Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2006.10.08 0 0 9518
Ez igazán az állam nem megfelelő szerepére utal.

Képzeljük el,hogy Stephenson levédi a gőzgépének az összes csatlakozófelületét,illetve a hozzá hasnált közőelemeket,majd elkezdni nyomatni a Stephenson(tm) general engine connection system-et,amelyre csak az általa gyártott készülékek csatlakozhatnak az által gyártott gőzgépre.Mivel indulásként lefedi a teljes piacot,illetve utánna mindenki kidobhatja az elkészül,gőzgépre csatlakozó gépeit így hosszú időre bebetonozhatja magát a piacra.

Ekkor lépett be az állam,és indította el a szbványosítást annak elkerülésére,hogy valaki a csatlakozófelületeket felhasználva jusson nem megengedett elönyhöz.



Hiszen az ms sikere nem a szoftvereken,hanem a védett csatlakozófelüeteken mulik.Ha szabványosak lennének a szoftverhívásoka,melyek nem kötödnek céghez akkor lényegtelen lenne az operndszer,illetve a szoft amit használsz rajta.
Előzmény: advocatusdiaboli (9513)
lcoder Creative Commons License 2006.10.08 0 0 9517
Ps. másrészt pedig az oprendszer egyre inkább afféle elõfizetéses dologgá válik. Azaz nem magát a szoftvert fogod megvenni hanem a biztonsági frissítéseket, esetleg ha lesz integrált vírusvédelem akkor ennek az adatbázisának a frissítését. Azaz ha a terméknek nincs supportja akkor a hajadra kenheted a dolgot mivel kimenve a netre azonnal megfertõznek a különféle vírusok.
Előzmény: lcoder (9516)
lcoder Creative Commons License 2006.10.08 0 0 9516
A windows esetén túl sokra nem mennél vele. Egyrészt az egész 9x sorozat egy rakás szemét, azon kívül hogy jól futnak alatta a DOS-os programok nem sok mindent lehet felsorolni mellettük. Ugyanakkor egyfelhasználósak, mindenféle védelem nélkül: az ilyet felengedni a netre kész életveszély. Egyetlen dolog ami mellettük szól hogy nem csak az újabb programok de már a vírusok sem nagyon futnak rajtuk...
Előzmény: kilenctizenegy (9514)
lcoder Creative Commons License 2006.10.08 0 0 9515
A microsoft egy másik kérdés. Szvsz ott nem elsõsorban a szabadalmak azok amik nyerõ pozícióban tartják, hanem egyfajta természetes monopólium. Azaz windowsra van a legnagyobb választék szoftverben, ezért aztán erre van a legtöbb felhasználó. És mivel a legtöbb felhasználó windowsos így erre a platformra a legkifizetõdõbb szoftvert fejleszteni... A másik fõ oka a windows monopol helyzetének paradox módon a linux. Ez ugyanis ingyen, sõt nyílt forráskóddal kínálja az alternatívát. Azonban a linux már a kezdetektõl hurcol pár olyan gyerekbetegséget ami a lényegébõl (nyílt forráskódú modell) adódik és ami miatt nem valószínû hogy valaha is labdába rúghat a windows mellett. Ugyanakkor arra elég hogy minden más fizetõs konkurrenciát élbõl ellehetetlenítsen: ha már oprendszer kell és a windowsra nincs pénzem akkor felteszem a linuxot. A kereskedelmi unixok visszaszorulóban vannak, a beos halott, az új amiga kb 20 éve folyamatosan készül, a macos él még ugyan, de túl sok jövõt neki sem jósolnék, a windows és a linux együtt kiöl minden mást.

Másrészt a win32 API-t le lehet másolni, több project is próbálkozik ezzel (wine és leszármazottai (cedega, crossover office) illetve a ReactOS, de ilyen méretû rendszert már nehéz korrektül implementálni és ezek legjobb esetben is csak félsikert tudnak felmutatni.

Ami szvsz sokkal inkább extraprofitot termel és sokkal inkább a semmire az a zeneipar. Ha belegondolsz hogy egy C kategóriás magyar "sztár" CD-je is úgy 5000 forint körül van, míg úgy fél év után kb. hasonló áron tudsz megvenni egy játékprogramot amin a zene (ami csak úgy "mellesleg" van rajta) is jóval igényesebb mint az illetõ "sztár" által produkált, akkor esetleg el lehet gondolkodni azon hogy tulajdonképpen mi is az extraprofit.
Előzmény: advocatusdiaboli (9513)
kilenctizenegy Creative Commons License 2006.10.08 0 0 9514

A microsoft-példa, de akár az egész szerzői jogi kérdéskör szerintem nagyon erősen felveti az állam által támogatott monopolhelyzet kérdését.

 

Én úgy oldanám meg, hogy radikálisan csökkenteném a szellemi tulajdon védelmi idejét, illetve a licence-eket továbbértékesíthetővé tenném. Ha pl. veszek egy Windows '98-at, akkor a '95-öt adhassam el, amennyiért akarom. Onnantól persze én már nem használhatom tovább, de akinek eladtam, az igen.

 

Képzeld csak el, ha a használt autódat sem adhatnád el, kénytelen lennél kidobni, és mindenki csak új autót vehetne... 

Előzmény: advocatusdiaboli (9513)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2006.10.07 0 0 9513

 Sajnos ez csak részben igaz. Elvileg teljesen megáll, és hosszú - több, akár sok évtizedes - távlatban működhet is. De rövid távon vannak komoly borulások.

 Például lehet találni effélét a gyógyszer és élelmiszeriparban, a szoftveriparban egyaránt. Itt a marketing, a levédett márkanevek, az iparági szabadalmi oltalmak bizony valódi monopolhelyzetet eredményezhetnek, amely legalább a szabadalmak lejártáig eszméletlen profitokat eredményezhet, különösebb kockázat nélkül. Tipikus példája ennek a Microsoft, amely a világ legnagyobb cégévé nőtte ki magát, és hiába van elvileg bőven versenytársa, a gyakorlatban megingathatatlan monopólium. És az is lesz, amíg az összes szabadalma le nem jár, ami soha nem fog megtörténni, mert az új termékeket mindig újakkal betonozza be. De ez van sok gyógyszernél is, levédik az összetételt, a márkanevet, agyonmarketingelik, és utána hiába lesznek generikumok, hiába lesznek más néven hasonló hatású termékek - nem azt fogják keresni. A gyártó meg kérhet érte 10-20-100* annnyit, mint amennyi egy költségalapú árkalkuláció alapján már tulajdonképpen megérné neki.

 Ez a világ így működik, de ettől függetlenül a legtöbb esetben igaz, amit leírtál.

 

Előzmény: kilenctizenegy (9512)
kilenctizenegy Creative Commons License 2006.10.07 0 0 9512

"Extraprofit az ami az átlag termelői haszonkulcsokat meghaladja(50-200%)."

 

Ez nem ilyen egyszerű. A profit mértéke mindig arányos az adott vállalkozás kalkulált kockázatával, tehát csak a kockázat függvényében értelmezhető. Ettől még a magas profit nem extra, csak rajta van a kockázati prémium.

 

A kockázati faktortól megtisztított, valódi extraprofit szabad tőkeáramlást feltételezve csak ideiglenesen alakulhat ki, jellemzően egy egyedi jó ötlet vagy egy véletlenül felfedezett innovációs áttörés eredményeképpen. Ilyenkor, ha a profit meghaladja a vállalkozás kockázatához mérhető gazdasági profitátlagot, akkor az adott terület vonzani kezdi a befektetőket és hama konkurrenciája támad az eredeti gyátónak, ami lejjebb viszi az árakat és ezáltal a profitot. A folyamat csodák csodájáa pont addig fog tartani, amíg a profi le nem száll a gazdasági átlag szintjére.

 

Tehát tatós extraprofit csak ott alakulhat ki, ahol az állam gazdaságon kívüli eszközökkel mesterségesen távol tartja a konkurrenciát az adott területtől.

Előzmény: krezidiesel (9508)
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.07 0 0 9511
Nem oroszóba,hanem kanadába keresnek embert.És a cikk is a képzetlen emberek iránti keresletet hangsúlyozta.
Előzmény: krezidiesel (9509)
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.07 0 0 9510

Ah,target costing.

Eléggé népszerű,tulajdonképpen a cél az,hogy egy paraméternek (vastagság,sűly,sebesség vagy ár, ami a target costing ugye) alárendelni az összes többi paramétert.

 

Valószínűleg ennek köszönhető hogy a junbo airbus annyit csúszik.edig eredetileg a legjobb target costingos példa lett volna.

Előzmény: nájckingdom (9494)
krezidiesel Creative Commons License 2006.10.07 0 0 9509

Mit jelent a 80000$-os "heggesztő"? Éves fizetést?

Nem olyan sok az, ha megtudod egy csővezeték hegesztő munkakörülményeit(főleg Albertában), meg figyelembe veszed az egészségkárosodását.

Amúgy két éves szakma volt anno, bárki előtt ott a lehetőség hogy elmenjen hegesztőnek. Egy középszőke varrónő átlag másfél hónap alatt  meg tudja tanulni ezt a szakmát(ha van benne akarat) főleg a mai gépekkel.

Vasas szakmai körökben nem véletlen mondogatják: "amig nem volt szakmám addig hegesztőként dolgoztam...:-))"

Előzmény: Törölt nick (9506)
krezidiesel Creative Commons License 2006.10.07 0 0 9508

Extraprofit az ami az átlag termelői haszonkulcsokat meghaladja(50-200%).

Az emberek nagyrészének rosszul esik, ha valaki a munkájáért 20-100*-os árat kér. Tipikus pl a gyógyszeriparban...Ha figyelembe vesszük, hogy a gyógyszerek döntő többsége hatástalan (pontosabban inkább csak mellékhatási vannak) és a fogyasztók szorult helyzetét, nem egyszerűen gusztustalan.

Annyiből kapcsolódik a téma a topichoz, hogy a gyógyszeripar az olajipar "gyermeke".

Előzmény: Törölt nick (9507)
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.07 0 0 9506

http://money.cnn.com/2006/10/04/news/economy/oil_sands/index.htm?postversion=2006100700

 

Az albertai olajhomok biznisz szakemberhiánnyal küzd:

Heggesztő 80 000 dollár, jegyeladó a moziban 10$/óra, janitor (hgyhíják,házmester talán ?) 17$/óra (2760 $/hó)

 

advocatusdiaboli Creative Commons License 2006.10.07 0 0 9505

 Teljesen téves számítás. Tökéletesen hibás inputból bődületes baromság output.

 Ez a számítás azt feltételezi, hogy a kaja csak úgy terem a földön, és az emberi erőforrások, energiák ingyen vannak, azok adottak, ha nem arra használjuk, hogy az emberek cseresznyét szedjenek, vagy kézzel gyomláljanak, akkor úgyis elvesznek.

 És itt felborul az egész. Egyszerűen arról van szó, hogy a különböző ipari-termelési centrumokba (városok, nagyobb települések) koncentrálódó lakosság más területeken sokszorosan nagyobb értékeket tud előállítani, mint ha minden erejét arra fordítja, hogy egy ásóbottal szurkálja a száraz földet. Például készít egy traktort és utána egy ember elvégzi vele azt a munkát, amit az őskorban az ásóbottal elvégzett tízezer.

 A nagy árutömegek nagy távolságra szállítása pedig a mai technikai szinten mindig megoldható lesz, az olaj teljes eltűnése után is. A vasút el fogja tudni vinni a gabonát a földrész másik felére is, legfeljebb az utána kötött 50 vagon gabonából egy felet elfűtenek közben. Ez még mindig csak százalékokban mér veszteség, tehát aránylag kis termelékenységi-hatékonysági különbözet esetén is már megéri szállítani. Nem fog visszajönni az őskorszak, ott sem az energia hiányzott, hanem a technika, a tudás, a know-how.

 

 Ülj le egyszer kicsit végiggondolni ezt a sok hülyeséget, ha csak a fele igaz lenne, akkor hátrébb tartanánk, mint a kőkorszakban. Márpedig....

 

Előzmény: vilsi (9501)
krezidiesel Creative Commons License 2006.10.07 0 0 9504

Rossz hasonlat.

Volt idő amikor a Föld "lapos volt", és az volt őrült aki arra gondolt, hogyha körbehajózza eljut Indiába...

Vannak itt szélsőségesebb nézeteket vallók a topicban, de szerintem a valóság nagyságrendekkel(!) rosszabb. Jobb beleszarni, élvezzük az életet amig lehet...!

Előzmény: erbe (9491)
lcoder Creative Commons License 2006.10.07 0 0 9503
Amit szintén nem értek az az hogy a fehér kenyér miért is rosszabb energiafelhasználású mint a primitív földmûvelés ? A primitív földmûvelés klasszikus verziója is gabona alapú volt. A gabona elõállítása során ugyanúgy kellett szántani (legfeljebb gyengébb hatékonyságú faekével vagy ásóbottal, az ekét a traktornál rosszabb energiahatékonyságú állat vagy ember húzta), a gabonát le kellett aratni (legfeljebb rosszabb hatékonyságú kõ vagy bronzsarlóval). Mûtrágya nem volt, ez ugyan csakugyan eneriát takarított meg, de ennek ára vagy égetéses földmûvelés vagy jobb esetben vetésforgó, de ez utóbbi már nem a primitív földmûvelés eszköztára volt... Viszont szvsz az égetéses földmûvelés igen sok energiát igényel, mivel amíg a mûvelt terület helyreáll (ha helyreáll) rengeteg idõ és energia kell, és csak akkor mûxik a dolog ha az õserdõnek csak egy pici részét hasznosítod ilyen formában. Ez esetben az õserdõ többi részét is bele kellene számolni az energiafelhasználásba, így számolva viszont jóval több energiát számolhatunk fel rá mint a legdrágább mûtrágya esetén.

A gabonát pedig nyersen nem igazán lehet megenni, már a legprimitívebb kultúrák is megõrölték a magot (kövek között, azaz nem a legjobb energiafelhasználással) majd megsütötték (nem túl hatékony kemencében). Ehhez képest a fehér kenyér elõállítása annyiban tér el hogy a búzából a korpát kiszitálják. Ez viszont nem igényel túl sok energiát és a korpa sem tartalmaz számottevõ energiamennyiséget. Esetleg még a dagasztás lehet plusz energia, de ez sem számottevõ.
Előzmény: vilsi (9501)
lcoder Creative Commons License 2006.10.07 0 0 9502
Ezt hogy számoltad ki ? Egyáltalán mint jelent az 1 mellett a 30 ? Minek az energiáját méred ? Egy vadászó gyûjtögetõ életmód esetén az embernek a kaja beszerzésére szolgáló erõfeszítését méred vagy az egységnyi energia eléréséhez szükséges napenergiát (növény felhasználja a napfényt, állat megeszi a növényt, ember megeszi az állatot) ? Ráadásul nagyon nem mindegy hogy az illetõ vadász egy trópusi dzsungelben vadászik vagy a nagy orosz tajgán, az sem mindegy hogy elefántra vagy nyúlra, és az sem hogy az állatka elejtéséhez lándzsa, íj vagy puska áll rendelkezésre.
Előzmény: vilsi (9501)
vilsi Creative Commons License 2006.10.07 0 0 9501
 Régen behoztuk az élelmet a mezőről és megettük. Ma először gyárakba kerül, földolgozzák, tartósítják, csomagolják, szállítják, tárolják, hűtik - mindezt óriási energiákkal. Mennyi energiával mennyi tápenergiát tudtak termelni a különböző kultúrák?

Kultúra                         Energia      Nyert tápenergia

======================================

Primitív földművelés       1                         50

Vadászok, gyűjtögetők    1                         30

Rizs, Kína  1930               1                         20

Rizs, Taiföld                     1                         17

-----------------------------------------------------------------

Extenzív   búza                1                          17

                  burgonya        1                          16

                  kukorica         1                          10

Intenzív    búza                1                            5

                  kukorica         1                           4

                  burgonya        1                           4

                  szója                1                           2

----------------------------------------------------------

Rideg marhatartás           1                          2

Tojás                                 1                          1,5

Tej, legelőről                    1                          1

Parti halászat                   1                          1

------------------------------------------------------------

Á t c s a p á s

------------------------------------------------------------

Fehér kenyér                      3                           1

Intenzív   sertéshús            3                           1

                 tojás                   4                            1    

                 tej                       5                            1

                 halliszt               8                            1

                 marhahús        10                            1

                 szárnyas          12                            1

                 halászat         250                            1

Egy kőkorszaki ősünk a hét két napján 100 W teljesítménnyel napi 8 órában élelmet biztosított 4 fős családjának 7 napon át (3). Energia-inputja:        2 x 8 x 100 = 1.5 kWh      A család energiafogyasztása (output):       4 x 7 x 24 x 100 = 67,2  kWh

Tehát 1 egységnyi befektetett energiából 50 egység energia nyereséget hozott ki. (Utána 5 napon át pihent vagy művelődött).

A tények tehát azt mutatják, hogy a kőkorszakhoz viszonyítva a mai mezőgazdaság 25-ször rosszabb energiahatékonysággal működik. Az iparosítással a századelőn a modern társadalmak életében ökológiai átcsapás történt. A gépesítéssel a mezőgazdaság egyre jobban bele kényszerült a külső energiafölhasználás csapdájába. Emlékszem, hogy édesapám még kaszával vágta a gabonát, anyám szedte a markot; és még a hatvanas években is saját energiával működtettek egy kisgazdaságot. Ám a mai farmok helyzete még idegen energiával is súlyos. Ma egy pohár tej megtermeléséhez fél pohár gázolajra van szükség az intenzív tejgazdaságban. Az EU-ban a mezőgazdasági termékek – gyakran értelmetlen – ide-oda kocsikázása is folyik. Kölnben alpesi tejet is ihatunk, a kölni tehenek tejéből készült tejpor pedig Afrikában landol. A tejből (íróból) először nagy energiákkal kihajtják a vizet, hogy másutt -  máskor vizet öntsenek a tejporra és állatokkal etessék föl. Mindez azért, mert a gázolaj szinte ingyen van, szintúgy a környezet. 

 A hitelesség kedvéért azonban hozzá kell fűznünk, hogy a táplálkozás mércéje nem egyedül a kalória. Az embernek számos más minőségű anyagra is szüksége van, mint a vitaminok, nyomelemek, stb. Így az alföldi üvegházi zöldségtermelőket, különösen, ha ökologikus üzemben dolgoznak, nem bírálhatjuk. Ám télen friss paprika, cseresznye? Évszázadokig el volt az ember savanyúsággal, befőttel. Felelős ember nem rendel januárban rózsát Kolumbiából, mert az ilyen kívánságok pusztítást okoznak.

rev251 Creative Commons License 2006.10.06 0 0 9500
Az erőforrások ELfogyása nem a globalizáció alaptermészete.

A globalizáció egy extenzív dolog, de az a benyomásom, hogy a piacok terén az.
Magamban úgy egyszerűsítem, hogy "jól élőhöz" kell 1 "közepesen élő" (ezek lennének pl. a magyarok), s 2-4 rosszul élő.
Úgy gondolom, mindig van a termelésnek munkaerő-igényes fázisa, amit az aktuális olcsó munkabér mellé telepítenek (a "versenyképes" országokba-közösségekbe). Ez az állapotuk elmúlHAT (nem biztos, de bizonyos arányban alighanem szükségképp így lesz), s akkor ez a termelési fázis arrébb költözik.

Szóval ami az ókori Rómának a rabszolgaforrás, az a mai globálisnak a piac. S úgy tűnik, itt a vége -> Ki kell találni valami más rendszert (ami lehet kapitalizmus is).

Az erőforrások elfogyása épp most "véletlen", bár mindenképp hatásos korlát ez IS.
Persze ez utóbbi nem biztos. Az exponenciális függvény "könyökszerű" kinézete miatt mindegy az erőforrások mértéke, a könyök az időtengelyen gyakorlatilag ettől függetlenül ugyanott lesz.

S nem elhanyagolható tényezője a globalizációnak az OLCSÓ szállítás (a vitorlás nem feltétlen olcsó, hisz ott túl nagy a veszendőbe ment rakomány aránya a maihoz képest), és a kicsi "világátmérő", időben mérve (a Föld bármely két pontja közötti távolság nem több mint 2 nap, az információt tekintve ennél is kevesebb. A fejlett pontokat véve ennél még sokkal kevesebb)
Előzmény: nájckingdom (9479)
rev251 Creative Commons License 2006.10.06 0 0 9499
Ez nem teljesen peak oil téma. Ugyan az olcsó ennivaló nagy tömegét az olcsó energia teszi megtermelhetővé ma, de a multik árrendszere nem ezért jó.
1. Az olcsó szeméten extraprofit van.
2. Az általam olvasott árleszorító technikákkal az ár az önköltség környékén van, így a termelő olcsót fog gyártani.
3. Nekem, a tudatos fogyasztónak nincs MÓDOM jót venni a nagyáruházakban, de ellenőrizni semmit sem. Mindenre csak gyanakodni tudok (a gyanúok nem bizonyíték!!!). Jellemző mindenesetre, hogy a feldolgozatlan termékből a legnehezebb ízre megfelelőt kifogni. Tipikus példa a nyershús.

Mindezt a globalizáció nevű jelenségnek tudom be, főleg a választási lehetőségek szűkülését.

Egyébként Mo-t ne téveszd össze a nyugattal. Itt a honfoglalás óta relatív élelmiszerbőség volt és van (a magyar realisták beszámolói ettől természetesen igazak maradnak). Az éhínségek csökkent mértékben értek ide, a XVIII. dinasztikus háborúiban a magyar nemesség (a kurta is) "Jó esőt, hosszú háborút!" szólással köszönt, s még a XX. háborúiban is jobb volt a magyar hds. és lakosság élelmiszerellátása, mint pl. a német (természetesen a mindenkori összeomlásig) - a "magyaros pótlás" fogalma talán ismert.
Előzmény: advocatusdiaboli (9498)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2006.10.06 0 0 9498

 Az a részigazság, hogy nem vagy képes tudomásul venni, hogy az ősközösség elmúlt, az emberiség szakosodott, és messze az a leggazdaságosabb, ha ki-ki egy tevékenységgel foglalkozik, de azzal alaposan. A rendőr például otthon inkább ne tenyésszen nyulakat meg törpeharcsát, az akadémikus pedig előadás után ne kapáljon kukoricát.

 Te meg görcsösen ragaszkodsz ezekhez a nagyjából sokezer éve divatjamúlt ideákhoz. Önellátásra akarnál mindenkit rávenni. Kétségtelen, hogy ellátási biztonság szempontjából ennek vannak előnyei, de ugyanakkor összességében annyi hátránya is, hogy végül messze ez a rosszabb. Önellátásra ma nem hogy egyes emberek, de egész országok sem rendezkednek be - ez egyszerűen nem gazdaságos.

 És most ne gyere a "holnap itt a világvége, akkor mi lesz" ideájával. Nem fog jönni, és nem lesz olyan gyors, hogy ne hagyna időt alkalmazkodni. Tudod a jégkorszak sem úgy köszöntött be, hogy egy forró augusztusi éjszaka után reggelre sarkvidék lett mindenből, és nem is így múlt el. A változások mindig fokozatosak, aki figyel rájuk, annak lesz ideje alkalmazkodni. Aki nem tud, nos annak valóban problémái lehetnek.

 A biokajákra meg nem tudok mit mondani, vannak az üzletben jobb és rosszabb élelmiszerek, nem kötelező a "kakaós reggeli italt", meg a "csokoládés masszát" megvenni, vannak valódi tejek, csokik, húsok is. Többe kerülnek, és mindig is többe kerültek. Példálózol itt a 60 évvel ezelőtti állapothoz: hát olvasd el mondjuk József Attilát, Móricz Zsigmondot, és meglátod, milyen állapotok voltak anno. Remek biokajákat vehetett, akinek futotta rá, a többi - a többség - meg éhezett és fázott, mint a gép. Ez a világ nem tökéletes, de például a nyugati világban ma megszokott élelmiszerellátási biztonságot nem lehetne megoldani, ha az általad preferált ideákhoz ragaszkodnánk. Akkor tömegek éheznének, és az éhezésnél sokkal jobb a vizes parizer, meg az E-akármennyivel dúsított levespor is. És mielőtt tiltakoznál: a népesség várható életkora magasabb, mint valaha, aligha lehet kijelenteni, hogy mind kriplik lettünk. Sokkal rozogábbak voltunk 60-80 évvel ezelőtt, ahol a lakosság többségét jelentő proletariátus körében mindenféle ma már szinte ismeretlen nyavalya divatozott (tüdővész, diftéria, kolera, stb..). Ha meg az akkori úri felső osztályok az etalon - hát, ma egy átlagos felső-középosztálybeli gyakorlatilag úgy él, mint anno egy főrend.

Előzmény: nájckingdom (9496)
lcoder Creative Commons License 2006.10.06 0 0 9497
Tudod, anno a nagybátyám anno termelt egy darabig kukoricát a nagyapámék földjén. Aztán rájött hogy a vetõmag + szántás + locsolás többe van mint ha a megtermett kukoricát megveszi.

A legtöbb kajára ma már kötelezõ ráírni hogy milyen adalékanyagokat tartalmaz (persze a vendéglõi húslevesnél szvsz egy darabig ilyet nemigen várhatunk). A reggeli italra is rá volt írva, a "csoki" tojásra is rá van. De mind a kettõbõl elég nagy botrány lett, a "reggeli ital" amennyire én tudom mára el is tûnt a polcokról, a "csoki" is határozottan ebbe az irányba tart, legalábbis hasonló jellegû botrány volt belõle.

De ezek a termékek nem mérgezõek (legalábbis nem jobban mint Pl. a bor), csak hitvány, rossz minõségû szemetek.
Előzmény: nájckingdom (9496)
nájckingdom Creative Commons License 2006.10.06 0 0 9496
Részigazságok. Tudod, hány olyan falusi lakos van (meg kisvárosi), akinek ott a gazos kertje, vagy a parlagon heverő szőlője (tokaj-hegyaljai vagyok), vagy az egykori szántója, legelője, és mégis boltban veszi a bizonytalan eredetű kaját? Azt a részét is, amit nagyobb befektetés (traktor, ló, kombájn) nélkül maga is elő tudna állítani, tehát a konyhakerti zöldséget, pár csirke, nyúl, stb? Tudod, mennyi parlag van Hegyalja nem felkapott részein? Szarér-hugyér lehet kisebb-nagyobb szőlőket, parlagokat venni, de kevés a vevő.
Más: van egy hétvégi kiskertünk, a rajta termő összes gyümölcsöt gondosan befőzzük, a panellakó telekszomszédok a nagy almafájuk termését a közeli erdőszélre hordták kidobni, nem kérdezték meg telektelen szomszédjaikat, nem akarják-e leszedni, nem jutott eszükbe komposztálni. Ehhez még kapálni se kell: az alma terem megától a fán, szemétként kidobták!!! Igaz, hogy panelban korlátozottak a lehetőségek, de sok panelproli a bunkósága miatt még a meglévőkkel sem él. Én a dinamitos panelprogram híve vagyok.

És végül: a Tesco-ban, meg bárhol kaja néven szemetet vásárló kisvevő gyakran nem bunkó, nem igénytelen, csak tájékozatlan, mert a törvény nem kötelezi a gyártókat és kereskedőket a termék tartalmának és jellegének őszinte feltárására, ill. a káros adalékok és megtévesztő külsők nincsenek betiltva. Nyugdíjas, nem túl tájékozott szüleim szemét én nyitottam fel anno, hogy a "reggeli ital" nem tej, dühösek voltak, utána eszükben se volt tovább venni. Az unokáiknak vett látszólag csokitojásról is én derítettem ki, (a borzalmas eredményű érzékszervi próba után) hogy véletlenül sincs ráírva, hogy "csokoládé", hanem valami "kakaós termék" vagy mi, azonban ugyanúgy csomagolják és ugyanazon a polcon van, mint a csoki.
A törvényhozásnak vagy be kellene tiltania az ilyen utánzat-termékeket, vagy minimum előírni, hogy a gyártó nagy betűkkel ráírja: "Figyelem: ez a termék nem minősül csokoládénak!" vagy "" A termék nem minősül tejnek!" A bolt köteles lenne más polcon tartani és megkülönböztető jelzéssel ellátni az ilyet (javaslatom a koponya lábszárcsontokkal) Kiváncsi vagyok, hányan vennék. Nem minden szegény ember ellensége a saját és gyermekei egészségének. Összességében nem a biokaja a drága, (60 éve mindenki olyat evett és valamennyi még a szegényeknek is jutott), csak a multik többet keresnek a szeméten. A biokaja eleve nem a multik üzlete lenne, hanem a környékbeli kistermelőké, ezért nem érdekeltek benne. Az új multi big boxokért pedig verseng a jobb és baloldali helyi politikus. Szavazzunk a pénztárcánkkal, kertészkedjünk, ne vegyünk a multinál, ha nem muszáj. Tudom, hogy ettől nem buknak meg, de az Olajcsúcstól igen. A decentralizált kajatermelés kisebb energiaigényű, ezért ez lesz a kiút. És még jobb is.
Előzmény: lcoder (9495)
lcoder Creative Commons License 2006.10.06 0 0 9495
Tudod, a "mérgezett" kaja is sokkal jobb mint a semmilyen kaja. Ha az az alternatíva hogy 54 forintos TESCO kenõmájast eszel vagy puszta zsíroskenyeret akkor szvsz te is az elõzõre szavazol. Márpedig panellakás erkélyén macerás dolog a nyúltenyésztés, nem is szólva szegény nyúl meggyilkolásáról...

A hazai vásárló nagy része azért árérzékeny mert nincs pénze jobbra. Aki meg nem azért az pedig tudja hogy mit vállal, max. nem akar 3x annyit költeni kajára csak azért hogy esetleg ne 90 hanem 80 évesen haljon meg. Már ha, mert lehet hogy már holnap elüti egy villamos.
Előzmény: nájckingdom (9494)
nájckingdom Creative Commons License 2006.10.06 0 0 9494
Nem lenne a biokaja méregdrága, ha a mérgezett kaja be lenne tiltva. Személyesen tolmácsoltam üzleti tárgyaláson, ahol egy több hazai multit tömörítő beszerzési társulás próbált kiverni minél alacsonyabb árat a reménybeli beszállítótól csokoládétermék (meglepetéstojás) ügyében. Érdekes módon nem azzal a logikával számolták ki a polcárat, ahogy én talán naívan képzeltem, tehát gyártási önköltség+a gyártó minimális haszna (itt lenne tere az alkudozásnak az én naív felfogásom szerint)+a lánc költségei és haszna. Ehelyett ők megadtak egy "pszichológiai árat", hogy a polcon a termék nem lehet több, mint 99,00 Ft bruttó, mert akkor örül a proli, hogy még egy százasba se kerül. A gyártó erre azzal válaszolt, hogy ettől az önköltség is nagyobb. "Akkor helyettesítsék olcsóbbal a nyersanyagokat" Gyártó: "De ez gyerekeknek készül!" (az olcsóbb vacak egészségkárosítóbb) A válasz: vállrándítás.

Nem igaz, hogy nem érné meg hazait termelni. A fogyasztók nem igényesek, a potenciális termelők maflák. A nép meg egyre dagadtabb és betegebb. A multikat ez nem fogja meghatni. Én a pénztárcámmal szavazok, ill. amit tudok, próbálok magam csinálni, de az minimális (zöldség, gyümölcs, lekvár, befőtt, jövőre már egy kis nyúlhús és talán méz is). Kevés, de valamit számít. Legalább jobban ízlik és tudom, mit eszek.
Előzmény: lcoder (9493)
lcoder Creative Commons License 2006.10.06 0 0 9493
A tesco egy igen érdekes probléma. Az olcsócsága nem mindig a minõség rovására megy, inkább az a lényeg hogy nagy tömegben adnak el terméket és ehhez nagyon kevés (és rosszul fizetett) alkalmazottat használnak. Aminek persze megvan az árnyoldala is: hosszú sorbanállás, félóráig kell vadászni ha találni akarsz egy eladót aki bármit is tud mondani a termékrõl - már ha tud bármit is mondani... A legtöbb árujuk azonban aránylag jó ár/teljesítmény viszonnyal rendelkezik, és persze megvan az az elõnyük hogy mivel gyorsan mozog a készlet nem annyira jellemzõ a lejárt szavatosságú termékek forgalmazása. Szóval a Tesco sem feltétlenül az ördögtõl való, de amennyire én tudom nyugaton sokkal inkább jellemzõ az hogy a környékrõl, de legalábbis az adott országból szerzik be az árujuk jelentõs részét. De abba is bele kell nyugodni hogy itt élünk: a rezsi + kaja után épp hogy nullszaldós magyar melós kevésbé hajlamos a méregdrága biokajákat megvenni mint az a nyugati akinek az ár tizedrangú szempont. Ugyanakkor a magyar bérterhek mellett nem feltétlenül éri meg itt mezõgazdasági terméket termelni. Arról nem is szólva hogy nálunk a mezõgazdaságban minimális tõke van, ami azt jelenti hogy jóval nagyobb élõmunka költséggel tudunk termelni mint a nyugati konkurrencia. Ja, és persze a mezõgazdaság állami támogatása is alacsonyabb.
Előzmény: nájckingdom (9489)
nájckingdom Creative Commons License 2006.10.06 0 0 9492
Bocs, de én rád gondoltam, hogy neked irracionális vélemény, ami a hiteddel ellentétes, még ha netán tényen is alapulna. Tehát te vagy az, akinek ha 2-en, ha 100-an jönnek szembe, úgy gondolod, hogy ők nem tudják, mi a helyes irány. Ami a menyiségeket illeti, egyrészt nem tudom, hány passzív olvasója van a fórumnak, akinek megvan a maga véleménye, csak nem írja. Másrészt én 2,5-nél több olyan nicktől olvastam már itt dolgokat, akikkel lényegi vitám nincs, csak legfeljebb a részletekről (amikben az ördög lakozhat persze). Másrészt, ha valamiben, akkor ebben nem a demokratikus "többség dönt" elv az érvényes, attól hogy mi jönne ki egy szavazáson, lesz-e olajcsúcs, lesz-e sima átmenet az alternatívákra, lesz-e relokalizáció, megfordul-e az urbanizációs trend, attól még végül a tények a szavazástól függetlenül alakulnak majd így, vagy úgy.
Engem nem dühít, hogy másoknak az enyémtől eltérő a véleménye, csak én felsorakoztatom az érveimet az enyém mellett és várom másoktól is ugyanezt. Azokról írtam a korábbiakat, akiknek erre nincs igénye. De vakhite persze van, ami önáltatáson alapul. De arról minek vitatkozni?
Előzmény: erbe (9491)
erbe Creative Commons License 2006.10.06 0 0 9491
"milyen furcsa, hogy csak én vagyok ilyen okos, szép, stb, és milyen kár , hogy mások hülyék"
"miért jönnek ennyien szembe a sávomban az autópályán. ("a fél ország őrült", stb.)"

Ahogy számolgattam, a topicban kb. 2 és felen vannak a te véleményeden, a többiek mind "szembemennek"?
Előzmény: nájckingdom (9479)
keopsz Creative Commons License 2006.10.06 0 0 9490
És végül az egy aktív keresőre eső reálbér 2008-ban pontosan azonos lesz a 30 évvel azelőtti 1978-as szinttel.

Es ez hivja magat kozgazdasznak? Ezen nincs mit csodalkozni, mert a 70-es evekben Mo kulfoldi kolcsonokbol tartotta el magat. Amikor lehetet latni, hogy a kolcsonok felvetele nem mehet tovabb az eletszinvonal jelentosen csokkent. Ez vezetet a rendszervaltashoz is.

Tehat termeszetes, hogy 1990-re alacsonyabb lett az eletszinvonal, mint 1978-ban volt. A jovedelmeket terhelo adok miatt pedig ne csodalkozzunk, hogy ilyen sokaig tartott amig egyaltalan elertuk az 1978-as szintet.
Előzmény: nájckingdom (9479)
nájckingdom Creative Commons License 2006.10.06 0 0 9489
Szülővároskámban a választáson a hivatalban levő Fideszes és a kihívó szoci polgármesterjelölt egyaránt kampányoltak azzal is, hogy hurrá, épül a város szélén a TESCO. Amelyben persze egyre nagyobb arányban fognak eladni a népnek importárut, ill. olyat, aminek az árát a fokozódó minőségrontással szorítják le a proliknak tetsző szintre. A TESCO helyén és több km-es körzetében a rendszerváltás óta parlagon hevernek a földek, nagyja elbozótosodott, rengeteg az őz. (szép, de egykor többszáz tehén legelt arrafelé, a TESCO-ban meg valószínűleg importtej lesz.) Ez önsorsrontás, a kínaiak nem kényszerítenek minket géppisztollyal a termékeik megvásárlására. A növekvő olajár gazdaságtalanná teszi majd az interkontinentális importot, csak ez fog minket újra hazai termelésre kényszeríteni. A fogyasztóknak is igényesnek kell lennie, keresse a jót, egészségeset, a hazai termelőknek ez adhat esélyt - de ahhoz nekik is olyat kell termelni, ne a TESCO-nak akarjon szart beszállítani fillérekért.
Előzmény: lcoder (9488)
lcoder Creative Commons License 2006.10.06 0 0 9488
A hazai bajoknak sem sok köze van az olajválsághoz. Egyszerûen arról van szó hogy a kormány elkúrta de azért hogy négy évvel tovább kormányozhassanak csináltak egy nagyszabású manipulációt azaz tovább nyújtózkodtak mint ameddig a takaró ért, majd Fletó a dolgot nyíltszínen bevallotta. De ha 1 forint lenne az olaj litere attól itt még nemigen lenne jobb a helyzet, nálunk a termelési infrastruktúra a szûk keresztmetszet, azaz nincs elég termelõ cég az országban mivel a cégek egyrészt kínába, indiába viszik a termelõi kapacitásukat, másrészt azokba a környezõ országokba ahol kevesebb az adó. Sõt, ha olcsóbb lenne az olaj akkor még több dolgot termelnének kínában.
Előzmény: nájckingdom (9486)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!