"itt most azért vagyunk, hogy szakmai, tudományos kérdéseket megbeszéljünk."
No rajta. Sajnos előző példám lényege elveszett a részletekben, ezért egy másokat mondok: adott hosszúságú cérnával összekötött két golyó kering egymás körül, arra kérlek, fejtsd ki, hol kap itt szerepet a cp. és hol a cf. erő. Nézőpontomat bizonyára ismered, de ha kéred, leírom.
Még találd ki az erőmegmaradás törvényét, az erőáramokat erőellenállással meg az elágazási Kirchho Tuargeo-törvényeket, és beírtad magad a fizikatörténetbe :)))
De ha ugyanúgy ható, ugyanakkora erő megy tovább, akkor az a másik erő nem különböztethető meg az elsőtől, s csupán indifferens szóhasználat kérdése, hogy a továbbadott erő az másik-e vagy nem.
Ez nem számít nekik, mert erre is már begyakorolt módszereik vannak, amiket már többször eljátszottak.
Először van az, hogy a szerző nem is azt írta, vagy nem is úgy gondolta, ahogy én előadom. Amikor szó szerint idézem, akkor előveszik azt, hogy ezt nem is úgy kell érteni, hanem a szerző tulajdonképpen azt akarta kifejteni, amit ők hisznek. Amikor viszont vastag betűkel kiemelve idéztem, hogy a szerző pontosan és tömören ellentétes dolgokat állapít meg, mint ők, akkor meg elkezdik a szerzőt áztatni, eljelentékteleníteni. Érdekes módon ekkor már nem számít nekik az, hogy egyes szerzőkhöz képest ők a niemandok, csak mikor én foglalok állást valami/valaki mellett.
Ezt a forgtókönyvet már többször eljátszották, pl. Lee Smolinnal kapcsolatban, vagy Matolcsi Tamással kapcsolatban, aki pl. feketén fehéren, vastag betűkkel leírta, hogy a specrel szerinti hosszkontrakció nem valóságos fizikai tény, hanem csak látszat. Ennek ellenére még most is úgy kommunikálják ezt, hogy Matolcsi nem is úgy érti, amit világosan és egyértelműen leírt.
Egyébként már többször megválaszoltam, hogy ebben nincs ellentmondás, mert nem nem ismerjük a tehetetlenségi erők forrását és hatásmechanizmusát, így egyes esetekben úgy tapasztaljuk, hogy a tehetetlenségi erő a testre hat, más esetekben, amikor továbbadódik, akkor meg az fejti ki.
De te csak azért tovább folytatod áldásos tevékenységedet, Vén Kövér (Fat Old) levelezőtársunk...
Jó, ez rendben van. A legtöbb ember a maga szűkebb szakterületén képes hatékonyan működni akár egész életén keresztül, mélyebb megértés nélkül is, pusztán a jól begyakorolt rutin alapján.
De te itt a fundamentális fizikai elméletek kritikájával próbálkozol, ám ezen a pályán már csak gyermeteg módon csetlesz-botlasz.
Bocs, előre is röstellem a most következő beszólást, de mintha ezért énekelnék a fizikus hallgatók, hogy "Tudásomnak asztaláról száz mérnök eszeget", mármint sandán valami olyasmire céloznak ezek a csúnyák, hogy a lényeg értése nélkül is lehet számolni - de legalább visszavághatsz nekik valami mérnök indulóval.)
Én nem vagyok híve az ilyen mondókáknak, s egymás szakmájának tréfás, vagy valóságos cikizésének. Én megbecsülöm más szakmáját is, legyen az bármilyen végzettséggel járó, hiszen ő is hozzájárul valamilyen módon a társadalom életképességéhez (remélem legalábbis).
De itt most nem is azért vagyunk, hogy egymás végzettségét és képességeit mérlegeljük, ahogy a szekértáborból valók leggyakrabban teszik, hanem hogy szakmai, tudományos kérdéseket megbeszéljünk. Ha nem sikerül közös álláspontra jutnunk, az sem tragédia, de emiatt nem kell mindjárt a másikat becsmérelni és szellemi képességeit minősítgetni.
Úgy látom, ezen e téren még sokat kel fejlődniük ezeknek a közösségi médiáknak, pontosabban a rajtuk megszólalóknak, mert jelenleg az indulatok elszabadulása, s mások becsmérlése a gyakori, és nem a becsületes és mértéktartó viselkedés. Sajnos, ha ilyennel kerülök szembe, néha én is elveszítem a higgadtságomat.
aki valami csoda folytán kiseggelt valami felsőfokú végzettséget, de annyira nem látja át még a saját szakmája anyagát
Seggelj te oda, ahova gondolom...
Hogy én hogy látom át a saját szakmámat, azért te ne aggódj, s megnyugtatlak, hogy amit én a szakmában letettem, s amelyik létesítmények megvalósultak, azt nyugodt szívvel használhatod, s használod is, csak lehet, hogy nem tudsz róla.
Félelmetes az, ahogyan a legprimitívebb ideák is kifognak Tuaregon, ha újak és mások, mint amit évtizedekkel ezelőtt megtanult.
Tévedés, én igenis figyelem az újabb kutatásokat és elméleti felvetéseket, s például ezért emlegetem Lee Smolint is, aki nem éppen a bemerevedett fősodorbeli kozmológiai elveket vallja, mint ti.
Ugyanakkor viszont nem látom be, hogy a jól bevált newtoni fogalmakat, mint a centrifugális erő, miért kellene száműzni akár a gyakorlatból, akár az elméletből a fiktív erők közé.
Félelmetes az, ahogyan a legprimitívebb ideák is kifognak Tuaregon, ha újak és mások, mint amit évtizedekkel ezelőtt megtanult.
Van még néhány "öreg csont" ezen a fórumon, aki valami csoda folytán kiseggelt valami felsőfokú végzettséget, de annyira nem látja át még a saját szakmája anyagát se, hogy az új ideák egyszerűen kifognak rajtuk. Belemerevedtek az egyszer megtanult, de valójában meg nem értett ismeretek kereteibe.
(Bocs, előre is röstellem a most következő beszólást, de mintha ezért énekelnék a fizikus hallgatók, hogy "Tudásomnak asztaláról száz mérnök eszeget", mármint sandán valami olyasmire céloznak ezek a csúnyák, hogy a lényeg értése nélkül is lehet számolni - de legalább visszavághatsz nekik valami mérnök indulóval.)