Most már csak a MÁV emblematikus 29-es számú vonala, közismertebb nevén "északi parti", "tapolcai" vagy "észak-balatoni" vonal van hátra, azaz a Pusztaszabolcs - Szabadbattyán - Tapolca vasútvonal, amelynek a létesítéséről még később írok majd.
Érdekes, hogy ez a turisztikai szempontból kiemelt fontosságú terület a 20 sz. elején még nem rendelkezett vasútvonallal, amit az itt élő lakosság igencsak nehezményezett.
Végül 1909-ben került átadásra ez a vonal, de erről majd később.
Ezt a rövid szakaszt 1892-ben a Dunántúli HÉV társaság építette, de ennek meghosszabbítását Zalaszentgrót és Balatonszentgyörgy között már a Zalavölgyi HÉV társaság.
A Zalaszentgrót - Balatonszentgyörgy vasútvonal részben a Zala folyó völgyében haladt, a Zalai-dombság legeldugottabb, de egyben leghangulatosabb vonulatai között.
Főként kis falvakat kötött be az ország vasúthálózatába, a legismertebb közbenső település az egykori Deák-kúriáról nevezetes Kehida volt, ahol ma a híres kehidai termálfürdő található.
A 43 km hosszú, hanulatos kis mellékvonal 3 helyen keresztezte a Zala folyót.
1895. december 15-én adták át a forgalomnak.
Érdekesség, hogy az 1900-as évek elején tervben volt, hogy a Szombathely-Rum vasútvonalat Kám-Csipkerek-Baltavár irányába meghosszabbítva Türjénél összekötik a balatonszentgyörgyi vonallal, létrehozva ezzel egy Szombathely-Balaton vasutat. A tervet 1909. február 11-én részletesen ismertették a Sárvári Járás című lapban. Pénzhiány miatt azonban ez sosem valósult meg, noha még az 1920-as, sőt az 1960-as években is többször elővették a régi tervet. A Szombathely-Rum és a Zalaszentgrót-Balatonszentgyörgy vasútvonalak 1974-es bezárásával azonban végleg lekerült a napirendről.
A Zalaszentgrót - Sármellék közötti középső, 31 km hosszú szakaszt az 1968. évi új közlekedéspolitikai koncepció jegyében 1974. május 25-én bezárták - sajnos, mert így már nem tudtam végigvonatozni rajta...:-(
A Balatonszentgyörgy - Sármellék közötti szakaszt főleg katonai és teherforgalmi célokból még fenntartják, bár nagy forgalom nincs rajta.
Érdekesség, hogy Kehidán a vasútállomás épületét nem bontották el, az jelenleg is megtalálható, mégpedig a termálfürdő területén.
Sajnos arra nem tudtam rájönni, hogy milyen célokat szolgál, mert fürdővendégként nem mehettem be.
Lehet, hogy a fürdő üzemeltetéséhez tartozó dolgok vannak a régi állomásépületben...
Az 1830-tól már mezővárosi rangban lévő Zalaszentgrót 1892. január 28-án kapott vasútvonalat, ekkor nyílt meg a Türje - Zalaszentgrót szárnyvonal.
Az Ukk - Zalaegerszeg vonal 1968-1969. évi átépítése ezt a vonalat is érintette:
Ennek során Türje és Zalabér állomások között a pályát új, rövidebb nyomvonalra terelték. A két állomás megszűnt, helyettük Zalabér-Batyk néven új elágazó állomás nyílt az egykori állomásközben. Az eredetileg Türjére csatlakozó zalaszentgrót–sármelléki és a Zalabérre csatlakozó sárvári vonalakat is ide kötötték be.
2007. március 3-tól a vonalszkaszon a személyvonati forgalom szünetel...
meg lehet tartani, inni és táncolni skype- on is lehet, te itt és a partnered ott: kinyujtjátok egymás felé (képernyő felé) a kezeteket majd lejtetek, és koccintotok a képernyő felé.
Igen és a Gyöngyösi csárdában ennél több is van. Eredeti eredeti relikviák. Nem másolatok.
Betyárfegyverek. Ezeket Darnay Kálmán vásárolta, elfogott bakonyi betyárok árverésre bocsátott fegyverei, tehát eredeti használatban volt fegyverek ezek. Ezekből párat a Balaton Muzeum kölcsonzött a Gyöngyösi csárdába kiállitásra (az üveg miatt volr nehéz lefotozni).
Aztán szintéán erdeti körözőlevelek például 1861-ből. Ezen például Patkó János személyleirása olvasható (különbözik a neki tulajdonitott képektől).
Ami a trianoni határokon belül maradt ebből a viszonylag hosszú vonalból, az ma 2 vasútvonal része:
- az Ukk - Zalaegerszeg szakasz az Ukk - Zalaegerszeg - Bajánsenye - Őrihódos (ma Szlovénia) villamosított, egyvágányú nemzetközi fővonal, a MÁV 25 sz. vonalának része.
- a Zalaegerszeg - Lenti - Rédics egy nem villamosított, egyvágányú mellékvonal, a MÁV 23 sz. vasútvonala.
Megnézted a "Magyarország madártávlatból" sorozatból a Balaton-felvidék epizódot?
A Balaton északi partján egy sor érdekes helyi legendát jegyeztek fel, pl. a tó keletkezésével vagy a Szent György heggyel kapcsolatosan, az ember nem is gondolta volna.
Kétség sem férhet hozzá, hogy a Balaton északi és nyugati medencéje a mai Magyarország egyik legszebb, leghangulatosabb tája.
Ezzel még nem értem Zala vármegye szövevényes vasúthálózata kialakulásának végére, így majd folytatom ezt a témát is, olyan emblematikus vonalak is hátra vannak még, mint a Zalaegerszeg - Rédics vagy az észak-balatoni vonal.
Az I. vh-ra lényegében kialakult a vármegye vasúthálózata, Trianon után több vasútvonal is elvágásra került az új határok mentén, utána meg az 1970-es évek, ill. a 2007-2009 körüli időszak mellékvonal-bezárásai már a korábban kialakult hálózat csökkenését okozták.
De nem szükséges mert ebben az esetben kilogikázható ha meg tudod válaszolni, hogy sértelen üvegedény vagy ha valamennyire törött de amely minden részében megvan honnan kerülhetnek elő. Szarkofágokban ezt mindenki tudja. Sirmellékletként.
Sértetlen, nem szarkofágtöredék és felnyitatlan meg Somogyból honnan került elő. Csak Tricianabol, ezt is mindenki tudja.
Kettő ezekből ott van az egykori börtön-levéltár bejáratánál, kettő három másik meg Ságváron a református templom mellett. Ezt majd mutatom.
Tricianat láttad? Visszatemették? Vagy mi van vele?
Nincs. A tárlók mellett van egy általános ismertető szöveg például rómaiak Pannóniában ami az egyes tárgyakra nem tér ki. Azt meg magad is láthatod, hogy a tárgy mellett semmi.
Ha meglesz a lottó 5-ös, akkor bevállalom. Bár a fő hobbym a gyümölcsfajtagyűjtés, akkor viszont már a másik érdeklődési körömmel is komolyabban foglalkozhatok :)
