Keresés

Részletes keresés

Sallai Gabri Creative Commons License 2013.10.02 0 0 18439

Szép estét!

 

2010. SZEPTEMBER 08. SZERDA, 0

 

SZERGEJ JESZENYIN: 
BOKRAINK KÖZT

Bokraink közt már az ősz barangol,
kóró lett a fényes laboda.
Zizegő, szép zabkéve-hajadról
nem álmodom többé már soha.

Arcod haván bogyók bíbor vére -
szép voltál, te kedves, illanó!
Szelíd, mint az alkony puha fénye,
s fehéren sugárzó, mint a hó.

Szemed magvai kihulltak régen,
neved, a törékeny, messze szállt.
Gyűrött sálam őrzi már csak híven
fehér kezed hársméz-illatát.

Amikor a háztetőn a hajnal
macskamódra, lustán lépeget,
emlegetnek tűnődő szavakkal
vízimanók, dúdoló szelek.

Kéklő esték azt suttogják rólad:
álom voltál, elhaló zene.
De tudom - aki formálta vállad,
fénylő titkoknak volt mestere.

Bokraink közt már az ősz barangol,
kóró lett a fényes laboda.
Zizegő, szép zabkéve-hajadról
nem álmodom többé már soha.

(Rab Zsuzsa)

Előzmény: jahorka (18438)
jahorka Creative Commons License 2013.10.02 0 0 18438

Kellemes napot kívánok, Kedves Sárkányka, Kedves Gyöngykeresők!

 

 Gavallér János:
 Szemedben


Tündér öröm mosolyog arcodon
szemembe néző szemedben fürdök
rítustáncot jár lelkünk párosa
mikor közénk száll az ég bársonya

bőrödön izzadságharmat frissít
táplálsz mint hajnali nap fényesítsz
fölnövök hozzád hisz öntöz lelked
s lelkem nő virágzik örömszemed

2009.05.20.

 

Sallai Gabri Creative Commons License 2013.10.02 0 0 18437

A fák levelei tavasszal újra kihajtanak és ősszel újra lehullanak. A virágok újra kinyitnak és újra elhervadnak. Újra jön a tavasz, újra jön a nyár, újra jön ősz és újra jön tél. És Te természetesen azt mondod erre, hogy nem is lehetne másként, mert így van ez jól. Miért vagy úgy kétségbeesve tehát, hogy újra elölről kell elkezdd az életedet?

Wass Albert

 

Előzmény: Bűvössárkány (18436)
Bűvössárkány Creative Commons License 2013.10.02 0 0 18436

Áprily Lajos:

Az őszre várj

Nyáron ne járj az erdőn. Őszre várj,
mikor fel nem verik turista-szók,
aranyruhába öltözik a táj
s a magasból megjő a halk pirók.

Szél jár feletted, hosszú sóhajú,
bágyadt sugár becézi vén szíved,
s a bronz erdő, a Tizian-hajú,
füledbe súgja: Most vagyok tied.

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.10.02 0 0 18435

"Ha az emberre valaki szeretettel néz, az olyan, mint a napfény, amely az alvó magot kihozza a földből. Télen miért nem virágzik a cseresznyefa? Mert nem látja értelmét a kibontakozásnak, tudja, hogy a fagy elpusztítaná a szirmait, nem bízik a környezetében, érzi, hogy veszélyben van. Az emberi szívben is megbújik egy kis bimbó, de ha nincs, aki kedvesen rámosolyogjon, hozzá szóljon, akkor inkább bezárva marad."

(Böjte Csaba)

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.10.02 0 0 18434

Mindenkinek szép napot!:)

 

* * *

 

Baranyi Ferenc:

Küszöbön

Akihez soha nem futott nő
karját kitáró repeséssel,
az még soha nem érkezett meg,
csak megjött mint az álom éjjel;
akihez nem szaladt, ki várt rá,
amikor a küszöbön feltűnt –
nem érzi, hogy nincs egyedül, csak
azt érzi, hogy magánya megszűnt.
…. Repültél hozzám s felborultak
a székek szinte körülötted,
a tárgyak józan sorfalát szép
suhanásoddal szétsöpörted,
jöttem, dobolt a lázas expressz,
a szívverésem nem kevésbé,
s elémfutásoddal avattad
betoppanásom érkezéssé,
jöttem száz mérföldön keresztül,
de az a két vagy három méter
– amit utamból visszaadtál –
mérföldek ezreivel ért fel,
az a táv, az a semmi – pálya
amivel megrövidítetted
utam hozzád, az méri hosszát
lemérhetetlen közelednek.

 

Patreides Creative Commons License 2013.10.02 0 0 18433

Weöres Sándor

Őszi éj a mezőn

 

A föld színe távol

ezüst és acél.

Lombok illatától

részegül a szél.

 

A csillag forogva

hinti énekét.

Elsápad a boglya.

Feketül a rét.

 

A Hold kék kehelybe

sírja bánatát.

Holt madarak lelke

leng a légen át.

 

Sallai Gabri Creative Commons License 2013.10.02 0 0 18432

 

Szép napot mindenkinek!

 

 

- Ady Endre -

 

Párizsban járt az ősz

 

Párizsban tegnap beszökött az ősz,

Szent Mihály útján suhant csendesen,
Kánikulában halk lombok alatt

S találkozott velem.

 

Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
Arról, hogy meghalok.

 

Elért az Ősz és súgott valamit,
Szent Mihály útja beleremegett,
Züm, züm: röpködtek végig az uton
Tréfás falevelek.

 

Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé
S Párisból az Ősz kacagva szaladt.
Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán
Nyögő lombok alatt.

 

 

 

Előzmény: Pannika127 (18430)
Pannika127 Creative Commons License 2013.10.02 0 0 18431

Kellemes ébredést, szép napot!

Áprily Lajos

Ősz


Most már a barna, dérütötte rónán
mulandóságról mond mesét a csend.
Most már szobádba halkan elvonulhatsz
s hallgathatod az álmodó Chopint.


Most már a kályhatűz víg ritmusára
merenghetsz szálló életed dalán,
míg bús ködökből búcsút int az erdő,
mint egy vöröshajú tündérleány.

Pannika127 Creative Commons License 2013.10.01 0 0 18430

Szép estét mindenkinek!

 

Boda Magdolna

 

ősz

 

Megint úgy jön el

az ősz, hogy egyetlen

reményem se

teljesül.

Csak jön,

bő lódenkabátját meglebbenti,

és barna ujjával

sietve körberajzolja

a gesztenye leveleit.

Megint.

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.10.01 0 0 18429

Jagos István Róbert:

Párizs 2013
(Jónás Tamásnak ajánlva)

Párizs reagált és útjára engedte az Őszt.
Lesárgult levelek intenek szép jó éjszakát.
Ady is csak messziről néz vissza terhelőn.
Megmondta rég: a magyar megöli magyarját.

Furcsa lépésekben bújnak meg az őszi rímek.
Lesütött szemekben fellegében rekedt eső.
Fogaim közt erjed a halál érdes íze.
Tegnapon ülök, percekre bontva, szétesőn.

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.10.01 0 0 18428

Kovács Daniela:
Elbúcsúztam

Ma a kövek alatt is meg-megnéztem,
kerestem a tovatűnt nyár melegét.
A szél meg se rezzent. Ájult békében
kémleltem az eget. A kék szeme élt.

Felpipiskedtem búcsúcsókot adni,
s ő visszacsókolt. Íze szinte szédít.
Míg hagyom a fényt ajkamra tapadni,
édes csókjában új reménymag érik.

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.10.01 0 0 18427

Szép napokat!:)

 

* * *

 

Tornay András:

Őszi ének

Keresztvergődésed szögeiben
Átmelegít szereteted
De megrémiszt saját kegyetlenségünk

Vízenjáró lábnyomaidban
Elsüllyednek rossz döntéseink
Megtisztulnak hibáink
De hullámokat tör saját hitetlenségünk

Jászolágyad alázatában
Megszégyenít egyszerűséged
De elszomorít saját oktalanságunk

Csendcsodád
Békeburkod
Szeretetszíved
Tisztaságtitkod
Add rám újra, öltöztess fel, mert
Átfagytak ujjaim, s ahogy nézem
Igencsak közeledik ismét a tél

 

Sallai Gabri Creative Commons License 2013.09.30 0 0 18426

Áprily lajos

 

 Októberi séta

 

 

Ez itt a hervadás tündér-világa.

Akartál látni szép halált velem?

A Bükkös-erdő bús elégiája

szép, mint a halál és a szerelem.

 

 Fától fához remegve száll a sóhaj,

közöttük láthatatlan kéz kaszál.

Az ágakról a fölrebbent rigóraj

tengődni még a holt irtásba száll. 

 

 Lombját a gally, nézd, mily kímélve ejti,

holnap szél indul, döntő támadás,

holnaputánra minden elfelejti,

milyen volt itt a végső lázadás. 

 

 Mint gyertya-csonkok roppant ravatalnál,

tönkök merednek dúltan szerteszét,

s a nyár, ez a kilobbant forradalmár,

vérpadra hajtja szőke, szép fejét. 

 

 A partot fűzek testőrsége óvja,

a tollforgójuk ritkítottan ing.

Halkan himbál a horgom úsztatója,

nagyot csobbant a játékos balint.  

 

Fény-pászma hull most messze,holt mezőkig,

s a víz egy percre hullámos határ:

innen mosolygó partja tükröződik,

itt egy utolsót lobban még a nyár. 

 

 De túl, gyepén a ritkuló bereknek

ijedt lombok rebbennek szerteszét,

a szél felettük pókszálat lebegtet,

ezüst pókszálat és ezüst zenét. 

 

 Az ősz hárfás tündére jár a réten,

az ő húrjáról szól a halk zene.

Most át fog jönni: árnyékát sötéten

pallónak átveti a jegenye. 




















 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: Bűvössárkány (18425)
Bűvössárkány Creative Commons License 2013.09.30 0 0 18425

Nadányi Zoltán:
ŐSZ

Az őszben állsz,
tűnődve jársz,
hullatja vén
lombját a hárs.

Titokzatos
halk nesz zavar,
kip-kop, kopog
a holt avar.

Hol itt, hol ott,
csodás, csodás,
mint távoli
lábcsoszogás.

Forogsz, fülelsz,
álmélkodol,
valaki jön,
nem tudni hol.

Valaki jön,
és erre tart
és csörgeti
a tört avart.

Jön finoman,
jön hidegen,
a csenden át,
a ligeten.

Híg árny, akit
szem nem talál,
maga az Ősz,
a halk Halál.

Forogsz, fülelsz,
a szíved üt:
nem jön sehol
s jön mindenütt.

Peng mindenütt
az őszi nesz,
álomszerű
bújósdi ez.

Kiáltanál:
az Istenért!
És megremegsz:
most ideért.

Most ideért
a lenge láb,
és megkerült,
és megy tovább.

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.09.30 0 0 18424

Szergej Jeszenyin:
ŐSZ

Csönd lepi borókás partok meredélyét,
Az ősz, a pej kanca, fésüli sörényét.

Folyamszegély hűs leple felett
patkói kék csengése lebeg.

Remete szél, óvakodva, lassan
avart tapos útkanyarulatban.

Égő-piros csipkebokorra hajolva
láthatatlan Krisztus sebeit csókolja.

(Weöres Sándor fordítása)

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.09.30 0 0 18423

Ó... köszi szépen, Jahorka kedves!:)))

Szép napocskát!

 

* * *

 

Baranyi Ferenc:
Staccato

Amíg csupán lopjuk magunknak egymást:
csak lopott holmi lesz, mi rég miénk,
vezekelünk a rég megérdemelt nász
visszaeső kis bűnözőiként,
akié vagy, elvesz naponta tőlem,
s ha néha visszakaplak egy napig:
megint sután, csak félig-ismerősen
puhatolom felejtett titkaid,
heteken át, míg várom folytatását
egy-két lopott órának, meglopok
minden varázst, mit új találkozás ád,
mert úgy kezdjük mi egyre újra, hogy
már messze vagy, mikor megérkezel.
Karomba kaplak s mégsem érlek el.

 

Előzmény: jahorka (18422)
jahorka Creative Commons License 2013.09.30 0 0 18422

Gyönyörűűűű, köszönjük, Kedves Sárkányka!:)

 

Jószay Magdolna:
Mély bársony

szeptemberi est
mély bársony lélegzettel
vállaimra ül

kora ősz szele
enyhén meglegyint, arcom
simul-szelídül

emlék, gondolat
a holdig kapaszkodik
s nálad csendesül

 

jahorka Creative Commons License 2013.09.30 0 0 18421

Kellemes hetet kívánok, Kedves Sárkányka , Kedves Gyöngykeresők!


Gergely Ágnes:

Tükörpillanat

Hogy tűnnek el a szarvasok,
ha a szerelem messze már?
Hogy lobog át az éjszakán
észrevétlen a félhomály?

Hogyhogy az őr nem imbolyog?
Maga is ellobogva él.
Csak a mélypontot kémleli,
ánemóne táncát a szél.

A hídon léptek konganak,
és kizuhog a vak sötét.
Eltűnnek majd a szarvasok,
de agancsuk közt ott az ég.

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.09.28 0 0 18420

Koczeth László:

Egy öreg fához

Néha elsétálok melletted, öreg barátom.
Te is csillagokba akartál kapaszkodni,
És most itt állsz betonba ágyazva,
Tar ágaiddal meredve az ég felé.
Odvas törzseden ezer rovar rág,
Nem leveled, gyűrűidet szaporítod.

Valaha szép voltál és sudár,
Neked bókolt a pompás napsugár.
Ágadon madár fészkelt,
S énekelt,
Óh, ifjúi nyár!

Neveltél számtalan virágot,
Zengett körülötted sok-sok darázs.
Leveled árnya alatt szerelmesek
Váltottak csókot,
S a beléd vágott szív sem fájt.

Gyermek mászott fel rád,
Bújva a többi elől.
Megfáradt vándor hűsölt alattad,
S te mily boldog voltál.

Gyökereddel a földbe kapaszkodva,
Álltad vad szelek támadásait.
Fiatal voltál és erős,
A felhőkbe vágytál,
S most szomorún lehajlott vesszőkkel
Nyújtózkodsz felém.

De nézd, egyik ágadon új gallyacska nőtt,
Boldogan tör utat a fény iránt.
Nincs veszve semmi, barátom,
Olyan leszel, mint egykor rég.
Jön új tavasz, új rügyek,
Új álmok.
Messze még a vég!

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.09.28 0 0 18419

Videcz Ferenc:

Ősz

Öreg tölgy küld lehulló levelében
A lankadt földnek halk üzenetet.
Zsémbes október hűvös ecsetjével
Tarkára fest dombokat, kerteket.

Egy csipkebokor pirosan dalol.
Nemrég itt még a szarvasok zenéltek.
Hangjuk a márvány égen valahol
Madár-rajokkal szállt északnak, délnek.

Sok kék szemével kökény gallya bámul;
Lombja lassacskán feledésbe sárgul.
Rőt avarban fáradt bogár zizeg.

S a föld méhében, még burokba zárva
Várnak az újjászülető csodára
A tavaszról álmodó íriszek.

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.09.28 0 0 18418

Szép napot mindenkinek!:)

 

* * *

 

Csabai Lajos:
LILLAFÜREDI ŐSZ

(József Attila emlékének)

Metsző
őszi szél csapkodja a fákat.
A szürke ólmos égből hűs
eső szitál. Tegnap még
mosolygós nyár lengte e
tájat, Ma már a sétányon
ember alig jár. Ki jár is,
gallérját fázósan feltűri.
Emléket gyűjt, míg fedél
alá ér A sziklák vájatában a
Szinva muzsikál. Rá kecses
táncot lejt a hulló falevél.
Egy sudár férfi áll csak, a
palánknak dőlve. Könnyű
ruhájában fittyet hány a
szélnek. Nem mozdul, bár
az eső egyre jobban hull rá,
Különös varázsa babonáz
szemének. Attila áll ott, ki
tűrni régen megtanult Már
gyermeki lelkét égette a
tűz Ki korán árva lett,
ritkán melegszik fel Mégis
az fáj nagyon, kit hazája is
űz. Szava volt vádirat,
fejsze, kalapács.
Hivatkoztak rá, idézték
félbe sorait, Éltében a
hazának bús árvája volt,
Míg gyötört lelkéből
elfogyott a hit. Régen volt!
Sorsával perelni nem tud
már. Bronzruhájáról az eső,
mint sós könnye pereg.
Szomorú szemét, gyötört
arcát kérdem: Ha ma élnél,
mire tanítanád meg
népedet?

 

Sallai Gabri Creative Commons License 2013.09.28 0 0 18417

Osztivics Richárd

 

Csodálat

 

Félő sorok, szavak szimfóniája,
Szóban rejlő erő bizonyossága,
S a képzelőerő megvalósulása.

Gyengéd, mint zongora harsány hangja,
De vadabb, mint a dobok ricsaja.
Elmém s testem csak őt hallgatja.

Harisnyán felfutó, nemes cérnaszál,
Selymek kiválóságából látok csodát.
Szív megáll, s tovább dobog, ha meglát.

 

Előzmény: Pannika127 (18416)
Pannika127 Creative Commons License 2013.09.26 0 0 18416

Szép estét, Bűvöskék!

 

Takács Zsuzsa

A nevemet mondta, azt mondta: szeret

 

S akihez beszélnek, az van,

akinek kezére nyirkos férfitenyér tapad,

akiért elmélyül a hang,

akinek végigfut lábán a fátyolos szempár,

beszélnek hozzám, hallom, mondja magában az,

s látszom, hiszen néznek.

 

 

Sallai Gabri Creative Commons License 2013.09.26 0 0 18415

Szép estét!

Varsás Mihály

 

Üldöz a sors

 

Üldöz a sors szeszélyes kedvében
Végigsuhint rajtam kemény ostorával
Le-lecsap rám néha nagy kevélyen
S jókat kacag hetykén hangzó hahotával

Üldözzél sors. Töltsd a kedved rajtam
Megszoktam már tőled sanyarú sorsomat
Tőled eddig oly kevés jót kaptam
Ezután is kibírom, nem hallod jajszavam

Nem bánom, sors, bárhogy is ver kezed
Azt sem bánom, hogyha bele kell pusztulnom
De a győztes akkor is én leszek
Túlél engem büszkén domborodó sírom

 

 

Előzmény: Bűvössárkány (18414)
Bűvössárkány Creative Commons License 2013.09.25 0 0 18414

Komáromi János:

Feledés

hány szerelmes szó
hervadt hazug feledésbe
hány édes pillantás
csorgott végig
bánatos arcokon
és hányszor érezted
mindennek vége
lelked vére szivárog
bánatos alkonyon

hány hang tapadt meg
forrón izzó torkodon
hány keserű dal
halt el némán
halványkék ajkakon
és hányszor indultál
ismeretlen utakon előre
lábad lendült, de csak
körbe jártál elhagyott nyomokon

hány árva pillanatot
hittél öröknek
hány magányos órát
éreztél sivár
nyirkos börtönnek
és hányszor rajzoltál fájó jelenedbe
égő kérdő jeleket
miközben félelmeidtől nem láttad
mennyire szeretnek

hány álom veszett el
a lemondás szigetén
hány kikötő maradt üresen
míg vakon hánykolódtál
a boldogság tengerén
és hányszor hitted
itt van már a part
pedig az a vágy, az a sóhaj
nem is Téged akart

hány dal van még
mit játszhatok Neked
hány táncot járhatok
önfeledt-boldogan,
lebegve a föld felett, Veled
és hányszor szoríthatlak magamhoz
amikor vége,
megint kacaghatunk boldogan
egymás szemébe nézve

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.09.25 0 0 18413

Pilinszky János:
Mi és a virágok

Mert hűségesek mindhalálig,
isteniek egyedül a virágok,
egyszóval a növényi lét,
velünk szemben, kik jövünk és megyünk.

Világunk száraz keresztjére
gyönyörű dísznek elhelyezve,
tépett füzérként fölszegezve,
mi elkallódunk, ők hazatalálnak.

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.09.25 0 0 18412

Szép napot mindenkinek!

 

* * *

 

Baranyi Ferenc:
DAL

Haragszik a
kedves, itthagy engem,
állj elébe
vers, hogy el ne menjen.

Szerelme ág,
nem moccan a lombja,
légy te szellő:
hajlítsd a karomba.
Szerelme rét,
aszály-ölte pázsit,
légy te zápor
s újra kivirágzik.
Szerelme jég
holt színén vizeknek,
légy te napfény
amitől fölenged.

Haragszik a
kedves, itthagy engem,
állj elébe
vers, hogy el ne menjen.

 

dobrij Creative Commons License 2013.09.23 0 0 18411

Szép estét!

 

Radnóti Miklós

 Naptár


Szeptember



Ó hány szeptembert értem eddig ésszel!


a fák alatt sok csilla, barna ékszer:


vadgesztenyék. Mind Afrikát idézik,


a perzselőt! a hűs esők előtt.


Felhőn vet ágyat már az alkonyat


s a fáradt fákra fátylas fény esőz.


Kibomló konttyal jő az édes ősz.



 

Előzmény: Bűvössárkány (18410)
Bűvössárkány Creative Commons License 2013.09.23 0 0 18410

Reichard Piroska :
Őszi üdvözlet

Borulj rá, szelíd, őszi napsugár,
ragyogd körül szomorú homlokát,
ha elmélyedve egymagába jár.

Hulljatok elé, aranylevelek,
őszi virágok, nyíljatok neki,
tudom, hogy titeket ő is szeret.

Lágyan simogasd, zúgó, őszi szél,
szívében úgyis az örök vihar
reménytelen enyészetről beszél.

Ti mélyülő őszi alkonyatok,
magános lelkek gyilkos rémei,
legyetek hozzája irgalmasok.

És ti végtelen őszi éjjelek,
ha nagyon fájna néki a magány:
álmába szőjetek be engemet...

 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!