Nekem csak a címben lévő 2. kérdés b...a a csörőm. "Ki hazudik?" Itt senki nem hazudik, mert ez olyan, mint a kenyér. Van ahol 89 ft., de van ahol 160 ft. Ez sok mindentől függhet. Ki gyártja, milyen anyagból, ... stb. De a biztonságot nem lehet megfizetni, tehát legyen 2 millió, vagy 10 millió, tök mindegy. Egyre megy. Azt hiszem, hogy ameddig minden átjárót nem ruháznak fel félsorómpóval, addig a tendencia csak romlani fog. Vagy nézzünk vissza a múltba: amikor jelzőőr volt az átjárokba, jóval kevesebb volt a baleset.
CSÁkány, by: EC24
Ui.: A Skodás viszont kitörhette volna a sorómpót.
Na! Ha ezzel akarod igazolni, hogy nincs szükség sorompóra akkor megkérdezném, hogy hogy a picsába tud valaki beragadni egy félsorompós helyre???
(persze ismerem az átjárót. Nagy forgalomban megeshet az ilyen, de ha nem lett volna ott sorompó akkor sem tudott volna hátrébb menni mert ott áll mögötte a kocsisor.)
De később a gyártást átvette a Ganz Villamossági Művek. Jelenleg jogutódja a Ganz Transelektro gyártja a vasúti biztosítóberendezésekhez szükséges eszközöket.
Annak idején itt valamelyik fórumban jártattuk a pofánkat néhányan arról, hogy nem biztos, hogy a sorompó mindig jó megoldás. Remélem, most elégedett mindenki:
Szörnyethalt a vasúti átjáróban rekedt skodás
http://index.hu/politika/bulvar/vasut6134/
A modern félsorompók viszonylag könnyen törnek, csak ezt nem mindenki tudja...
Az egyéves évforduló alkalmából megint sikerült egy "közvélemény formáló" (hazug) riportot készíteni a vörös 2-nek.(TV2)
Leadták az idegenvezető hölgy nyilatkozatát, amiben kifejti, hogy ez egy emberi mulasztás volt és ezen nem segített volna a sorompó sem.
Aha. Értem. (nyugodjanak meg a kedélyek - népnevelés TV2 módra)
Valamint a riportfilm végén eleresztettek egy félmondatot: "még a sorompó sem akadályozta meg a balesetet." (nem pontos az idézet)
Mintha lett volna sorompó.
"A jelzőlámpát kiegészítő csapórudat két hónappal a 33 áldozatot követelt siófoki busztragédia után helyezték üzembe. A beruházás mintegy 10 millió forintba került. "
Plussz a sorompógyártó cég grátisz kicserélte az izzókat erősebbekre.
Nos, 35 milliósok? Mégiscsak meg lehet ezt csinálni olcsóbban is, igaz?
Most már biztos lényegesen jobb a helyzet, mert akkor még csak egy-két gépen volt mozdonyrádió, akkoriban kezdték/kezdtük szerelni őket a vonatbefolyásoló berendezéssel együtt, nem lehetett beszólni. A szolgálattevő végülis megtudta, mert a gép visszajött az állomásra és utána a másik irányban kellett neki szabadot adni, de addigra a váltónak már annyi volt...
Annak idején elég bevett gyakorlat volt, hogy az Északi Főműhelyből próbára kimenő gép személy személyzete valamelyik állomásnál úgy döntött, hogy "mára elég volt". Ha ilyenkor az állomáson már szabadra tették a kijáratot, akkor ki kellett menni a géppel "eltaposni a jelzőt", aztán lehetett jönni vissza. Ha a szolgálattevő nem jött rá, hogy csak a kijárati jelzőig megy a gép és esetleg váltót állított mögötte, akkor a visszajövő gép menetrendszerűen felvágta a váltót...
Pl. Szajol. Sok "Ha" van ott: 1994. decemberében a baleset másnapján - önkormányzati választások előtt voltunk - mindenki fogadkozott, hogy "mindent megteszünk, hogy többé ilyen ne fordulhasson elő".
A biztosítóberendezés ma is ugyanaz. Mivel 1974 húsvét vasárnap ugyanilyen okból, Szajol ugyanezen végén néhány tartály pakúra be lett öntözve a vasút bal oldalán a kertekbe, a következőig van még 11 év?!
Ja, és Újszászon sem futotta a felújításból a biztosítóberendezés cseréjére. Nagyjából ugyanolyan, mint a szajoli, a sebesség meg mostantól nőtt...
Vannak húzós történetek.
Pl. Szajol. Sok "Ha" van ott:
-Ha nem mechanikus bizt.ber. van ott, hanem már elektronikus, akkor a felvágott váltóra nem tud vágányutat adni a forgalmista, és akkor nem kap legnagyobb alkalmazható sebességre szabadjelet a gyorsvonat sem;
--Sőt, ha elektronikus lett volna, akkor az a felvágás pillanatában azonnal visított, villogott volna;
-Ha a mechanikus bizt.ber.-en a forgalmista a szabályzatnak megfelelően ellenőrzi a váltó tényleges állapotát, akkor rájön, hogy az fel van vágva és nem engedi rá a gyorsvonatot;
-Ha a gyorsvonat előtt negyedórával tolatást végző nem vágják fel azt a váltót, illetve ha már sikerült nekik, akkor jelentik, akkor a forgalmista vélhetően eleve tud róla és nem ad rá vágányutat, stb...
A mulasztások közül akár ha csak egyet is nem követnek el, akkor nem történik katasztrófa. Persze, ezt őgy is be lehet állítani, hogy azért történt, mert "elavult" biztosítóberendezés volt Szajolon és hogy nem költenek rá eleget, stb. Az emberi mulasztást nem igazán lehet költségekkel befolyásolni, legalábbis direkte nem. Ez vonatkozik a vasúti átjárókra is.
Szamit mert nem mindegy hogy a rendelkezesre allo penzbol n vagy 10n db sorompot lehet felszerelni. Es akkor csodalkoznak ha minden lassan, vontatottan megy.
A Kelenföldi pályaudvason volt ez egyik első tengelyszámláló, ami tudta azt a csodát, hogy: bejött az állomásra egy 36 tengelyes vonat és kiment egy 37 vagy 39 tengelyes, úgy, hogy közben meg sem állt!!! közben semmi más nem történt, minthogy az érzékelő közelében a mozdony (V43) fokozatkapcsolója váltott.
A hatvanas évek derekán volt olyan vasúti baleset Magyarországon, ahol a vonat beleszaladt az előtte állóba ("vonatutólérés"), de a mozdonyvezetőt nem ítélték el, mert be tudta bizonyítani, hogy a térközbiztosító berendezés egy darab dróttal szabadra állítható volt és nem volt kizárható, hogy valaki, akár gyerek, játszott vele.
Ma atmentunk Foton a fenysorompon. Mondom a vezetonek, Te ez nem mukodott. Ugyan mar lattam, hogy villogott a feher. Na mindegy. Mentunk tovabb. Azt hiszem Godollon lattunk ket LED-es fenysorompot. Dobbenet. Meg tobb szaz meterrol, a jobboldali tukorbol is lattam, hogy villogott a feher.
Visszafel jovet kb masfel ora mulva elertuk a foti sorompot. A baratomat kiverte a viz. Ez tenyleg nem mukodik!
Mennyibe is kerul egy felsorompo?
Mennyibe is kerul egy LED-es fenysorompo a muzeumi izzos helyett?
Ehhez nem kellenek milliok. Ehhez csak gondolkozni kellene.
Nem csak a felsorompo allitja meg az embert. Nem csak a hulye viszi a buszt a vonat ele, hanem az is aki egyszeruen faradtabban vezetve nem veszi eszre a hibas sorompot , a tilos jelzest.
c.
No, akkor a kettes pontod az érzékelők voltak, ismét keresgéltem egy cseppet:
A közúti-vasúti keresztezõdéseknél a sorompó berendezésekben, hazánkban a
következõ vonatérzékelõ elemeket alkalmazzák:
- Folyamatos, hosszú, egyenáramú szigeteltsín, a számított behatási távolságtól a
keresztezõdésig, mint bekapcsoló, a keresztezõdésben, mint oldó vonatérzékelõ
elem.
- Rövid, (18 méteres) egyenáramú szigeteltsín, a számított behatási távolságtól
kezdõdõen, mint bekapcsoló, a keresztezõdésben vagy a keresztezõdés két oldalán,
mint oldó vonatérzékelõ elem.
- Szigetelt sínütközõt nem igénylõ, más sínáramkörre szuperponálható 13kHz-es
szigeteltsín, a számított behatási távolságtól kezdõdõen, mint bekapcsoló, a
keresztezõdésben vagy a keresztezõdés két oldalán, mint oldó vonatérzékelõ elem.
- Különleges esetekben, rövidített (2 méteres) szigetelt sínütközõt nem igénylõ,
más sínáramkörre szuperponálható 13 kHz-es szigeteltsín a keresztezõdés egyik
oldalán, mint kiegészítõ oldó vonatérzékelõ elem.
- Kísérleti jelleggel különbözõ típusú tengelyszámláló berendezés, a számított
behatási pontoknál bekapcsoló, az útátjáró körzetében mint oldó vonatérzékelõ elem.
Kompletten, egy egyvágányú sorompó valamennyi vonatérzékelõ elemét
tartalmazza.
- Állomási sorompókat az állomási biztosítóberendezés mûködteti.
A felsorolt elemek beépítési költségei mai árakon (1998) a következõk:
- Egyenáramú szigeteltsínek telepítése függetlenül attól, hogy folyamatos, vagy
rövid, hagyományos szigetelõ betét alkalmazásával kb. 300 EFt. Az elõre gyártott
ragasztott kötést alkalmazásával kb. 500 EFt, plusz a telepítési viszonyoktól
függõen a kábelezés költsége kb. 1100 Ft/m.
- 13 kHz-es sínáramkör kb. 350 EFt, plusz a telepítési viszonyoktól függõen a
kábelezés költsége kb. 1100 Ft/m.
- Tengelyszámláló berendezés költsége kb. 3-5 millió Ft, plusz a telepítési
viszonyoktól függõen a kábelezés költsége kb. 1100 Ft/m.
Skacok!
Kérhetlek Benneteket, hogy a személyeskedést tegyétek, (tegyük) félre és foglalkozzunk a topik témájával, jó?
Sőt ha kérhetem, akkor a pontjaimon (is) menjünk végig. Ha az elsőt kivégeztük, lássuk a következőt.
Elöször is, köszönöm szépen a HOZZÁÉRTÖ véleményedet, ha másért nem is, azért mindenképp, mert nekem ez a szakmám, mint a másik, hasonló témájú INDEX-es topic-ban emlitettem.
Soha nem allitottam hogy hozzaerto lennek, sot.
Nyilván becses személyedben egy univerzális szakembert tisztelhetünk, aki Hollywood-i akcióhöshöz méltó módon feltatálja magát, számára eddig ismeretlen területen is.
Felolem te meg lehetsz akar Jozsi bohoc is.
Tudod én is szereltem már "villanyt", mégsem osztom az észt villanyszerelö topic-ba, és föleg nem okoskodok a hivatásos szakemberekkel. (Meg nem is degradálom le öket!)
Az ne is zavarjon téged, hogy itt speciális rajzjelöléseket alkalmaznak, hogy a vasúti biztositóberendezés megkövetel némi szakmai felkészültséget, a lényeg: te látatlanul is okos vagy mindenhez.
Hiába, ez "elektronikus vegzettsegedbol telik", hogy ismét téged idézzelek.
Csak az a sajnálatos, hogy belöled nincs több, és nem tudod egyedül elvégezni a szükséges beruházásokat, a sok "melós" helyett, aki nem átall felvenni ezért oly sok fizetést.
Ha mar mindenaron tudni akarod, es amellett hogy most raktam ossze egy PI-rendszeru femkeresot
(mukodik) amellet hivatasszeruen terveztem mar aramkoroket (EE-designer ha mond neked ez valamit)
Vagy értelmezhetjük úgy is a kijelentésedet, miszerint bárki más hozzáfoghatna, hisz: " A munka ami velejar az sem igenyel kulonlegesen kepzett szemelyeket." (Ez ismét töled idéztem.)
Ennyit a szakmai önbecsülésedröl.
Én azért nem bánom, hogy orvosok mütenek.
Nekem ebbol az a velemenyem hogy aki ilyet mont az valamilyen szinten erdekelt a buliban. Lattam mar egyet s mast ha nem is ezen a teruleten.
A mésik, örökbecsü kinyilatkozásod is példaértékü, miszerint: "Velemenyem szerint ezeket a dolgokat mar kitalaltak es es kozbeszerzesi szemmel nezve fillerekert aruljak. (az europai vasuthalozat oriasi anyagigenyu)"
Éljen!
Gyerünk gyorsan, érdeklödjünk, hol, mi van ócsóér'!
Mer' hát csak bagóér' adják biztos, ha dögivel gyártják az európai piacra.
Azzal ne is törödjünk, hogy raktárra nem gyártanak ilyeneket passzióból, ami meg eladnának nekünk, az szintén nem aprópénzbe kerülne.
Joember, verseny van, tobb vallalat is kinal ilyen cikkeket. Magyarorszagon a buli az, hogy a versenyt korlatozni a tobbiek kizarasaval, erre szolgal a kozbeszerzes.
Ez nem ennyire egyszerü, meghatározott paraméterek alapján történik a dolog.
Elö van irva mindenféle idöpont, hogy mikor minek kell teljesülnie.
Jót irtál !!!, csak ez a valóságban kicsit bonyolultabb.
Ebben mondjuk tényleg nem értem, hogy követelmény szinten mi a bonyolult. Kell (van) egy előírás, hogy a sorompó a vonat áthaladása előtt mondjuk 40 másodperccel csukódjon le (akkorra fejeződjön be a lecsukási folyamat, ami mondjuk 5 másodperc).
(Ehhez mindössze annyit kell tudni, hogy milyen messze van a vonat és milyen sebességgel jön. Innen kezdve nem egy nagy szám kiszámolni a várható érkezési időt. Ez számomra nem tűnik egy eszeveszett feladatnak...)
Biovadász kartárs (54) hozzászolásához füznék egy röpke gondolatot:
A sorompó áráról nekem nagyságrendileg más információim vannak.
Vanek kartárs (55) hozzászólására:
Volt ilyen, gyakorlatilag ezzel találkoznak a forgalomban résztvevö gépjármüvezetök a legtöbbet.
A csapórúd áráról nincsen ponots információm, de elhanyagolható tényezö (szerintem) a félsorompós beruházásnál.
A telepités után a fenntartó szakszolgálat tartja karban, azaz pótolja a megrongált csapórudat.
Az 1. ponthoz irt válaszodat ezzel egésziteném ki:
Ezt irtad: "Ha jön a vonat, akkor mindig, minden esetben váltson tilosra a jelzés és csukódjon le a sorompó."
Ez nem ennyire egyszerü, meghatározott paraméterek alapján történik a dolog.
Elö van irva mindenféle idöpont, hogy mikor minek kell teljesülnie.
Jót irtál !!!, csak ez a valóságban kicsit bonyolultabb.
Ha elment a vonat/nem jön a vonat adjon szabad jelzést és ha szabad jelzést ad, az valóban azt jelentse, hogy nem jön a vonat.
Ennek is megvan a "forgatókönyve".
A szabad jelzési kép definiciója meghatározott, ez nem jelenti azt, hogy "fehér" fény villogásánál az áthaladó ne legyen köteles meggyözödni az útátjáró vonatmentességéröl.
A "Meghibásodás esetén a fénysorompó..." kezdetü mondatodhoz annyit, hogy a sorompóházat nem lehet csak úgy behurcolni mühelybe, ez egy robusztus szerkezet, enyhe sérülések ellen védve, a javitását helyszinen kell elvégezni.
A sérült csapórúd egy töröcsavarral van felfogatva, a csapórúd pótlása esetén a szerelés a helyszinen gyorsan elvégezhetö.
Gondolom ennek az újabb, korszerü sorompónak is ilyen megoldással kell rendelkeznie.
Irod: "...Egy-egy ilyen egységben van jelfogótól kezdve mindenféle tünemény. A meghibásodásról, különösen olyan berendezéseknél, amelyek biztonsági szempontból kritikusak, van visszajelzése a rendszernek, már amennyire emlékszem. Namármost, hogy egy félsorompót a közlekedés egy kulturált résztvevője kigyomlált, arról van-e, azt nem tudom."
Hogy a konkrét példánál, azaz a sorompónál maradjunk, a forgalmi szolgálattevö elött a Domino-pulton, amit kezel, ott szépen látszik a sorompó állapota, és a biztositóberendezéshez természetesen visszajelent a sorompó, van külön zavar és hiba jelentés.
A vasúti biztositóberendezés (meg persze a BKV metrója, fogaskereküje stb.) is hasonló elemeket használ, ahogy már korábban emlitette Bagojj szaktárs, svájci liszenszü Domino Imtegra rendszert.
Persze a kor halad, hajdanán olyat kellett tervezni/alkalmazni, ami BIZTOSAN müködni fog, ezért nem lehetett az elektronika "hajnalán" félvezetös, elektronikus kompakt biztositóberendezést megvalósitani.
Igy az lett a szempont, hogy nem baj, ha nagy (egy XJ vagy TM jelfogó tenyérnyi nagyságú), tekintélyes hely kell tehát mindennek, de a biztonságért mindent.
Az rendszer zömmel II. osztályú jelfogókból áll (persze van I. osztályú is, pl. Vágányjelfogó), de a lényeg az, hogy minden másodosztályú jelfogót ellenörizni kell.
A II. osztály nem rossz minöséget jelent, csak besorolást.
A berendezésnek van elönye is, a robusztus kivitel miatt a fenntartó szakszolgálat egységeket cserél, de hibakeresés után be is avatkozhat.
Ehhez persze az állomásokon jelfogóterem van kialakitva, a szükséges tartalékenergiaellátással együtt.
A mai, modern elektronikus biztosiróberendezés persze már korszerü, viszont nem javitható a fenntartók által, illetve valamely világcég terméke, mely ugye hosszútávon megintcsak nem olcsó nekünk. Gondolom.
A fénysorompón látható sötét jelzési kép (azaz amikor egyik optika sem világit) nem feltétlen annak a következménye, hogy az egész berendezés bekrepált, elöfordulhat, hogy 10 percen túl lezárt állapotban maradt a berendezés, ilyenkor "a sötét jelzési kép automatikusan kivezérlendö".
Ezt biztonsági okokból igy müködtetik, (a tankönyvemben találtam), ahol az útátjáró fedezöberendezésekkel szemben támasztott követelményeket sorolják.
Valamikor 100 éve elfogadható volt, hogy vagy lent van a sorompó, és akkor mindenkinek stop, mert jön a VONAT, maga a csoda, a technika diadala, vagy nincs lent a sorompó, és akkor nagyon óvatosan megengedett a pórnép számára, hogy a tekintetes vasútüzem páyatestét talpukkal érinthessék.
Ma már ez nem így van, a közúti közlekedés sárba tiporta a vasutat. Ma már nem állhat hozzá úgy a vasút, hogy csak a tilosat garantálja, a szabadot nem. Sok országban még fehér fény sincs, csak tilos van, vagy semmi.
Hogy nézne ki úgy a közút, ha a zöld jelzést úgy kellene értelmezni, hogy körülnézés után lehet menni?
Ja, ez a topik a sorompó áráról szól? De azt már úgyis tudjátok: darabonként közel kettő millió (+ÁFA?), vezérlés nélkül!
A meredek helyzetedben az tűnik normálisnak, hogy teljesen kuka legyen a fénysorompó!
De most ez mellékes, nem akarok kresz felé kanyarodni, most a sorompó költségei érdekel.
Nem csak a látványos rész költségei érdekelnek, de hogy áttekinthető legyen, ezért szedtem pontokba. Az első a feladat megfogalmazása.
A másodiktól jön a hogy, mi kell hozzá, hogyan kell megoldani. Ebbe tartozik vezérlés is, és a sorompórúdon a prizmák is.
A pontjaim bizonyára nem tökéletesek, lehet javítani őket.
Na, épp azt mondom, hogy nem "szabad" jelentése. Meredeknek tűnik, de lehet olyan állapot, amikor a fénysorompó működik ugyan, de az az információ, miszerint jön egy vonat, az nem, vagy nem bizonyosan jut el oda. Átmenetileg, de lehet ilyen. Azt nem lehet megcsinálni, hogy ilyenkor konstans tilos-jelzésre álljon, mert olyankor NEM SZABAD átmenni. Ezért van tehát az, hogy ha villog a fehér fény, akkor az a berendezés ott működik, SZABAD átmenni a vágányo(ko)n, de továbbra is csak fokozott körültekintés mellett. Ha töksüket a jelző, akkor még inkább. Látszólag ennek semmi értelme, azonban mégis van. Nyilván, az autós szempontjából majdnem teljesen mindegy.
Nem tudok egészen egyetérteni a pontjaiddal, azért sem igazán tartottam magam ahhoz, elnézést. Pl. miért csak a "látványos részek" költségeit nézzük meg? Ez egy rendszer, és épp azért a nagy értetlenség, mert nem csak a látványos részek léteznek, nem csak azt a piros-fehér műanyagdarabot kell odaácsolni két piros és egy fehér lámpa kíséretében.
Azon felül próbáltam a követelményekre fókuszálni, hát nem sikerült csak arra. Van ilyen.
