"Ha megépül az autópálya és vasút, akkor észak-Somogy fellendülhet."
Az M7 autópályának a Balatonra nézve negativ hatása lesz. Nem hozza, hanem viszi majd a turistákat:
A horvát tengerpart felé.
Ez azért kicsit egyszerű és sommás. Ha egy óra alatt mondjuk 2.500 Ft-nyi benzinből leér az ember Bpestről a Balcsira, akkor nem biztos, hogy a horvát tengerpart a 4-6 órányi távolságával, durván 4-6 szörös benzinköltségével és tízezres nagyságrendű alkalmi autópályadíjával feltétlenül helyettesítő termék lesz.
Kedves Vaskerék! Ha kíváncsi vagy, mennyivel alacsonyabb a rajna vidéki föld fűtőértéke a putnoki kocka darabosnál, akkor az RWE megmondja. Ők évi 100 milliót tonna ún. barna szenet gyűjtenek össze Rajna-Westfáliában, ezzel biztosítva a német energiaigény 17 %-át. Náluk a környezetszennyezés megakadályozása üzlet: a füstgázból kivonják a ként és kalcium-szulfátnak eladaják.Mi ezt rea-gipsznek, hívhatnánk, kereskedelmi forgalomban pedig gipszkartonnak. A magyaroknál mindez jóbal egyszerűbb: BECSUKNI és punktum!
Kuba helyett írhattál volna a kommunista Kínáról is. Például a Sanghaji maglev működési tapasztalatairól, ha már a szakmánál maradnánk.
Ha a nyereséges acélgyártást kérdőjelezed meg, akkor vedd fel a kapcsolatot Shimozuma Hiroshi úrral, a japán Sumitomo Metal Kft elnökével. Ő elmondja neked a a nagy titkot, hogy lehet acélt nyereségesen termelni.
Buta az egész világ! Mindent Kínában termeltetnek; ahelyett, hogy egyszerűen megkérdeznák Csingacsgöktől, hogy hogyan kell nyereségesen termelni, drága pénzen odaviszik a termelést! Mind hülye, és mégis ők kaszálnak, ki érti ezt?
tárgybani sérelmével kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatom.
A díjszabások közbeszerzési eljárás lefolytatásának határideje 100 nap. Igy a 2004. december 12-től érvényes TCV I.Füzethez a pótlékot, amely a vasút kártérítési kötelezettségeire utal, csak megkésve áll módunkban kiadni.
További tájékoztatásul szolgál , hogy a CIV Egységes Jogi Előirások tartalmazza az általános szállítási feltételeket, amelynek új kiadására előreláthatólag 2005. júniusában kerül sor. A 2004. júniusában elfogadott kompenzációs mechanizmus a CIV általános feltételeibe beültetésre került. Az általános feltételek 13. pontja ( kártérítési kötelezettség ) azonban 2004. december 12-től hatályos. Mivel a TCV I.Füzet az általános utazási feltételeket tartalmazza, így került bele kivonatként a CIV-ből a kártérítésre vonatkozó rész. A kártérítések viszont nem a TCV I.Füzet alapján kerülnek rendezésre.
Tájékoztataásul szolgál,hogy a CIV általános feltételek kötelezősége tekintetében az illetékes munkatársak elkészítették a nemzetközi vonatok kártérítésével kapcsolatos anyagot, amely vezetői jóváhagyásra és a bejelentő lapok legyártására vár.
Egyébként tájékoztattuk az Utaskartában résztvevő vasúttársaságokat, hogy a CIV által bevezetett kompenzációs szabályokat technikai okok miatt csak késedelemmel tudjuk bevezetni.
A 30-as vonal kapcsán szóba került a Balaton mélysége.
Nos. Soha nem volt a Balaton átlagos mélysége 6-7 méter.
Söt. A Siófoki szabályozása elött a jelenleginél is alacsonyabb volt a vízszint, voltak olyan évek, amikor gyakorlatilag száraz lábbal lehetett átkelni rajta. A '60-as években a Déli part egyes részeit (Ezüst part, Arany part) Feltöltötték, hogy azokon
építsék fel a SZOT üdülöket.
A Balaton vizszintjének változásairól, és a szabályozásáról több cikk is megjelent
másfél, két éve a MÉRNÖK magazinban, az aggasztóan alacsony vízszint apropóján.
Nem is inkább a vasút, mint talán az akinek felelőssége a sorompók felszerelése volna. A műszerész nem ülhet ott egész nap hogy abban az izében világító lámpa látszik-e minde szögből, és a szem általérzékelhető hullámhosszon, hanem magának annak az izének a használhatóságát kérdőjelezem meg. Sokkal alkalmasabbnak tartom a tiltásra a sorompót csengővel. A sorompót sokkal jobbnak tartom mindenféle agyrázós, karosszériát átmaszírozó fekvő rendőrnél meg annál az izénél, amire azt mondják, hogy ha pirosan világít, akkor tilos továbbmenned, ha meg nem világít, akkor meg állj meg(és nézz körül) A fehér meg azért van, mert tetszik. Meg különben is, van-e rajtad sapka?
Tetszik, ahogy sokan az elsö kormányra kenik a bányászat, és az acélgyártás elsorvasztását. Hát ez nem ilyen egyszerü!
Rendszerváltás elött veszteséges, és teljesen elavult technologiával folyt az acélgyártás. A Magyarországi bányákból felhozott szenek fütöértékének alacsony
volta, csak erömüvekben engedte azokat eltüzelni. Meg kellett szüntetni,
mert piacgazdasági alapokon nem lehetett müködtetni öket.
Aki meg visszasírja a "régi szép idöket", az nézzen körül Észak-Koreában,
vagy Kubában.
A "szakértö kormány"-nak az MSZP nevezte magát az 1994-es választásokon.
Felder újabb hozzászólásából ismét azt lehet kihámozni, hogy az a fránya vasút tehet a közúti átjárókban történö balesetekröl.
A vonat nem engedi át udvariasan az autósokat, hogy csak azután menjen, ha meggyözödött, hogy nem közeledik autó. Ez így logikus...
Az, hogy nem látják a piros jelzést, egyszerü hazugság! A fehéret érdekes módon mindenki látja. A fényjelzöböl mindkét irányban kettö van, az úttest két oldalán,
két szögböl pedig nem tud sütni a nap, vagyis látni kell a jelzést!
Lenne egy kérdésem, keveset járok Egerszegre. A városnak hány állomása vagy magállója van? Konkrétan arra lennék kiváncsi, hogy a 25-ön van e állomás, A Zegi nagyállomás már a Zeg - Lenti vonalon van. Ha 25-ön nincs állomás, akkor a hodos felé tartó vonatoknak kis kitérőt kell tenniük.
Ha nincs állomás a 25-ön, van e terv egy új építésére??
"...mert akkor megint elvesztenének egy dolgot, amiért egyáltalán szüksége van a társadalomnak ilyen fontoskodo személyekre..."
kisséOFF Itt 2 eset lehetséges: 1. Japánban (fajlagosan) kevesebb fontoskodó személy van, mint Németországban, így kevesebb területre kell szétszóródniuk ahhoz, hogy megtalálják jövedelemforrásukat. Tehát adott esetben a közlekedés területére kevés fontoskodó jut. 2. Japánban a fontoskodók ugyanannyian vannak, mint Németországban, de találtak a közlekedésnél jövedelmezőbb területet, a fontoskodó tevékenység kifejtéséhez.
Én a 2-re szavaznék, de lehet, hogy Carpy mond egy harmadik variációt... kisséON
Közgazdasági definíció: ........ ha valamit tönkre akarsz tenni, akkor kezdd el támogatni. Sajnos a támogatók nem tehetnek róla, hogy a szakemberek, munkavállalók csökönyösek, és nem mindig hajlandók tönkremenni. Ilyenkor csak a nyereségesség fogalma esik ki a szótárból. ......... felder
Aki szerint az acélgyártás témaköre nem erre a topicra való annak teljesen igaza van. Csupán aért bátorkodtam vele foglalkozni, és mások terhére lenni, mert régen a vas - út is a vas- és acélgyártás függvénye volt vevői és beszállítói minőségben is.
Ha a nyereséges acélgyártást kérdőjelezed meg, akkor vedd fel a kapcsolatot Shimozuma Hiroshi úrral, a japán Sumitomo Metal Kft elnökével. Ő elmondja neked a a nagy titkot, hogy lehet acélt nyereségesen termelni. Őneki bizton elhiheted minden szavát, ha tudsz japánul, mert Japán évi 95 mio tonna acélt gyárt. Az első Kína évi 123 mio tonnával.
Ha a diósgyőri acélgyártás szétzüllesztés előtti nagyságát vonod kétségbe, akkor ajánlom figyelmedbe Fazola Hernik munkásságát 1760-1770-es évekből a vezérigazgatók hosszú sorát, mint Horthy István, Énekes Sándor, Szeppelfeld, stb. Az ő munkájukba csinált bele első szabad kormányunk "szakértő" állománya.
Tegnap megint egy nagyon érdekes tényfeltáro film ment a HR-TV-n (Németország németül).
A szerkesztö összehasonlitotta a Németországi tömegközlekedést a japánnal. Nagyon érdekes következtetésekre jutott.
Röviden:
A politikának azért nem érdeke semmit sem tenni ebben az ügyben, mert akkor megint elvesztenének egy dolgot, amiért egyáltalán szüksége van a társadalomnak ilyen fontoskodo személyekre.
Számokban kifejezve:
A japán tömegközlekedés (sinhez kötött) kb. a felébe kerül az utasoknak, mint Németországban (azaz itt drágább), s miután távolkeleten ez szubvencio nélkül megy ilyen olcson az adofizetöknek sem kerül egy fillérjébe, mig a németek évente több 100 mlrd. adoEurot költenek az un. tömegközlekedésre, autopályákra (meg az abban résztvevök saját céljaira).
De ugyan miért?
A film megrendelhetö DVD-n vagy VHS-n ezen a cimen:
"...a közbülsö kocsik tengelyei is megvannak hajtva..."
Úgy érted, hogy az egész villamos erőátvitelű, a két végén két dízelmotorral, és összesen 16 villamos vontatómotorral?
Ez ugye elvileg elképzelhető, ha valaki kitalálja, hogy milyen jó ötlet az eredeti metró (Jauza) vontatómotorjait felhasználni, le lehet mondani egy máshova el nem süthető berendezésről (hidraulikus hajtómű, kardános tengelyhajtás). Ennek szellemében én viszont tudok egy még jobb megoldást: a kerékpárokat a tengelyvégeknél fogva kell meghajtani, mosógép motorokkal, ezáltal még egy gyártmány kilőhető a palettáról. (Az ésszerűsítésért járó prémiumot majd kérem a ........ bankszámlára átutalni.)
Azt nem lehet pontosan tudni, mert amit mondtak, mármint, hogy a közbülsö kocsik tengelyei is megvannak hajtva megint nagy felhördülést okozott, mert sokaknak nem szimpatikus a nagyáramu kábelek vezetése a vonatban a kocsik között.
Igy lehet, hogy az RZD-nek ez még átmegy, de exportra megint csupa akadály keletkezik. Ebböl kifolyolag abszolut nem biztos, hogy milyen lesz a végleges megoldás. (a motorokrol is simán hallgatnak).
OFF:
Dömötör-torny: nem nyert!
Lsd pl. http://www.vendegvaro.hu/31-7949
"Dömötör-torony, Szeged
A város legrégibb műemléke: alapjaiban XI. századi; alsó román stílusú része XII. századi, felső, kora gótikus emeletei a XIII. századból valók. Az 1931-es újjáépítés óta Aba-Novák Vilmos falképei díszítik. Amikor a Fogadalmi templom építése előtt a helyét készítették elő, az egykori Szent Dömötör-templom barokk tornyának bontásakor került napvilágra a Dömötör-torony. Helyreállításakor, 1931-ben falába ajtót vágtak, belsejét - olasz mintára - keresztelőkápolnává képezték ki. Az ajtó bélletébe a vár bontása során megmentett, román kori faragott köveket, ívmezejébe a város legrégibb szobrászati emlékét, a XII. századi kőbárányt illesztették. (Utóbbi egykor feltehetően a vár első templomának homlokzatát díszítette.) A kovácsoltvas ajtó, "az élet kapuja", az élet egyes mozzanatait szemlélteti a keresztény liturgia szimbólumaival. A két évszám közül az 1272-es nagyjából a torony korára utal, míg az 1931-es az újjáépítést jelzi. Ekkor készült a torony belsejében látható stílszerű keresztelőmedence is. A falakat Aba-Novák Vilmos falképei díszítik - a művész ezzel az alkotásával elnyerte 1932-ben a páduai nemzetközi egyházművészeti kiállítás nagy aranyérmét."
Egyébként a Szeged története c. könyvben jó képek vannak a barokk templom bontásáról és a régi torny előbukkanásáról...
ON
Sajnos az életkoromról néhányan másként vélekednek, de köszi a biztatást. Még emlékszem arra, hogy a sorompó leengedéskor még kolomp is szólt. egy oszlop tetején.
"Ha jol emlékszem az ünnepek alatt beraktam egy fényképet az RZD 4 részes Uzsgyijárol"
Emlékeztem rá, hogy beraktad. Az viszont - elnézést - kicsit kishiftelődött, hogy 4 részes volt. (Vajon tényleg M+P+P+M elrendezésű? És vajon milyen a hajtásrendszer - nem hinném, hogy itt szerencsés lenne megtartani az újabb Usgyik "megfelezett" megoldását...)
"A nagy hagyományú diósgyőri Vasgyár éppúgy nem tűnt volna el a süllyesztőben, mint a Kassai Acélkombinát, Katowice, stb, ha átrakás nélkül egyenest széles nyomtávon jöt volna be az alapanyag.
Bár Dunapentelénél a búzamező hullámzott, de az tény, hogy az olcsó belvízi tömegáru szállítással a vasút nem tud versenyezni, ezért ha ügyesen gazdálkodnak, akkor nyereségesen lehet vasat- acélt gyártani.."
Ha megvolt a nagyvizit már, akkor menjél inkább Napóleonnal, meg Sztálinnal beszélgetni...
Az említett összegre utaló beruházásoknak azáltalad megadott idő óta nyoma sincs. Lehet hogy Budapestről elindult, de olyan lassú ökrösszekér viszi Miskolcra, hogy még nem ért oda. Aért is mondom, mert a Pksi atomerőmű 10 mrd tervezett, és 17 mrd tényleges költséggel épült fel az átkosban,Kádárék idejében.
Ezt bátran kijelenthetem, voltam a vasgyárakban néhányszor. Erre mondta egy miskolci ügyvéd: az LKM rendszerváltás utáni története a gazdasági bűncselekmények sorozata. De azokat nem a miskolciak követték el.
