A másik kultúra ebben az időben a harangedényes kultúra volt. Kr.e 2600 és 2200 közt létezett Németországban, nevét az edényei formájáról kapta. Ez egy bronzkori nép volt. A folyók mentén terjedtek, vsz a mai Spanyolország területéről indult ki a terjedése. A kultúra népessége gerendavázas házakban élt. Főleg szarvasmarhát tartottak, ezenkívül még sertést, juhot és kecskét.
A következő korszakban két jelentős kultúra egy időben élt Németországban. A zsinegdíszes kultúra keletről érkezett, nevét az edények díszítéséről kapta, vsz ők már indoeurópaiak voltak. Kr.e 2800 és 2200 közt terjedt el Németországban. Ők nagytestű állatokat tartottak, marhát és lovat. A sírjaikba az edényeken kivül harci kőbaltát is tettek mellékletnek.
Az első régészeti kultúra, a vonaldíszes kultúra, Kr.e 5500 és 4500 közt terjedt el Németországban, nevét a kultúra által készített edények díszítéséről kapta. Irtásos-égetéses földművelést végeztek, állatokat tartottak, szarvasmarhát, juhot, kecskét. Hosszú házakban éltek a nagycsaládok. Külön temetőik voltak már.
A jégkorszak után vadászok-gyűjtögetők éltek Németországban. Nagyjából Kr.e 5500 körül élték el Németországot a Közel-keletről elindult neolitikus földművelők utódai. Ezek állatokat is tenyésztettek és falvakban éltek.
a korszakokat tekintve szerintem nagyon érdekes a római kor a mai délnémet-osztrák területeken kialakított 3 provinciában:
Germania Superior, Raetia, Noricum.
A germán invázió, a népvándorláskor, ill. a Meroving- és Karoling-korszakok megint csak olyan korszakok, amik nagyon érdekesek a számomra.
Az is egy külön érdekes téma, hogy a zabolátlan, vad, harcias, pogány germán törzsekből az ezredfordulóra hogyan lettek békés, szorgalmas, keményen dolgozó, keresztény parasztok és kézművesek.
Nyilván ebben a radikális átalakulásban a kereszténység felvételének és társadalmi-kulturális-vallási hatásának óriási szerepe volt.
Avagy hogyan alakult ki a népvándorláskori germán törzsekből a német nép (a németség etnogenezise).
Persze ne rohanjunk annyira előre, nem akarom Vörösvári kartársat befolyásolni, térjünk vissza az őskőkorhoz, a paleolitikum időszakához.
Egy kis realítás: München belvárosát terrorveszély miatt kiürítették, ha ezt a Teuton lovagok előre láthatták volna......Németek análisan megkefélve......
Akkor egy kis sváb érintettségű téma. A heidelbergi ember után 130 000 éve a neandervölgyi ember jelent meg Németországban, majdnem 100 000 évig élt ott. Nagyjából 40 000 éve jelent meg a modern ember Németországban, megtalálták az ekkor készített szobrait a Sváb Alpokban, leghíresebb ilyen szobor a Hohlefelsi Vénusz, a Hohlefels barlangban találták, Schelklingen mellett. A legrégibb Németországban megtalált modern ember csontváza 14 000 éves, 1914-ben találták Oberkasselben, ez ma Bonn város része.
Személyes érintettség - néhány távoli ősöm szülőföldje - révén engem elsősorban a Kraichgaunak, Baden északi részeinek, a Schwarzwald északi részének, Herrenberg környékének, továbbá Württembergnek a története érdekel.
Persze a többi régióról is szívesen olvasok, ha tesztek be valami érdekes anyagot.
Van még egy fontos őstörténeti lelet, amit mindenképpen meg kell említeni. Az ősmadár Archaeopteryx, Solnhofenben találták, az ottani palában. A jura korban élt 150 millió éve.
A legrégibb Németországban talált ember, a Homo heidelbergensis volt, a Heidelberg melletti Mauer faluban találták 1907-ben, kb: 600 000 éves volt. A homo erectusok közé tartozott.
