rettentő módon titkolni kell, mert nem lehet pár papírdarabbal megtudni, melyik mit nyomtat :) amúgy szerintem elég csak az adott állomás kódját megtanulni, aztán lefelé azt kell nézni hogy egyezik, felfelé meg hogy különbözik-e :)
Hát, nekem úgy két hete írta... :D A többi szám jelentése biztos nagyon titkos, mert talán épp itt írta valaki, hogy kérte egyszer az egyik ellenőrt, hogy mondja meg, honnan tudja, melyik az érvényesítő állomás, és azt a választ kapta, hogy titkos. De nem lehet bonyolult, ha egy ránézésre ki tudják deríteni. Még az is lehet, hogy egyszerűen be vannak sorszámozva az állomások, és a tanfolyamon be kell vágniuk az egészet. :)) De nem tudom. Most őszíintén, elég ritkán nézik meg rendesen.
A mozgó térközös rendszerben nincs hagyományos értelemben vett térköz, hanem az ATC olyan sebességgel engedi a vonatot, hogy az az előttes mögött 5 méterrel meg tudjon állni.
Jó, nem pont így lesz, mert pontszerű a jelfeladás, de az alapelv ez.
Ilyen lehet mozgó térköz nélkül is, csak sűrűn kell jelző. Pl. a New York-i J/Z vonalon van a peronok mentén több jelző, talán előfordulhat ilyen - mondjuk tény, hog elég szánalmasan vánszorog ott a metró (magasvasút)...
Úgy emlékszem mozgó térközt a párizsi RER A is használ. Mindenesetre csúcsban láttam peron egyik végén kimenni a vonat végét, a másik végén meg már bejönni a következõ vonat elejét.
Szólni a forgalmi ügyeleten, az ellenőr néni szerint ott képesek beavatkozni a készülékek működésébe. Ha valaki jobb megoldást tud, szóljon! (BKVzón írni??)
Ha jól tudom, városi vasút esetében mozgó térközt először Torontóban, a Scarborough SRT-n alkalmaztak. Nem egy extrém nagy sebességnél viszont automata üzemben, sűrű követésnél. És az én személyes meglátásom szerint a gyakorlatban inkább ez utóbbi a döntő tényező, nem a sebesség. Az üzem egyébként még a lineáris indukciós hajtásról is ismeretes, érdemes utánanézni.
