Szokatlan temetkezésre bukkantak
2008. február 19. 09:04 | Forrás: MTI
Szokatlan temetkezésre bukkantak a luxori nekropoliszban - a viszonylag épségben fennmaradt sírkamra egy ókori harcos múmiáját rejtheti.
if(!window.goA)document.write('');
if(window.goA)goA.addZone(35310,{displayOptions:{bannerhome:'http://ad.adverticum.net'}});
Kapcsolódó cikkek
Szenzáció: 580 millió éves lelet!
Kétezer éves világítótorony
Hellenisztikus települést tártak fel Kuvaitban
<!-- -->
A Középső Birodalom korából származó temetkezést spanyol régészek fedezték fel, miközben Hatsepszut-királynő magas rangú hivatalnoka, Dzsehuti sírkamrájának udvarát tárták fel. A hivatalnok sírkamráját a középső birodalmi (Kr. e. 2055 -1650) temetkezések fölé építették - olvasható a National Geographic News hírei között.
A fakoporsó feliratának tanúsága szerint Ikernek, azaz A kiváló személynek szolgált végső nyughelyül. A szarkofág mellett öt, nádból készült nyílvessző hevert.
A koporsón talált felíratok és a mellette elhelyezett agyagedények arra engednek következtetni, hogy Iker a Kr. e. 2125 és 1985 között uralkodó XI. dinasztia kezdetén hunyt el. Ebben az időben a katonaság igen fontos szerepet játszott az egyiptomi társadalom életében, amikor az országot sokéves polgárháború után végre újraegyesítették.
Az 1920-as években ugyan találtak néhány, ebből a korszakból származó érintetlen sírt, ám a feltárást irányító Jose Galán, a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács régésze szerint az új lelet más megvilágításba helyezheti a korabeli temetkezési szokásokat.
"Napjainkban meglehetősen ritka, hogy a XI. dinasztia korából származó érintetlen sírra bukkanjunk. Ez egy rendkívül jelentős lelet" - mondta Jose Galán, aki szerint a lelet a temetők "újrahasznosításáról" is szolgáltat adatokkal, ahogy a korról is, amely "nincs túl jól dokumentálva".
"Még ritkábbak az olyan sírok, ahol katonák és zsoldosok nyugszanak, akik kiemelt helyet foglaltak el a hadi társadalomban, mivel képesek voltak lecsendesíteni az indulatokat a polgárháborút követő időkben. Szolgálataikat meglehetősen jól megfizették, ezért sokkal tehetősebbek voltak, mint korábban a katonák, s megengedhették maguknak a szép sírhelyeket is" - mondta Szalima Ikram, a kairói Amerikai Egyetem egyiptológus-professzora, hozzátéve, hogy eddig mindössze néhány ilyen temetkezés került napvilágra.
A fakoporsó meglehetősen jó állapotban maradt fenn, bár az árvizek és a termeszek okoztak némi pusztítást. A szarkofág tetején az egykori művész Ikert ábrázolja, amint ajándékokat ajánl fel, az égistennő, Hathor kegyeit keresve.
Belsejében Iker múmiáját fedezték fel, aki a bal oldalán hever, mellette két íj, valamint magas rangjára utaló három bot.
"Általában a magas rangú személyek kezébe ilyen botokat helyeztek, hogy aláhúzzák - a törzs, vagy a család feje nyugszik a sírban" - mondta Jose Galán. Bár a spanyol régészek még nem elemezték a tárgyakat, az íjak és a nyílvesszők arra utalnak, hogy Iker zsoldos lehetett, aki a fáraó szolgálatába állt, bár a pontos részletek nem ismertek.
"Ez azt jelenti, hogy Iker harcos volt" - vélekedett Zahi Havasz, az Egyiptomi Legfelsőbb Antikvitási Tanács főtitkára is.
Egyiptom "főrégésze" szerint Iker a hadsereg kötelékében harcolhatott. Abban az időkben sokan csatlakoztak a fáraóhoz, s ezek egyike lehetett Iker.
A spanyol régészek tervbe vették, hogy a múmiát kiemelik a koporsóból, s megröntgenezik, hogy több információt nyerjenek az elhunytról.
"Semmit sem tudunk Iker származásáról. Még az sem világos, hogy egyáltalán egyiptomi születésű volt-e, vagy másutt - esetleg Núbiában, Líbiában látta meg a napvilágot" - mondta Jose Galán.
STOP
Másutt azt olvasom, hogy csak a pengéje elefántcsont, a nyél egy viziló szemfogából készült. A párizsi Louvre-ban állították ki. Tudomásom szerint hiteles leletkörülményei nem ismertek, csak annyit tudni róla, hogy amikor annak idején Kairóban megvásárolták, azt mondták róla, hogy a felső-egyiptomi Abüdosztól délre, egy Dzsebel el-Arak nevű falunál került elő. A stílusa alapján ugyanakkor vitán felül áll, hogy késő predinasztikus egyiptomi készítmény (Nagada II, Kr. e. kb. 3300--3200).
Hossza: 25, 5 cm
Ollózás Lyesmithtől A zsidók története topikból (897. hsz.):
... és a rajta látható oroszlánküzdelem mezopotámiai előzményei