Szeged: Ott egészen a közelmúltig volt egy egyvágányos vonal (3), és egy egyvágányos vonalszakasz (4).
Pár éve összekötötték a két vonalat egymássla, így az eddig egyvágányos vonal csatlakoztatva lett a másikhoz, így már nem tekinthető önálló egyvágányos vonalnak. Tavaly ősszel (2004.) meg elkészült a kétvágányúsítás a Dugonics tértől az Anna kútig.
Egészen pontosan a 4-es villamosnak az Anna Kúti megállótól kezdve kifelé a Cserepes irányába nem is tudom, meddig egyvágyányos a szakasza (én az egyetemnél mindig leszálltam :)))).
Nem teljesen tiszta egyébként a dolog, jelenleg egy vágányú villamost tervezel? (ma Mo.-n ez nem lehetséges)
??? Tiltja a szabályzat?
Amúgy ha van egy elágazó vonal, vagy egy hosszú vonal, külső kisforgalmú szakasza, akkor lehet, hogy jobban megéri ott az egyvágányú üzem. (Persze, ilyenkor nem az egész vonal egyvágányú.)
Oké oké! Akkor nem fogom észrevenni. De akkor a régebbi könyvedet póstázod nekem!:-))))). Soltvadkerten lakom, tehát valszeg nem fogom előleg elvenni:-).
Épp ma egy másik antikvárium kirakatában egy másik nagyon nekünk való könyvre bukkantam, hát nem be van zárva??? Lesem, mikor nyit ki, addig meg imádkozok, nehogy valamelyikőtök szintén észre vegye :)))
importáltam a metrótérképet .oim-ba (640*480, 3 zoom level, 300 resolution), erre csinált egy párszáz bájtos html fájlt, egy köbö ugyanakkora .oim-fájlt, és vagy 600 részlet-gif-et. Most akkor ezeket hogy kell feltelepíteni a hálóra?
Köszi a válaszokat. Antikváriumban lehet hozzájutni ahoz a könyvhöz?
A másik, hogy nem egy élő ez a topic, ami nem feltétlen baj, csak... . Bár ez a téma nem annyira kitárgyalható, mint pl. a vasutmodellezés.
Aztán én is csak magamnak tervezek, nagyon meg tud ihletni egy városkép estefelé, mindenféle fölüljáróval, hidakkal, persze villamosokkal, és nem túl sok autóval. Ja, és persze a vad ötletek sem maradhatnak ki, mint az a biogázos-agregátoros áramtermelő, ami a közlekedővillamosrendszert tartja el, meg az hogy a pályaudvar a közponban van, és alagúton megy oda, meg onnan ki, ...stb. :-)))))
Ja, és hogy egy kis érdekességet mondjak(de lehet hogy írtam már), 4-5 falu összefogott(Galgahévíz környékén), és egy épületet építettek, aminek a teteje napelem, benne meg biogázfejlesztő rendszer, ill. agregátor van. A 4-5 falu teljes elektronyszükségletét ellátja, + felesleget is termel, amit eladnak. Ezt a nővérem hallotta a műegyetemen, tehát biztos a forrás. Ezért is érdekel engemet olyannyira ez a vonal, mert azért vannak benne lehetőségek.
Megcsináltam a metrótérképet, amin csak a városhatár, a vizek és a metróvonalak vannak feltüntetve. Ebből fogom majd az általad készítetthez hasonló "szögletes" verziót megcsinálni.
Én is huhetetlen elánnal kezdtem neki, de így is évekbe tellt, mire lezártam a városhatárt, ami hónapokkal ezelőtt volt, és még most se vagyok kész - sztem úgy még egy évig nem is leszek :)
Ami a vasutas kérdésedet illeti, nos... passz. Én annyira sosem akartam komolyra fordítani ezt a hobbimat, hogy utánatanulgassak. egyszerűen csak egész életemben térképeket nézegettem, és párezer után az ember kezd akaratlanul is ráérezni arányokra, méretekre, szabályokra, tervezeésileg. Ettől, persze, városomra pillantva valszín bármely szakember órákig hahotázna a földön fetrengve - főképp, ha a pályudvaraimat és a közúti csomópontjaimat látva, de nem érdekel, mert nekem tetsz, és kész :)))
Amúgy az alant már általam említett Városépítéstan c. könyvben elég részletesen írva vagyon sokminden a vasúttal kapcsolatos kérdéseidben említett dolgokról sztem.
"Gro! Írtad még korábban, hogy Te faluból felfejlőttetted a városodat várossá. Ezt papíron csináltad? Hogyan csináltad, amikor ki kellett törölni egy utcát, és a helyére házat építeni?"
"Nem teljesen tiszta egyébként a dolog, jelenleg egy vágányú villamost tervezel? (ma Mo.-n ez nem lehetséges) Olyat azért nem éri meg építeni, mert a kiépítési költség/kapacitás arány nem megfelelő. Az egyvágányú villamospálya nem jobb, mint ha busz lenne. "
Nem tervezek hosszabb szakaszon egyvágányt tervezni, rövid távokon pedig mintha lenne pesten is. Teherszállítás meg két iparterület között lenne, egy bizonyos pályán.
Ha tehervillamost is közlekedtetek, akkor hány sínpár kell? Vagy váltósra csináljjam meg az állomásokat?
A városon belüli közúti vasúti szállítások ma már annyira nem jellemzőek, elsősorban a belvárosi iparterületek megszüntetése miatt. Budapesten pl. a Margit krt.on volt rendszeres teherszállítás a Ganz gyárból. Amit ma konkrét példát fel tudok hozni, az Drezda (Cargotram), ami a Volkswagen gyárba/ból szállít alkatrészeket.
Ezen tehervillamosoknak természetesen kötött útvonaluk van, kötött menetrenddel, a szállítás általában éjszaka történik, a személyforgalom szünetelésekor, nappal be kell illeszteni a menetrendbe.
Tehát a két vágány elegendő.
Nem teljesen tiszta egyébként a dolog, jelenleg egy vágányú villamost tervezel? (ma Mo.-n ez nem lehetséges) Olyat azért nem éri meg építeni, mert a kiépítési költség/kapacitás arány nem megfelelő. Az egyvágányú villamospálya nem jobb, mint ha busz lenne.
Kitérőket mindenképp el kell helyezned, ha mégis az egy vágány mellett döntesz, mert az ellentétes személyforgalom számára a kitérési lehetőséget biztosítani kell.
Ezen kitérők működéséről, biztosításáról, és általában a villamosközlekedésről az alábbi oldalakon találsz információt:
Nem valami nagy forgalmat produkálunk(legalábbis most). Én nem olyan hihetetlenül haladok a várossal, de azért csinálgatom. Ha tehervillamost is közlekedtetek, akkor hány sínpár kell? Vagy váltósra csináljjam meg az állomásokat?
Nekiálltam az első komolyabb városomnak, és arra a barna csomagolópapírra fogom gyártani, ami 6 A3-assal felel meg, de nem kell celluxolnom. A méretarány miatt csak a belváros lesz megrajzolva, de így látszani fog a felezősáv is. A város különlegessége az, hogy az átmenő forgalom egy magaspályás úton lesz elvezetve(de ez csak akkor lenne különlegesség, ha megépítenék). A kamionok ki lesznek tiltva mindenhonnan, kivéve a legkülső sugárútról, és az üzemekhez vezető utakról, meg csak egy cédula jogosíthatja fel őket az esetleges behajtásra.
Nos, szerintem egy 640*480 (+-10-20px) szerintem elég kényelmes, ha egészoldalasra csinálod , de ha valami kacifántos weboldalba illeszted be, akkor kb. 400*300. Én 3-4 szintű zoomot javallok. Sajna kicsit leálltam a projekttel, de most megint kedvet kaptam, egyszer már csak be kéne fejezni Dunaújvárost.
Letöltöttem az OCAD 8-as verzióját(ha rajtam kívül más se tudott volna róla, akkor az ocad.com-ról az ingyenes demó verziót lehet letölteni, a honlap jobb oldalán, a " Did you know?" felirat alatt az utolsó menüpontban). Ha tudtok segíteni hogy hogyan kell rajta várostervezni(néhány alapdolog is igen jól jönne). Gro! Írtad még korábban, hogy Te faluból felfejlőttetted a városodat várossá. Ezt papíron csináltad? Hogyan csináltad, amikor ki kellett törölni egy utcát, és a helyére házat építeni?
Hát, sok mindenben lehet hogy igazat mondotok.
Viszont a vasutat nem arra a Galgahévíz környéki 4-5 falura gondoltam, hanem az én tervbeli nagyvárosomra, és hogy a napkollektor neki kevés, hát nem gondoltam rá, hogy a villamos, ill. vasút több ezer volttal műxik. Viszont a háztartások ellátására biztos elég, a többit meg szélkerekek, vagy vízerőművek biztos fedezik.
A vízszétbontásosösszerakásos dolgot hallottam, mint egy ismerősöm tanult róla a suliban(aztán hogy meg mi, azt nem tudom, meg mennyit termel, ..stb.)
Ground Zero! Írtad hogy van egy iparvágányod, amit nem akarsz az úton átvezetni. A kérdés az(lehet hogy Te is foglalkoztál vele), hogy át lehet-e vezetni a sínt az út felett, vagy a földbe sűjjesztve alatta? Ez esetleg megkönnyítheti az áru berakodását/kirakodását, ha ömlesztett áruról van szó(ugye a csúzda, és a vágány vagy egy emelvényen futna a rakodási helyen, vagy egy "aknában", ha darabos árut kell rakodni, akkor nincs tippem(max a rámpa, amin a targonca közlekedik), konténer esetén pedig földbesűllyesztés talán célszerűbb). De ebben Ti biztos jártasabbak vagytok.
Talán tudtam segíteni.
Még egy kérdés, hogy papíron, vagy számítógépen terveztek?
hát, úllácc, hogy valóban a városok tervezése a fő profilunk :))) Én csak a magam nevében beszélhetek, de sztem t többiek is nagy gondot fordítanak rá, hogy a város ne csak szépen nézzen ki, de funkcionális is legyen. Hova menjen egy villamosvonal, hová célszerűbb egy buszjárat, stb... Sajna ez nem mindig műxik, nekem pölö vagy fél éve nem sikerül egy iparvágányt normálisan beraknom a fő ipartelepemre, és semmiképp se akarom átszabni az utcahálózatot, bár sajna valszín az lesz a megoldás :)))
Nem annyira élő ez a topic, kár. Mindenesetre ha itt jártok, írjatok egypár sort!
Én most gondolkozom, hogy hogyan lehetne megoldani egy város(az a város lesz most képben, mint amit majd neg akarok tervezni én is) szükségleteinek a megoldását, lehetőleg környezetszennyezés nélkül (pl. a napkollektoros, vagy a vízbontásos - majd újragyártásos módszerrel(vmi mikrocellás módszer, állítólag a víz szétbontásához kevesebb energia kell, mint amikor aztán az újra egyesül. Így lesz energia ingyen(állítólag)). Biogázzal lehetne még áramot termelni(hallottam, hogy magyarországon 4-5 falu közösen épített egy napkollektoros, biogázas-agregátoros épületet, ami a 4-5 falu minden energiaszükségletét ellátja, és termel még felesleget is, amit eladhatnak!!) . Szükséglet még az élelmiszer, ami a város tulajdonában lévő sok-sok holdon lenne termesztve/tenyésztve. Fűtés az árammal működne, autó üzemanyag az repce olaj(úgyszintén a sok-sok holdnyi föld termesztené meg). Víz az ugyanúgy lenne megszerezve, mint ahogy általában csinálják. A tömegközlekedést főként vasúttal(hév, villamos, metró, magaspályás vasút, ...stb.) oldaná meg, kissebb szerep jutna a buszoknak, meg a taxiknak. Teherszállítást is meg kellene próbálni a vasúton lebonyolítani.
Na, mostanra ennyit, várom a tanácsokat, észrevételetiket hozzá!