Mumu invitálására én is itt vagyok, de készüljetek fel arra, hogy az utóbbi időben ömlenek belőlem a versek, és azokat inkább ide fogom zúdítani, mint a másik topikba. Kezdésnek itt is van kettő, ami ott is megtalálható.
---
A fal
Rohanj, fuss, mintha levegő lenne tested,
Mintha levegő lenne minden körülötted,
Az emberek, az állatok, és te magad is,
Válj eggyé életed egyetlen értelmével!
Hiába vágod le a szárnyaim, elrepülök,
Hiába bántasz meg, mert én beteljesülök,
Hiába mondod, ami neked jó, másnak is,
Hiába, mikor a hazugság nem boldogít!
Egyszer elérsz a falhoz, holtan esel össze,
Ahogy összetöri képlékeny, puha testedet,
Ahogy elvesz mindent, és bekebelez téged,
És veled együtt engem is. Mert ez a végzet.
---
A fagy
Lassan kezdődött minden, némafilmként pergő napok,
Értelmetlen szavak szele fújta be megmerevedett arcom,
Csendesen.
Kinéztem az ablakon, és vörös rózsám levele fekete lett,
Mint ahogy a körülötte lévő világ is ellelketlenedett,
Hirtelen.
Nesztelen költözött belém a méreg, az utálat örök fagya,
Feleszméltem, olyan egyszerű, mégis megváltoztathatatlan,
Végtelen.
A szavak nem hatolnak át többé a jeges magány kemény falán,
Az érzések bennrekednek, nem robbannak ki soha talán,
Ég velem.
Isten hozott MaTeo.Azt hiszem igazad va.Jo lenne es foleg uj , ha a kolto maga mondja el a vers szuletese tortenetet es analizalja a verset.Kituno onkepzes.
Deepfreeze, nekem nagyon tetszik az Egy marék hamuért c. versed. Igazat adok Neked abban, hogy egy vers akkor jó, ha megérinti az embert, s hogy kit mikor és hogyan érint, az főleg az olvasótól függ. Elgondolkodtam azon, miért hamuért imádkozunk, hiszen lélek az, akinek a sírjára virágot ültetünk. Vagy csak a konkréttól vezeted az olvasót az elvont felé? Esetleg saját halálunkra gondolunk közben? Szerintem ez mind benne van, de most olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a költő személyesen mondhatja: Igen, így értem. (Nem pedig magában legyint: "Gondolta a fene!") Szerintem érdemes lenne pici saját elemzést is meghallgatnunk néha egymástól. Mit gondoltok?
Kedves Leea,velemenyem szerint tehetseges vagy.de mint mondod siettel.
Lehet hogy kiatkoztok majd de azt hiszem hogy az elso dolog itt a kerzdetben a gondolat fegyelmet es tisztasagat megtanulni.
Kerdes :mi az hogy VISSZAVONHATATLANUL szallnak a levegoben.lehet e szallast visszavonni?
Ket sorral elobb a szavak koppansarol irsz.Az azt jelenti hogy a szavak a foldre esnek (szep kep),de mindjart utana minden kotes nelkul visszavonulhatatlanul szallnak..
Erre gondolom ugyelni kell.
Varom a kovetkezo verset.Ezt is ha kicsit at irnad.Ez a muhely,igy dolgozhatunk egyutt.
A szavak üres koppanásait hallom,
mint egy jégesős délután.
Visszavonhatatlanul szállnak a levegőben,
mint helyüket kereső madarak vihar után.
Lecsapnak rám és magukkal ragadnak,
mintha ragadozó ugrana a mit sem sejtő áldozatra.
Egy szó a tenyerére vesz és felemel,
mint kavargó szél a falevelet;
Egy másik megragad és hirtelen mélybe ránt,
mint éhes cápa az előtte úszó véres tetemet.
Miért e rengeteg szó? - vetődik fel bennem a gondolat.
Csak érints meg, nézz a szemembe és megértem a ki nem mondottakat!
Ennyit egyelőre, most sajna sietnem kell. Kiváncsi vagyok a véleményekre.
Nos, ez egy friss vers. Még nem a legjobb, csak már annyira motoszkált bennem a gondolat, hogy muszály volt leírni.
Nem gondolni rá
Egy rétet képzelek el.
Valaki mindig megleli.
Virág, tömény élet, széttéphető szirmai
eszembe juttatják illatuk s hogy ami
él, mennyire törékeny, elárulhat
a kő, mire fejem hajtom, be is szakíthatja.
Egy létet képzelek el.
Valahar biztos létezett.
A világűr bástyája a Föld, lebeg
a sötét felett, rajta mi, istenek,
Gaiát legyek eszik s a látás átkozott,
ha élsz, halott vagy, vagy hamar halott leszel.
Kedves clairvoyance,verseid azert jok mert egeszuk kitunoen rajzoljak fel a hangulatot ,a temat.Szep a szavak vallogatottsagaban is.
Egy-ket szep es masutt nem olvasott hasonlatot emelnek ki :
-Szep forro vaskent csepeltek a kovacsok (elso versed)
-szabad maganyom-nyaram ura (ugyanott)
-de sokan vagytok-daloltak regi fenykepeink ( Karacsony)
Egy ket hiba
-mi a nap tompa baja ?(amit tenyereid varnak )
-masodik versedben lecsapod a villanyorat,
aztan leulsz a vijjogo monitor ele...
Hogyan ,ha nincs aram ?
Mumu: a szerkezeten nem a rímeket értem, hanem a vers szándékos felépítését, gondolatvezetését (ami nálam általában még hiányzik). Sőt, sokszor én szándékosan rá is játszok és ahogy te hívod, töredezett gondolatmeneteket produkálok. Nálam ez a ziláltságot, zaklatottságot, felindultságot hivatott kifejezni. Ahogy valaki megjegyezte, mi van, ha a vers ill. az alkotó épp ezt igényli?
Különben egyetértek, tényleg nagy a harmónia a topicon.
Én is beszállnék egy-két verssel:
A keserű tétlenség szabad rabja
Hervadt mohazöld székem szelíd támláján görnyed a hátam
Összecsapott tenyerem már rég várta e nap tompa bájait
S most én, kit eddig forró vasként csépeltek kovácsok
Szabad vagyok egészen és mégis: végtelenül szomorú
Mert új paripák dobogását hallom a szélben, s vágyom is rájuk
Hogy tapossanak, hogy rab lehessek és panaszos elégedett újra
Mert rossz egyedül heverészni a lusta fövenyen és egyre kínzóbb
Teljes szabadmagányom, nyaram ura
Karácsony
A farkasfogú fenyő a gömbökre vicsorított
A szoba négy sarka dúlt-fúlt
Visított az a sok reumás karosszék
De sokan vagytok - dalolták régi fényképeink
Szambába kezdett az ajándékcsomag
"A lényeg, úgy hiszem, rég elveszett emésztők bűzében
Elveszett, mikor már először ünnepeltük állatul"
Ezen járathatta eszét az olajfoltos lemez is
És piskótának érezte magát kékvérű tollam
Méghogy sebes kézzel simogatni ezüst vonásait
Láttam, lázad itt minden
És szégyellni kezdtem, hogy
Hangszórókkal és párnákkal csevegek
És egyedül ül vasszobám magánya mellemen
A kilincs hát kézen fogott
Lábaim az ünneplőhadsereg közé dobtak
Mikor a hangrezgések elültek
Én azt mondtam, tv kikapcs
A vérrögöket hagyjuk máskorra
Napoljuk el Stonehenge titkát
Aigner tízéves öltönyét
És az öreg Koszovót
Legyen ünnep
Legyen szeretet
Legyen béke
És karcos rádióm oldalba bökött
Katasztrófáról meg karambolokról gagyogott vagy mi
Egy apró, zizegő idegem végül lecsapta a villanyórát
Az a bestia agyarát villogtatva röhögött tovább
A susogó szél ordított ekkor háborús emlékeket
Én csendet parancsoltam
És vijjogó monitor elé ültem
Hogy szerelmet valljak a kattogó billentyűknek
És hogy hálákat suttogjak az áramszünet tréfáinak
Mert a nagy ünnepi lényeget én se találtam meg
Vagy ha meg is találtam, repülő vitte messzi földre
S magával ragadta az újfent összezsugorodott szíveket
És a kibontott ajándékok korbácsolta rövid szeretethullámot
Nem baj, úgyis csak arra méltatom
Az egészet, hogy nevessek rajta
S jó cimborám, a feltépett csomag velem nevet
Hogy mosolyzáporunk aztán végigpörögjön
Ünnepaljasító tükreink kocsonyás filmjén
Utóbbi talán már volt, de még nem kaptam konkrétan rá vonatkozó feleletet. Kíváncsian várom a reakciókat.
Hogy ne csak elméletről legyen szó:
Nekem nagyon tetszik ez a versed (azt hiszem, már írtam neked róla), mert benne van a teljesség, az elmúlás utáni továbbélés, az élet körkörös folyamatai, s mindez úgy van megfogalmazva, hogy a metaforák egymásból nőnek, nyílnak ki, mint a virág, melyet lelkek teste táplál, s mely tovább élteti a lelkeket... Nekem nagyon sokat adott ez a vers...
Kár, hogy az enyémhez alig szólt hozzá valaki, azt hittem, élveboncolás lesz! Aki hozzászólt, annak köszönöm...
Hmmm.Sajnalom megint egyet ertunk.Hiaba akarod ez altal erdekesebbe mai modern izles szerint action-el gazdagitani a topicot,kedves deepfreeze meginrt egyet ertunk.Tudom ez nagy baj ma a Marlboro (nem biztos hogy helysen irom,nem jutt most eszembe a pontos irasmodja) hos idejeben...A marlboro hos ercesen,erdesen felszavakba igazsagokat mondva suvit vegig a mezon...
En meg halkan megjegyzem hogy termeszetesen amit mondok nem egyetemes (universalis!)igazsag csak az en szemelyes velemenyem tapasztalatom.A vita gondolom ugy kerekedik ha a tarsam tartalmaban,ertelmeben mondd ellent.Mi koztunk nincs ilyesmi...meg.Olellek.
Versszerkezet? Hm. És ha direkt széteső? Ha ez kifejez valamit?
Ilyen elemzéseknek én nem vagyok híve, mert nagyon szubjektív, mint minden kritika. Az ilyen dolgokkal kapcsolatban mindíg úgy igyexek nyilatkozni, hogy látszék: ez csak személyes vélemény.
Mindíg az eset jut eszembe, amikor egy szerkesztő egy versemről beszélve azt boncolgatta, hogy miért nem olyan, mint egy igazán jó vers. Ez a vers akkor már egy másik kiadónál megjelent. Tehát a kritikus, a hozzáértő is csak ember. Azt is megmagyarázza ha tetszik, azt is ha nem :)))
Kedves endi,ez a nepies vers ,kedves es a maga igazsaga mellett a ritmusabol el.Egy helyen kicsit megtorik ez a ritmus(csak nagyon kicsit)a falba veresnel.Javaslatom az egy szilabus ET:
Verjed fejedet a falba.
--
Az uzenet a vers vegen is az hogy nem lehet boldog az ember egy ilyen tarsadalomba.
De miert lenne boldog ha megmergezi magat ? (arzent eszel).Arzen utan mar nem erez semmit ,elhagya a vilagot.Igy felszabadul a vilag nehezsegeitol..de nem tobb. Az arzen nem boldogit.
Itt kellene talan valami mast talalni hogy a vers maradektalanul egyseges legyen.
Engem is boszantot mindig ha valaki ilyen kekeckedon allt a versemhez es logikai hibakakat keresett.
Nagyon keson jottem ra hogy akkor hat valojabban az idealis uzenet ha a materialisba (vers tartalmaban)minden a realis eletszeru marad.
A bizarnak,az igazsagtalansagnak,vagy a megdobentonek eppen az adja az erejet ha ez egy szepen sorrendbe de egymasal szembesulo allasokbol adodik.
Kedves clairvoyance,nem orulok neki hogy most megint erre is igazat kell adnom (neked is igazad van meg neki is igaza van..hol van itt a vita ? De csak vitazni a vita kedveert sem erdemes).A versnek emociokat kell kelteni ez ketsegtelen,tehat deepfreezel egyutt:ertelme universalis es uganakkor emocionalis kell legyen.
A szerkesztesi problemakhoz ,a formajahoz sajnos nem tudok hozzaszolni,magam egy tudatlan vagyok.ha a szerkesztes alatt viosszont nem a rimeket es jambuszt erted,akkor merem mondani igen ,van velemenyem.T.i. a szavak egymashoz valo kapcsolata ,kisugarzasa az egesz irott mezore,ez is szerkesztes es organikus ressze a versnek sot tovabb megyek a vers temahoz kotodik.Ez egy versnel kotelezo.
Kedves deepfreeze,eloszor a konyebb kerdesre a valasz:Igen,szerintem az a profi kolto aki ebbol el.Ez nagyjabol azt jelenti hogy ebbol meg is tud elni,tehat verseit elfogadjak,kozolhetok.Egy bizonyos profesionalitast kepvisel a profi.Parafrazis de igaz.
A vers egyertelmusegenel sincs nagy kulonbseg koztunk.Ami talan felreertesre adott okot hogy az erthetoseget ugy ertelmezted hogy egyertelmusegre gondolok.Az en verseim is valobban sok fele kepen ahogy te mondod mukltilateralisan ertelmezhetok.Amire gondolom az a versnek olyan vezetese hogy o magaban logokus legyen a mondanivaloja ,a szovegbol ertheto es egyontetu maradjon.
Sot az kell mondanom hogy egy bizonyos ido utan a kolto hajlamos is az abstrahalasra,amelyben az olvaso behetesitheti sajat peldajat,sot hajlamos a kodifikalasra is ,tehat kell hozza egy kulcs,de minden helyzetben a versnek egy egyseget kell kepviselnie,nem lehetnek benne zavaros kepek es nem lehetnek benne vonalaban megtort gondolatok,hogy ugy mondjam a vers szilogozmusa,logikai lanca eppen maradjon.
A versed nagyon hasonlit egy egy versemhez,a stilusaban.Itt nem fedezek fel semmi ellentmondast,ertheto,a kepek a javasolt kornyezethez illoek.
Ket kulonbozo rovid vers pelda arrol amit fentebb irtam,mintegy bizonyitaskep hogy en is ugyanugy gondolkozom a vers universalitasarol(nevezuk igy amit deepfreeze is mondott):
Nekem is vannak verseim a honlapomon:
www.infornax.hu/~endi/endi3.html
Kíváncsi vagyok a véleményetekre. Láthatjátok, én azokat a verseket szeretem, amelyeknek konkrét, könnyen érthető üzenete van, nem valami homály izé.
Itt van egy, ami nincs rajta a honlapomon (erre egy költő-műfordító ismerősom aszonta, hogy yó!:-):
Eztet mondja a korszellem
Akicsunya, nemisember,
Eztet mondja akorszellem.
Hogyhanemvagy topmodell,
Huzzelinnen, kotródj el.
Hogyha nemvagy atléta,
Verdafejed jól a falba.
Azutcára kinemenj,
Mosolyogni sose merj!
Aki szép, csak az az ember
Ki ne kezdj a felsőbb renddel.
Boldog így már sose leszel,
Legfeljebb ha arzént eszel.
gyöngyvirág: először is a versről... Nekem sokkal nehezebb egy négysorosról nyilatkoznom, mint egy hosszú, kifejtett darabról. Sok hasznos tanácsot nem is tudnék adni. Az ilyen rövid versek általában csak pillanatnyi impressziók, hangulatképek, jelentések a költő állapotáról. Mindent összevetve nekem tetszik, a képek egyszerűek, de igazán érdekes.
Deepfreeze: igen, megoszlanak a vélemények a versek egyértelműségéről. Szerintem, ha megnézel egy nagy költőt (József Attila, Radnóti pl.), akkor is lehetnek véleménybeli eltérések, de kb. hasonlóan fogjuk értelmezni a dolgokat. Ez pl. Kassákról már nem mondható el, de hát az avantgarde más tészta, az nem is erről szól(t).
Természetes, hogy nagyon fontos az "érintés", enélkül fabatkát sem ér az egész, de az, hogy a versbe mindenki mást értelmezhet, magyarázhat bele, akár egy negatív visszajelzés is lehet a költő számára. Felmerülhet az alkotóban (amellett vagy ahelyett, hogy örül, amiért multifunkcionális a verse, ahogy te hívtad), hogy talán nem elég közérthető, nem elég szabatos, nem elég jó. Vagy egyszerűen csak zseniális és rafinált?? Ez érdekes téma.
Én is amondó vagyok, hogy a verseket nem csak érteni, hanem érezni is kell. Persze a legszebb, ha a gondolatok és érzések együtt jelennek meg. Szerintem az amatőr költők (mint pl. én) egyik nagy hibája, hogy a kettő közül csak az egyik jelenik meg. (A másik általános jelenség pedig a szerkesztési hiányosság, rossz szerkezet.) Tehát szerintem sem matematika a vers, de nagy lélegzetvételű gondolatömlemények esetén van benne az is - nem is kis adaggal. Itt nálam a matematika=szerkezet, versfelépítés. Különben az amatőr/profi kérdést valóban kétféleképpen lehet értelmezni (lásd: magyar foci vagy a mai könnyűzenészek legjava).
"Lehet, hogy csak gyönyörködtetni akar az író, üzenetet közvetíteni nem." Mumu? Többiek? Én hiszem, hogy kell legyen mondanivaló, üzenet is.
Mitől profi egy költő? Mitől amatőr? Ezek a jelzők vajon azt határozzák meg, hogy valaki ebből él, netán azt, hogy milyen színvonalon ír?
Nem értek egyet azzal, hogy az olvasó feltétlen azt kell, hogy olvassa, amit leírok. Vannak egyértelmű versek, amelyek valóban üzenetet közvetítenek és vannak olyanok, amelyek mint egy festmény létrehoznak bennünk hangulatokat, amelyek nem feltétlen egyeznek azzal, amit az író éppen átélt. Én büszke vagyok, amikor egy versemet többféle képpen értelmezik és ez által "multifunkcióssá" válik. A lényeg az érintés. Ugyanabban a zenében az egyik embernek ez tetszik a másiknak más. Ugyanaz az zene az egyik emberben a telet a másikban a nyarat idézi. Szerintem nem baj ha valaki egy verset ugyanígy a saját élethelyzetére, érzésire tud húzni.
Természetesen vannak, akiknek egyértelmű versekre van szüksége, mert azt érti, amit pedig nem ért az zavarja. De a vers nem matematika és nem biztos, hogy egy verset "le lehet vezetni". Főleg akkor, ha valami kimondhatatlant akar megjeleníteni az ember.
Lehet, hogy csak gyönyörködtetni akar az író, üzenetet közvetíteni nem.
Azért írok ide én is egyet :
Egy marék hamuért
Egy marék hamuért imádkozunk
Testetlen lelkek kertjében
Hol lelkek teste táplál minden virágot
És minden virág életben tart egy lelket
Míg van ki emlékeket ültessen e földbe
Kedves gyongyvirag,a vers szep,ezzel kezdem.
A masik ami a topic temajara vonatkozik.Szerintem a hangsuly az ONKEPZO-n van.
Miutan (ugyan ket megjelent kotettel)en is egy amator vagyok (tehat a verseles nem a kenyerem hanem csak a som)ugy gondoltam segitjuk egymast es tanulunk belole.Ebben a dzerlesztes,a technikai ressze csak egy szegmens.Egymas kritikaja maga az olvaso kritikaja nem a mesterre.
Viszaterve az Oszomhoz en elsosorban a perfekcionalasnal a tema vezeteset ,logokajat es egyseget nezzem.Azt gondolom hogy mint egy nonfigurativ festot,festmenyt itt is azt kell megitelni hogy a kozolt eszme,elmeny egy a realitasbol kiindulo altalanositas eredmenye vagy csak a pillanat hatasara (sokszor csak akciojaba)elkovetett mazolmany.
A versnel is-gondolom-a lenyeg a gondolat erettsege ,egy vagy tobb inspiracio tisztan artikulalt eszmeje vagy csak egy pillanatnyi szetszort impreszio szillank kosara.
En abbol indulok ki hogy a KOZLESRE szant verset (itt nem szamit hogy csak egy valakinek vagy nyomtatasra keszul)ugy kell megfogalmazni hogy tisztan eljusson az olvasohoz,tehat a szavak mogott ugyanaz az ertelem legyen mint annal aki irta.Akkor ertheto a koltoi uzenet.
Legtobbunk tobbszor csak leir valamit ami szepen hangzik sajat maganak es mert o tudja milyen modon kell ertelmeznie a szavakat a verssort nem veszi eszre hogy az egy idegen kezeben nem ugyan azzal az emocioval ,tartalommal jelentkezik.Ezt kell elsosorban elkerulni es mindig megkerdezni magunktol:eleg ertelmes,logikusan kovetheto es mondanivalojabban egyertelmu a koltemenyem?
Miutan mondom -nem vagyok irodalom szakos es irodalom teoretikus en ebbol a szempontbol tudok az onkepzokorbe magam resszet tenni.
Aztan meg -azert mert soha nem jartam magyar iskolaba es nem tanultam rendszeresen magyarul,csak oregsegemre kerultem magyarnyelv teruletre,nalam meg a nyelvtani hibakat,helyesirast is el kell nezni,aki szeret megteszi.A publikalasnal is ugy tortent hogy akadt egy jo lelek vagy folyoiratoknal lektor aki ki javitotta.De ha van mondanivalod akkor ez kikuszobolheto mint ahogy nalam is igy volt.Az itt megjelent kotettem mind a 2500 (minusz 100 szerzoi peldany) elkelt es eleg jo kritikat kaptam.Az emigracioba megjelentrol nincsenek visszajelenteseim.
Most vissza a szep negyszoros vershez,gyongyvirag opuszahoz.A szepsege szamomra,oreg olvaso szamara a metafora szepsegeben van.Mert a hasonlat,a metafora,a vers lenyege.
Itt en negy allitast ertek felismerni.Mind a negy sor egy egy allitas,egy egy hasonlat.Ha a negy verssort egy uzenetnek veszuk akkor az annyibol hogy a negyedik a veget josolja a halalt,korulbelul igy :ezt erzem az elso sorban(lazalom) ezt a masodikba ezt a harmadikba de a vege igy vagy ugy a letem megszunte tehat az osz a halalom.
Bar a koztudat az oszt meg csak az erok szelid hanyatlasanak ,egy elore programalt vegnek ertelmezi a koltoi halal telen van,a szerzonek joga van arra hogy itt ujitson,hogy maganak mar az oszt tartja a lete vegenekEbben az interpretacioban nincs tehat logikai tores.Az uzenet atjon hozzam.Mert a hasonlatok szepek es tisztak(en a gyertyaet is ertem)nem talalok benne semmi kritizalni valot.
Na jó. Megkezdem a sort, ha más nincs, én úgyis hozzá vagyok szokva a kritikához, s nem zavar, sőt, igénylem a véleményt. Egyébként a Verselemezzünk rovat ugyanezt a célt szolgálja, tehát nem csodálkoznék, ha a moderátorok összevonnák, de ti tudjátok, miért jobb egy új rovat, mint a meglévő régi, én ott is jelen leszek, az biztos, nem hagyom cserben azt a kedves társaságot. Tehát négy sor. Kérek véleményt.
Őszöm
Könnyek helyett lázrózsák.
Gyertya helyett álom.
Célok helyett bolyongás.
Lét helyett halálom.
Szerintem valaki már megnyithatná a sort egy(-két)verssel. Még egy ajánlat: mi lenne, ha a költő/alkotó elmondaná, hogy kb. hogy is/miért is van úgy a vers szerkesztve, ahogy van (gondolok itt a rímképletre, felépítésre, képekre, hosszra, stb...) Vagy ez nem fontos? Mumu?
Udv a ket batornak.
Azt hiszem hogy milyen lesz a topic az csak tolunk fugg.
En azt remelem hogy a publikalas mellett mi akik irunk leszunk olyan fair-ek hogy alaposan megnezzuk a tarsaink irasat,elgondolkozunk rajta es alapos kritikat probalunk kifejtenni,ami segitsen.Hiszen mi a masik oldalon a kozonseg is vagyunk.Nem mindig eleg jo kozonseg mert az igazi az a nagy tomeg ha rajuk szamitsz es mi nem vagyunk azok.
Onkepzokor valojabban,ahol egymasnak is adunk valamit de odafigyelunk a krealas gondjaira ,technikajara,meg ossztjuk a masikkal az irasrol az eszreveteleinket,szoval valahogy ugy ahogy egy kave mellett tettek a multszazadeleji tarsaink mondjuk eppen az akkori Cafe Centralban.
Nem csak bamuljuk majd egymast es udvarias bokcsokretakat cserulunk hanem probalunk a legjobb akaratunkal belemelyilni e csodalatos dolog melyebe.
Varok csakolvasokat akiket nagy becsbe tartunk majd ,ha nem kajan megjegytzesekel suvoltenek itt at.hiszen ok a mi igazi kritikusaink meg ha neha eszreveteluket le is kell forditani ertelmi nyelvunkre.Alazattal vatjuk oket is.
Ha pedig nem szaporodunk olyan nagyon,hat nem szaporodunk maradunk egy paran akkor is.Olelek benneteket sok varakozasal.
Jó az ötlet mumukám,
én is írok verset,
de előbb egy nullát,
szép kövéret, kedveset.
Egymás kezét fogjuk,
úgy folyik a munka,
s mi legalább tudjuk:
király lesz és rulla...
Sok kitartást, örömet, kedvet, kitartást és jó ízést is kívánva persze ehhez a minden szempontból dícséretes vállalkozáshoz, üdvözlettel:
getom
(P.S.: Mindjárt jövök vissza egyébként, rögtön miután végeztem ezzzel a kis harakirivel, amire készülök, és írok majd ide szép verseket is, mielőtt nekilátnék nagy kaliberű lőfegyvert vásárolni a főbelövésemhez. Ez persze nem kritika, ismétlem: NEM KRITIKA!)