1916. szeptember 17.
3. forduló
Kispesti AC - Újpesti TE 0-2 (0-1)
Kispest, Sárkány u., 300 néző
Gól: Molnár III, Fandl.
Valaki tudja a lilák összeállítását?
A keresőben kutattam egy losonci csapat után amikor ráakadtam a topicra. Mivel a régi idők fociját kutatom nagyon örültem, hogy hasonló érdeklődésű társaságra leltem. Ha nem bánjátok csatlakoznék hozzátok.
Szerintem nincs ebben a topikban kívülálló. Az érdeklődő is ugyanúgy "bennfentes", és egy-egy jól feltett kérdéssel napokra ellátja a topikot jobbnál jobb, érdekesnél érdekesebb témákkal!
Ha a kesztölci foci történetéről is találsz egy ilyen oldalt, akkor jutalomból elviszlek a megye III. északi csoportjának egyik meccsére, beiktatva egynehány helyi pince ingyenes meglátogatását :-) (Két éve költöztem ide.) Esetleg elhívjuk egy huligán debreceni ismerősömet, ő még úgysem látott ilyen jó csapatot :-)
A Pénzügyőr problémámhoz nincs senkinek információja?
anno 4235 hsz.:
A Pénzügyőr SE honlapján olvasom, hogy: "a klubbot 1950-ben alapították, de közvetlen elődjének tekinthető a Pénzügyi Tisztviselők Budagyöngye Sport Clubja"
Tud valaki többet a PTBSC-ről és a fúzió vagy jogutódlás kérdéséről. Igaz lehet, hogy a PTBSC-t 1930-ban alapították?
Még egy kérdés: lehet valami közük az 1923-ban alapított Pénzügyi Központ Tisztviselők Sport Egyletéhez (PKTSE)?
"...Vermes Lajos (Szabadka, 1860. jún. 27. – Szabadka, 1945. máj. 22.): sportoló, oktató, sportszervező. A bp.-i tudományegy.-en orvosi tanulmányokat kezdett, tornászként tűnt fel, majd valamennyi akkor ismert sporttal foglalkozott. Egyike volt a legelső kerékpárosoknak hazánkban. Fivéreivel létrehozta a Szabadkai Torna Egyletet (1880), s ennek keretében Palicson évről évre atlétikai, úszó-, kerékpárosversenyeket és ünnepélyeket, télen jégünnepélyeket rendeztek. Maradandó alkotása a Szabadkán megépített 500 m hosszú, 4 m széles, ellipszis alakú kerékpárpálya (1892), mely az első volt az országban. ..."
A Testory-család a hazai gyári bronziparosság alapjait rakta le, amikor műhelynél alig nagyobb gyárukat 1878-ban megalapították Kőbányán. Ebből jött létre 1883-ban a Testory-féle Fém- és Lámpaárugyár Rt., amelyben petróleumlámpákat, csillárokat, vagonvilágító berendezéseket, gázrezsókat, bronz díszműárut gyártottak. A gyorsan fejlődő cég bronzcsillárjai világítottak már a századfordulón a királyi palotában, az Országházban, a fővárosi bankok székházaiban. Az első világháború utáni nagy fejlesztések eredményeként zománcedények, fürdőkádak gyártásával bővült a termékválaszték. 1932-ben magába olvasztotta a fűtési berendezések, fürdőszoba-berendezések és színesfémöntvények gyártásával foglalkozó Győrffy-Wolf Fémárugyár Rt.-t. Ebben az évben szerepel először a termékeken a Lampart márkanév. 1935-ben fuzionált a Fegyver- és Gépgyár Rt.-vel, Fémárú Fegyver-és Gépgyár Rt. néven, de a Lampart márkanevet is megtartotta.
A vállalat 1947-ben szétvált, és többszöri átszervezés után az egy évvel későbbi államosításkor újjáalakult Lampart Zománcárugyár Nemzeti Vállalat néven. Ez idő tájt több hasonló profilú céget kapcsoltak hozzá, termékszerkezete is átalakult. Neve 1951-től Kőbányai Zománcárugyár, utalva újabb gyártmánycsoportukra. 1957-től Lampart Művek, 1959-től pedig a hat vállalat összevonásából alakult Zománcipari Művek Lampart gyáregysége lett. Az edénygyártást beszüntették, helyette savállóan zománcozott élelmiszeripari és vegyipari gépeket és berendezéseket, tartályokat gyártottak. 1968-tól a Lampart Zománcipari Művek Vegyipari Gépgyára, 1981-től önállósulva Lampart Vegyipari Gépgyár.
A nyolcvanas években a kényszerűen erőteljes "fogyókúrán" átment cég 1993-ban előbb Lampart Vegyipari Gépgyártó és Forgalmazó Kft.-vé, az 1995-ös privatizációt követően Lampart Vegyipari Gépgyár Kft.-vé, majd 1997-től rt-vé alakult, tulajdonosai magánszemélyek. A 2000-ben 135 alkalmazottat foglalkoztató vállalat fő termékcsoportjai továbbra is a vegy-, a gyógyszer- és az élelmiszeripar számára gyártott gépek és berendezések.
