Keresés

Részletes keresés

wulfin Creative Commons License 2007.02.01 0 0 14000

A gentechnologia messze nem csak a kajarol szol, az energia termeleseben is nagyon jelentos szerepe lehet. Pl gentechnologival sikerult feltornazni a fotoszintezist algaknal 15%-ra (2-rol). Egy masik kutatocsoport szinten algakat tudott atporgrmozni hidrgoen termelesre.

 

A biokertedben levo repakban is genek vannak es azok is valtoznak. Amikor megeszel egy ilyen bio repat nem nagyon erdekel hogy tobb ezer gen hogy mutalodott benne, senki se vizsgalta azon genek hatasat. Amikor viszont a szojaban EGY darab bazispart modositanak es evekig teszteleik akkor mindeki aggodik, a veletlenszeru teszteletlen mutaciok meg nem zavarnak senkit:)

Előzmény: nájckingdom (13998)
nájckingdom Creative Commons License 2007.02.01 0 0 13998
"Fortyog a mélyben számtalan dolog a géntechnológiában, amitől az állunk le fog esni, ha piacéretté válik."
Szóval ma pesszimista hangulatban vagy! Arról már hallottunk, hogy Michael Jacksonnak majdnem leesett az orra, de igazad van, ha így megy tovább a génpiszkált kajával, akkor azon vehetjük észre magunkat, hogy reggeli közben leesik az állunk!(:-) Ezért érdemes saját biokertet csinálni és még a szaporítóanyagot is házilag előállítani.
Előzmény: advocatusdiaboli (13985)
wulfin Creative Commons License 2007.02.01 0 0 13994

"Az autóban legyen stirling motor és hibrid üzemmód"

 

es meg legyen benne ugy 100 km-re valo aksi is, pluggable hybrid stirling car

 

aztan johet barmi:)

Előzmény: Törölt nick (13993)
padisah Creative Commons License 2007.02.01 0 0 13989

Lesz benne egy auxilary power source is. Ami egy benzinmotort jelent...

Hát azért kiváncsi leszek a végeredményre. A ZAP többi kocsija annyira nem fényes...

Előzmény: wulfin (13988)
wulfin Creative Commons License 2007.02.01 0 0 13988

http://www.origo.hu/auto/20070201644loeros.html

 

650 loero, 350 merfold hatotav, 10 perc feltoltes???

 

ha ez igaz lassan a tenyleg a hajunkra kenhetjuk az olajat.

padisah Creative Commons License 2007.02.01 0 0 13987

Nagyjából erre gondolok. Ehez kellett egy nagy technológiai áttörés, és azért én a magam részéről kiváncsi vagyok hogy ezzel ténylegesen mire fognak menni. Meg arra is, hogy aztán hogyan tovább. A következő lépcsőfok hol lesz,és azt hogyan tudják átlépni, még tovább fejlődni?

 

A műszaki gyakorlatra is igaz, hogy a selejtarányt sokkal könnyebb 10-ről 1%-ra csökkenteni, mint aztán 1%-ról 0,1%-ra levinni.

Előzmény: wulfin (13984)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2007.02.01 0 0 13986

 Egy-egy technológiának van egy életciklusa. A mostani CPU gyártástechnológia eléggé lehetőségei vége fel közeledik. Viszont már most megvan az utódja, gyártásba vihető is lenne, ám rettentő sokba kerülne. Sokmilliárd dollárba, időbe, mindenbe.

 Ezért ilyenkor a kifutó technológiáról mindig lehúzzák még az összes bőrt, ami lehúzható. Szaporítják a magok számát, növelik a cache méretét stb..., de amíg lehet, próbálják eladni a régit. Még két év, és újra megindul az órajel meredek emelkedése, ez nagyjából biztosra vehető, addigra végképp kifárad a mostani marketingvezérelt pálya.

 Így lesz a belsőégésű motorokkal, el fognak jutni a lehetőségek határáig, és még akkor is gyártani fogják, amikor már végképp elavult technológia lesz, csak rohamosan csökkenő árakon. Ez már csak ilyen, a hibridtechnológia már valahol a hattyúdala az egésznek.

 

Előzmény: padisah (13983)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2007.02.01 0 0 13985

 Sokat írnak róla, csak egyszerűen nem igaz. Változnak az irányok, trendek. A XIX. század vége óriási átalakulást hozott, gyakorlatilag akkor épült ki a technikai civilizáció. 100 évvel ezelőtt a legtöbb mai eszközünk valamilyen - akár kezdetleges - formában már megvolt, azóta csak tökéletesedett (vagy sem).

 Vannak dolgok, amelyek úgy jók, ahogy vannak, azok meg nem is változtak. A lapát vagy kalapács, vödör évezredek óta olyan, amilyen.

 

 De azt mondani, hogy, leállt volna az innováció, az enyhén szólva nevetséges. Más irányokat vett, most a technikai helyett egy információs civilizáció épül. Fortyog a mélyben számtalan dolog a géntechnológiában, amitől az állunk le fog esni, ha piacéretté válik. Nyugalom.

 

Előzmény: nájckingdom (13982)
wulfin Creative Commons License 2007.02.01 0 0 13984

aztan jott az intel 44 nm-es technologiaja, es mindeki csak nez:)

 

http://www.intel.com/technology/silicon/45nm_technology.htm?iid=newstab+45nm

 

 

 

 

Előzmény: padisah (13983)
padisah Creative Commons License 2007.02.01 0 0 13983

Hasznosíthatóvá teszi. Egyébként szerintem a technológiákra fokozottan igaz a csökkenő határhaszon törvénye. Vagyis, a lehetséges technológiák száma és azok hasznossága együttesen véges, és a technológiai fejlődés egy inflexiós pontján túl a technológiába ölt pénz, vagy más egységnyi erőforrás egyre kevesebb realizálható eredményt szül.

 

Például a processzorok terén, a cpu-k teljesítménye idáig kb exponenciálisan nőt, mert az újabb technológiák bevezetésével 2-3 évente kb duplázták a sebességet, a működési frekvenciát. EGészen idáig, a kb 3GHz-es tartomány fölé már nem nagyon tudnak menni, ezért most átalakult a CPU-k fejlődése, minőségi helyett mennyiségi fejlődéssé, most elkezdik a cpu-k számát növelni. De 2x cPU-ból sosem fog 2x hasznos teljesítmény kijönni, mert az alkalmazások nem fogják tudni mindig kihasználni a két vagy több cpu-t, tehát itt mindig keletkezik veszteség is. Nem mintha ismerném a gyártók költségvetését, de le merném fogadni, hogy a fejlesztési költség, a tech ráfordítás folyamatosan növekedett minden cpu generáció után, és a legtöbbe a legutolsó váltás került. Még tovább fokozni a cpu-k sebességét valszeg aránytalanul nagy beruázást igényelne aránytalanul kis eredményért cserébe, ezét is döntöttek inkább a cpu-k számának a növelése mellett. Hacsak, egy alapkutatás új perspektívákat nem nyit.

Előzmény: nájckingdom (13982)
nájckingdom Creative Commons License 2007.02.01 0 0 13982
"A XX. században olyan, az egész társadalmat fenekestül felforgató innovációs termékek terjedtek el, "
Hát ez az! Mostanában sokat írnak róla, hogy az innováció csúcsa a XIX-sz. vége XX.sz. eleje volt, úgy nagyjából Edison kora. Azóta hanyatlik. Lehet, hogy kb. egybeesett az Innovációs Csúcs a Fosszilis Energiafelhasználás Csúcsával? (szén-olaj egybevéve) Némi eltéréssel persze, de ilyesmit sejtek.
Ne felejtsük: energia nem egyenlő technológia. Az utóbbi az előbbi függvénye is, bár van vonatkozás oda-vissza (hevert az emberiség lába alatt évezredekig a fosszilis készlet, amjg nem folt technológiája a hasznosításához), de ez visszafelé nem szimmetrikus: a technológia nem csinálja az energiát, hanem hasznosítja.
Előzmény: kilenctizenegy (13977)
padisah Creative Commons License 2007.02.01 0 0 13981

Azért nem teljesen,mert a telített szénhidrogének általános képlete:

 CnH(2n+2), az alkoholé C2H6O, amiből ha kiveszek egy vizet, akkor C2H4 marad, vagyis kevesebb benne a hidrogén ami elég, de ez szvsz nem olyan nagy különbség.

 

Tudtommal nem sikerült olyan elegyet csinálni, ami hosszú távon stabil. Gyakorlatilag a benzinkúton kellene kikeverni, és ki tudja mennyivel lenne ettől drágább, meg miket gyárt a kipufogógázba. Ettől még persze nagybani felhasználók, pl egy logisztikai cég 20-30 kamoinnal meg tudná ezt oldani, de ők meg eleve dízelt, és gázolajat használnak.

Előzmény: Törölt nick (13980)
padisah Creative Commons License 2007.02.01 0 0 13979

Ezen a verzión én is gondolkodtam - napersze akkor voltam kb 15 vagy 16 éves... Épp a rendszerváltás ment ezerrel, dobálták ki a benzines Zileket,mert nagyon sokat fogyasztottak, meg szennyeztek. Én meg fűtértékeket és árakat számolva arra jutottam, hogy a szén kb 1/3 áron tartalmaz energiát mint a benzin. (Ugye, mert nincs rajta jövedéki adó) SZóval azon gondolkoztam hogy kéne építeni egy ilyen szén(vagy fa) elgázosító eszközt és lehetn róla üzemeltetni egy olyan gépet amiben egy ilyen bontott Zil motor van.

 

Azóta persze rájöttem, hogy a szenet inkább kiiktatni kellene az emberiség energiaforrásai közül, semmint még autókat is azzal hajtani.

 

A faelgázosításnak egyébként lehetne egy másik területe is: Az elgázosított fából kinyert hidrogént lehetne üzemanyagcellákban hasznosítani, akár statikus áramtermelésre, a CO-t pedig téli fűtésre. Ehez a CO-t szivárgásmentesen kéne tudni tárolni nyárról télre, ami nemvalószínű hogy működik. A CO mérgező, tehát a szivárgás nem megengedett. A szokott föld alatti gáztározók meg nembiztos hogy alkalmasak ilyenre. Ha ez nem megy, akkor még mindig lehetne a hidrogén a mobil üzemanyag, és a CO meg megy egy kombinált ciklusú erőműbe.

Előzmény: Törölt nick (13941)
padisah Creative Commons License 2007.02.01 0 0 13978

Próbáltam konkrét számadatokat nézni, ez így eléggé zavaró, mert az nincs megadva hogy melyik térfogat, melyik tömeg %. Szerintem az alkoholt simán meg lehet feleltetni valamilyen arányú benzin-víz keveréknek, annak minden égési tulajdonságával egyetemben. (És ilyennel kisérleteztek, mert jobbak a műszaki paraméterei mint a sima benzinnek) 

 

A hidegindítási problémák a motorban abból származnak, hogy a hideg henger falára kicsapódik az üzemanyag, emiatt az üzemanyag-levegő keverék nem éri el a robbanáshoz szükséges koncentrációt. Ezt gondolom a víz sem segíti elő, ha belekerül az alkoholba. Nemtudom pontosan menniy a benzin olvadáspontja, tekintettel arra hogy az nem egynemű anyag mint a tiszta alkohol, hanem keverék, ez valszeg eleve nem egy konkrét határ, hanem az alacsonyabb forráspontú alkotórészek már alacsonyabb hőfokon is párolognak. Ez a probléma gondolom nem szokott felerülni Brazílíában...ott nincs hideg.

Előzmény: vitéz Ebőváry Nyüglönc (13934)
kilenctizenegy Creative Commons License 2007.02.01 0 0 13977

A kőkorszakos példa azért nem használható, mert ott nem az erőforás szűkössége okozta a váltást, hanem a tiszta innováció. Egyszerűen véletlenül rájött valaki, hogy a réz hogyan olvasztható. Rézből sokkal hatékonyabb fegyvereket lehetett csinálni, viszont pont, hogy sokkal ritkább volt, mint a kő. Innentől kezdett differenciálódni a társadalom. Az a szűk csoport, amelyik ellenőrizni tudta a rézbányászatot és feldolgozást, monopolizálni tudta a hatalmát a legfeljebb kőfegyverekkel rendelkező tömegek felett.

 

Ezzel inkább az a helyzet analóg, amikor az olaj felváltotta a szenet a múlt században. Szén volt még bőven, de azolaj ugalmasabban felhasználható és olcsóbb volt.

 

Nem vitatom, amit a szervezett, specializált társadalmak sebezhetőségéről írsz. A madmax-forgatókönyv benne van a pakliban, csak azt nem fogadom el, hogy biztosan be fog következni. De szvsz te csak a mérleg egyik serpenyőjéről vagy hajlandó tudomást venni, a másikban pedig ott van az ember alkalmazkodni tudása és innovatív képessége, ami rendkívüli lehetőségeket tartogat.

 

Ez nem csodavárás. A XX. században olyan, az egész társadalmat fenekestül felforgató innovációs termékek terjedtek el, amikről még csak nem is álmodhattunk és ami miatt az összes korábbi prognózist el kellett dobni.  

Előzmény: nájckingdom (13974)
nájckingdom Creative Commons License 2007.02.01 0 0 13974
"egy olaj nélküli arab világ,"
Állandóan emlegetjük itt, hogy az Olajcsúcs enyhén szólva nem jelenti az olaj teljes, azonnali kifogyását! Ez a topic azért van, mert valakik rájöttek, hogy a nagy baj nem a teljes kifogyáskor köszönt be, sőt, olyan talán soha nem lesz ("a kőkorszak nem kőhiány miatt ért véget") hanem akkor, amikor a kereslet meghaladja a kínálatot. Ez pedig kb. most kezd lenni. Az "olaj nélküli arab világ" elvileg jó pár évtized múlva várható, de addigra sokkal nagyobb bajok lehetnek a növekedéselvű világgazdaság és a folyamatosan növekvő olajkínálatra is épülő globalizáció megrendülése miatt. Ez pedig a leg túlspecializáltabb, túl komplexxé, ezáltal akaratlanul túl sebezhetővé vált "legfejlettebb" országokat sújtja. Ha egy nyomorban élő országban egy szörnyű csapás elviszi a fele lakosságot, a másik fele kb. úgy él tovább, mint addig, sőt több erőforrás jut a megmaradtakra, tehát még javul is a helyzetük. Egy fejlett társadalom nem bírná ki összeomlás nélkül népessége felének elvesztését. a mai magyar falvak nem tudnának egy évet kibírni izolációban a városoktól, ellátási láncoktól, más kontinenseken levő gyáraktól. 100 éve még kibírtak volna ennyit. A "fejlődés" eredményezte komplexitás jól beválik prosperáló időkben, de rosszul vizsgázik nagy válságban.
Előzmény: advocatusdiaboli (13970)
nájckingdom Creative Commons License 2007.02.01 0 0 13971
"A marathoni csatát a tuti nyerő perzsák elvesztették."
Miért lettek volna tuti nyerők? Ez is jó példa az Izrael katonai fölényének fenntarthatóságáról folyó vitához, mert a perzsa lovasság Marathonnál való bevethetetlenségének is a víz-erőforrás szűkössége volt az oka. A csatatértől nem is messze táborozó lovasság lovait törvényszerűen reggel meg kellett itatni, anélkül nem lehetett csatába küldeni. A táborhely mellett egyetlen kis patakocska csordogált, ami a többezer ló megitatását csak kb. fél nap alatt tette lehetővé. Tehát a csatában csak a perzsa gyalogság vett részt, aminek a létszáma vagy kb. azonos volt a görögével, vagy még egy kicsit kisebb is. Tehát ez már helyből a görögöket tette esélyessé, de ráadásul a görög testkultúra miatt a görög harcosok valószínűleg eleve többet értek, nem fárasztotta ki őket hosszú menetelés a tengeren túlról és végül ők még a hazájukat, családjaikat is védték. Tehát Marathonnál a görögök voltak a tuti nyerők, be is jött a papírforma, mint a csaták többségénél. A logisztika, a víz döntő jelentőségű volt.
Minél bonyolultabb egy rendszer, egy hadigépezet, annál hamarabb bénítják meg a logisztikai láncok akár kis problémái. A lándzsás-pajzsos sereg sok mindenen túlteszi magát, egy modern hadigépezet nem.
Előzmény: Törölt nick (13964)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2007.02.01 0 0 13970

 Ha nem haragszol, a vízellátással és az élelmiszerrel semmi probléma nem lesz a világ fejlett országaiban az olajcsúcs után sem. És annyi üzemanyag, amennyi a hadseregnek kell, az lesz, ha repcéből, akkor abból, de lesz. De ha kell, akkor majd mennek a tankok törpereaktorokkal.

 Ezzel párhuzamosan viszont sokkal nagyobb visszaesés lesz a feljetlenebb országok körében, ergo az ő katonai potenciáljuk többszörösen fog csökkenni, tehát az ezt ellensúlyozandó erő is csökkenthető.

 Mivel az egész világot általánosan érintő kérdésről van szó, így a hatásai alól senki nem vonhatja ki magát, és aki nem rendelkezik szervezettséggel és technológiával a várható hatások tompítására, az sokkal jobban megsínyli.

 Én legalábbis így gondolom. Théta fantáziálhat itt mindenféléről, de például egy olaj nélküli arab világ, esetleg egy még súlyosabb aszállyal is sújtva gyakorlatilag megszűnik tényezővé válni, a népesség fele egy generáción belül gyakorlatilag éhenhal, a többi vegetál. Pont, mint Afrika, világpolitikailag az sem tényező.

 

Előzmény: nájckingdom (13969)
nájckingdom Creative Commons License 2007.02.01 0 0 13969
A hadsereg csak egy alrendszere a nagyobb gazdasági-társadalmi rendszernek. Ha az alapoknál lesz a baj, a vízhiánnyal, az élelemellátással az olajcsúcs után, akkor a hadsereg is fenntarthatatlanná válik, anélkül, hogy csatában legyőznék. Ugyanez vonatkozik az USA globális jelenlétű haderejére. A gazdasági alapok erodálódnak ki alóla.
Előzmény: Törölt nick (13944)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2007.02.01 0 0 13968

 Rossz a példád. A görög-perzsa háborúkban gyakorlatilag teljesen azonos technikai színvonal csapott össze. De abban az időben a lélektani hadviselés még sokkal többet ért, és az egyéni hősiességnek is más volt a tere.

 Egy valóban kiváló harcos karddal-dárdával felért egy egész csapattal a másik oldalról, mi több, sokszor szigorú etikett szerint harcoltak. Például nem rohant le ötven talpas egy vitézt, hanem egyenként megküzdöttek. Itt a jobb, kitartóbb, ügyesebb csodákra lehetett képes.

 Ma ilyen nincs, Rambók csak a filmekben vannak. Egy géppuskával felszerelt béna nyápic akárhány civilt legyőz.

 

 Viszont ma sokkal nagyobbak lehetnek a technikai különbségek. A harctéri felderítés, a taktikai eszközök, egy jól szervezett és megfelelő minőségű irányított eszközökkel rendelkező légierő, jó elektronikus zavaróberendezések olyan helyzetet eredményezhetnek, hogy az ellenfél süketen-vakon áll a támadással szemben, vaktában lövöldözve lehetnek véletlen eredményei, de összességében úgy elveszti a háborút, hogy esetleg közvetlen harcérintkezésbe nem is kerül az ellenféllel. Még annál is nagyobb a különbség, mint ha egy jól szervezett és ellátott Római légió egy törzsnyi kőbaltás vademberrel szállna szembe. Még az is szemtől-szembe harc, hagy valami elméleti esélyt mindkét félnek, de egy távolsági csapásmérő eszközökkel megvívott, alapvetően elektronikus eszközökkel történő harc a fejletlenebbnek esélyt sem ad. A végeredmény csak azon múlik, hogy erkölcsi-politikai megfontolásból a fejlettebb meddig hajlandó elmenni (lásd a mostani Izrael-Libanon konfliktust).

Előzmény: Törölt nick (13964)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2007.02.01 0 0 13967

 Amit írsz, végeredményben egybevág az általam leírtakkal - a politikai realitások és a katonai lehetőségek nem mindig vágnak egybe (sőt, ritkán).

 Vietnamhoz még annyit fűznék hozzá, hogy ott az volt a politikai realitás, hogy a katonai eszközök alkalmazásával nem léphetnek túl egy határt - bár így is elég messzire mentek. Nem vetettek be például taktikai nukleáris eszközöket, bár megfontolták. Nem rombolták porig az északi polgári létesítményeket (városokat), bár ezt is megfontolták. Röviden: nem irtották ki az északi lakosság és haderő nagyobb részét - mert ez vállalhatatlan lett volna - bár technikailag képesek lettek volna. Vietnam az első példa a politikailag-erkölcsileg megnyerhetetlen háborúkra, ahol a katonai győzelem lehetősége elvben meg sem kérdőjelezhető, ám az ehhez szükséges eszközök alkalmazása - hiába állnak rendelkezésre - a világ közvéleménye előtt egyszerűen vállalhatatlan.

 És ilyen Afganisztán vagy Irak is. Evidens, hogy katonailag simán kezelhető lenne. Jó kis rémuralom, tömeges népirtás, minden merényletre Szaddami módszerekkel a falu-város teljes elgázosítása és hónapok alatt "pacifikálható" lenne a térség. De az is evidens, hogy egy magát kultúrállamként definiáló ország ilyet nem tehet. Kevesebb meg nem elég, holmi konszenzus szóba sem jöhet, és ezzel sakk-matt a helyzet.

 Izrael jelenlegi nukleáris és technikai kapacitásával a fél Közel-Keletet elfoglalhatná, és alkalmasint el is kergethetné az arab lakosságot, hogy ne kelljen kínlódnia velük - de ezzel kiírná magát a történelemből, örökre légüres térbe kerülne, tehát mégsem teheti meg. Mondjuk kínos ez olyan helyzetben, ahol a másik félnek nem nagyon vannak efféle aggályai...

 A rosszul kezelt Peak veszélyének tartom, hogy a nyers érdekek teljesen felülírják a most hallgatólagosan elfogadott játékszabályokat, és a fogyó erőforrások megszerzésében bármilyen eszköz elfogadhatóvá válik. Megjegyzem, ebben az esetben teljesen egyértelműen a fejletlen országok lesznek a vesztesek, a fejlettek meg rabló latorállamokká válnak. Ez sem lenne kívánatos.

 

Előzmény: Törölt nick (13961)
wulfin Creative Commons License 2007.02.01 0 0 13966

a kutatasi penzeknel a NASA-t kihagytam, pedig onnet is jonnek alternativ energia dolgok (pl az algas ceg is onnet indult)

 

szoval:

 

NREL: 200 millio usd

DARPA: 3 milliard usd

NSF: 6 milliard usd

NASA: 17 milliard usd

FCS: 3.7 milliard usd

(FCS = Future Combat Systems)

 

Ebbol a cirka 30 milliardbol gyakoltailag elhanyagolato a kozvetlenul megujulo energiakra fordditott. A DARPA-bol 1 milliardot atdobhatanak oda, nem lenne nagy veszteseg (dolgoztam par DARPA-s projekten, nem keves belole az ablakaon kidobott penz)

 

A magantoket most kihagytuk az is jelentos azert.

 

napelem:

 

Ugy tunik a film tecnologias napelemet otthoni celokra meg nem forgalmazzak. (nem toltottem tul sok idot vele, de nem talaltam) Nagyobb projektre (nap eromu) lehet csak rendelni (pl a firstsolar-tol)

 

Ezek kaphatok most:

 

http://www.altersystems.com/catalog/solar-panels-c-7.html

 

4.5$/w jelenleg. Remeljuk hamarosan kaphato lesz a filmes is joval olcsobban.

w.

 

Előzmény: wulfin (13937)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2007.02.01 0 0 13960

 Igaz. Végeredményben diesel elven bármi elégethető, ami csőből kifolyik, és öngyulladásra képes. Egy mindenevő katonai harckocsidiesel is megy benzinnel, petróleummal, kerozinnal, vodkával, faszesszel, lóbrűggel. Bármivel.

 Csak az elkerülhetetlen víztartalom gondokat is okoz, bár ez is uralható. Konstrukciós kérdés. A 120g/km viszont csak egyetlen egy módon érhető el: a teljesítmény jelentős korlátozásával. Ha bevezetik, elkezdődik a túlmotorizált bevásárlóautók alkonya.

Előzmény: krezidiesel (13959)
krezidiesel Creative Commons License 2007.01.31 0 0 13959

A methanolt(ethanolt) a gázolajhoz is lehet keverni, pont a Műegyetemen folytatnak ezzel kisérleteket, az autótechnika újságban volt róla cikk is. Ha érdelkel beszkennelem.

De methanolt(50%-ost) használtam régebben én is versenyzéshez a dizelben, csökkenti a füstölést, emeli a teljesitményt.

Az üzemanyagokkal sokat lehet(ne) vegyészkedni.

Olyasmit rebesgetnek, hogy max 120g/km CO2 kibocsájtású járművek gyártását akarják bevezetni az EUban. Az egy érdekes világ lesz!!

Előzmény: advocatusdiaboli (13952)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2007.01.31 0 0 13958

 Akkor olvass kicsit utána. A stirling meg a gőzmotor egyetlen közös vonással bír: külső égésűek. Itt vége is a hasonlóságnak. A stirlinget is lehet mindenfélével fűteni, ez előny, de emellet még jó hatásfokú is.

 

 És nincs ma membrános vagy zeolitos levegőbontó. A levegő membránnal alkotórészekre bontása amolyan "szent grálja" a kémikusoknak-fizikusoknak, igen komoly nanotechnológiai előrelépések vannak, de ma ilyen nincsen.

 Persze mondhatod, hogy majd lesz, de erre azt fogom mondani, hogy tucatnyi sokkal ígéretesebb kutatási irány is van, amiből szintén lesz valami. Belátható időn belül lesz olyan nanotechnológiás kapacitor, amely a hatásfokot is figyelembe véve a szénhidrogénekkel összemérhető energiasűrűséget tud nyújtani, és olcsó is, lesz, meg korlátlan élettartamú is lesz.

 Ilyesmi lesz a megoldás, nem a meglévő, évszázados technológiák foltozgatása.

Előzmény: Törölt nick (13956)
krezidiesel Creative Commons License 2007.01.31 0 0 13957

Mindent amit nem használsz, vagy rövid időn belul kidobod, vagy a feleslegesen megvásárolt ételt is ide sorolhatnám.

A ruházatunk nagyrésze "divatáru" tehát nélkülözhető.Az asszonyom a fehérnemű iparban  vállalkozik, van némi rálátásom. Az összes női fehérnemű szinte kacat, és nem praktikum. Kezdve a "fingvágó" tangabugyiktól...:-))

Az illatszerosztály és a háztartási vegyiáruk nagyrésze is felesleges, amit egy csecsemő börére nem kennél azt a magadéra se kend. Marad tehát a kamillás babaszappan. (hajfesték szempillaspirál , rúzs... egy női táskában sokszor tizezrekbe kerülnek ezek a szarok)

Az egyszerhasználatos gyerekjátékok, háztartási eszközök és barkácsgépek szintén feleslegesek.

A kaja amit kidobsz, vagy feleslegesen eszel (és szedsz tőle föl újabb felesleges kilókat). Vagy a kajában a hús aránya is igen magas, és a hústermelés fokozottan energiaigényes.

A kv, ételizesitők, édességek, égetett szeszek, cigaretta, stb... ezek nélkül csak jobban élnénk nem rosszabbul... 

Rengeteg mindent veszünk fölöslegesen...

Előzmény: lcoder (13911)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2007.01.31 0 0 13955

 A sok kis helyi háborúban is a minőség szokott győzni. És nem kellene összekeverni a katonai meg a politikai győzelmeket. Tudod vannak háborúk, amelyeket politikai értelemben nem lehet megnyerni. Eleve veszett fejsze, bele sem lenne szabad kezdeni. Ez egy más tészta.

 Katonailag Vietnamot az USA megnyerte. Teljesen egyértelműen, az Északiak vereséget szenvedtek, aláírták a fegyverszünetet. Aztán az USA kivonult, az Északiak rögtön újrakezdték, és már nem volt politikai akarat az USA részéről visszamenni. Politikailag vesztettek, katonailag-technikailag győztek.

 Koreát megnyerték, Irakot kétszer is simán, pillanatok alatt kétvállra fektették. Győztek Afganisztánban is simán, és ott az oroszok is szintén politikai értelemben vesztettek, nem katonailag.

 Izrael meg akárhányszor elverte az abroszfejűeket. Akárhanyan voltak, mindig elverte őket.

 

 Akkor meg miről beszélsz? Példákat, ha lehet, és ne egyet. Persze ha van egy koncepciód, és ötszáz esetből sikerül csak egyet is találni, ami azt igazolja, akkor azt már bizonyítéknak tekinted, a többi 499 meg elvetendő. Ahogy a Murphy mondta: "ha a tények nem felelnek meg az elméletnek, el kell vetni őket".

 

Előzmény: Törölt nick (13954)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2007.01.31 0 0 13953

 Nem lehet, hagy már ezt abba. Találsz információt a neten is eleget, előbb tájékozódj, mielőtt egy blődséget kész tényként tálalsz.

 A belsőégésű motorok nem véletlenül söpörték el a gőzgépeket. Pedig egy gőzmozdonyt sokkal egyszerűbb volt kiszolgálni, fűteni. Mégis.

 Maga a gőzmotor nagyon kicsi tud lenni, de a kazánok-kondenzátorok és segédberendezések teszik ki a tömeg-térfogat nagyobb részét, és ez rosszabb, mint a belsőégésű motoroknál. Még extrém nagy nyomásnál is jóval rosszabb, a hatásfok meg sokkal rosszabb. A gőzmotoros feljesztésekkel éppen az olajválság után szinte minden autógyár foglalkozott, és mind el is vetette, mint zsákutcát.

 Az elméletileg perspektivikus alternatíva a stirling motor.

 

Előzmény: Törölt nick (13950)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2007.01.31 0 0 13952

 A gázgenerátor nagy, nehézkes, tűzveszélyes, pocsék hatásfokú. Gyilkolta a motort, elvette a teljesítmény nagy részét, akár felét is. Igazi kényszer szülte megoldás, nem igazi alternatíva. Akkor már ipari méretekben történő üzemanyag-előállításnak van értelme.

 A gőzmotor termodinamikai lehetőségei igen korlátozottak, soha az életben nem lesz a hatásfoka még egy Trabant-motor szintjén sem. Ez nem is javítható, az elméleti hatásfok is valahol 25% környékén tetőzik, de 20%-nál többet még semmilyen, kísérleti nagynyomású gőzmotor sem ért el. A többség 10%-ot sem (miközben a nagy dieselmotorok 40% felett simán teljesítenek). A fajlagos teljesítmény nagyon jó is lehet, nagynyomású gőzzel minden további nélkül, de igazán kicsi nagynyomású kazánt (a Saab, Lear, GM készített is ilyeneket) csak folyékony vagy gáznemű, nagy fűtőértékű üzemanyaggal fűtve lehet készíteni. Tehát nem léptünk előre. Ellenben közlekedésbiztonsági szempontból egy katasztrófa, nem véletlenül vetették el. Egy komoly baleset egy 400-600 baros kazánnal - és egy háztömb dőlne romba akár több száz halottal egy akkora koccanástól, amiből ma legfeljebb kiadós anyázás, rosszabb esetben egy nyakficam lesz.

 Ha igazad lenne, léteznének és használnának ilyen rendszereket.

 Mellesleg szerintem egyértelműen a metanol sem megoldás. Pótlék, de nem megoldás. A takarékosság dieselüzemet kényszerít ki első körben, másodikban a belsőégésű motorok teljes leváltását. A metanol a hatásfok, az üzemanyagfogyasztás tekintetében pedig visszalépés lenne egyértelműen, ami miatt most mégis nyomatják az az, hogy technológiai váltás nélküli helyettesítő alternatíva. Metanolüzemre elvileg az összes meglévő, már futó benzinmotoros autó átállítható, részleges benzinbe keverése meg már ma is megy.

 Tekintsük a metanol növekvő felhasználását a kőolaj nélküli világ felé vezető út legelső, aprócska lépésének, de ne a megoldásnak.

 

Előzmény: Törölt nick (13947)
wulfin Creative Commons License 2007.01.31 0 0 13951

http://en.wikipedia.org/wiki/Steam_car#Modern_steam_cars

 

1973-ban a saab csinalt egy gozautot. Egy Enginion AG nevu ceg 1996-ban kezdett fejleszteni egy ujabb modelt. A harmadik prototipusuk (ZEE03) befer egy sokada fabiaba es 220 loeros. Reszletek nem derulnek ki a wiki-bol.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!