Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Ugyanez nekem is az eszembe jutott.. Beszéltem vadászokkal akik Nagylilikre járnak ki telente. Bosszankodtak rajta, hogy a lilik mintha tudná hogy ő lőhető, 60 métzeren húz be rendszerint, hogy a sörét csak kopogjon rajta.. A Nyári lúd viszont az eddigi védettségét kihasználva szinte szeliden, vadászok elmondása alapján "pofátlanul" alacsonyan húz, 15-20 m magasságokban. Legalább is itt a Hortobágyon így működik mostanság. Ha most lőhető lesz, mindenki neki fog esni aki csak csalódott az eddigi sikerekben, és nem vitt haza az asszonynak egy liliket sem a télen...
Avagy a „fejbe lőtt liba”.
A nyári lúd (Anser anser) védett madárfaj, egy egyed pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50.000 Ft. A Madárkórházba január 29.-én került be egy, Faluvéghalmáról. ”Levadászták sörétes puskával, ahogy azt nem illik.” A[...] Bővebben!Tovább »
Bár ma nem hallottam eddig mezei pacsirtát, tudjátok, Zsuzsanna napja vagyon ma, de tegnap zsírozó zöldikékben volt alkalmam gyönyörködni, szólnak a feketerigók (nem teli torokból, inkább csak maguknak, mintegy ráhangolódásképpen a nagy Tavaszi tojórohamra), ma pedig kertünkben egy balkáni tarkaharkály hím dobolt, és a széncinegék is komolyan nyomatják "nyitni-kék"-jüket. A Nap 7ágra süt, hó nálunk már csak nyomokban vagyon.
Nos, azt terveztem/gondoltam el, hogy... efféle fészeképítést videóra vennék. SZERETNÉM...
Az első sárgolyótól az utolsóig.
E naplószerű leírás volna -mintegy- a forgatókönyv, akár. Ám egy nagy bökkenő van. Hol találok -majd- egy éppen épülő fecskefészket?... (És nem csupán a csökkenő fecskeállomány miatt)... Na de majd körbenézek itt a környéken, víz közelében, állatok, istállók környékén, hátha szerencsém lesz és a nyárra már lehet egy kész videó(nk) ehhez a szép leíráshoz.Máris volna egy-két kiszemelt helyszín. Az egyikhez volna mindjárt egy praktikus, gyakorlatias, tapasztalati(!) kérdésem: elbontanak olyan épületet, ahol fészkelt fecske. Vajon mit tesz a hazaérkező fecskepár? Merre felé fog keresni új fészkelőhelyet? A legközelebbi alkalmas helyen? Ahol más fecskék is fészkelnek már?Bízom a sikerben, fohászkodjunk!
ott örömmel fogadják a ritka fajokkal kapcsolatos megfigyeléseket. Sőt, vannak akiknek megszállottsággal űzött hobbija a fajok "gyűjtése", s ha megadod a koordinátákat, akkor lesz, aki veszi a fáradtságot és "leellenőrzi" a megfigyelésedet.
B3-vitamin: vízben oldódó, hangulatjavító vitamin, más néven Niacin, régebben PP-faktornak nevezték. Az emberi szervezet aminosavból (tripofán) képes előállítani, s ember tekintetében a krómhasznosításban van kiemelkedő szerepe és nagyon fontos a zsír- és a fehérje-anyagcseréhez. B3-vitanimforrások: hal, hús, máj, tojás, élesztő, zöldségfélék, barna kenyér.
Hiányában a pellagra nevű, bőrbetegségekkel, a nyelv gyulladásával, idegrendszeri és bélrendszeri problémákkal járó betegség alakulhat ki.
B8-vitamin (kolin): az agyműködés vitaminja. Az Inozittal együtt csökkenti a szervezet koleszterin-terhelését. Az idegsejtek hártyáját (mielin-réteg) táplálja. Hiányában embernél a tartós öröm lehetetlenné válik és csökken a koncentrációs készség. A sztressz-tűrőképességet növeli.
Vivőanyaga a lecitin. A májban raktározódik.
A hiánya embernél fejfájást, fülzúgást, koncentrációs problémákat és epehólyag működési zavarokat okoz.
Legegyszerűbben máj, sörélesztő és búzacsíra fogyasztásával juthatunk hozzá.
B9-vitamin: nyugtatóhatású Inozitol, vagy Folsav, amely mértékadó vélemények szerint kiváló altatószer, felszabadít a szorongás alól és csökkenti a feszültséget. Egyes kutatők szerint csökkenti a magas vérnyomást is. Aktív formája (foszfatidil-inozitol) jótékonyan befolyásolja a sejtmembránok működését.
A kutatók úgy találták, hogy szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a transzportjában. A B9 vitamint az emberben nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az agy és az agyfolyadék, innen erős leterheltség mellett kerül felhasználásra.
Húsfélék, a tej és tejtermékek, a gabonafélék, a gyümölcs- és főzelékfélék ill. az olajos magvak tartalmaznak számottevő mennyiségben Inozitolt. A fitáz enzim hatására válik embernél hasznosíthatóvá, s jó, ha tudjuk: a koffein károsan befolyásolja a felszívódását.
Egyes kutatók éppen az Inozitol-tartalma miatt nem tartják elitélendőnek a sör mértékletes fogyasztását.
B11-vitamin: embernél magzatvédő vitaminként vált ismertté. Két formáját különböztethetjük meg a zöldségfélékben (sóska, saláta, kelbimbó) található folát-ot és a szintetikus folsavat.
B13-vitanim (oratsav): segíti a magnézium felszívódását, a folsav és a B12 hasznosulását. Legtöbbet az emberi táplálékban a gyökérzöldségek (zeller, sárgarépa, fehérrépa) tartalmazzák.
B14-vitamin: legbiztosabb forrása ember számára a méz, a vörösbor, élesztő és a sör. Hiánya a vörösvérsejtek pusztulását, vérszegénységet és a rákos sejtek burjánzását okozza.
B16-vitanim (inizit): vízben jól, alkoholban kevésbé oldódó, vitamin jellegű vegyület. Nagy mennyiségben lehet kimutatni a dió, a kender és a kőrisfa leveleiben, sörélesztőben, zöldbabban, búzacsírában, melaszban és pl. a dinnyében. Kis mennyiségben az ember bélflórája is előállítja.
Szükséglete kávé, alkohol, cola és egyebek mellett csokoládé fogyasztása mellett növekszik, mert ezek hatóanyagai csökkentik a felszívódásának lehetőségét.
Hiányára utal a száraz bőr, súlyosabb esetben a váladékozó ekcéma.
a Madárbarát-lexikon B-vitaminokkal kapcsolatos szócikkei hiányosak voltak, mostantól a fentiekkel teljesebbé válnak
Ez bizony totál ugyanaz a hang. Majd megpróbálom rögzateni egyik éjjel, bár nincs hozzá semmilyen cuccom, maximum egy mobiltelefon, ami valszeg nem lesz túl jó minőség.
Az ilyen észleléseket szokás valahol bejelenteni, vagy csak örüljek neki és kész? :)
Amikor még volt határőrség, egy járőr sopron környékén arról számolt be, hogy egy fenyő alatt voltak figyelőállásban, s látszólag minden ok nélkül melléjük zuhant egy hatalmas bagyol. Kiderült, hogy Bubo bubo vagyis "doktor Bubó", s mérgezés miatt pusztult el.
sajnos sok társa hasonlóképpen végezte, s ma már témyleg nagyon ritka.
De azért előfordul. Természetesen védett, az eszmei értéke 250 ezer forint. a hangját meghallgathatod itt:
Összevetettem a képekkel, és azt gondolom parlagi sas volt ez.
A másik dolog amit nem értek az hogy éjszakánként a fenyves felől mintha egy uhut (Bubo bubo) hallanék. Ami ugyancsak "képtelenség", hiszen nagyon ritka és amennyire tudom kerüli az emberlakta területeknek még csak a közelségét is.
Számomra úgy 20 évvel ezelőtt adatott meg egy találkozás ezekkel a fenséges madarakkal ilyen idő tájt, a biharugrai halastavak mellett a havas tájon. Riportra mentünk, s egyszercsak a kihalt tájon az úttól úgy 50-100 méterre észre vettük, hogy mintha gyerekek álldogálnának a sík vidéki szántőn., egymástól 20-30 méterre vagy öten.
Abszolút szürreális volt a dolog, alig akartunk hinni a szemünkben. Mozdulatlanul nézelődtek felénk, minden félelem nélkül. 1000 százalék, hogy a táplálékinség szorította őket le az erdélyi havasokból.
Felejthetetlen élmény volt.
S bár nem nagyon hiszem, hogy az Alpokból, illetve a Kárpátokból egészen Érdig szalaszott volna a hideg egy szirti sast, végülis miért ne lehetne?!?
Ha mégis, akkor néhány terepmadarásznak volt néhány jó napja...
Meg neked is, kedves Notes.
És neked is azt tanácsolom, menj fel a Madárbarát-lexikon hazai madarak 3. táblájára ott összehasonlítási lehetőséget is találsz.
De, ha netán parlagi sast láttál, ahhoz is csak gratulálni lehet!
Szerintetek az elképzelhető, hogy tegnap Érd külterületén szirti sast láttam? Nagy magasságban körözött, így csak alulról figyelhettem meg. A szárnyai alulról mintha fehérek lettek volna. Igen nagy testű volt, minden szárnycsapás nélkül siklott egészen sokáig.
Szóval a helyzet egyre rosszabb. Ezért csak azt tudom ajánlani, hogy kattintsatok rá az internetes Madárbarát-lexikon linkjére és ott menjetek be a h.bnetűskötetbe!
Sajnos sima ctrl c, ctrl v nem hozza a várt eredményt.Régebben simán be lehetett másolni nagyobb részeket is ide minden gond nélkül. ma már erre sajnos a fórum nem alkalmas
Azért teszek még egy kísérletet:
: olyan élőlény, döntő többségében emlős, amely az ember közvetlen környezetében és, az ember célkitűzéseinek megfelelően szaporodik és bizonyos értelemben az ember gondoskodására van utalva.
háziasított állat: olyan élőlény, döntő többségében emlős, amely az ember közvetlen környezetében és, az ember célkitűzéseinek megfelelően szaporodik és bizonyos értelemben az ember gondoskodására van utalva.
A háziasítás hosszú folyamat, mely során az állat többé-kevésbé kiszakad a természetből, a szaporodását tekintve függetlenedik az évszakoktól, ivari ciklusa csaknem folytonos.
A domesztikáció hatására
- a testalakulás az izomzattól a tollazatig előbb csökken majd stabilizálódik aztán növekedik (kivétel, ha a tenyészkiválasztás más irányt szab pl.: a lanceshire cuppy kanári 22 cm nagyságú, a japán hosó pedig alig 11 cm);
- a termelőképesség növekedik;
- kevésbé igényes a tartásra és a takarmányozásra;
- megváltoznak az ivari és az életösztönök:
hamarabb válik ivaréretté (míg a vaddisznó 16, addig a házi sertés már 5-6 hónapos korára);
kevesebb ideig hordja a vemhet
az ivarzása kiterjed az egész évre;
általában poligámmá változik az állat;
az anyai ösztön csökken (kivéve j. sirályka);
- csökken az ellenálló-képesség.
(vaddisznó 410 nap, sertés 365 nap);
háziasított állat: olyan élőlény, döntő többségében emlős, amely az ember közvetlen környezetében és, az ember célkitűzéseinek megfelelően szaporodik és bizonyos értelemben az ember gondoskodására van utalva.
A háziasítás hosszú folyamat, mely során az állat többé-kevésbé kiszakad a természetből, a szaporodását tekintve függetlenedik az évszakoktól, ivari ciklusa csaknem folytonos.
A domesztikáció hatására
- a testalakulás az izomzattól a tollazatig előbb csökken majd stabilizálódik aztán növekedik (kivétel, ha a tenyészkiválasztás más irányt szab pl.: a lanceshire cuppy kanári 22 cm nagyságú, a japán hosó pedig alig 11 cm);
- a termelőképesség növekedik;
- kevésbé igényes a tartásra és a takarmányozásra;
- megváltoznak az ivari és az életösztönök:
hamarabb válik ivaréretté (míg a vaddisznó 16, addig a házi sertés már 5-6 hónapos korára);
Egy kedves barátom, aki létrehozott egy valóságos madárbemutató már-már állatkerti színvonalú létesítményt, s örömmel látja ott vendégül a madártartás iránt érdeklődőket, riadt levélben tájékoztat, hogy az évek munkájával megteremtett büszkesége veszélybe került. Számon kéri rajta a hatóság, hogy akkor a kedvencei háziállatok-e vagy állatkerti foglyok, mert, ha az utóbbiak, akkor az állatkertekre érvényes szabályok betartását fogják rajta számon kérni.
Sanyi bajban van. Igazából azt szeretné, meg tudnám nyugtatni: az ő madarai nem sorolhatók az állatkerti lények közé. Sajnos attól tartok, hogy nem is háziasított állatok.
S bár aligha fogja ettől jobban szeretni a Madárbarát-lexikont, azt kell mondjam, hogy ami a megfelelő címszavaknál erről olvasható, az perdöntő:
háziállatok: azok az élőlények (gyöngytyúk, házilúd, házityúk, házikacsa, házistrucc, házigalamb, pulyka stb.), amelyek a háziasítás megfelelő színvonalát elérték, több nemzedék óta az ember közvetlen környezetében élnek, s ott rendszeresen szaporodnak is.
Számos, a szabad természetben hasznos, de az ember oltalmában szükségtelen v. károsnak ítélt ösztönük, tulajdonságuk
Háziállatot az ember a hasznáért v. valamely más értékes tulajdonságáért tart (egérfogás, házőrzés), ennyiben különbözik a kedvtelésből v. hobbiból tartott állatoktól.
A háziállatoknál a gazdasági állatok köre tágabb
(ponty, nutria), mert ezek egy része nem okvetlenül él az ember közelében, de az ember irányító munkája révén válik mind alkalmasabbá a hasznosításra
háziasítás (domesztikáció): az a folyamat, amely révén az eredetileg vadon élő állatok az ember tudatos közreműködésével →háziállatok lettek.
A domesztikáció rendszerint hosszú-hosszú folyamat, mely az →állattartással veszi kezdetét (→nyári lúd).
A háziasítás indítékai közül az első helyen
a gazdasági hasznot szokták említeni, de ez a madarak esetében valószínűleg sántít, hiszen pl. a bankivát aligha érte meg az évi 8-12 tojásáért tartani.
Sokkal hihetőbb és logikusabb, hogy a baromfiféléket kezdetben kultikus okokból tartották. Ezt támasztja alá, hogy a vallási könyvek tanúsága szerint a bankivát is szent állatként tisztelték.
A kakas ma is az ébredés, a férfiasság, a bátorság és a világosság szimbóluma.
Máig tartja magát a hiedelem, hogy a vámpírok és klf. gonosz szellemek, a sötétség rontó miszticizmusai a kakas hangjára vonulnak vissza.
Másrészt a baromfifélék, mint társas hajlamú állatok és fészekhagyók könnyen szelídülnek, ill. viszonylag könnyen felnevelhetőek, így azokat
kedvtelésből tartani sem okozhatott megoldhatatlan gondot
az állattartással ismerkedő embernek.
Negyedik indítékként elfogadhatjuk a sportcélú tartást, hiszen tudjuk, a modern kor emberét is lázba tudta hozni, történetesen a kakasviadal.
A háziasítás történetéről klb. kultúrtörténeti tények (ásatások, mondák, feljegyzések) adnak felvilágosítást.
Ezek alapján nyilvánvaló, hogy a folyamat már a kőkorszakban megkezdődött.
Lassan, kudarcokkal haladt, de tudjuk, hogy mintegy 2500 évvel ezelőtt már komoly eredmények is születtek.
A házityúk esetében a kínaiak és az egyiptomiak jártak az élen. Egyiptomban már az időszámítás előtt keltettek mesterségesen tyúktojásokat.
A módszer nem volt valami tökéletes, de funkcionált.
A tojásokat erjedő tevetrágyába ágyazták.
Igaz, klf. állatfajokkal, klf. helyszíneken, más-más időpontokban vette kezdetét a domesztikáció. Ennek folyamán markáns változások következnek be az állat termőképességében és a konstitúciója terén.
A változások -
módosul a testtömeg,
változnak a testarányok,
kihunynak ösztönök
javul a termelőképesség,
fokozódik az ivari élet,
csökken az igényesség és
gyengül az ellenálló-képesség
- az ember célkitűzéseitől, a faj(ták) változékonyságától és az életkörülmények módosulásától függenek.
Már Darwin utal rá, hogy a társas életet élő állatok könnyebben szelídíthetők, s így a tartásuk is valamelyest könnyebb. Örök vitákra ad okot, hogy a domesztikált állatok
1. egyetlen őstől származnak-e (monofiletikus) v.
2. több vad ős keresztezése folytán (polifiletikus) keletkeztek-e.
A galambok mai fajta, szín és formagazdagsága különösen meglepő, és beleülteti az emberbe a kételkedést, hogy talán mégsem csak a szirtigalamb az őse.
Darwin
A díszmadarak döntő többségénél (monofiletikus?, polifiletikus?) a válasz nem lehet kétséges, hiszen
a./ a vadon élő ős még fellelhető a szabadban;
b./ az átalakulás mértéke sem túlságosan nagy.
Az utóbbi megállapításnak a díszmadarak nagy csoportjában talán csak a kanári mond ellent, amely az utóbb eltelt mintegy 300-400 évben rendkívüli formagazdagságot és színbeli változatosságot "produkált".
A vitában az se tévesszen meg senkit, hogy a fajhibridek a közhiedelem szerint
terméketlenek
egyesek termékenyek
termékennyé válhatnak
A témához kapcsolódó érdekesség, hogy a vad fajok keresztezéseiből gyakran keletkeznek könnyen szelídíthető fajták.
A domesztikációval ellentétes folyamat a dedomesztikáció, erre is van példa: az ausztráliai dingó kutya és Port Santo-szigetén a házinyúl elfajzott változata.
Az utóbbi természetes körülmények közé visszakerülve max. 1/2 kilósra nő meg.
A fényképet Magyar Ferenc vad- és természetfotós készítette, aki sajnos 2006-ban meghalt, így Ő nem tudja már megmondani, hol sikerült lencsevégre kapni a B. izlandica-t. A vadászható madárfajok lektorálását Dr. Sterbetz István ornitológus végezte, aki azért elég nagy név. Nem biztos, hogy nekem tűnt ez fel először, mert a könyvem harmadik kiadás (2000), azóta biztos van új, lehet, hogy már javították. De vizsga után utánajárok mindenképp.
Magam gyerekfejjel "fertőződtem meg" a madarak szeretetével Fenékpusztán a gyűrüző táborban Az elmúlt években újabb "fertőzésen" estem át, párommal vadászni kezdtem járni. Most készülök letenni a vadászvizsgát, és a hivatalos tankönyv mellékleteiben található fajfelismerést szolgáló képek között akadtam az alábbira. Szerintem izlandi kerceréce, a képaláírás szerint kerceréce. Nem tudom, hogy mi esélye van annak, hogy izlandi kerceréce téved az országba, de nem mindegy, hogy vadászhatóként ismerik fel a vadászok, avagy sem. Mondjuk azt sem tudom, hogy az izlandi kercerécének mi a természetvédelmi jogállása itthon.
Segítsetek nekem ezt tisztázni. Ha igazam van, akkor írok majd egy levelet a könyv kiadójának... persze csak ha már levizsgáztam... :)
Koepcke, Maria (1924-1971): német zoológus, ornitológus. Születési nevén (Maria Anna von Emilie Mikulicz-Radecki) szerzett diplomát a kieli egyetemen, de férje, a zoológus Hans-Wilhelm Koepcke nevét felvéve vált híressé. Peruban ismerkedtek össze, s ott is vertek gyökeret. Nem csak a magánéleti vonzalom, hanem a tudományos érdeklődés is szorosan összekötötte őket. Számos tudományos értekezéssel gazdagították a szakirodalmat.
Tragikus körülmények között, az Amazonas felett repülőbalesetben lelte halálát. A sors iróniája, hogy vele volt 17 éves leánya (Juliane), aki – csodával hatásos módon - egyedüliként élte túl a balesetet, s törött kulccsonttal, súlyos fejsérüléssel – a dzsungelben való 10 napi bolyongás után – lakott településre talált, így megmenekült. Juliane Németországban épült fel teljesen, s a szülei nyomdokába lépve szintén zoológussá vált.
Jól lehet, a tudóstársak Koepcke Maria emlékére ajánlották az általuk felfedezett madarakat (Phaethornis koepckeae- Köpecki remetekolibrija; Cacicus koepckeae – selva kacika; Megascops koepckeae- M. Kopecki lármásbaglya), tulajdonképpen az egész család nevének fennmaradását szolgálták. Hozzátehetjük, nem érdemtelenül.
Jerry Jennings (1942-):a 25 tukánfaj 250 példányát őrző és tenyésztő, egyedülálló→Emerald Forest Bird Gardens elnök vezérigazgatója, a világ legsikeresebb tukántenyésztője. Az Amerikai Tukánmegőrző Center (Director of the Toucan Preservation Center) igazgatója, az Amerikai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének tagja (American Association of Zoos and Aquariums).
1973-76. és 1985-87. között az Amerikai Avicultura Szövetség elnöke.
Eredeti szakmáját tekintve ügyvéd, spanyolul és németül anyanyelvi szinten beszél.
Első sikereit azon a 200 hektáros costa ricai tengerparti telepen aratta, amelyet 1978-ban kezdett el kiépíteni, s ott számos veszélyezttetett faj (főemlősök, madarak) számára biztosított menedéket.
Nem sokkal később már Peruban is van egy hatalmas tenyésztelepe, az innen származó madarak tették lehetővé az Emerald Forest Bird Gardens tenyészállományának létrehozását, s az ezredforduló után az USA madárkedvelőinek egyetlen legális tukánforrásának számít.
Elismert szakértője a tukánok költésének, szaporodásának, számos cikke, kiadványa teszi világszerte eredményesebbé az e fajokkal foglalkozók tevékenységét.
Huxley, Sir Julian Sorell (1887-1975): híres angol család sarja, nagy formátumú tudós humanista, angol és ausztrál egyetemek tanára. Világnézetét tekintve is nagyapja, Thomas H. Huxley (Darwin barátja és “harcostársa”) nyomdokaiban járt. Apja és testvére híres író, féltestvére Nobel-díjas biológus.
Ő maga a NATURE c. folyóirat létrehozásával, az UNESCO megszervezésével vált híressé, és a WWF (Vadvédelmi Világalap) egyik alapítójaként érdemelte ki tiszteletünket.
A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották.
benji68@freemail.hu
Kerce récék. B clangula.
