Az idő mibenléte mindig is foglalkoztatta, és zavarba is hozta az embereket.
De viszonylag korán megjelent az az elképzelés is, hogy nem is létezik.
Lehetséges-e, hogy csak a tér, az anyag, és energia létezik?
Az energia hatására létrejövő változások, mozgások összehasonlíthatók, számszerűsíthetők. Ezt nevezzük sebességnek.
A tér, a térben helyet foglaló anyag geometriai tulajdonságai szintúgy összehasonlíthatók, számszerűsíthetők.
Az energia hatására létrejövő mozgások, változások egyetemessége és pontossága kelti az emberi elmében azt az automatikusan kialakuló képzetet, mintha az idő létezne.
Idő = Távolság / Sebesség
Az idő nem létezik, csak egy automatikusan kialakuló képzet, amiből
hasznos segédfogalmat képeztünk? Vagy ez maga a létezés?
Lehet-e, szabad-e rangsorolni az anyag tulajdonságai között, és
azt mondani, hogy a tömeg/energia az elsődleges és ehhez képest az idő csak általunk bevezetett segédfogalom,
amihez lélektanilag közelebb állunk, mint mondjuk különféle sebességek érzékeléséhez?
Ellenmondana-e mindez a téridő elméletnek, vagy ez a segédfogalom dimezió könnyedén kicserélhető "valósra", vagy "elsődlegesre"?
Vagy erre nincs is szükség? Semmi gondot sem okozhat, hogy valójában egy nem létező, önmagán kívüli okból is relatív fogalommal dolgozunk axiomaközeli szinten is?
Ez csak egy szó. Mit nyernénk egy másik szóval? Akit nem érdekel a fizika, nyugodtan gondolhat úgy az időre, mint ahogy a 20. század előtt tették. Minden célra alkalmas lesz, nem késik emiatt se munkából, se randiról, elégedetten használhatja.
Akinek meg fontos, az úgyis megtanulja. Akkor érteni fogja, miről van szó, nem fogja zavarni, hogy mások máshogy értik.
Egyszer beszélgettem egy ezoterikus módon gondolkodó emberrel, aki szinte mindenben hitt, amit ki lehet találni, ufó, aura, telekinézis, pozitív energia, tudat ereje, bármi. Azt mondta, ő nagyon sajnál engem meg a többi hozzám hasonló szkeptikust, mert mi egy szürke, unalmas világban élünk. Az ő világa meg színes, izgalmas, érdekes, a szellemvilág teszi széppé.
Nincs olyan, hogy mindenre érvényes pontos idő. Az egyes objektumoknak van sajátideje (amit egy vele egy helyen tartózkodó óra mutatna). Külön objektumokra ez lehet különböző.
Az, hogy létezik egy globális, egységes idő, az egy tévedés volt. Az egyes objektumok sajátideje a szokásos életben olyan kevéssé különbözik, hogy észrevehetetlen maradt egészen addig, amíg nem tudtak elég jó órákat készíteni. Mivel úgy tűnt, minden egyformán öregszik, a jó órák egyformán járnak stb., az emberek egy olyan idő fogalmat alkottak, amely globális, abszolút, nem függ semmitől. Ez az időfogalom olyan természetesnek tűnt, hogy nem is gondoltak arra, hogy máshogy is lehetne.
Aztán kiderült, hogy ez egy egyszerű tévedésen alapult. Csak egy közelítés, ami általában jó, de ha elég pontosan mérünk, vagy elég nagy relatív sebességekkel dolgozunk, akkor kiderül, hogy nem jó ez az idő fogalom.
"A V/A Depréz mérő sem mér semmiféle Voltot és Ampert csak a mutató erőkarjára szerelt rugó által kifejtett ellenerőt mutatná."
Nem matat az semmiféle ellenerőt se, hanem csak a rugó deformációját. A számlapon csak elfordulási szögnek kellene lennie. A nyomaték meg az erő csak egy számított érték. Amit a Yung törvényből számíthatsz ki.
Idő a fizikában: amit a jól konstruált óra mutat. Ez igaz a newtoni modellre is, a specrel modellre is, meg az altrel modellre is.
Viszont ezek a modellek már eltérő előrejelzéseket tesznek arra nézve, mit fognak mutatni bizonyos körülmények között ezek a jól konstruált órák.
Newton úgy gondolta, minden jó óra minden körülmények között ugyanazt fogja mutatni. Ha nem, akkor nem nevezhető jó órának. (mondjuk homok ment a fogaskerekek közé)
A specrelben és altrelben ez már nem igaz. Jó órák különböző pályákat bejárva mutathatnak eltérő értékeket, és ez nem meghibásodás.
Minek? Nem akarsz tanulni, nagy valószínűséggel képességed sincs a megértésre. Én magyaráznék, te semmit se értenél, aztán azzal nyugtatnád magad, hogy odavetnél valami nagyképű ostobaságot. Mire lenne ez jó?
Az erő, meg az ellenerő ugyanúgy kitalált fogalom, mint a V meg az A. Csak valami miatt azt hiszed, az erő maga a valóság, a többi meg kitaláció. Pedig az erőt is közvetve, számítással kapod meg, a rugó megnyúlását megszorzod valami N/cm dimenziójú konstanssal. Vagy elvégzi helyetted egy mutató-skála összeállítás.
Van a fejedben egy egyszerű modell, és azt hiszed, az maga a valóság, a fejlettebb modellek meg kitalált agyrémek. Pedig az saját modelleddel nem tudsz egy csomó kérdésre helyes választ adni, aki meg jobb modellel dolgozik, az képes erre.
Az erőt nem tudod mérni, csak a vele szemben fellépő ellenerőt. Ezzel tudod megfogni az erőt. A rugós erőmérő az erővel szemben kifejtett ellenerőt mutatja a rugó ereje által. Minden mechanikus műszerben megtalálható egy rugó. A V/A Depréz mérő sem mér semmiféle Voltot és Ampert csak a mutató erőkarjára szerelt rugó által kifejtett ellenerőt mutatná. A számlapon Newton-nak (N) kellene lennie, de kitalálták helyette a Voltot és az Ampert. Persze lehetne rajta Nm is, csak ez már nem mért, hanem számított érték, mivel az erőt be kell szorozni hozzá az erőkar hosszával.
Ilyen alapon mehetne a mennyországon is keresztül. Annak is annyi értelme van mint a kitalál téridő kitalált geodetikus vonalának.
Ha a mennyország modellel meg tudod mondani, számszerűen, pontosan, hogy hogyan térül el a fénysugár, akkor az szintén egy jó modell. Ha nem, akkor csak azt mutatja, hogy semmit se értesz az egészből.
A görbült téridő modell segítségével ki lehet számítani. Ezért használják.
Te láthatóan az hiszed, hogy az "erő" nem csak valami "kitalált" dolog, hanem maga a valóság.
De tudsz te közvetlenül erőt mérni? Ha statikusan méred rugós "erőmérővel", vagy nyúlásmérő bélyeggel, akkor valójában egy ismert rugalmassági modulusú test deformációját méred. Ha pedig dinamikailag méred, akkor valójában egy ismert tömegű test gyorsulását méred. Tehát valójában vagy geometriai jellemzőt, vagy kinematikai jellemzőt mérsz. A "kitalált" tér, a "kitalált" idő, a "kitalált" téridő valamilyen adatát, amelyekhez csak a Yung törvénynek illetve a Newton törvénynek nevezett egyszerű lineáris modellek kapcsolnak valamiféle "elképzelt" erőt.
A geodetikus pálya viszont nem csak ilyen áttételesen mérhető, hanem közvetlenül, geometriai illetve kinematikai méréssel. Tehát sokkal kevésbé "kitalált" dolog, mint az erő. Sokkal közelebb áll a mérhető valósághoz.
