Előre bocsájtom, hogy nem piszkálódni akarok, de érdekelne, hogy van-e valamilyen fizikai végzettséged?
Mert ha csak mindenféle cikkből ollózgatsz össze minden marhaságot, az még nem tudomány.
A Világegyetem felrobbanására kitalálni egy új elképzelést ( persze cikkel alátámasztva ), aztán nem volt felfúvódás, a tágulás lassul ( éppen az ellenkezőjét tapasztalják a tudósok ), szóval ezekhez nagy bátorság és főleg nagy önbizalom kell.
Attól, hogy a gravitonpárok sebessége c2, azaz kb 1 millió c. A fénysebességnek semmi köze az utazáshoz, az utazás nem rakétahajtóművel történik hanem a gravitonsugárzás manipulálásával.
Az űrhajó maximális sebessége nem lehet több mint a gravitonok sebessége, a fénynek itt nincs szerepe.
A Világegyetem is így robbant fel, a gravitonok sebességével. Nem volt semmiféle felfúvódás, egy nagysebességű robbanás volt ami azóta is lassul, a nyomógravitáció lassítja. A Nobel tévedés volt.
Ne bolondozz a nyomó gravitációval, hiszen melegszenek a csillagok (meg a Föld is), a probléma nem ott van, hogy nem fékeződik a Föld (fékeződik, hosszútávon, nagyléptékben). A problémát a graviton-barionos anyag kölcsönhatásának mechanizmusa jelenti. Hogyan csinálja?
A csillagok közötti űrutazás során meg is kell állítani az űrhajót, vagy elég ha csak felgyorsítjuk, és repül a végtelenségig? Mert pl egy 100 tonnás űrhajó felgyorsításához fénysebesség közelébe elég 100000 tonna nukleáris üzemanyag, viszont a mehállításhoz is kell ennyi, a 100000 tonna plusz üzemanyag szállításához viszon már 100 millió tonna üzemanyag kell.
Bárcsak ilyen egyszerű lenne a helyzet, de sajnos nem az. Hiába hajtod gravitonokkal az űrhajót, az attól még nem fogja túllépni a fénysebességet. Mitől lépné?
Kösz, hogy alátámasztod amit mondok, csak nem érted.
Az aszteroida egy csomó részecske, ami lassan megy. Lehet vele utazni csak nem érdemes. Villamossal is utazhatsz a csillagok között (mondjuk kilövöd a villamost egy parittyával), de nem gondolom, hogy csillagközi utazáson bárki ezt értené.
A fény, mint részecske sebessége is édeskevés a csillagközi utazáshoz. Akkor mit akarsz egy aszteroidával?
Ha a villamosba beszereled a gravitációs reaktorokat, akkor igen, lehet vele "térugrálni".
Ó, remek. Akkor elmondom, hogyan lehet utazni a csillagok vagy akár a galaxisok között. Féreglyukkal nem, az biztos, mert olyan nincs. Ami van az meg rossz szagú.
Az utazáshoz kell létezzen a természetben egy olyan részecske ami gyorsan megy. Ha ez nincs akkor nem lehet utazni a csillagok között. Sehogy.
De szerencsére itt van a graviton. A graviton párok sebessége c2 (nem igazi!) és hatalmas erővel nyomják az anyagot, a gyorsító erő 1.2 x 1044 Newton (ez tényleg ennyi).
Az utazás ezzel a hihetetlen gyorsító erővel történik, mégpedig úgy, hogy az egyik oldalról érkező sugarakat el kell fókuszálni magunk elől. Ez esetben a hátulról érkező DVAG gravitonsgárzás a testünket meg a hajót ezzel a gigantikus erővel gyorsítja.
Semmi szétlapítás meg palacsitasütés, mert a gyorsulás szabadeséssel történik, a gyorsító erőt nem érzékeled.
A fókuszáló reaktor lehet pl 3 (akár több) szembefordított eszköz egy síkban. A 3 fókuszáló egység egy egyenlő oldalú háromszög csúcsain helyezkedik el és befelé néz a háromszög középpontja felé.
Ha a síkból kifordítjuk a reaktorokat tölcsérszerűen, akkor a tölcsér csőre felől érkező gravitációs sugarak eltérülnek előlünk, ezáltal azok nem nyomnak minket és a hátulról jövő gravitonok akár c2 sebességre gyorsítják a csillagközi rombolónkat. Egy közelebbi csillag tíz perc.
Nincs semmiféle időlassulás, csak gyorsan odaérünk.
Erről azt olvastam, hogy maga a tény nem mond ellent Einstein törvényeinek, tehát megoldható. Ha nem is mostanában.
De arról egyetlen cikk sem szólt, hogyan lehet irányítani ? Végül is nem mindegy hogy hová lyukadunk ki és arról sem olvastam, hogy a visszafelé vezető út az miként fog lezajlani. Mert azért arra is csak szükség lenne.
Mesterségesen se lehet negatív tömeget előállítani.
Mondom, hogy teljesen félreérted. Lehet olyan rendszert létrehozni, mely bizonyos körülmények között részben hasonlít arra, ahogy egy (csak elméletben létező) negatív tömeg viselkedne.
Pl. lehet egy kocsit úgy vezérelni hogy feléd jön ha tolod és fordítva. Mert pl. nyomás érzékelő vezérli és motorok hajtják a kerekeit. De olyan nincs hogy építesz valamit ami aztán megsérti az impulzus megmaradás törvényét.
Vagy ha mégis van, akkor az egy új helyzet amihez új fizikát kell alkotni.
De ez a rezgő akármi nem ilyen. Az normális fizikával mutat furcsa tulajdonságot meghatározott körülmények között. Aminek semmi köze valódi negatív tömeghez és természetesen olyan hajtómű sem készíthető vele mint amit lerajzoltál.
Ha az ábrán látható találmány úgy működne, ahogyan te elmondtad - brutálisan sérülne pl. a lendületmegmaradás törvénye, más törvényekről már nem is beszélve.
Mi köze ennek valódi negatív tömeghez? Valaminek egy része speciális körülmények között hasonlóan viselkedik. Erre mondtam a liftes példát: megnyomod az emelet gombját és felmegy, mintha nem hatna rá a gravitáció...
Hogyne, lokálisan, a berendezés egy kis részét tekintve. Ez a szimuláció.
Csakhogy ez nem alkalmas hajtóműnek. Pl. a lift se antigravitációs elven működik, akkor se, ha látszólag magától felmegy. Az egész szerkezet egy kis része megy fel, de kell hozzá épület, liftakna, kötél, motor. Az nem megy hogy kiveszed a lift fülkéjét az egészből, és felmész vele a Holdra.
Gyakorlatilag ellenirányban rezgő tömegekkel ugyanazt a hatást éred el mintha negatív tömeged lenne, valójában tényleg nincs, de a hatásában(!) mégis van.
Közel egy évtizede ismert és kísérletileg bizonyított tény, hogy negatív tömeget elő lehet állítani
Ez teljes félreértés. Szimulálni lehet. Csak sajnos az pont annyira alkalmas űrutazásra mint a Millenium Falcon filmgyári makettje. Elvileg is, ez nem technikai kérdés.
Ha már űrutazás, műszaki ember lévén, kicsit körülnéztem milyen lehetőségek adódnak, a hagyományos rakétatechnológián kívül a hosszútávú űrutazásra.
Némi kutakodás után találtam egy reális megoldást, amellyel már ma is forradalmasítani lehetne a földi és űrrepülést. Ez a meghajtási mód a NASA által is tanulmányozott, úgynevezett negatív tömeg vagy diametrikus meghajtás.
Közel egy évtizede ismert és kísérletileg bizonyított tény, hogy negatív tömeget elő lehet állítani, így nem lenne akadálya, hogy végre igazi, eddig csak a sci-fi filmekben létező űrhajókat építhessünk. Nemcsak bolygóközi, de akár csillagközi utazásra alkalmasakat is.
Hangsúlyozom nem sci-firől van szó, az egész elméletet szakfolyóiratokban publikált anyagok alapján írtam, a referenciákat megadtam.
Mivel ide bajos lett volna bepötyögni az elméletet, így az egy külön weboldalra került. Igyekeztem érhetően és egyszerűen fogalmazni, remélem érthető lesz.
Parallaxis alapú mérés: a Földpálya két átellenes pontján felvételt készítenek a közeli csillagról. A közeli csillag a távoli csillagok és galaxisok hátterén egy kicsit máshol látszik, az elmozdulás alapján trigonometriával ki lehet számítani a távolságát.
