Korábban többször felmerült itt a kérdés, hogy a közelmúltban felfedezett nagy brazíl olajmezők (Santos basin-nek hívják a területet, az foglal magában több mezőt, mint amilyen a Tupi, a Carioca vagy a Jupiter), szóval hogy ezek a kétségtelenül nagy mezők vajon mikor és mennyi olajat fognak adni.
Jóllehet a választ senki sem tudja, mert nagy kérdés, hogy technikailag mennyit tudnak majd megvalósítani az elképzelésekből, az akkori érvelésemnek két sarokpillére volt:
a) egyhamar semmit, azaz sok év a beindítás (2012-2013 előtt jelents mennyiség nem lesz)
b) az exportpiacokra nem sokat, mert a Petrobtras állami monopólium, Brazília pedig meg fogja tartani magának az olaj nagy részét
Mostanra annyit lehet tudni, hogy a nemzetközi olajtársaságok (IOC) közül a projektben résztvevő BG napi 400 ezer hordóval tervez 2020-ra. Ez kerülne tehát ki az exportpiacokra a hatalmas felfedezésekből. Kis túlzással három Magyarországot ellátni képes mennyiség, azaz semmiképpen sem kevés... de azt azért érezzük, hogy elég messze van a jelenlegi orosz vagy szaúdi exporttól. Mondjuk azoknak az 5-6%-a. 10 év múlva.
BG, Petrobras to Dig Deeper on Brazil Oil Discovery
Reading, England-based BG will invest between $4 billion and $5 billion through 2012 to develop pilot projects in the Tupi, Iara and Guara fields in Brazil’s so called pre-salt basin, which has reservoirs beneath as much as 3,000 meters of water and 7,000 meters of seabed.
BG’s net share of output from the fields will reach 400,000 barrels of oil equivalent a day by 2020, the company said in its annual report.
(...)
“The Tupi, Corcovado and other neighboring basins are arguably once-in-a-generation discoveries,” Gianna Bern, president of Brookshire Advisory and Research Inc. in Flossmoor, Illinois wrote in an e-mail. “As part of the Petrobras consortium, the BG Group will be on the few companies that will be very well-positioned to extract crude oil from the many basins being developed in the South Atlantic.”
Commodity prices, after slumping the most in at least a half century, have probably reached the bottom and should rebound over the next several years as demand outpaces supply, Credit Suisse said.
(...)
“A number of commodity markets could find the supply side unable to respond,” said Knight, a former head of metals at New York-based Goldman Sachs Group Inc.
Amit itt leírtam, az persze csak az anyagi, pénzbeni korlát. Van egy másik: a konkrét erőforráskorlát. A játéknak akkor is vége szakad, ha az energiaexportőrök egy ponton azt mondják: nem adunk a pénzetekért olajat/gázt/uránt/firlefrancot... adjatok valami hasznosabbat cserébe (kaját, terméket, stb.). Így el lehet barterezgetni egy ideig, romló életszínvpnal (de növekvő GDP) mellett.
Aztán eljön a pont, amikor valamelyik nagy régió tényleg megnyekken, de nem anyagilag, hanem erőforrás-alapon. Erre nagyon jó esélye van Kínának és az EU-nak egyaránt. Az USA-ban sokkal-sokkal jobb a helyzet.
Gyáva nyúl játékot játszunk tehát (játékelmélet), versenyt futunk a többiekkel, és azt reméljük, ők előbb rántják el a kormányt, és nem fogunk frontálisan ütközni, mi viszont tovább tudunk haladni. Márpedig ha senki sem rántja el a kormányt, akkor ütközés (nagy háború) lesz. Az sem érdeke senkinek.
Érdekes dolgok ezek, bár egy másik bolygóról szívesebben nézném.
Igen, ez volt az egyik dolog, amiről sikerlt meggyőznöm: a nagy ellátórendszerek biztonságának fontossága.
Azóta viszont továbbfejlesztettem az elméletemet erről, röviden leírom. Tegyük fel, arra számítunk, hogy a következő 5 évben npni fog az orosz importgáz ára. Ez nem irreális várakozás. Tegyük fel továbbá azt is, hogy eltörlik a gázártámogatást. Könnyen lehet. Feltételezzük továbbá azt, hogy egy n főre tervezett távhőszlgáltató-hálózat n/2 főnél összeomlik, mert nem lehet egyedileg kikapcsolni fogyasztókat a rendszerből. Hívjuk segítségül végül azt a tudást, hogy azok, akik gázártámogatásban részesülnek, évi 240 ezer forintot fizetnek átlagosan, amiből 80 ezer forintot visszakapnak támogatás formájában. A nemfizetők aránya még így is magas, jelenleg 30 milliárd forint adósság van a rendszerben. (Nagyjából ez a helyzet.)
Tegyük össze amink van!
Ha a gáz ára nő, a támogatás megszűnik... egyre többen válnak fizetésképtelenné... ergo a rendszer összedől. Logikus? Mindenképpen.
Csakhogy... nem ez történik a valóságban.
A BKV-vel hasonló a helyzet. A BKV veszteséges, a jegyek ára nő, a járatsűrűség csökken, a rendszer elvileg össze kellene, hogy dőljön. A tapasztalat mégis az, hogy járnak a buszok. Hogy lehet ez? Nos, ez úgy lehet, hogy az állam (önkormányzat, kormány) minden évben 'mentőövet dob' a BKV-nak, szép magyar kifejezéssel élve 'konszolidálja' a céget. Magyarul: állja a cehhet, kifizeti a tartozásokat.
Miért?
Azért, mert az okoskodás így néz ki: vagy hagyom, hogy összedőljön a BKV, de annak nagyon súlyos következményei lesznek (kieső munka, kieső GDP, lázongások, stb.). Vagy nem hagyom ezt, de akkor fizetnem kell. Mint állam, megtehetném azt is, hogy mindenkinek adok 'bérlettámogatást'. Csakhogy nagyon nehéz ellenőrizni, hogy ki mennyit tömegközlekedik. ezért a támogatást nem az egyes személyeknek, hanem közvetlenül a cégnek adom. (Olyan ez, mint a bankok 'megmentése'.)
Mi lesz tehát a távhővel? Ugyanaz, mint a BKV-val. A cégek tartozásai nőnek, és a végén az állam majd konszolidál, mert nem akarja, hogy összeomoljon a rendszer. Milyen forrásai vannak az államnak? Adók, elvonások, végrehajtások, nemzetközi hitelek. Mit fog tehát érezni az egyszeri polgár abból, hogy 'baj van a távhővel és az energiával'? Közvetlenül szinte semmit. Közvetve pedig azt, hogy az adók nem fognak csökkenni, nőnek az elovnások az olyan területekről, ahonnal lehetséges elvonni (egészségügy, oktatás, GYES, stb.), gyakrabban jelentkezik a végrehajtó és nő az ország nemzetközi eladóosdottsága.
Meddig mehet ez a játék? Szerintem egy államcsődig. Csakhogy az meg az EU-nak nem érdeke, a fentiekhez nagyon hasonló megfontolások alapján. Akkor tehát meddig mehet? Addig, ameddig az EU be nem csődöl. Ami viszont az USA-nak nem érdeke... tehát az USA csődjéig. Ami viszont Kínának nem érdeke. És ezen a ponton a kígyó a farkába van harapva... szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát, s így mindegyik determinált.
Simán már csak a takarékosság is hazavágja a közmüszolgáltatókat.
Ha tovább emelkednek az árak, és sokan válnak munkanélkülivé, vagy szegénnyé a magas kamatok miatt, akkor a 'szabálytalan vételezések' száma is meg fog nöni...
A kérdés ezen túlmenően is -- a legjobb értelmezésem alapján -- álnaív. Feltételezi ugyanis, hogy CSAK erre számítok, másra nem. Ha viszont másra IS számítok, akkor az, amit te 'sétálóutcának' nevezel... hát az vagy egy szellemváros kihalt utcája vagy egy gettó. Márpedig nyilvánvalóan egyikben sem szeretnék ingatlant birtokolni.
Bár a társadalom szempontjából 'elegendő' mennyiség szerintem már 3-4 év múlva sem lesz meg, egy darabig az áremelkedések révén megvalósuló keresletcsökkentés (demand destruction) talán még nem éri el azt a mértéket, hogy be kelljen vezetni a jegyrendszert. 2020 után... ciki lesz a helyzet.
Ha igaz amit írsz, akkor el kellene kezdeni fölvásárolni a forgalmas helyen lévő ingatlanokat, aminek az ablaka a zajos, büdös utakra néz, hisz jó eséllyel sétáló utcára néznek majd, miután az autók eltűnnek. Vennél föl hitelt ilyen felvásárlásokra?
Csúszik a 4-es metró - 2012-ben indulhat a próbaüzem 2009.04.09 12:40 Előreláthatólag 2012-ben indulhat a 4-es metró próbaüzeme - mondta Klados Gusztáv, a DBR Metró Projekt Igazgatóság projektigazgatója a Fővám téri állomás bejárásán csütörtökön Budapesten.
Mi tavaly próbáltuk, de emlékeim szerint a 15 fokot. Nem volt vele semmi baj, kellett még egy pulcsi. Azóta vettem hálózsákot is, de arra jutottam, hogy marhaság nem fűteni, ameddig van mivel és tudom fizetni. Mondjuk nincs 28 fok a lakásban, az is igaz.
Következő lépésben a vidéki házat passziválnám annyira, hogy ne kelljen túl sokat fűteni benne. Az a gyanúm ugyanis, hogy ha/amikor odáig fajul a helyzet, hogy már nem lehet fűteni nagyvárosban, akkor más problémák is lesznek itt, amelyeket alighanem szívesebben szemlélnék a távolból.
Az oroszbarát éned nagyon fog fázni, amikor az alacsony olajárak miatt a gázárak is lemennek és a Gaprom is veszteséges lesz, oszt leállítja az export nagy részét.
Tudjuk, hogy az OPEC-tagországok mindig minimum 70-80 dolláros olajárról beszéltek (sőt, amikor a dollár erősebb volt, akkor inkább 100 dollárról). Most hirtelen azt mondják, tulajdonképpen jó nekik az 50 dolláros ár is, tekintettel a recesszióra, blablabla...
Miért?
Hm. Mostanában kezdenek a sajtóban is nyilatkozni nagy energiacégek (Lukoil, Chesapeake, stb.), hogy a jelenlegi árak mellett veszteségesek. Ez azt jelenti, hogy csökkenteni fogják a termelést, és csak azokat a kutatkat fogják működtetni, amelyek nem veszteségesek. Az OPEC-országok döntő többségében viszont az 50 dolláros olaj is megéri.
Így tulajdonképpen nagyon is érthető, miért jó nekik az, ha most 50 dollár az ár. Ha még 6-12 hónapig ennyi is marad, akkor kevesebb lesz a konkurencia, és olyasmiket fognak bezárni, amitől jóval magasabbra emelkedik az az ár 70-80-nál. Az árelaszticitás kicsi, pár százalék kínálatcsökkenés már árduplázódást jelent.
Vicces az OPEC.
Crude Oil at $50 Is a ‘Good Thing,’ Algeria’s Khelil Tells APS
April 9 (Bloomberg) -- Oil prices of about $50 a barrel are a “good thing” for now, Algerian Oil Minister Chakib Khelil told Algerie Presse Service. “If prices stay where they are, at about $50, or even drop a little, it will be a good thing because we should not forget that the global economy is shrinking,” Khelil told the state- run news service in Algiers yesterday.
Kepben vagyok. De az igeny egyenlore sullyed es sztem ez folytatodni fog. Igen, csodbe fognak menni egyes olajtarsasagok. Es meg egy rakas mas ceg is. A csodhullam csak iden osszel kezdodik majd ugy igazabol.
A kitermelési költségek nem fognak attól csökkenni, hogy gyenge a kereslet. Tehát vagy az árak emelkednek, vagy csődbe mennek előbb a kisebb, aztán a nagyobb energiatársaságok, és az árak majd aztán emelkednek.
A probléma nem pusztán az, hogy az árak alacsonyak, a probléma az, hogy alacsonyabbak annál a szintnél, ahol profitábilis a termelés. Ha csak a határköltségnél lennének alacsonyabbak, kisebb lenne az azonnali probléma: nem fúrnának új lukakat. De nem a határköltségnél alacsonyabb, hanem a termelési költségek átlagánál.
April 8 (Bloomberg) -- The credit crunch will keep U.S. oil and gas producers from ramping up exploration they do through drillers such as Nabors Industries Ltd., setting the stage for shortages and surging prices when demand recovers.
Árrobanásról és hiányról beszélnek fentebb, lent pedig arról, hogy az új furatok nem készülnek még úgy sem, hogy magasabb árakra számítanak, lévén a bevételek terhére fúrnak, a hitelek eltüntével szigorú cashflow-management van.
Chesapeake Energy Corp. and Carrizo Oil & Gas Inc. are among producers spending no more than their cash flow after a collapse in credit markets drove up debt costs. That means they won’t hire the likes of Nabors and Rowan Cos. to drill more wells in anticipation of higher prices. Producers cut capital budgets 17 percent this year after demand slowed and prices plunged, according to Tristone Capital Inc.
Különösen érdekes a következő mondat:
“Quite frankly, they don’t have the credit, which exacerbates the problem that their revenue stream is far below the cost structure,” said Jud Bailey, an analyst at Jefferies & Co. in Houston. “They’re not jumping on lower service costs simply because they can’t. They’re literally stepping away from anything they’re not contractually obligated to.”
The result may be a “slingshot” effect as spending cuts leave a supply shortage once demand returns, Bailey said. The number of active drilling rigs worldwide has fallen 35 percent from the 23-year high reached in September, according to Baker Hughes Inc. The U.S. rig count has plunged by almost half.
Nem arról van hát szó, hogy a Lukoil béna. Mondtam mintegy fél éve, hogy az árak a kitermelési költségek alá mentek, mégpedig nem csak a kitermelés határköltsége, hanem az átlagköltsége alá.
