Ha nem nagy rakásradöglés lesz, csak nagy nyomor, de sikerül társadalmilag szervezetten túlélni, akkor az útszélek, árokpartok gazáért verekedni fognaka nyulas-kecskés gazdák. Anyám mondta gyerekkoromban a gazos vasuti töltések láttán, hogy az ő gyerekkorában a gazdák a falujában néha összeverekedtek, ki kaszálhassa le. Akkor minden négyzetcentit, minden biomassza-darabkát hasznosítani fogunk. A kert talajjavításához valóban most van az utolsó nyár, hogy olcsón lehet trágyát, gombatrágyát, lebomló szalmát, komposztot szerezni.
Pedig Te nem érted. Nem kajára termeszteném, az csak 1 lehetőség (remélem, hogy nem kényszer). Olvass vissza, mit fogyaszt a házam, nem hasból írtam, ezek idei adatok. 20-22 fok van, mielőtt kikiáltasz fagyosszentnek...
A kéménynek mindig van huzata, az rengeteg energiát elvisz. Még ha raksz is bele elzárót, tökéletes nincsen. Amúgy meg elég bajos megoldani, hogy ne egy nagy hőhíd legyen az egész.
"Alekszandr Lukasenko belarusz elnök ugyanis bejelentette, hogy azt akarja, 2016-ra működjön a reaktor, sőt esetleg kettő. Ehhez pedig legkésőbb jövő év elején el kell kezdeni az építkezést."
Ott aztán biztos nem lesznek bürokratikus akadályok. Ha Lukasenko azt akarná, akkor Csernobil-tipusú erőmű is átmenne. :-))
Biobrikettáló gép jobban érdekelne, mert én tökéletesen elvagyok egy öntöttvas vegyes kazánnal 150eft-ból és nem vennék a többszöröséért pelletkályhát.
Ráadásul 20ft/kg áron kapok hozzá tüzifát, ami kb azonos fűtőértékű.
Nálam a vegyeskazán egy majd 1000l-es puffertárolót fűt, amiből primitiv vezérléssel (egy termosztát és egy szivattyú) akkor és annyi hőt veszek ki amennyit akarok. A puffertárolómra tudok kötni akár napkollektort is , 3 bordáscsöves hőcserélő van benne. Az aggregátorom (CHP) is a puffert fogja fűteni. Azt az egész lesz annyiba mint egy pelletkazán.
Sok munka nincs a vegyes kazánnal, és bármi elég benne, van hozzá egy német fáradtolajos égőfejem is.
A pelletnél energiaigényes a száritás, csomagolás, tárolás, és a gyártás.(stb)
Egy terméknél nézzük a teljes gyártástól a felhasználóig szükséges energiaigényt.
A brikettálógép azért is érdekelne, mert vannak jószágok, és lesz villanyom orrvérzésig (25kW-os generátorom van). A trágyát nem akarja megvenni senki, akkor meg brikettet kéne belőle csinálni. Nagyon magas a széna tartalma, mert a qrva kecskék sokat pazarolnak...
Hatasfok, EROEI - olvass ezeknek utana. 60 nm csicsoka az kb. 40-60 napi kaja egy csaladnak (ha mindenhol egsszseges es nagyok a gumok). Ha van rajta 5 kg szaraz szar / nm akkor az 10 napi tuzelo. Ha csak 15 fokra futesz akkor talan egy havi.
A probléma az, hogy egy hagyományos kémény agyonvágja a passzívházat alapjaiban, akkora veszteséget okoz. Ennek meg nem az van... Persze megkötés, hogy csak pellettel megy, meg kevés áram is kell hozzá, de hát más sem megy már áram nélkül, gravitációs fűtést meg már nem csinál senki.
Szerves tragyat meg mar most kell szerezni es hasznalni. Ha a kertben termo zold nagy reszet visszaforgatod komposztnak, akkor szinte onfenntarto a dolog.
Nagyon fontos tudni milyen a talaj az adott helyen, ha gyenge akkor most lehet sok tragyaval / komposzttal feljavitani. Vagy esetleg hozatni jo minosegu foldet.
Szerintem a szerves trágya nem ilyen vészes. Igaz, hogy talajrabló, de eddig azt olvastam, hogy elég 4-5 évente 1* trágyázni.
Ha jó minőségű a trágya, akkor nem kell belőle sok. Régen galambászkodtam, azoknak nem volt sok, de igen jó minőségű volt. Szétszórtam egy vödörrel a kiskert egy részén próbából. Évekig vagy 1 méterrel magasabbra nőtt ott minden, pedig azt gondoltam jó ott a talaj. :D
Mutragyat erdemes betragyazni sztem. Kis dozisban kell adagolni. Most olcso, es sokaig elall. Masreszt ilyen helyzetben lesz eleg gaz az utszeleken, be kell gyujteni komposztnak.
Erről a hatásfokról is volt már vitám a kiserőmű topicban.
Homályos tanulmányaim szerint, ha egy belsőégésű motornak szar a hatásfoka, az nem egyenlő azzal, hogy több a hűtési veszteség, hanem, hogy a kéményen elégetlenül megy ki a fűtőanyag.(nesze bazmeg környezetvédelem)
Mikro CHP-t léghűtéses kis aggregátorok vizhűtésesre alakitásával is lehetne csinálni, és a mai dizelek vizhűtéses EGR-ének a hőcserélőjét lehetne használni kipu hőhasznositónak (kicsi pénzért lehet szerezni a bontókban).
Egy cimbim a tanyáján több mint 10 éve egy gázosra(földgáz) átalakitott szutyuki motorral termel vellanyt, tehát a kisméretű (1000-1200kcm) benzinmotorok is jó alternativa.
Az igazán érdekes a biogáz és egy gázturbinás CHP lenne, a Capstone mintájára.
Van emberem aki ezzel mérgez évek óta, hogy segitsek megcsinálni...
Hát ez sem igaz azért. 1kg pellet pelletálása: Nagyüzemben 8-10Ft. Kisüzemben (házi prés) 12-15Ft.
1kg pellet=4,5-5kWh tárolt energia. Ha hozzáveszed azt, hogy ipari melléktermékből, hulladékból állítanak elő a gázhoz hasonló kényelmet biztosító energiaforrást, akkor rögtön rájössz, hogy nagyon is megéri. Én eddig 32-34 Ft-ért vettem /kg. Pont a felében jön ki így, mintha támogatatlan gázzal fűtenék. Ha saját anyagból csinálom, esély van rá még ennek is a feléből- harmadából kihozni, meg kis munka. Nagyon úgy néz ki, hogy időm lesz mint a tenger... Már csak fabrikálni kéne egy matricás prést.
Tudtommal vannak, akik nyugatról települnek keletre. A válság sodrában átértékelődik majd, mik a "fejlett", "civilizált" meg "menő" helyek. London: tippem emberevés belátható időn belül.
Én eddig elégedett vagyok a csicsókával és tervezem nagyban kiterjeszteni a termőterületét, már amennyire tudom, mert iciripiciri a birtok. Viszont hogy "csodanövény" , azzal csínján bánjunk, csodák nincsenek. Kezdjük a többes hasznosítással. Az mindig úgy van, hogy akkor egyik haszna se lesz akkora, mintha arra mennél rá főtermékként. Tehát, ha takarmányként eteted a szárát-levelét a vegetációs időszakban, az a gumótermés rovására megy, logikus, a levélzet asszimilációja erősen lecsökken. Elvileg nincs gond a tüzelőkénti szárhasznosítással, mint ketős hasznosítással, hiszen azt csak a vegetációs időszak végén vágjuk le, amikor amúgy is befejezi működését, a gumók már készen vannak. DE: mivel ilyen baromi sok zöldtömeget termel, pár év alatt eléggé kimeríti a talajt. Tehát ha tartósan tüzelőt termesztesz ugyanott, akkor rendszeresen szervestrágyát kell bevinned. Azonban, ha még teljesen takarmánycélra hasznosítanád is a gumókat (amire éhínséges időkben kicsi az esély), akkor is kevésnek vélem ex has a területről megtermelődő szervestrágyatermést a tützelőnek kivett szárak visszapótlásához. Tehát ha a talaj termőképességét fenn akarod tartani, mégiscsak jóval nagyobb termőterületen kellene a majdnem passzív házadhoz is csicsókát termeszteni. A hamu gondolom, mehet vissza a területre.
Ezt nem hiszem. 8ft kwh-ja (villany 44ft, gaz 10ft). Ha ennyibol kihozzak nem lehet olyan rosz a merlege. Nemetorszagban a gaz ar alatt van evek ota es nem is ugral ugy mint a gaz. Jo cucc az.
Ezek nagyobb joszagok 50KW korul. Nem kell hogy jo hatasfoka legyen, a ho a lenyeg telen, csak jojjon annyi aram is belole amivel elmegy a gepeszet. Ehhez 10% hatasfok eleg.
Ezt az akku kérdést már a villanyautós topicban is kifogásoltam.
Milyen akkumulátor van ma (vagy kilátásban) aminek tömeges elterjedésére, előállitására, regenerálására van háttér erőforrásilag, és minimális a környezetkárositó hatása.
Mert ha ilyen nincs akkor csak egy szűk réteg játéka a történet, és az ezzel foglalkozó cégeknek meg jó piac és üzlet a mai nehéz időkben.
Az iparit szerintem nem érdemes idevenni, mert ott gyorsított és pont ezért energiaéhes fermentáció megy. Nekünk ezt elintézik a bacik és az idő. Cserébe persze kevesebb szesz jön ki a cső végén, de kevesebb energiában is van a folyamat. Szerintem...
PH lakópark, összefogás? Talán 1000km-el NY-ra. De itt? áááá.
nagyuzemileg a kukoricabol->etanol folyamat merlege valahol 1:1.3 korul lehet, tehat alig tobb energia jon vissza belole mint a befektett. Attol persze amit irsz meg jo buli lehet, telen nemsokmindenbol lehet energiat nyerni a folyekony uzemanyag jo megoldas lehet. A biodizel merlege viszont sokkal jobb, cserebe egy adott teruletrol kevesebbet lehet belole nyerni tehat ha korlatos a terulet az alkohol jobb megoldas lehet.
Sziget uzemmodra en a kovetkezoket gondoltam ki:
1. napkollektor + pelletkanaddlo + napelem + aku
(itt napelembol kellene azert 1.5-2Kwp hogy telen is elmenyjen a gepeszet)
2. napkollektor + microchp + napelem + aku
(microchp 1KW aram 3KW ho barmilyen folyekony cuccal elmegy, letezik mar ilyen csak eleg draga). Ebben a konfiguracioban viszont joval kevesebb napelem is eleg mert telen a chp dolgozik.
Nagyobb kozosseg eseten mar biomasszas chp is szoba johet.
Idealis egy olyan lakopark lenne ahol van kb 50 passzivhaz, ennek a gepeszetet meg lehetne mar frankon csinalni sziget uzemodba tavhovel egy biomasszas chp-vel kollektorokkal, napelem, esetleg szelkerek. Gazdasaggal osszekotve szennyviz es mezogazdasagi hulladek is hasznolsna korfolyamatban.
