Az új mérő szekrényekből a Hensel biztosan belül plombált, bármeddig besüllyesztheted amíg az elején lévő színes kupakokkal ellátott csavarokhoz hozzá lehet férni.
Az áramSZOLGÁLTATÓ sajnos gyakran nem szolgáltatóként, hanem hatóságként működik, bármikor bármit megtiltanak, ha ezzel egy kis plusz pénzt lehet kipréselni (kizsarolni) a balekből.
Keress egy olyan regisztrált villanyszerelőt, aki nem néz téged fejőstehénnek (állítólag léteznek ilyenek) és az ilyesmit kérdezd meg tőle.
"Ebből az következik, ki kéne lógnia a falsíkból?"
Csak a doboz fedelének kell kilógnia a falsíkból, mert a fedelét később is bármikor le kel tudni szedni, plombálni kell, stb.
ha jól megnézel egy ilyen dobozt oldalról, akkor látszik, hogy hol van az a vonal, ameddig be szabad süllyeszteni.
Ha a doboz elé 20 centi helyett csak 15-16 centi vastag eps-ajtót teszel, akkor sem lesz hőhíd és mögötte el fog férni a falsíkból 4 centire kiemelkedő dobozfedél is.
Én csak az egyik oldalra (alulra) tennék fogantyút, a másik végére zsanérokat tennék, hogy ajtó szerűen nyitható (felnyitható) legyen,
Ha 15 cm eps lesz a falon, ako l kelldöntened, hogy a vilanyóránál mekkora hőhidat engedsz meg magadnak.
Nálam 30cm tégla azon 20cm eps van.
Jelenleg: régi villanyóra a falban, jó mélyen. A fa doboz kukázva lett szigeteléskor, és egy pont nyilásba illő színezett 20cm EPS lap van betolva, amin 2 fül van. Gyarkolatilag alig vehető észre, de a kis fülekkel ki lehet húzni. Így kb 0 a hőhíd, hisz egyben van a szigetelés.
Terv: ha szabványosítani kell, akkor a falba ez a doboz menne. Ennek mélysége 23cm, ez nagyjából a tégla falsíkig lógna ki, szóval ugyanúgy rá tudnám tolni az EPS lapot (ami az "ajtó"), max hatuljából pár cm-t le kell vágni.
A kérdés, ez engedik-e?
Mert ilyet látok:
Max. beépítési mélység: 191 mm
Mélység: 230 mm
Ebből az következik, ki kéne lógnia a falsíkból? Hát remélem nem!!
Szerintem ezt neked,aki ár/érték arányban gondolkodik, át kéne gondolni,majd számolni. Háztartási alapdíj 973ft/hó. Ekkor egy légmm3 gáz nem fogyasztottál el.
60.000ft/ 973 ft az 61 hónap, kevéssel több,mint ÖT év. 5 év alatt kifizeted az alapdíjakkal azt a 60.000ft-ot,amivel már régen megszabadultál volna ettől a problémától. a 973ft 5 év alatti kamatos kamatával most nem foglalkozom :)))
bármikor: fűtőklíma a legnagyobb szobába (kisebb szobák ajtaja felé irányítva).
parketta púposodás azért történik mert túl sok a pára a szobában, és beszorul a kitáguló parketta a falak közé. vagy évekig lakatlan volt a ház, vagy sérült a padló vízszigetelése. ha újraépíted a padlót, érdemes alatta új vízszigetelést is létrehozni
"A lábazat hegy-völgyes, 10 cm eltérés is van a felületen. Mi a csudával lehet/szokták szigetelni?"
Rengeteg megoldás létezik, de ha a hősigetelés zárt és összefüggő (nulla rés/lyuk), akkor nem baj, ha mögötte (tehát a hőszigetelés és a lábazat között) üregek maradnak. Tehát elég lehet csak a "hegyek csúcsait" ragasztóval vastagon lekenni (ragasztóhabbal befújni) és nekinyomni az EPS/XPS táblákat.
Olyat is lehet, hogy a "völgyeket" feltöltöd egyszerű habarccsal hőszigetelés előtt, vagy levésed az egészet simára (vagy csak hegycsúcsokat).
"a parketta erősen hullámzik. ... hőszigetelés szempontjából érdemes feltörni és újraalkotni a rétegeket?"
A nagyon munka/pénzigényes részleteket szerintem hagyd későbbre. Lehet, hogy az oldalfalak+födém hőszigetelése után annyira le fog csökkenni a ház fűtés-forint igénye, hogy a padló hőszigeteléssel csak további filléreket tusnál csak megtakarítani. Ezután két évvel majd eldöntheted, hogy elköltesz-e mondjuk egy millió forintot egy olyan energetikai befektetésre, ami évente pl mindössze húsz ezer forint hasznot hoz neked.
"érdemi fűtési energia takarítható-e meg ezzel"
Az "érdemi" szónak itt nincs értelme. Mindenkinek az anyagi helyzete határozza meg, hogy számára mi érdemi megtakarítás.
"inkább pénzkidobás lenne, mert soha nem hozza be az árát?"
A legtöbb energetikai befektetés VALAMIKOR behozza az árát. Csak éppen nem egészen épeszű az a befektető, aki úgy kalkulál, hogy a befektetése csak pl halála után 100 évvel hozza majd az első forint tiszta hasznot :)
Pl találj ki magadnak egy "megtérülési türelmi" időszakot (pl hátralévő éveid száma osztva kettővel) és ami ennél később térül meg, azt tekintsd veszteséges (nem eléggé nyereséges) befektetésnek.
Köszönöm a korábbi tanácsokat a födém szigetelése kapcsán.
Most gondolkodunk a továbbiakon. A ház egy 60 éves Kádár-kocka. A padlószint egy kb 1 méter magas lábazaton áll, amely terméskőből épült. Felette téglafal.
A lábazat feletti szigetelés és a nyílászárók cseréje tiszta sor, de a lábazaté és a padlóé kérdéses.
A lábazat hegy-völgyes, 10 cm eltérés is van a felületen. Mi a csudával lehet/szokták szigetelni?
Az egyik szobában padlót cserélnénk, mert a parketta erősen hullámzik. Ha cserélünk, csináljuk meg jól... A parketta alatt a beton egész jó állapotúnak tűnik, de... szóval hőszigetelés szempontjából érdemes feltörni és újraalkotni a rétegeket? Ha a padlószint alatt 1 méterrel még tart a lábazat szigetelése, akkor érdemi fűtési energia takarítható-e meg ezzel, vagy a külső szigetelés, a vastag terméskőfal és a földfeltöltés együtt már szigetel annyit, hogy inkább pénzkidobás lenne, mert soha nem hozza be az árát?
"kéregerősített rockwool tábla mennyire haragszik ha UV-t kap"
"kéregerősített rockwool tábla" termékről nem tudok.
Az UV fény a műanyagokat roncsolja,
szálas hőszigetelő anyagok esetén a szálak anyaga (üveg/bazalt) többnyire tökéletesen (ezer évig) UV álló, viszont a szálakat egymással összekötő-összeragasztó műgyantát az UV sugárzás eleinte merevvé, törékennyé teszi, majd elporlasztja. Ekkor az öszeragadt szálak "elengedik egymást", a szálakból álló térháló összeomlik. Ezért kell a napfénytől óvni a szálas hőszigetelő anyagokat is, még tárolás/raktározás közben is.
Üveggyapot: olvasztott üvegből készített vékony szálak, az illeszkedési pontokon műgyanta cseppekkel egymáshoz ragasztva.
Kőzegyapot: olvasztott bazaltból készített vékony szálak, az illeszkedési pontokon műgyanta cseppekkel egymáshoz ragasztva.
Honnan veszik az emberek azt a hülyeséget, hogy az üveggyapot és a kőzetgyapot között óriási különbségek vannak? Van valahol az interneten egy titkos iskola, ahol a butaságot oktatják? Komolyan érdekel a dolog, beiratkoznék.
szedd szét lapokra, szárítsd ki minél előbb. ha szép eredeti állagú marad, akkor OK, ahol meg összecsomósodott lesz, abból csinálhatsz cserépben alulra vízmegtartó töltést, vagy kuka.
tüzépen egyébként fedett téren kell tárolni, ha megbontják a raklap csomagolást. és általában mindig fektetett helyzetben
"Ha a gázszolgáltató a gázóra leszereléséért kérne
- oda-vissza kilométerenként mondjuk 150 ft kiszállási díjat
- minden helyben, munkával töltött percért 200 forintot
kb az lenne a korrekt/méltányos összeg.
De itt, Korruptisztánban ennek ötszörösét követelik."
Nézd meg az üzletszabályzat mellékletét:
"A Keretrendelet 16. § (1) bekezdés b) pontja alapján végzett külön díjas tevékenységek esetében a külön díj meghatározására vonatkozó képlet: Rezsióradíj értéke: 8 000 Ft, Kiszállási díj értéke: 2 000 Ft,"
És mi a helyzet a kőzetgyapottal? Az is ennyire tönkre megy, ha elázik vagy az "helyre áll", ha kiszárad a víztől? Vagy egy teljes rockwool multi bontatlan csomagom, ami a nyitott vége felől az ég felé nézve elázott az esőben egy szélvihar okozta takarásvesztésben; ha az kiszárad, használható lesz-e utána?
Lehet, hogy tőlem is azért kértek pofátlan összeget, hogy fizessem ki a földmunkát az utcán. Annak ellenére fizessem ki, hogy tudták, hogy ez lehetetlen, mert ott van az enyém mellett egy másik gázóra is, aki továbbra is ügyfelük marad.
"és onnantól megszűnik a szolgáltatás,"
Hátrányos állapotnak állítod be azt, ami az én álmom: véglegesen és tökéletesen megszabadulni az aljas gázszolgáltatótól.
Meglévő vakolt/színezett hőszigetelésre rakott plusz hőszigetelésnek annyira sok lehet a megtérülési ideje, ami bele sem fér az életedbe. Magyarul lehet, hogy a befektetés megtérülés pillanata után az első egy forint tiszta haszon akkorra várható, amikor már nem is ész. Ezért mindenképpen pontosan ki kell számolni a várható nyereséget és hogy ehhez mennyi befektetés szükséges. Pl előfordulhat, hogy pl csak a födémen olcsón meg lehet erősíteni a hőszigetelést annyira, hogy utána már butaság a falakra egy fillért is rákölteni.
Részben hőszigetelés kérdés: '60-as évek második felében épült Kádár-kocka (tudtommal leánykori nevén KISZ lakótelep Szekszárdon, a régiek elmondása szerint részben kalákában építkezve) amiről úgy tudták, hogy tégla, de egy-két látható furat, nyílás, áttörés mentén másnak tűnik. Szerintetek milyen anyagból lehetnek ezek a külső falak? Salakbeton? A belső válaszfalak vörös tömör téglából vannak, a födém salakkal töltött betontálcás változat.
A kérdés nyilván a tervezett külső hőszigetelés dübelezése miatt (is) hordoz jelentőséget. Előre is köszönöm a segítséget!
adott egy családi ház 30ccm porotherm tégla+5cm nikecell hőszigetelés épült kb 20-25éve.
keveslem az 5 cm nikecell hőszigetelést. a kérdésem hogyha vastagabbat szeretnék akkor a jelenlegi 5cm, szigetelést,ragasztot,vakolatot le kell vésni, vagy ha vennék egy 10-15 cm hőszigetelést akkor azt lehetne-e a mostani 5cm-sre ráragasztani+dübel+ a végén szinezés, vakolat. melyik új járható szerintetek?
a jelenlegi 5cm szigetelés elég masszív és kapott rendesen dübelt mikor épült 20-24éve