuk meghívhatna minket egy-egy sörre. :o)
pen
