Mennyiért vállalod kompletten hogy a 9 szál zárt szelvényt elhozod, összehegeszted, lefested, letelepíted, rászereled a napelemeket? Úgy lenne korrekt az összehasonlítás.
"Konkrétan 9 szál szögvasból vagy zártszelvényből elkészülhet a saját gyártású létra keret, ami pár lábon megáll járdalapokon. Legyen 9 láb, 9 járdalapon. Műanyag alátétekkel erre közvetlenül csavarozható 18 panel. A napelemek alá a keretre lehet rögzíteni beton súlyokat a lábak mellé, a biztonság kedvéért. Így nem is látszik."
5 vagy 6 évvel ezelőtt, 18 panel egy emelet magasra - megrendelésre - történő felszerelése 400K nettó volt. A következő ajánlat 440K nettó.
A panelokat én vittem.
Az a fele ár, az gavalléros túlzás, mert inkább a harmada.
Gyakorlatilag azonos az ára a vállalkozó általi földre telepítésnek és a tetőre telepítésnek. ha nem csak néhány panelről van szó, hanem 8-10 kWp vagy többről.
A kelet-nyugati telepítés ésszerűbb lapos állásban (10-15 fokos szögben).
Onnan indult az eredeti téma hogy ha van alkalmas tetőfelület, akkor érdemes-e földre telepíteni. Ahol mondjuk szabadabban lehet tájolni (ami kiderült hogy nem nagy előny), viszont konzol kell hozzá. Erre jött pali hogy duplájába kerül az arra alkalmas tetőre rakja az ember, azaz a földi konzolos telepítés felébe kerül.
Annak ellenére hogy olcsók, egyszerűek a tetőkonzololok, a földi telepítésnél kell tartószerkezet, jobban porosodik a panel, és meg kell oldani a kábelezést is a házig (föld vagy légkábel).
Erre kellene számokat látni, és kiderülne hogyan néz ez ki. Nem csak a tartó ára a különbség, hanem a kábelezés, inverter elhelyezés, egyebek.
Nem. Nagyon rosszul hámoztad ki a lényeget. Az a hozzászólás, még szűkebben az a bekezdés, amiből idéztél, vegytisztán a dőlésnek a termelésre gyakorolt hatásáról szól. A végén egy sarkos példával illusztrálja a lényeget. Ebből én nem tudtam volna azt kiolvasni, hogy valaki csak úgy évekre ledobálja a paneleket a földre, oszt jóvan....
"Arra viszont nem kaptam választ (nem is fogok mert kamu) hogy mitől kerül duplájába ha a tetőre felrakom a napelemet. A földi konzol sokkal drágább, még ha magad barkácsolod is."
Ez így, ebben a formában nem igaz. Saját példa: Vidéki udvar, nyírt fű. Szomszédos telkeken fák házak. A fű közepén kb 30nm reggeltől estig benapozott terület. Az 18 panelnyi felület, amit nem érnek a sétáló árnyékok. Hogyan telepítenék oda költséghatékonyan minél több napelemet? Nagyjából úgy, ahogy mipalink leírta. Szinte fekve, hogy ne árnyékoljanak egymásnak. Kicsi dőléssel dél felé, hogy a víz azért lefolyjon róla. A 10 fok már a 90 %-os sávba esik. Mivel építményt nem szeretnék, és szempont az olcsóság, letenném térdmagasságba. Miért? Mert abban a magasságban, a beépített környezetben alig van szél, még viharban is. Az a fekvő panelt biztosan nem bántja. Ezért nem kell a rögzítést túlbonyolítani. Konkrétan 9 szál szögvasból vagy zártszelvényből elkészülhet a saját gyártású létra keret, ami pár lábon megáll járdalapokon. Legyen 9 láb, 9 járdalapon. Műanyag alátétekkel erre közvetlenül csavarozható 18 panel. A napelemek alá a keretre lehet rögzíteni beton súlyokat a lábak mellé, a biztonság kedvéért. Így nem is látszik. Poros lesz? Leslagolom. Rámászik a macska? Mi baja lesz? kizárt, hogy ez drágább legyen saját melóval, mint egy tetőtartó, céggel szereltetve a tetőre.
A földre lerakáson volt a lényeg. Ha raktál le már bármit a földre akkor érted miről van szó. Koszos, poros saras lesz, ami rontja a hatásfokot. Hasonlóan mint amit ajánlott, hogy mindössze 30cm-t emeli ki az alját a földtől. Nemhiába kell két hetente lemosni neki.
A tájolással tisztában vagyok, pont azért linkeltem hogy gazdaságilag nincs értelme foglalkozni a napkövetésnek, ideális tájolás hajhászásnak.
Arra viszont nem kaptam választ (nem is fogok mert kamu) hogy mitől kerül duplájába ha a tetőre felrakom a napelemet. A földi konzol sokkal drágább, még ha magad barkácsolod is.
"Heheheehhehhehe, ezt elrakom magamnak, nagyon jóóóó!!"
Nagyon megy nektek ez a mű értetlenkedés. Nem csoda, hogy folyton marakodtok. Éppen te linkelted egy órával azelőtt az ábrát, ami szerint 0 és 70 fok dőlés között 15%-on belül van a veszteség.
Azt ne sajnáld, hogy a fák árnyékolják a tetőt. Sokat számít, hogy mennyire melegszik a ház nyáron. Tény és való, hogy ahol a napelem van, az alatt sem melegszik a tető, de ott télen sem.
Ezzel az a baj, hogy a tipikus falusi keskeny de nagyon hosszú telek. Elöl minden ilyen épület megvan ( de itt sajnos fák árnyékolják a tetőt), utána van nagy konyhakert, majd füves gyömölcsfás rész és utána a jelenlegi szántó, ahol csak küzdök, hogy ha valamit vetek is valami learassa stb.
Szóval ez nagyon hátul van és a hülye mérnök fejemnek még teszene is a földre szerelt termelő "technika" alatta meg a szomszéd le tudja legeltetni a gazt és azzal sem lenne dolgom.
Csak azért a gazdasági oldalt még sokat kell tanulmányoznom, hogy megéri-e vajon termelésre ilyet építeni és nem villanyszámla nullázásra, meg egyáltalán Győrben az Eon mennyire partner stb.
Ha úgy sincs használva a kert, építs egy nagyobb féltetős garázst, vagy grillezős, partizós "házikót", aminek csak teteje van. Amolyan kerti kiülőt. Annak tetejére pedig mehet a napelem. Belőheted ideális tájolásra, jól fog mutatni, és az asszonykának is tetszeni fog. Nem a legolcsóbb, az igaz... de menő :)
Nos még messze az ábrándozás szintjén vagyok. A dőlésszög miatt gondolkodtam a keretben, mert az összes földre telepített napelempark amiről képet láttam mind erősen döntött forma volt és ezt én úgy építettem fel magamban, hogy biztos valami szögvas/zártszelvény kereten állhatnak.
Illetve így a nemrég feszegetett évszakonként állítható dőlésszög kivitelezhető ( ha van értelme, de még csak figyelek és tanulok az egész napelem témakörben).
Feltéve, hogy a tető megvan, akkor a tetőre telepítés egyértelműen olcsóbb. Földre telepítéshez nem kell tetőkampó, de szükséges kiemelő keret és rögzítés. A betonalap vagy talajcsavar nem olcsó.
https://visimpex.hu/page/katalogusok
(Nem rozsdamentes fémből vagy fa alkatrészekből is össze lehet tákolni vmit, de azt inkább nem minősítem).
+
Földi telepítés esetén kötelező a villámvédelmi rendszer, amit terveztetni, használatba vétel előtt és utána 6 évente felülvizsgáltatni kell.
